Szegedi Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

izeged, 1929 február 1., péntek. keresztény politikai napilap Előfizetési ára : így hónapra . . 2 80 P­­ostán küldve . . 2 96 P közalkalm. kedvezmény. Egyes szám­ára 10 fillér v­asár-és ünnepnapie fillér Szerkesztőség és kiadó­­hivatal; Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON : Szerkesztőség, 12—84. Kiadóhivatal: 1—53 Ára 10 Leverték a legújabb spanyol katonai forradalmat Madrid, január 31. A leleplezett ciudad­- reali spanyol ka­tonai forradalmat sikerült teljesen lesze­relni és újból Primo de Rivera, a dik­tátor kerekedett felül. Miután a madridi helyőrség három ezrede megszállotta a várost a kormány­csapatok parancsnoka, Orgaz tábornok elrendelte a lázadó tüzérség tisztjeinek letartóztatását. A tüzérlaktanyába visszavonult láza­dók nem fejtettek ki semmi ellenállást és kiadták tisztjeiket, akiket azonnal haditörvényszék elé állítottak. A hadi­törvényszék este már meg is hozta íté­letét s a lázadás három vezérét, három magasrangú tüzértisztet, golyó általi ha­lálra ítélte. A felkelők vezére, Sanchez Guerra volt miniszterelnök volt, akit szintén sikerült letartóztatni. Guerra az általános felkelés meghiúsulásának hírére álruhá­ban Port Vindres kikötőjébe szökött, ahonnan Graoba menekült. Szökéséről a hatóságoknak pontos értesüléseik vol­tak . Grao kikötőjében már detektívek várták Guerrát, akit azonnal őrizetbe vettek. Tönk szélén a Névtelen Adófizető (rv.) A Magyar Nemzeti Bank fő­tanácsáról igazán nem lehet azt mon­dani, hogy fiatalos hevületű, ellenzé­ki hajlandóságú testület lenne; ko­moly, megfontolt, széles látókörű, le­higgadt tapasztalatokkal rendelkező férfiak, a magyar közgaz­dasági élet díszei ülnek benne. A Magyar Nem­zeti Bank főtanácsa a magyar pénz­ügyek irányitó szerve, kétségkivül te­hát a legkompetensebb tényező ah­hoz, hogy véleményt mondjon köz­­gazdasági politikánkról s célkitűzé­seit megvalósitani igyekezzünk. A magyar jegybank főtanácsa most tette közzé jelentését az 1928. év­ről, s ez a jelentés tájékoztatást nyújt jelenlegi gazdasági helyzetünkről is. E tájékoztatás során a következő, aggodalomkeltő tényeket állapítja meg a jegybank főtanácsa:­­.Közte­­herv­iselési rendszerünk néhány pont­ja sürgős reformra szorul», milves hatással volna az állami feladatkör­nek közgazdaságilag szigorúbb kö­rülhatárolása», «a gazdasági élet jo­gi alapjainak állandósitása»; azután «Fizetési mérlegünk alakulása válto­zatlanul kedvezőtlen,» «1928-ban 5000 millió pengővel növekedtek a kül­földdel szemben fennálló tartozása­ink», «a pénzhitel drága, vagy egy­általán nem áll rendelkezésre», «tő­keképződésünk elégtelen, termelé­sünk versenyképessége hiányos, ér­­tékesítésünk hibás», «az ország vá­sárlóképessége csökkent», «a kereseti lehetőségek korlátozottak», «az in­telligencia elhelyezkedésének még mindig nehézségei vannak», «külföldi kamatterheink évről-évre növeked­nek», «a mezőgazdaság eladósodása » aránylag gyorsan fokozódik», «­a fi­zetésképtelenségek jelentősen elsza­porodtak», s «ideje volna, hogy pénz­ügyi politikánk a gazdasági élet kö­vetelményeinek engedve nagyobb ru­­gékonyságot tanusítson», mert «a ma­gángazdasági tevékenységnek foko­zottabb lehetőségeket kell biztosíta­ni», stb. A jegybank főtanácsa ténymegálla­­pításainak valóságát nincs okunk két­ségbe vonni. Ugyanezeket a panaszo­kat, ezeket a megfigyeléseket már mi is sokszor tártuk a közvélemény elé. Az államgazdaság túlteng, az állam­­igazgatás bonyolult, lassú és méreg­drága, az utolsó krajcárt is adóba kell fizetnie a Névtelen Adófizetőnek, nemcsak a tőkeképzés vált lehetetlen­né a széles néprétegek számára, ha­nem már a megélhetés is hovato­vább problematikussá válik, nincs már felesleges, befektetésre, vállal­kozásra alkalmas pénze senkinek sem, tehát nincs vállalkozás, nincs többtermelés, a felvevő