Szegedi Uj Nemzedék, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

Gyönyörök palotája az idény első nagyszabású újdonsága.­­ Főszereplő: Huguette Darlos pénteken, szombaton és vasárnap a Belvárosi Moziban. Fantasztikus hír a magyar trón­betöltésről Newyork, agusztus 31. Fantasztikus hírt közöl a New­ York American. Arról van benne szó, hogy Olaszország Anglia tá­mogatásával az aostai herceget akarja Magyarország trónjára ültetni. A két államnak ezzel az a célja, hogy el­lensúlyozza Franciaország túlságo­san megnövekedett hatalmát a kon­tinensen. Ezzel az olasz tervvel függ össze \oro Rothermere d­\rc\ó\di, amely a trianoni békeszerződés módosítá­­sát akarja elérni. Az amerikai újság elárulja, hogy értesüléseit azoknak a magyar mo­­narchistáknak egyikétől szerezte, akik ellenzik a Habsburgok vissza­térését, mert attól félnek, hogy ha a dinasztia ismét trónra kerül, igye­kezni fog az osztrák koronát is meg­szerezni és ebből Magyarország szá­mára a legsúlyosabb bonyodalmak támadnának. Az aostai herceg jelölt­sége mögött nem csupán Olaszor­szág és Anglia áll — így szól to­vább a Newyork American cikke — hanem a magyar főnemesség egy része is és kivétel nélkül valamennyi magyar fasiszta organizáció. Ami Mussolinit illeti, ő határozott ellen­sége a régi gunai monarchia feltá­masztásának és a Habsburg-uralom restaurálásának. Erős Magyarországot kíván az aostai herceg uralkodása alatt, hogy benne és Magyarországban megbíz­ható támasztékot találjon a fasizmus számára. Anglia azért támogatja Olaszor­szágot, hogy megtörje a Földközi tenger mellékén Franciaország ha­talmát, valamint Magyarország erő­sítése által Franciaország hatalmi állását a kontinensen. Egy fasiszta Magyarországban Anglia kitűnő szö­vetségest látna Szovjet-Oroszország ellen, és jut a ipar rt. 50, Bloch Mór 20, Sze­gedi Kézművesbank 10, Reitzer Lipót 10, Szalay József dr 20, Bokor és Vajda 5, Szegedi Kenderfonógyár 50, May R. Miksa 20, Magyar Ált. Taka­rékpénztár rt. 10, Domán Mihály 5, Wagner F. és fiai 10, Leintzinger Jó­zsef 5, Varga Mihály 20, Özv. Matina Gyuláné 2, Orbán Irén és Gizella 4, Frankó Andor 10, Silber Dezső 5, Te­­mesváry József 10, Biró­ Benő 5, Mo­­sánszky László dr 10, Özv. Schlauch Károlyné 8 pengővel járultak hozzá a gyermek nyaraltatáshoz. A vasárnapi ebédekről ezidén is a nőegyletek, gondoskodtak. A szent Jó­zsef akció nevében Somogyi Szilvesz­­terné dr-né, az Evang Nőegylet Pong­­rácz Albertné, a szegedi Kisdedóvó Jótékony Nőegylet, Aigner Nándorné, a Belvárosi Kát. Egyházközség Mun­tyán István dr táblai tanácselnök ál­tal juttatott el élelmiszereket a sok ap­róságnak, míg a záró ünnepi ebédet a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége nevében Nágel Manóné adja. Ez idén Hadrea gyermekek is a Ste­fánia Szövetség gyermek strandján nyaraltak, s a Hadrea vezetősége két kuglival, 4 lapdával, 10 kis vödörrel, 15 kis lapáttal örvendeztette meg a termékeket, míg a Bakay kötélgyár karika hintát küldött. A Dugonics­ utcai polgári leányiskola növendékei is a szövetség strandján nyaraltak, vala­mint a városi és a zsidó árvaház gyer­mekei is. Úszni is tanultak a gyerme­kek a nagy strandon, melynek igazga­tósága mindig a legnagyobb előzékeny­séggel van mindenben a gyermekek segítségére. A záró ünnep jó idő esetén ma lesz szívesen látnak mindenkit, aki érdek­lődik a gyermekek iránt. Díszes záróünnepéllyel ma fejezi be nyaraltatási akcióját a Stefánia-Szövetség — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, augusztus 31. Ezen a nyáron is összejöttek a sze­gedi gyermekek naponta 200—300-an a Stefánia-Szövetség