Szegedi Uj Nemzedék, 1927. november (9. évfolyam, 248-257. szám)
1927-11-01 / 248. szám
Wildenstein a sefleni prima porosz kőszén Legolcsóbban beszerezhető: Bécsi lágszeszgödri diófcolosz Berazett Hitelintézetnél. Telefon: 15—08. Hasábos és aprított príma lettbh tisztta Telep Padosz-utca 4. sz. Telefon: 16—91. dója a városházán és megyeházán. Nálunk is ugyanez a hiba. Sokan azt hiszik, hogy nem kell törődniök a közélettel és a politikával. Csak azt nézik mind és ezt elégségesnek is tartják, hogy az ő kis egyéniségük erősen álljon a maga területén. Ez hozta Oroszország és Mexikó fejére a szabadkőműves kormányt. Nézzünk körül Magyarországon! Nincsenek-e itt is meg a jelei egy olyan készülődésnek, mint Mexikóban ? Vannak. — Ha néhány fiatalember az egyetemen heveskedik, akkor a liberális lapokban hasábok jelennek meg anarkiáról és rendbontásról. Hol van az arány ezen kis zavargások és a mexikói tömeggyilkolások között? És hol marad a felháborodás a mexikói vérengzések láttára ? Itt kétféle mérték, kétféle igazság van. A liberális oldalon azt mondják, hogy azért nincs felháborodás, meg Mexikóban a hatalom a törvény szerint cselekszik. De épp ezért vigyáznunk kell, mert itt is hozhatnak törvényt. Vigyáznunk kell tehát, hogy a fórumokra ne kerüljenek mások, mint jó keresztény emberek. Ezt itt Szegeden is és egész Magyarországon is meg kell tanulni. Mi nem tudunk segíteni Mexikón, de az ő kiömlött vérük figyelmeztet minket, hogy ébren kell lennünk, mert felelősek vagyunk Isten és ember előtt. Az ő vérük ömlése nyissa ki a magyar katolikusok eszét, figyelmeztetve őket a közelgő veszélyre. Haller István beszédét percekig tapsolta a közönség, majd Deákános, az Alsóvárosi Népkör elnöke állott a közönség elé. Hosszú, markáns beszédben mutatott rá a szabadkőművesség munkájára, majd a kétkulacsos katolikusok felett tört pálcát. — Igen sokan jó katolikusoknak vallják magukat, mondotta, közben azonban liberális lapokban írnak vezércikkeket. Ezek a mi legnagyobb ellenségeink. Muntyán István dr táblai tanácselnök állott fel-ezután és a katolikus szellem kifejlődésének szükségességét fejtegette. — A világ kereszténységének várakat kellene építenie Krisztus körül. Milyen messzire vagyunk ettől. Tétlenül várjuk, míg mi is Mexikó sorsára jutunk. De nem! Legyen ez a gyűlés csírája annak a szellemnek, melyet mindnyájunknak kötelességünk minél erősebbé kifejleszteni. A nagygyűlés befejezése előtt Kapossy Gyula lelkész két feliratú szövegét ismertette. Az egyik a pápa Őszentségéhez van intézve, melyben a szent Atya áldását kérik ahhoz a munkához, amely a mexikói testvéreken akar segíteni. A másik felirat a magyar kormányhoz szól. Ebben a szegedi katolikus egyesületek kérik a kormányt, hogy tiltakozzon a mexikói vérengzések ellen, másrészt pedig felhívja a kormány figyelmét azokra az ellenségekre, akik ott ezt a helyzetet teremtették és akik itt is, velünk is ugyan úgy bánnának el. A nagygyűlés a Himnusz szavaival ért véget. Szőke Mihály gazdálkodó 20 éves István fiával együtt szombaton bejött Szegedre. A nap folyamán több kocsmában is megfordultak és mikor este visszafelé indultak a tanyára, mindketten alaposan részegek voltak. A fiú hátra húzódott és elaludt a kocsiderékban. Az apát is elnyomta a bakon az álom, azonban egy nagyobb zökkenőnél egyensúlyt vesztve oly szerencsétlenül zuhant le a kocsiról, hogy kabátja beleakadt az egyik kerékbe. A fiú nem vette észre apja eltűnését, a lovak pedig tovább haladtak és a szerencsétlen embert teljes 2 órán keresztül vonszolták a köves után. Már a tanya felé járt a kocsi, amikor a lovak valamitől megijedve az árokba fordították a kocsit. A felébredt fiú csak ekkor vette észre a szerencsétlenséget, apján azonban már nem lehetett segíteni. A rendőrség vasárnap délelőtt helyszíni vizsgálatot tartott és megállapította, hogy Szőke Mihály haláláért senkit sem terhel a felelősség, a postai szállítmányokat ingyen és felelősség mellett szállítsák és hogy erre a célra külön személyzetet állítsanak be. A kisvasutak képviselői kifejezést adtak annak, hogy a felelősséget hajlandók vállalni és a szállítmányok továbbításáért díjazást sem igényelnek, de személyzetet már nem állítanak be. A posta azzal érvelt, hogy a kisvasúton történő továbbításokra jelenleg ráfizet. Ezzel szemben Mihályffy László kiemelte, hogy amit a kisvasutaknál esetleg rá is fizet a posta, az bőven megtérül neki egyéb vonalakon. Az értekezleten általában az az egyöntetű felfogás domborodott ki, hogy a kisvasutakat és a Mávot, valamint a postát egyenrangú vállalatoknak kell tekinteni. Halálos szerencsétlenség az akohol miatt — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, október 31. Megrendítő szerencsétlenség történt szombatról vasárnapra virradó éjjel a Szeged-kisteleki országúton, ahol Szőke Mihály 65 éves Fekete földek 605 szám alatti gazdálkodó részeg állapotban leesett a kocsiról. A gazdálkodót, akinek kabátja az egyik kerékre fennakadt, 2 teljes órán keresztül vonszolták a lovak, úgy hogy a szerencsétlen ember halálra zúzta magát az éles köveken. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Dzsingis khán sirját megtalálták a Gobi-sivatagban — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — London, október 31. A londoni Sunday Express jelentése szerint Kozlov orosz egyetemi tanár felfedezte Dzsingis khán sirját, amely a Gobi-sivatagban fekszik Karakoto város romjai közelében. A nagy khán holtteste ezüst koporsóban van. A bebalzsamozott hulla mellett nagymennyiségű arany és ezüst drágaságokat találtak, amelyek értékben meghaladják a Tutenkhamen sírjában talált értéktárgyakat is. A khán holtteste 78 koronán nyugszik, amelyeket az egykor általa legyőzött fejedelmek viseltek. A hazaáraló Károlyi a magyar-román birtokperek ügyében az oláhoknak fogja pártját — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Bukarest, október 31. A párton kivüli Adveral közli párisi tudósítójának interjúját Károlyi Mihály gróffal a magyar birtokperek kérdésében. Károlyi elismeri Románia elvitathatatlan jogait és az agrárreform szükségességét, kijelentvén, hogy ha ő maga kormányozta volna Erdélyt, akkor szintén végrehajtotta volna ezen szükséges demokratikus reformot a magyar mágnások ellenzése dacára. Mi hasonló reformot akartunk csinálni szociális, gazdasági és politikai célokból. Az utóbbit azért, hogy felszabadítsuk az embereket a magyar mágnások zsarnoksága alól. Határozottan kijelentette, hogy jogosulatlan volna a nemzetek szövetségének a magyar mágnások kártalanítását ítélni meg olyan kisajátításért, mely éppen úgy a román, mint a magyar paraszt érdekében áll. Károlyi kijelentette, hogy amikor ezeket mondja, szerinte nem válik árulójává az igaz nemzeti ügynek. Az államnak elő kell segíteni a kisvasút postaszolgálatát — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, október 31. A kisvasutak, a Máv. és a m. kir. posta között már régebben különböző differenciák merültek fel. Ezek tisztázása érdekében a kereskedelmi minisztériumban a napokban értekezlet volt, amelyen részt vettek a hét csonka magyarországi, továbbá a most épülő kecskeméti kisvasút, valamint a Máv. és a m. kir. posta kiküldöttei. Az értekezleten, melyen Szeged város képviseletében Mihályffy László műszaki tanácsos jelent meg, a kisvasutak képviselői mindenekelőtt kifogásolták, hogy a Máv. részéről nem tapasztalnak kellő megértést és méltánylást. Így a Máv. igen magas díjakat számít fel átkapcsolásokért, váltóknál és megállóhelyeken való világításért stb. A posta továbbá arra akarja kötelezni a kisvasutakat, hogy 1927 november 1., kedd Újabb angol hang a trianoni békeszerződés renzulja mellett — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — London, október 31. Az Englis Rewiew, az egyik legtekintélyesebb angol folyóirat novemberi számában hosszabb cikk jelent meg Remanate tollából, amely Európa háborús veszedelmeiről szól. Az európai politikának a cikk szerint 3 viharpontja a lengyel korridor, Felső- Szilézia felosztása és Magyarország megcsonkítása. Remanate szerint Magyarország felosztása volt a legostobább és a legnagyobb igazságtalanság, amelyet a nyugati hatalmak felelős tényezői a békeszerződések megkötésénél elkövettek. Borzalmas vasúti szerepcsetlenség Bari mellett Gyorsvonatsebességgel haladó különvonat belerohant egy szembejövő személyvonatba Róma, október 31. A Marcia su Roma ötödik évfordulójának nemzeti ünnepébe belesüvített egy borzalmas vasúti katasztrófának a híre. Ugyanakkor, amikor Mussolini a Gloria-gyakorlótéren százezernyi katonai és polgári tömeg előtt a fasiszta győzelem rendíthetetlenségéről beszélt, Dél-Olaszország kies fekvésű kis városa. Bari közelében, a bari—loco rotondoi vasúti vonalon egy gyorsvonati sebességgel haladó különvonat belerohant egy szembejövő személyvonatba, a különvonat mozdonya és valamennyi kocsija felborult és a darabokra tört kocsikban igen sok utas megsebesült. A vonatok sértetlenül maradt utasai és személyzete nyomban megkezdték a mentési munkálatokat és nagy üggyel-bajjal kihúzták a sebesülteket a felborult kocsikból. A közeli állomásról segélyvonat érkezett a szerencsétlenség színhelyére, ahol azonban hat embert csak holtan húzhattak ki a kocsiromok alól, míg nyolcvanat első segélyben részesítettek. Ezek közül harmincnak sérülése életveszélyes. A szerencsétlenség áldozatait a segélyvonat beszállította Bariba, a katasztrófáról pedig nyomban táviratot küldtek Mussolini miniszterelnöknek, aki megrendülten fogadta a gyászos hírt és nyomban elrendelte a fasiszta ünnepségek beszüntetését. A borzalmas szerencsétlenség színhelyére vizsgálóbizottság szállt ki, hogy megállapítsa a katasztrófa okát. A Stefani-ügynökség az alábbi hivatalos jelentést adta ki a vasúti szerencsétlenségről: