Szegedi Uj Nemzedék, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

Ktresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 2‘80 P Postán küldve. . 2 96 P KSzalkalm. kedvezmény. ^;yes szám ára 10 fillér Vasár-és ünnepnap 16 fillér Szerkesztőség és kiadó- hivatal ; Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON: Szerkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal: 1—53. lieged, 1927 angnsztus 2., kedd. IX-ik évfolyam, 173. szám. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Fömunkatárs: PUSKÁS JENÓ. A Baross-Szövetség szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasuti Alkalmazottak Orsz. Szöv, szegedi üzletvezetőségi ke­rülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. A száműzött román tránörökös kijelentette, bog; igényt tart a trúnra Nyilatkozatában megcáfolja azt, hogy önként mondott le trönöröklési jogáról Párls, augusztus 1. Károly román herceg a francia sajtóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben nyíltan állást foglal a maga trónjelöltsége mellett. A herceg kijelenti, meg van győződve róla, hogy a bukaresti temetésről néhai édesapja kívánsága ellenére tartották távol, noha semmiféle politikai moz­galmat nem akart bevinni Románi­ába. A nyilatkozat ezután igy folyta­tódik : Ha én másfél évvel ezelőtt le­mondottam jogaimról, ez méltó­ságomra való tekintettel tör­tént. Rákényszeritettek erre komoly körül­mények között bizonyos személyek olyan eszközökkel, amelyekről egye­lőre részletesen nincs módomban nyilatkozni. Nagyon el voltam szo- moritva attól a kényszerűségtől, hogy ezt a gesztust meg kellett tennem, amelynek következményeit sajnálom. Azok a szentimentális legendák, amelyeket rólam világszerte terjesz­tenek, nincsenek semmiféle össze­függésben akkori elhatározásommal. Azóta megváltozott a helyzet és ma nagy gondot okoz Románia jövője. Mint román ember és mint apa, meg vagyok róla győződve, hogy jogom, sőt kötelességem is arra törekedni, hogy a román nemzet ne szenvedjen kárt és hogy fiamnak, amikor annak ideje elérkezik, érintetlenül ad­hassam át örökségét. Ez a helyzet jogot ad nekem arra, hogy személyesen interveniáljak. Min­dig liberális hazafi maradtam és forró kivánságom, hogy szolgálatot tegyek országomnak és semmiféle rendzavarást ne okozzak. Soha sem fogok azonban vona­kodni attól, hogy népem felszó­lításának azonnal eleget tegyek, hogy ha ilyen felhívás hozzám érkezik. Riadalom a francia sajtóban Egészen természetes, hogy francia politikai körökben, amelyek egyedül Bratianut tekintik a franciabarát ro­mán politika biztositékának, óriási riadalmat kelt Károly el­határozása. A trónörökös az olasz orientáció hive s talán nem csalódunk, ha több jelből arra következtetünk, hogy Magyarországgal is próbálna megegyezést teremteni. Pertinax az „Echo de Paris “-ban egy nyilatkozat miatt indulatosan tá­madja Károly herceget, akiről kije­lenti, hogy nemcsak teljesen fejvesz­tett fiatalember, hanem a kellő intel­ligenciával sem rendelkezik. — Azt kell kívánnunk, — irja Pertinax — hogy Bratianu győzel­met arasson és 1940-ig, Mihály ki­rály trónralépésének évéig, Bratianu és barátai biztosíthassák a román állam stabilitását. Bratianu olyan családhoz tartozik, amely a mostani jomán királyi család mellett megte­remtette az egész Romániát és az ő külpolitikája a kisantantnak, vala­mint a nyugati