gyermekstrandján, hogy napsütésben, homokban és a Tiszában fürdőzve töltsék el a szün­időt. Legtöbb gyermek nedves, egész­ségtelen lakásban lakik, s igy nagy áldás, hogy a nyarat gondos felügyelet mellett a jó Isten szabad ege alatt tölthetik el s testben és lélekben meg­erősödve kezdhetik el őszkor a tanulást, a munkát. Jóságos kezek egyengetik a szegedi gyermekek útját, gondos­kodva róluk, hogy megnövekedve hasz­nos polgárai lehessenek a hazának. A A Stefánia­ Szövetség élén Muntyán István dr táblai tanácselnök, Faragó Ödönné dr-né, IVbo­ f Ferenc dr egész­ségügyi főtanácsos, Hajniss Elemér dr egyetemi tanár, Falta Béla dr igaz­gató fáradoznak érdekükben. Szeged város, a Munkásbetegsegélyző Pénztár, a katonaság, gyári- és ipari vállalatok, pénztárintézetek és magánosok nagy­lelkűsége teszi lehetővé e szép akciót. Ez évben is, mint mindig, Shvoy Kálmán dr tábornok építtette fel a barakkot. Nagy Géza alezredes utászai olyan kitűnő munkát végeztek, hogy bármilyen vihar van, egy szeg sem esik ki az épületből, meynek össze­állítása Papp tiszthelyettes érdeme. A katonai vezérkar adja a katona­üstöket! Ez évben a Szeged—Csong­rádi Takarékpénztár 40, Bach Bernát 40, Löwh Adolf és tsai 20, Kender­len SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Ki a legény a pusztában Buck Johnes­­ kalandjai és Modern lányok A „Fox“-gyár remekei pénteken, szombaton és vasárnap a Korzó Moziban. A Zrínyi-utca és Templom-téri telektömb köztulajdonosai izgalommal várják a kisajátítási engedély megérkezését — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, augusztus 31. Megírtuk már, hogy város a ke­reskedelmi miniszterhez felterjesztést intézett, melyben a Templom-tér, Gizella-tér, Zrinyi­ utca és Báró Eötvös József utcák által határolt házakra kisajátítási engedélyt kért. Erre a telektömbre, mint ismeretes, egyetemi internátust fognak építeni és Klebelsberg Kunó gróf kultusz­­miniszter kezdeményezésére az egész épületet szervesen bele fogják illesz­teni az egységes terv szerint kikép­zendő Templom-tér stílusába. A Templom-tér rendezésére az esz­ményi pályázatot már ki is írták. Tizenegy ház kisajátításról van szó, melynek tulajdonosai a kisa­játítás hírét vegyes érzelmekkel fo­gadták. Legtöbben persze fájdalommal fo­gadták a hírt, sőt egyik másik közü­lök nem számolva azzal, hogy a kisajátítás elől nem lehet kitérni, kijelentette, hogy ősi házától semmi árért sem válik meg. A többség persze kénytelen-kelletlen belenyugo­dott a kilátásban lévő kisajátításba. Ma pedig e tekintetben az a hely­zet, hogy a tulajdonosok izgalom­mal várják, hogy a kisajátítás ügye miként dől el. Ennek az izgalom­nak egyik oka az, hogy a kisajátí­tásra kerülő házak között több olyan van, mely kisebb-nagyobb mértékű tatarozásra szorulna. A tulajdonosok azonban a nagy bizonytalanságban nem mernek tataroztatáshoz fogni, mert az arra fordítandó költség, ha tényleg kisajátításra kerül a sor, teljesen kárba veszne. Éppen ezért a háztulajdonosok között az a nézet, hogy ha már a város fejlesztése kedvéért csákány alá kell bocsátaniuk házaikat, akkor a kisajátítást hajtsák végre mielőbb. Nagymagyarországért imádkoznak a vasárnapi szentkuti zarándoklaton — Még mindig lehet jelentkezni a részvételre — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szeged, augusztus 31. Ezerkilencszázhúsz június 4-én, a délelőtti órákban a püspöki kar intéz­kedése folytán Csonka-Magyaror­­szág összes katolikus templomaiban istentisztelet volt. Aki csak tehette, az Isten házába sietett. A legtöbben fekete gyászöltözetben. S­imára kul­­csolódott a kezünk, buzgó fohász­ban kértük az igazságos Istent, for­dítsa el a borzasztó csapást, mely nemzetünket Páris felől fenyegette. Sajnos, nem voltunk méltók, hogy az Úristen minket meghallgasson, délután négy órakor megkondult a vészharang, alá kellett írnunk a szé­gyenletes, igazságtalan békepontokat. Hét kinteljes év telt el azóta. És íme, ha a jelek meg nem téveszte­nek, nemzeti feltámadásunk felkelő napjának sugarai kezdenek végre valahára mutatkozni Európának bo­rús látóhatárán. Fényük igaz még gyenge, de mégis már nagyon is Alice Terry Ramon Novarro Lewis Stone Rudolf Valentino Dumas Sándor hétfőn és kedden a Belvárosiban 1927 szeptember 1., csütörtök biztató és szivest-örömest akarjuk elhinni, hogy nem is fog elhomályo­sulni. Katolikus meggyőződésünk és ezer éves múltúnk azonban arra figyelmeztet minket, hogy „ha az Ur nem építi a házat, hiába mun­kálkodnak, akik azt ’építik. Ha az Ur nem őrzi a várost, hiába vi­gyáz, ki azt őrzi.“ Mi nem annyira Genftől vagy Páristól, hanem attól várjuk Nagymagyarország visszaállí­tását, aki nemcsak a nemzetek hatá­rait, hanem azok szenvedéseit is megszabta. Attól reméljük mi ha­zánk felszabadulását, aki kezében tartja a népek sorsát vezető feje­delmi jogart. Azért zarándokolunk mi Nagyasszonyunk kedves ünnepe előtt, hogy legyen a mi kegyes és hathatós szószólónk Isten trónjánál. Azt mi is jól tudjuk, — amit egyesek ellenvetéskép felhoznak — hogy erre a hazafias szándékra Sze­ged templomaiban is lehet imád­kozni. Hazánk évkönyveiből azonban arról értesülünk, hogy nagynevű őseink válságos időkben felkeresték Nagyasszonyunk kegyhelyeit és ve­­zeklésük, buzgó imádságuk által akarták a megsértett Istent megen­gesztelni. A genfi gyűlésen Apponyi gróf van hivatva ügyünket előadni és meg vagyunk győződve, hogy a haza­szerető szíve ajkára adja majd azo­kat a szavakat, amelyek megindítják a tanács tagjait. Ő maga mondotta, hogy nagy örömmel megy most a népszövetségi gyűlésre. Hogy sikeres és fényes eredménnyel térhessen visz­­sza, fel­keressük mi Szűz Mária ünnepe előtt a szentkuti templomot. Tisztelettel s hazafias szeretettel kéri a rendezőség Szeged katolikus közönségét, szíveskedjék az eszmét a magáévá tenni, kiki a maga módja és képessége szerint. Jegyek még kaphatók a jezsuita rendház kapujá­nál, oda-vissza 2 P 20 t. Este ve­gyen részt mindenki a tüntető vissza­térő felvonuláson. A vonat Szent­­kútról indul este 6 órakor és Sze­gedre érkezik fél nyolc órakor. A főpályaudvarról égőgyertyával bevo­nulás az alsóvárosi templomba és ott ismét ima a Nagyasszony oltára előtt hazánk felszabadulásáért. A zarándoklat vasárnap reggel fél nyolc órakor a szegedi főpálya­udvarról indul. Étkezésről mindenki maga gondoskodik. Az erdélyi liberális párt a magyar érdekek ellen — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — A liberális gondolkozás mindenütt egyforma, s mindenütt a nacionaliz­mus ellen hadakozik. Hogy lenne tehát kivétel Erdélyben, ahol magyar véreinknek annyit kell szenvedniük a balkáni bocskorosok miatt ? Erdély egész magyarságát felháborította az elmúlt héten egy állítólagos magyar embernek, egy volt debreceni egye­temi tanárnak, akit sokan Szegeden is jól ismernek, a viselkedése, aki az oláh kormány zsoldjában lévén, helyeselte a magyar—román birtok­perekben a kormány álláspontját és rablógazdálkodását. A volt debreceni professzor viselkedésével kapcsolat­ban a Brassói Lapok a következőket írja: Akadt egy magyar, Kissnek hív­ják, aki az agrárreform végrehajtását igazságosnak ítéli és feleslegesnek és károsnak mondja a magyarság külön pártokba való tömörülését.

Next