Szegedi Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
izeged, 1929 február 1., péntek. keresztény politikai napilap Előfizetési ára : így hónapra . . 2 80 Postán küldve . . 2 96 P közalkalm. kedvezmény. Egyes számára 10 fillér vasár-és ünnepnapie fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal; Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON : Szerkesztőség, 12—84. Kiadóhivatal: 1—53 Ára 10 Leverték a legújabb spanyol katonai forradalmat Madrid, január 31. A leleplezett ciudad- reali spanyol katonai forradalmat sikerült teljesen leszerelni és újból Primo de Rivera, a diktátor kerekedett felül. Miután a madridi helyőrség három ezrede megszállotta a várost a kormánycsapatok parancsnoka, Orgaz tábornok elrendelte a lázadó tüzérség tisztjeinek letartóztatását. A tüzérlaktanyába visszavonult lázadók nem fejtettek ki semmi ellenállást és kiadták tisztjeiket, akiket azonnal haditörvényszék elé állítottak. A haditörvényszék este már meg is hozta ítéletét s a lázadás három vezérét, három magasrangú tüzértisztet, golyó általi halálra ítélte. A felkelők vezére, Sanchez Guerra volt miniszterelnök volt, akit szintén sikerült letartóztatni. Guerra az általános felkelés meghiúsulásának hírére álruhában Port Vindres kikötőjébe szökött, ahonnan Graoba menekült. Szökéséről a hatóságoknak pontos értesüléseik voltak . Grao kikötőjében már detektívek várták Guerrát, akit azonnal őrizetbe vettek. Tönk szélén a Névtelen Adófizető (rv.) A Magyar Nemzeti Bank főtanácsáról igazán nem lehet azt mondani, hogy fiatalos hevületű, ellenzéki hajlandóságú testület lenne; komoly, megfontolt, széles látókörű, lehiggadt tapasztalatokkal rendelkező férfiak, a magyar közgazdasági élet díszei ülnek benne. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa a magyar pénzügyek irányitó szerve, kétségkivül tehát a legkompetensebb tényező ahhoz, hogy véleményt mondjon közgazdasági politikánkról s célkitűzéseit megvalósitani igyekezzünk. A magyar jegybank főtanácsa most tette közzé jelentését az 1928. évről, s ez a jelentés tájékoztatást nyújt jelenlegi gazdasági helyzetünkről is. E tájékoztatás során a következő, aggodalomkeltő tényeket állapítja meg a jegybank főtanácsa:.Közteherviselési rendszerünk néhány pontja sürgős reformra szorul», milves hatással volna az állami feladatkörnek közgazdaságilag szigorúbb körülhatárolása», «a gazdasági élet jogi alapjainak állandósitása»; azután «Fizetési mérlegünk alakulása változatlanul kedvezőtlen,» «1928-ban 5000 millió pengővel növekedtek a külfölddel szemben fennálló tartozásaink», «a pénzhitel drága, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre», «tőkeképződésünk elégtelen, termelésünk versenyképessége hiányos, értékesítésünk hibás», «az ország vásárlóképessége csökkent», «a kereseti lehetőségek korlátozottak», «az intelligencia elhelyezkedésének még mindig nehézségei vannak», «külföldi kamatterheink évről-évre növekednek», «a mezőgazdaság eladósodása » aránylag gyorsan fokozódik», «a fizetésképtelenségek jelentősen elszaporodtak», s «ideje volna, hogy pénzügyi politikánk a gazdasági élet követelményeinek engedve nagyobb rugékonyságot tanusítson», mert «a magángazdasági tevékenységnek fokozottabb lehetőségeket kell biztosítani», stb. A jegybank főtanácsa ténymegállapításainak valóságát nincs okunk kétségbe vonni. Ugyanezeket a panaszokat, ezeket a megfigyeléseket már mi is sokszor tártuk a közvélemény elé. Az államgazdaság túlteng, az államigazgatás bonyolult, lassú és méregdrága, az utolsó krajcárt is adóba kell fizetnie a Névtelen Adófizetőnek, nemcsak a tőkeképzés vált lehetetlenné a széles néprétegek számára, hanem már a megélhetés is hovatovább problematikussá válik, nincs már felesleges, befektetésre, vállalkozásra alkalmas pénze senkinek sem, tehát nincs