képesség csökkenésével csökken a fogyasztás is; hitel nincs, ami van, az is méreg­drága, egyik-másik falu határának, vagy házainak 30 százaléka a bank a magyarságtól oly idegen hatalom zsebében van már, az intelligencia, a tanult ember nem tud elhelyezkedni, kénytelen elmenni havat hányni, nap­­ról-napra szegényedünk s arra a lej­­­tőre jutottunk, amelynek alján a tár­sadalmi és gazdasági összeomlás vá­rakozik reánk... Mindezeket a közismert és bár­hol tapasztalható tényeket a jegy­bank főtanácsa természetesen csak in optima forma, a legfinomabb fo­galmazásban konstatálhatja. De jöj­jön le a pénzügyminiszter úr in­­k­o­g­n­i­t­ó közénk, járja végig a ba­rázdákat, pillantson a pult mögé, az üzletek kasszáiba, nézzen bele a pénz­tárcánkba s nézze végig a telekköny­vi betétek C. lapjait, akkor majd ő is meggyőződhetik arról, hogy a jegy­bank főtanácsának «tájékoztatása» a klasszikusan megfogalmazott, szín­tiszta igazság. Ez az állapot nyilvánvalóan nem mehet így tovább; közgazdasági ab­szurdum, hogy az állam a végte­lenségig gyarapodjék, gazdaságilag fejlődjék, az állampolgárok sokasá­ga pedig napról-napra szegényedjen, vagy tönkremenjen. Nem az állampol­gárok vannak az államért, hanem ma­ga az államszervezet mint olyan van miértünk! Politikus urak vigyázzunk! Az adófizető lakosság igen nagy része olyan szakadék szélére jutott, ahol az existenciális összeomlás várako­zik rá. Tönk szélére jutott a Névte­len Adófizető... Folytatták a bOTtörvény tárgyalását Mayer János felszólalása a javaslat mellett Budapest, január 31. A képviselőház csütörtöki ülését fél 11 órakor nyitotta meg Puky Endre alelnök. Minthogy a tegnapi ülés jegyzőkönyve még hitelesítve nem volt, először felolvasták a jegy­zőkönyvet. A hitelesítésnél G­y­ö­r­k­i Imre ki­fogásolja a tegnapi ülés berekesz­tésének módját, amely puccszerűen történt. Puky Endre az elnöki székből visszautasítja a puccs kifejezést, amely sértő az elnök eljárására nézve. Fel­szólítja Györkit, hogy ne provokál­jon házszabály vitát, csak a napirend megállapítása után van joga a ház­szabályokhoz szólni. Erre Györki hosszabb jegyzőköny­vi vitát provokál,, amelyben J­á­n­o­ssy Gábor is részt vesz. Puky Endre alelnök­­e minden­ben házszabályszerűen járt el. A teg­napi ülés berekesztő enunciációját írásból olvasta fel és ez az írott szö­veg teljesen azonos a jegyzőkönyv szövegével. Az elnök kijelentése után a Ház a jegyzőkönyvet hitelesítette. Áttérve a napirendre Szabó Iván vázolta a borgazdálkodás rossz hely­zetét. Rámutatott arra, hogy a szőlő­gazdálkodás tőke hiányában szenved. A borszőlők termelése helyett a cse­mege­szőlő termelésre kellene át­térni. Kérte, hogy a gazdák saját termésű boraikat minden akadály nélkül árusíthassák. Erődi Harrach Tihamér: Üd­vözli a földmivelésügyi miniszternek a közraktárak létesítésére irányuló akcióját. A javaslatot elfogadja. Udvardi János főleg a homok­vidéki bortermelés kívánságait fejte­gette. Patacsi Dénes: Kéri a borfo­gyasztási adónak méltányosabb ren­dezését és kedvezményes rézgálicnak a kiosztását. A javaslatot elfogadja. Kiss István intézkedéseket kér az italmérési engedélyek megvonásának enyhébb kezelésére. Új szőlőtelepíté­sek részére hosszabb adómentessége kíván. Mayer János miniszter hangoz­tatta, hogy a javaslat nemcsak köz­­gazdasági, hanem szociálpolitikai szempontból is fontos. A mezőgaz­dasággal foglalkozó munkásság egy­­része egész éven át a szőlőtermelés­sel van foglalkoztatva. Kívánatosabb ha versenyképes szőlőfajták terme­lését mozdítjuk elő. Tömegborokból úgyis túlprodukció van. Adatokat so­rol fel arra, hogy a borexport emel­kedőben van, részletesen válaszolt az egyes felszólalók által hangoztatott kívánságokra, és rámutatott arra, hogy a borfogyasztási adó eltörlésé­nek akadályai vannak. Ismertette a tokaji bor külföldi védelmére foly­tatott tárgyalásokat. Majd áttért