Szegedi Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

Február hóban vásároljon és meggyőződik, hogy minőségre, árra és kivitelre legjutányosab­­ban szerzi be összes ruházati szükségleteitFöldes Ruha-Divat* Ala­as­i Kárász­ utca Balogh Péter, Ábrahám Ferenc, já­­rosi Géza, Körmendy Mátyás, Erdélyi András és Vénig Gyula hozz­ász­­­lása után a felemúltak nagy lelkesüléssel h­atározatilag kimo­ndották, hogy fel­tétlenül akarják a Kézműveskamara intézmén­yének megvalósítását, mert ebben látják az iparosérdekek védel­mezőjét és az iparosügyek hivatott intézőjét. KASS RENAISSANCE BAR Ma a februári új műsor bemutatatója A doványi ellen, nem érdemli meg a kíméletet, mert többrendbeli szolgá­lati hanyagságot követett el és h­i­­vatali hatalmával is visszaélt akkor, amikor Tóthot felpofozta; igy. egy rendőrfogalmazó nem viselkedhet. Ezen állítólagos kijelentés miatt Moldoványi László feljelentést tett ifj. Dobay Gyula dr. ellen, aki a csütörtöki főtárgyaláson elismerte, hogy amikor a Tóth nevében Mol­doványi ellen tett feljelentés költ­ségei elengedését kérte tőle Domon­kos Sándor, akkor azt mondta neki: Moldoványi a tárgyaláson beismerte, hogy megpofozta ezt az embert, így pedig nem volna szabad viselkednie egy rendőrfogalmazónak. A vád töb­bi részét tagadta. Domonkos Sándor igazolta a vá­dat. Ezzel szemben Horváth l­ajos dr. tb. városi tanácsnok és u­j­v­á­­rossy Miklós dr. rendőrfogalmazó vallomásukban olyan kijelentéseket tettek, hogy ifj. Dobay Gyula dr. nem viseltetett rosszindulattal Mol­­doványival szemben és Horváth sze­rint, kérésére elállt a fegyelmi felje­lentés megtételétől. Ujvárossy Mik­lós dr. szerint pedig mintegy figyel­meztető színezete volt Dobay elő­adásának, hogy ne csináljon ilyene­­neket Moldoványi. A bíróság nem vette elegendő bi­zonyítéknak Domonkos Sándor ma­gában álló vallomását és kimond­ta, hogy Ufjvárossy dr. és Horváth dr. vallomásából vont okszerű kö­vetkeztetés arra mutat, hogy Do­monkos félreértette Dobay szavát és így az egész feljelentés félreértésen alapult. Az ítélet jogerős. Az Ipartestület elöljárósága a kézmű­veskamara mellett döntött A Szegedi Új Nemzedék munkatársától . Csütörtökön este a közgyűlés előkészí­tése tárgyában rendkívüli elöljárósági ülés volt Körnit­hály Mátyás felsőházi tag el­nöklete alatt az Iparkamarában. Az ülés megnyitása előtt Takács Béla társelnök személyes ügyben kért szót. Tu­domására hozta az elöljáróságnak, hogy az egyik szegedi lapban a kézműveskama­­rával kapcsolatban cikket írt, melyre Kiss Géza személyeskedve, sértően válaszolt. Ebben az ügyben határozathozatalra kérte fel az elöljáróságot. Ábrah­ám Ferenc azt indítványozta, hogy az elöljáróság szavazzon bizalmat Takács Bélának. Gombos István és Kiss Géza felszólalása után Marosán Milán nagy de­rültség közepette kelt Kiss Géza védel­mére. , Körmendy elnök szavazásra bocsátotta Ábrahám Ferenc indítványát és az elöljáróság elítélve Kiss Géza cikkének személyeskedő részét, teljes bizalmat szavazott Takács Bélának. Kertész József és Deutsch Mór még a napirend előtt felhívták az elöljáróságot arra, hogy tegyen lépéseket az irányban, hogy a szegedi Társadalombiztosító Inté­zet a szegedi iparosoktól szerezze be a szükségleteit. Az lenne ugyanis méltányos, ha a szegedi iparosság, mely sok-sok pengőt fizet az intézetnek, ily módon kapja vissza kiizzadt pénzének egy részét. Erdélyi András kijelentette, hogy tudo­mása szerint a Társadalombiztosító Intézet kész házat akar venni. Kérte az elöljáró­ságot, ho­gy próbálja keresztül vinni az építkezést. Körmendy Mátyás ezután áttérve a napi­rendre, ismertette, hogy a közgyűlésen titkos szavazással fog dönteni az iparos­ság afelett, hogy akarja-e a 3 ik osztály felállítását, vagy pedig a kézműves kamara mellett dönt. Klein Ottó röviden, meggyőzően kifej­tette, hogy a kézm­űveskamara mozgalma teljesen politikamentes és hivatása, hogy új vérkeringést hozzon a