vállalkozás, nincs többtermelés, a felvevő képesség csökkenésével csökken a fogyasztás is; hitel nincs, ami van, az is méregdrága, egyik-másik falu határának, vagy házainak 30 százaléka a bank a magyarságtól oly idegen hatalom zsebében van már, az intelligencia, a tanult ember nem tud elhelyezkedni, kénytelen elmenni havat hányni, napról-napra szegényedünk s arra a lejtőre jutottunk, amelynek alján a társadalmi és gazdasági összeomlás várakozik reánk... Mindezeket a közismert és bárhol tapasztalható tényeket a jegybank főtanácsa természetesen csak in optima forma, a legfinomabb fogalmazásban konstatálhatja. De jöjjön le a pénzügyminiszter úr inkognitó közénk, járja végig a barázdákat, pillantson a pult mögé, az üzletek kasszáiba, nézzen bele a pénztárcánkba s nézze végig a telekkönyvi betétek C. lapjait, akkor majd ő is meggyőződhetik arról, hogy a jegybank főtanácsának «tájékoztatása» a klasszikusan megfogalmazott, színtiszta igazság. Ez az állapot nyilvánvalóan nem mehet így tovább; közgazdasági abszurdum, hogy az állam a végtelenségig gyarapodjék, gazdaságilag fejlődjék, az állampolgárok sokasága pedig napról-napra szegényedjen, vagy tönkremenjen. Nem az állampolgárok vannak az államért, hanem maga az államszervezet mint olyan van miértünk! Politikus urak vigyázzunk! Az adófizető lakosság igen nagy része olyan szakadék szélére jutott, ahol az existenciális összeomlás várakozik rá. Tönk szélére jutott a Névtelen Adófizető... Folytatták a bOTtörvény tárgyalását Mayer János felszólalása a javaslat mellett Budapest, január 31. A képviselőház csütörtöki ülését fél 11 órakor nyitotta meg Puky Endre alelnök. Minthogy a tegnapi ülés jegyzőkönyve még hitelesítve nem volt, először felolvasták a jegyzőkönyvet. A hitelesítésnél Györki Imre kifogásolja a tegnapi ülés berekesztésének módját, amely puccszerűen történt. Puky Endre az elnöki székből visszautasítja a puccs kifejezést, amely sértő az elnök eljárására nézve. Felszólítja Györkit, hogy ne provokáljon házszabály vitát, csak a napirend megállapítása után van joga a házszabályokhoz szólni. Erre Györki hosszabb jegyzőkönyvi vitát provokál,, amelyben Jánossy Gábor is részt vesz. Puky Endre alelnöke mindenben házszabályszerűen járt el. A tegnapi ülés berekesztő enunciációját írásból olvasta fel és ez az írott szöveg teljesen azonos a jegyzőkönyv szövegével. Az elnök kijelentése után a Ház a jegyzőkönyvet hitelesítette. Áttérve a napirendre Szabó Iván vázolta a borgazdálkodás rossz helyzetét. Rámutatott arra, hogy a szőlőgazdálkodás tőke hiányában szenved. A borszőlők termelése helyett a csemegeszőlő termelésre kellene áttérni. Kérte, hogy a gazdák saját termésű boraikat minden akadály nélkül árusíthassák. Erődi Harrach Tihamér: Üdvözli a földmivelésügyi miniszternek a közraktárak létesítésére irányuló akcióját. A javaslatot elfogadja. Udvardi János főleg a homokvidéki bortermelés kívánságait fejtegette. Patacsi Dénes: Kéri a borfogyasztási adónak méltányosabb rendezését és kedvezményes rézgálicnak a kiosztását. A javaslatot elfogadja. Kiss István intézkedéseket kér az italmérési engedélyek megvonásának enyhébb kezelésére. Új szőlőtelepítések részére hosszabb adómentessége kíván. Mayer János miniszter hangoztatta, hogy a javaslat nemcsak közgazdasági, hanem szociálpolitikai szempontból is fontos. A mezőgazdasággal foglalkozó munkásság egyrésze egész éven át a szőlőtermeléssel van foglalkoztatva. Kívánatosabb ha versenyképes szőlőfajták termelését mozdítjuk elő. Tömegborokból úgyis túlprodukció van. Adatokat sorol fel arra, hogy a borexport emelkedőben van, részletesen válaszolt az egyes felszólalók által hangoztatott kívánságokra, és rámutatott arra, hogy a borfogyasztási adó eltörlésének akadályai vannak. Ismertette a tokaji bor külföldi védelmére folytatott