államokkal való szö­vetségnek fentartását jelenti. Kívána­tos azonban, hogy enyhébb módsze­rekkel éljen, mert az elégedetlenkedők könnyen gyűlnek egy királyi vérből való személyiség köré, akinek hibái és kalandjai hízelegnek a tömeg romantikus hajlamainak. A Journal a következőket irja: Károly herceg nyilatkozatának semmi értelme sem volna, ha nem azt je­lentené, hogy a jelenlegi romániai rezsim ellenfelei felé azt kiáltja: Ha vezérre van szükségetek, itt vagyok! Ez a tény annál is inkább komoly, mert a jelenleg kormányon lévő Bratianu-pártnak számos ellenfele van. Románia barátainak, akik kö­zött Franciaország az első helyre tart számot, egyetlen óhajtása csak az lehet, hogy ez az ország megki- méltessék a trónöröklési válság iz­galmaitól. Az „Echo de Paris“ a következő­ket irja: A száműzött Károly herce­get a valóságban nemcsak cimétől és nevétől fosztották meg, hanem Ferdinánd elhunyt király kez­deményezésére atyai hatalmától is. Károly hercegnek tehát semmi joga sincs ahoz, hogy ez igények közül bármelyiket bárminő formában érvé- nyesiteni. Az Oeuvre ezeket irja: Megerősi- tést nyert az a feltevésünk, hogy Károly nem is olyan önként irta meg lemondó levelét, mint ahogy Ferdinánd király végrendeletében azt hinni látszik. A velünk barátságos Romániának azt kivánjuk, hogy e nehéz trónöröklésből komoly zavarai ne támadjanak. Ősszel megnyílik a flamei magyar kikötő- Rómában már alá is Írták a megállapodást — — A Szegedi Uj Nemzedék iudósitójútól — Róma, augusztus 1. Wimmersperg Frigyes báró kereske­delemügyi államtitkár hosszabb ideig tartó tárgyalásokat folytatott Rómában az olasz kormánnyal. Ezek befejezése után a napokban visszaérkezett Buda­pestre és kijelentette, hogy a fiumei kikötővel kapcsolatos kérdések ügyé­ben sikerült Rómában a végleges egyezséget megkötni. Ennek alapján előreláthatólag ősszel a fiumei magyar szabad kikötő ügye véglegesen tető alá kerül. Angusztns i-én kezdte meg hivatali működését a Kecskemétről Szegedre költözött m. kir. erdőigazgatúség — Szegedről irányítják az alföldi erdőtelepítést ­— A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától — Szeged, augusztus 1. A m. kir. földművelésügyi minisz­térium Dugonics-téri házában a na­pokban fejezték be a belső átalakí­tási munkálatokat. Ide költözött be Kecskemétről az alföldi erdők ad­minisztrációját intéző hivatal, amely a mai naptól kezdve a m. kir. sze­gedi Erdöigazgatóság nevet fogja viselni. Amióta Magyarország elvesztette erdőbirtokállományának 84 százalé­kát, hiszen a trianoni békeparancs az ország 17 millió kát. holdnyi erdejéből Csonkamagyarországnak csak 2.214,503 kát. hold erdeje ma­radt, a földművelésügyi kormány fokozottabb figyelmet fordít az erdő­védelemre és a még megmaradt fa­állománynak gazdaságos kihaszná- lás^rd Az 1923. évi XVlll. törvénycikk újra szabályozta az erdészeti igazga­tást. A törvény Csonkamagyarorszá- gon 6 erdőigazgatóságot szervezett: Kaposvár, Győr, Gödöllő, Miskolc, Debrecen, Kecskemét székhellyel. Ezek közül a kecskeméti erdöigaz­gatóság tette át székhelyét 1927 augusztus 1-vel Szegedre. A 6 erdőigazgatósági kerület fel­ügyeleti hatásköre alá tartozó erdő­terület igy oszlik meg: Kaposvár 583,163 kát. hold Győr 490,530 „ „ Gödöllő 319,631 „ Miskolc 524,398 „ Debrecen 123,526 „ „ Szeged 173,255 „ „ Összesen: 2.214,503 kát. hold A szegedi erdőigazga­tóság hatásköre kiterjed Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye kiskunfélegyházai, kunszentmiklósi, dunavecsei, kalo­csai, kiskőrösi és kiskunhalasi járá­sainak területére, Csongrád Bács- bodrog. Békés, Csanád, Arad és To- rontál vármegyék területére, továbbá Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfél­egyháza, Szeged, Baja, Szabadka, Makó és Hódmezővásárhely városok területére. Érdekes felemlíteni, hogy a kincs­tárnak a szegedi erdöigazgatóság! kerületben egyáltalában nincsen er­deje. Az utolsó 800 hold erdőt, amely a bácsbodrogmegyei Baracska területén volt, elcserélte a Tassy- család tulajdonában lévő leányfalusi 1700 kát. holdas erdőparcellával. Szeged környékén mindössze 17 ezer kát. holdnyi erdő van állami kezelésben. Nagyobb erdőterületek vannak Szeged város, Szabadka (Kelebia) és a Pallavicini hitbizo- mány tulajdonában. A szegedi erdő- igazgatósági kerület nagyobb erdő­birtokai a kalocsai érsekség (14,000 kát. hold) a kalocsai főkáptalan és Kecskemét városa (13,000 kát. hold.) Erdőfelügyelőségek A szegedi m. kir. erdöigazgatóság- nak 5 erdőfelügyelöség van aláren­delve ; ezek székhelyei; Szeged, Kecskemét, Baja, Makó és Békés­csaba. Az erdöfelügyelők a helyszínen ellenőrzik az alájuk tartozó erdőkre nézve a törvények, rendeletek, vala­mint a rendszeres gazdasági és ko- párjavitási tervek végrehajtását. Erdőhivatalok A szegedi m. kir. erdőigazgatóság alá 12 erdőhivatal tartozik. Ezek székhelyei : Szabadszállás, Kalocsa, Kiskunhalas, Kecskemét, Baja, Szen­tes, Hódmezővásárhely, Orosháza, Mezőhegyes, Békéscsaba, Szeged és Makó. A m. kir. erdöhivatalok feladata :*z állami ellátásra utalt erdők;és kopár területek erdőgazdasági tenni­valóinak közvetlen ellátása. Az erdőigazgatóság személyzete Augusztus 1-vel Kecskemétről Sze­gedre költöztek: ruttkai Matusovits Péter miniszteri tanácsos, m. kir. erdöigazgató. Szíjgyártó József dr m. kir. erdőtanácsos, kerületi erdő­rendező, Gyurcsó József m. kir. erdőtanácsos, Marschall Ernő báró m. kir. főerdőmérnök, Biró Jenő m. kir. főerdőmérnök, Horváth Fülöp számtanácsos, a számvevőség fő­nöke, Ladányi Béla, Ladányi Jenő, Choma Ödön, Kanyó István, Wra- novich Béla és Scholz Hugó m. kir. erdömérnökök, Bérczy Aladár szám­tiszt, Oldal József erdőtiszt, Nemessy Lajos erdőkezelö, Migra József fő- erdöör, Daróczy Pál altiszt. Ugyancsak Szegeden marad a sze­gedi erdőfelügyelöség és az erdőhi­vatal személyzete: Ormós Zsigmond m. kir. erdötanácsos. Fodor Gyula m. kir. erdőmérnök, Stegena Béla erdöör és Kohajda Péter altiszt. Az erdöigazgatóság tisztikara szá­mára a város tanácsa ideiglenesen a köztisztasági telepen épült lakóház­ban biztosított lakást, de a jövő esz­tendőben valamennyien átköltöznek a város Oroszlán-utcai bérpalotájába. A m. kir. erdőigazgatóság Sze­gedre költözésével a földmivelésügyi kormánynak egyik nagyjelentőségű szerve kezdte meg működését váro­sunkban. Szükebb feladata az erdő­törvény végrehajtása, de nagy kiha­tása lesz az egész Alföld kultúrájára is, mert innen fogja irányítani a Duna—Tisza köze kopár területei­nek erdősítését. Az erdőigazgatóság Szegedre köl­tözése újabb nyereséget jelent a vá­ros fejlődése szempontjából, annál is inkább, mert az Alföld fásítása igen komoly agrárius program, amelynek megvalósítását Szeged környékén a szegedi igazgatóság irányítja.

Next

/
Thumbnails
Contents