a szövetkezeti pincék szerepének a fejtegetésére. A külföl­di borházak visszaállították a magyar bor jó hírnevét, és megnyitották az utat az exportkereskedelem részére. Majd rámutatott azon enyhítésre, amely az italmérési engedélyek meg­vonása terén a gyakorlatban bekövet­kezett. Érintkezésbe lépett a pénzügy­­miniszterrel a borexportálás bürok­ratikus akadályainak az elhárítására. Kifejtette,­ hogy boraink tisztasá­gát biztosítottuk azzal is, hogy a cuk­rozást és a szeszezést csak idegen anyagok hozzákeverése nélkül enged­jük meg. Hangoztatta, a jó szőlőfaj­táknak a fontosságát, és kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy csak szakszerűen előálltott bo­rokat hozzunk forgalomba. Vázolta Fő­szerkesztő: D. ORBAY GYULA Főmunkatárs: PILLICH_ ANDRÁS A Baross-Szövets­ég szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Állam­vas­úti Alkalmazottak Orsz. Szfv. szegedi ü­zletvezetőség­ ke­­relete hivatalos tagja. Postatakarékpénztári számla 8815. a borszövetkezet előnyeit a közrak­­tárakkal szemben, l­a a borszövet­kezetek beválnak, még többet léte­sít az ország különböző részeiben. Részletesen reflektált ezután a többi észrevételekre, hangoztatva, hogy a törvényjavaslat nem nehezíti meg, hanem megkönnyíti a bortermelést. (Taps.) Az elnök javaslatára a Ház kimon­dotta, hogy legközelebbi ülését pén­teken délelőtt tartja a mai napiren­­del. A szociáldemokraták a házszabá­lyokhoz kérve szót, ismét szóvá tették az éjjel elmondott interpellációk ügyét. Elnök: Azáltal, hogy a szociál­demokrata képviselők hátralévő in­terpellációjukat nem mondották el, az interpellációs jogon sérelem nem esett, hiszen megelőzőleg 26 szo­ciáldemokrata interpelláció hangzott el és valamennyi interpelláló minisz­teri választ kapott. Az elnököt a kormányt támogató pártok b­eszéde végén felállva ünnepelték. Az ülés háromnegyed 3-kor ért véget. Kardcsörtető hlog az amerikai szenátusban Washington, január 31. – A cirkáló vita folyamán Reed sze­­­­nátor feltünéstkeltő beszédet mondott, melyben sürgette a javaslat haladéktalan elfogadását. Szenvedélyes kifejezésekkel fordult a lelkesedők álmodozásai, a pa­cifisták propagandája és a nemzetköziek árulása ellen. Utalt Anglia, Franciaor­szág, Japán és Lengyelország fegyver­kezésére, majd emelt hangon így foly­tatta: Minden nemzet haditanácsa gondos terveket dolgozott ki, melyek az amerikai flotta elsülyesztésére(?) és az Egyesült Államok inváziójára(?) irányulnak. Szerződésekre akarjuk bízni magun­­­­kat?! Hiszen a történelem kezdete óta­­ mindig megszegték a szerződéseket. Hatezer pengőt manipulált el a megtévedt fáblánsebestyéni jegyzői írnok Egy csőszbunyhóban fogták el Gilicze Lajost Szeged, január 31. Részletesen beszámoltunk a Fábián­­sebestyén—tecsi körjegyzőségnél elkö­vetett bélyegspekulációról, melyet a jegyzőség írnoka G­i I­i­c­z­e Lajos kö­vetett el. Elmondottuk az előzményeket is, mely szerint Gilicze hivatalában szombaton a szegedi pénzügyigazgatóság kiküldött vizsgáló közegei jelentek meg, az 1928. évi jártatokat rendben is találták, de mikor dr. Fetter fogalmazó az előző évieket kérte Gilicze zavarba jött, azt válaszolta, azok a padláson vannak. Egyben kérte a fogalmazót, hogy a to­vábbi vizsgálatot hétfőre halasszák, mert neki fontos családi ügyei vannak. Így is volt. Hétfőn azonban már nem je­lent meg a hivatalában, ez még gya­­­núsabbá tette Qiliczét s feltörték a fiókját, melyből hamarosan megállapí­tották, hogy 1923-ig visszamenőleg kö­vetett el különféle forgalmi adó mani­pulációkat. Hétfőn reggel megjelent egyik ba­rátjánál vadászpuskával a vállán s ki­jelentette, hogy elbujdosik a tanyák közé meghalni. Barátja csak mosolygott, azt hitte vicces. Hétfőn a délutáni órákban fábiánse­­bestyéni körjegyzőség a csongrádi fő­­szolgabíróság utasítására megtette a bűnügy­i feljelentést megtévedt írnoka ellen.

Next