tárgyalásokat. Majd áttért a szövetkezeti pincék szerepének a fejtegetésére. A külföldi borházak visszaállították a magyar bor jó hírnevét, és megnyitották az utat az exportkereskedelem részére. Majd rámutatott azon enyhítésre, amely az italmérési engedélyek megvonása terén a gyakorlatban bekövetkezett. Érintkezésbe lépett a pénzügyminiszterrel a borexportálás bürokratikus akadályainak az elhárítására. Kifejtette, hogy boraink tisztaságát biztosítottuk azzal is, hogy a cukrozást és a szeszezést csak idegen anyagok hozzákeverése nélkül engedjük meg. Hangoztatta, a jó szőlőfajtáknak a fontosságát, és kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy csak szakszerűen előálltott borokat hozzunk forgalomba. Vázolta Főszerkesztő: D. ORBAY GYULA Főmunkatárs: PILLICH_ ANDRÁS A Baross-Szövetség szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasúti Alkalmazottak Orsz. Szfv. szegedi üzletvezetőség kerelete hivatalos tagja. Postatakarékpénztári számla 8815. a borszövetkezet előnyeit a közraktárakkal szemben, la a borszövetkezetek beválnak, még többet létesít az ország különböző részeiben. Részletesen reflektált ezután a többi észrevételekre, hangoztatva, hogy a törvényjavaslat nem nehezíti meg, hanem megkönnyíti a bortermelést. (Taps.) Az elnök javaslatára a Ház kimondotta, hogy legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja a mai napirendel. A szociáldemokraták a házszabályokhoz kérve szót, ismét szóvá tették az éjjel elmondott interpellációk ügyét. Elnök: Azáltal, hogy a szociáldemokrata képviselők hátralévő interpellációjukat nem mondották el, az interpellációs jogon sérelem nem esett, hiszen megelőzőleg 26 szociáldemokrata interpelláció hangzott el és valamennyi interpelláló miniszteri választ kapott. Az elnököt a kormányt támogató pártok beszéde végén felállva ünnepelték. Az ülés háromnegyed 3-kor ért véget. Kardcsörtető hlog az amerikai szenátusban Washington, január 31. – A cirkáló vita folyamán Reed szenátor feltünéstkeltő beszédet mondott, melyben sürgette a javaslat haladéktalan elfogadását. Szenvedélyes kifejezésekkel fordult a lelkesedők álmodozásai, a pacifisták propagandája és a nemzetköziek árulása ellen. Utalt Anglia, Franciaország, Japán és Lengyelország fegyverkezésére, majd emelt hangon így folytatta: Minden nemzet haditanácsa gondos terveket dolgozott ki, melyek az amerikai flotta elsülyesztésére(?) és az Egyesült Államok inváziójára(?) irányulnak. Szerződésekre akarjuk bízni magunkat?! Hiszen a történelem kezdete óta mindig megszegték a szerződéseket. Hatezer pengőt manipulált el a megtévedt fáblánsebestyéni jegyzői írnok Egy csőszbunyhóban fogták el Gilicze Lajost Szeged, január 31. Részletesen beszámoltunk a Fábiánsebestyén—tecsi körjegyzőségnél elkövetett bélyegspekulációról, melyet a jegyzőség írnoka Gi Iicze Lajos követett el. Elmondottuk az előzményeket is, mely szerint Gilicze hivatalában szombaton a szegedi pénzügyigazgatóság kiküldött vizsgáló közegei jelentek meg, az 1928. évi jártatokat rendben is találták, de mikor dr. Fetter fogalmazó az előző évieket kérte Gilicze zavarba jött, azt válaszolta, azok a padláson vannak. Egyben kérte a fogalmazót, hogy a további vizsgálatot hétfőre halasszák, mert neki fontos családi ügyei vannak. Így is volt. Hétfőn azonban már nem jelent meg a hivatalában, ez még gyanúsabbá tette Qiliczét s feltörték a fiókját, melyből hamarosan megállapították, hogy 1923-ig visszamenőleg követett el különféle forgalmi adó manipulációkat. Hétfőn reggel megjelent egyik barátjánál vadászpuskával a vállán s kijelentette, hogy elbujdosik a tanyák közé meghalni. Barátja csak mosolygott, azt hitte vicces. Hétfőn a délutáni órákban fábiánsebestyéni körjegyzőség a csongrádi főszolgabíróság utasítására megtette a bűnügyi feljelentést megtévedt írnoka ellen.