megfeneklett gazdasági politikába. Kéri, hogy az elöl­járóság a kézmű­veskam­ara mellett foglal­jon állást. Marosán és Kiss Géza ellenezték a kézműveskamarát, mire Balogh Péter meg­egyezte, hogy ebben az ügyben Kiss Gézának kevés joga van véleményt nyil­vánítani, mivel családi érdeke az iparka­mara további­­ önállását kívánja. (Nagy zaj, felháborodás, gúnyos megjegyzések Kiss felé.) Körmendy Mátyás ezután kijelentette, hogy a szavazásban egyik oldalt sem kí­vánja befolyásolni és ezért arra az időre, amig az elöljáróság állást foglal ebben az ügyben, eltávozik és átadja Takács Bélá­nak az elnöki széket. Takács Béla ezután szavazásra szólította fel az elöljáróságot és a nagy többség a kézműveskamara felállítása mellett döntött. Ezután a közgyűlés tárgysorozatát is­mertették. Az elöljárósági ülés 7 óra előtt ért véget. A Rókusi Iparoskör egyhangú lelkesedéssel foglalt állást a Kézműves Kamara mellett Szeged, január 31. Csütörtök este 8 órakor a Rókusi Iparoskör ülést tartott, amely alka­lommal mintegy 350 főnyi kézműves iparos jelent meg. Balogh Péter egyesületi elnök megnyitója után Takács Béla ipartestületi társelnök beszélt. Rámutatott arra, hogy az iparosságot sokan le szeretnék tán­torítani az eszmétől, hogy önálló Kézműveskamarába tömörülve ön­erejével küzdjön érdekei mellett. So­kan azzal érvelnek, hogy a Kézműves kamara intézménye újabb súlyos ter­­het ró a nyomasztó helyzetben síny­lődő iparosmesterekre. Ez­ valótlanság, hiszen a leg­rosszabb esetben is csak arról lehet szó, hogy minden önálló iparos éven­­kint 1—1 pengő hozzájárulást fizes­sen a Kézműveskamara fenntartásá­ra. A közgyűlés hozzájárult a városi téglagyár eladásához Elfogadták az új közlekedési szabályrendeletet — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, január 31. A január havi közgyűlés folytatólago­s ülését az új virilisek feltűnően meg­csappant érdeklődé­se mellett csütörtökön délután fél 5 órakor nyitotta meg S­o­­m­o­g­y­i polgármester. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése után (Öö­r­d­ö­g­h Lajos dr. tb. ta­nácsnok a belügyminiszterhez való fel­­terjesztés végett bemutatta az egyetemi építkezési célokra eddig eszközölt ki­sajátításokat. A város kisajátításokra ed­dig 2,785.000 pengőt fordított. H­offer Jenő aziránt érdeklődött, hogy az egyetemi célokra ez idő szerint mekkora összeg áll rendelkezésre. Somogyi polgármester részletesen vá­laszolt és elmondotta, hogy Szeged vá­rosának 3,600.­KIO pengővel kell hozzá­járulni az egyetemhez. Éppen annyival, mint Debrecennek. A fedezet erre a 35 éves annuitásos kölcsön. A Templom­ tér kiépítéséhez a vá­ros QOO,OOO pengővel járul hozzá, míg a kultuszminiszter háromszor ennyivel. A közgyűlés a tanács előterjesztéséhez hozzájárult. A tanyai kisvasút szervezői és üzlet­viteli szabályzatának módosítása körül hosszabb vita keletkezett. Egy bizottsági tag a szabályzatnak a jogügyi bizottság elé való utalását ja­vasolta, egy másik pedig azt indítvá­­nyozta, hogy a kisvasút műhelyét szün­tessék be és a vasút javítási m­unkálatait a köztisztasági üzem műhelyében vé­geztessék. Foger Ede, mint szakember az utób­bi indítványt abszurdumnak minősítette. Majd Somogyi polgármester szólt a kérdéshez. Adatokkal bizonyította, hogy a kisvasutnál éppen annyi személy­z­et van, mint amennyi szükséges. Kérte a tanács javaslatának elfogadá­sát. A közgyűlés ilyen értelemben is ha­tározott. Több kisebb ügy letárgyalása után P­á­l­f­y József dr. tanácsnok bemutatta a Röszke -Nagyszéksós közti autóbusz­­járatok engedélyezéséről szóló minisz­teri leiratot. M­agya­r Péter itt az autóbuszdíjak mérséklését kérte. Somogyi polgármester erre azzal vá­laszolt, hogy az autóbuszdíjak Szegeden a legolcsóbbak. A közgyűlés a tanács előterjesztését tudomásul vette. Pálfy József dr. tanácsnok ezután az­ uj közlekedési szabályrendelet tervezetet ismertette. A szabályrendelet nem ter­jed ki a gépjárművekre, mert azt or­szágosan fogják szabályozni. Bodnár Géza dr. az autó és motor­biciklik által okozott baleseteket tette szóvá. Indítványozta, hogy vegyék be a szabályrendeletbe, hogy a közüzem au­tóbuszai a város területén belül 10 kilo­méternél nagyobb sebességgel ne hajt­hassanak. Korom Mihály arra kért intézkedést, hogy az autók közvetlenül a lovas ko­csik mellett ne h­ajthassanak, mert ebből már sok kellemetlenség támadt. M­i­h­á­l­o­v­i­t­s Dezső azt kérte, hogy a közlekedési kihágási ügyekben első fokon az államrendőrség helyett a vá­rosi kihágási bíróság intézkedjék. Magyar Péter a következő felszólaló azt vitatta, hogy csak a fiatalabb soffő­­rök csinálnak bajt és a «kerepelők». Ezek ugrasztják — mondotta — a pa­rasztot az árokba. Pálfy József dr. válaszolt ezután az elhangzottakra. Nem áll az, hogy az autóbuszok guillotin sebességgel haj­tanának. Ezt bizonyítja a statisztika is. A múlt évben autóbuszokkal össze­sen csak 15 baleset történt. Ezek közül kettő volt csak halilos, .A város 10 esetben kért megtorló intézke­dést, mert az autóbuszokban kárt okoz­tak. . A közgyűlés a közlekedési szabályren­delet a tanács előterjesztése értelmében fogadta el és egyúttal Korom Mihály javaslatára még elhatározta, hogy a köz­lekedési szabályrendeletből egy-egy pél­dányt tájékoztatás végett küld minden gazdakörbe. Majd a tárgysorozat legfon­tosabb ügyére a városi téglagyár eladására került a sor. .Az ügyet Fodor Jenő helyettes polgármester ismertette. Az ajánlattevők 70.000 pengőt ígérnek a gyárért és kb. 75.000 pengő értékű téglakészletet hajlandók átvenni bizo­mányba. A tanács tekintve, hogy a gyár nem rentábilis javasolja, hogy a közgyű­lés mondja ki eladását. Tóth Imre ejr, a tanács javaslatát elvi és financiális szempontból nem tartja helyesnek. Az elvi ok az, hogy a gyárra a városnak árszabályozó szem­pontból szüksége van. A városnak az ilyen üzemnél nem arra kell törekednie, hogy belőle hasznot húzzon, hanem hogy a tég­­laárakat szabályozza és az­ építke­­kezést olcsó téglákkal előmozdítsa. Erre szerinte a jövőben, midőn a laká­sok felszabadulnak és az építkezés meg­indul még inkább szükség­ lesz. Rámutat arra, hogy a gyár kiaknázhatatlan terü­letét még legalább 25 évv ig lehet hasz­nálni. Financiális szempontból tekintve p­edig az­ objektum legalább 150 16­1 ezer­­ tengőt ér­ .Számítani kell tovább­­ arra is, hogy az ajánlattevők a gyár­­ átvétele után a jelenleg foglalkoztatott emberek létszámát csökkentik és leg­alább 40­00 embert elbocsáta­nak. A gyárat nem szabad eladni, hanem invesztálásokkal új gépek beszer­zésével tökéletesíteni kell. Más városok éppen arra törekszenek hogy téglagyárakat létesítsenek. Deb­recen is most foglalko­zik azzal, hogy a város téglagyárát tovább tökéletesítse. Inditványozza, hogy a közgyűlés a vá­ros tanácsának javaslatával szemben ha­tározza el a gyár megtartását. W­i­ni­­n­e­r Fülöp, S­z­­i­v­e­s­s­y Lehel dr. az eladás mellett szólaltak fel. F­e­­n­y­ő Má­átyás szintén­­ az eladás mellett van, de ellenzi, hogy a gyár készletét bizományba adják el. Javasolja, hogy a város maga árusítsa ki. Dóv­á­n­s­z­k­y Károly szerint a város sokkal jobban járna ha a gyár egész területét parcellázná és eladná házhe­lyeknek. inditványozza, hogy az ügyet adják vissza a tanácsnak, hogy a gyár más után való értékesítését kísérelje meg. Fodor Jenő helyettes polgárme­ster vá­laszolva az elhangzottakra, binyonyí­­totta, hogy az üzem nem hasznot hajtó. Ezt az is binyom­ítja, hogy az üzem 167.000 pengővel tartozik a városnak. A közgyűlés ezután 66 szavazattal 8 ellenében a gyár eladása mellett dön­tött. Este 7 óra után Fodor Jenő h­elyette­s polgármester, ki közben átvette az el­­nöklést a közgyűlés folytatását péntek délután 4 órára halasztotta. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában) Polgári árak. 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy pincér rendszer. Szabó Imre tulajdonos.

Next