Szegedi Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
Február hóban vásároljon és meggyőződik, hogy minőségre, árra és kivitelre legjutányosabban szerzi be összes ruházati szükségleteitFöldes Ruha-Divat* Alaasi Kárász utca Balogh Péter, Ábrahám Ferenc, járosi Géza, Körmendy Mátyás, Erdélyi András és Vénig Gyula hozzászlása után a felemúltak nagy lelkesüléssel határozatilag kimondották, hogy feltétlenül akarják a Kézműveskamara intézményének megvalósítását, mert ebben látják az iparosérdekek védelmezőjét és az iparosügyek hivatott intézőjét. KASS RENAISSANCE BAR Ma a februári új műsor bemutatatója A doványi ellen, nem érdemli meg a kíméletet, mert többrendbeli szolgálati hanyagságot követett el és hivatali hatalmával is visszaélt akkor, amikor Tóthot felpofozta; igy. egy rendőrfogalmazó nem viselkedhet. Ezen állítólagos kijelentés miatt Moldoványi László feljelentést tett ifj. Dobay Gyula dr. ellen, aki a csütörtöki főtárgyaláson elismerte, hogy amikor a Tóth nevében Moldoványi ellen tett feljelentés költségei elengedését kérte tőle Domonkos Sándor, akkor azt mondta neki: Moldoványi a tárgyaláson beismerte, hogy megpofozta ezt az embert, így pedig nem volna szabad viselkednie egy rendőrfogalmazónak. A vád többi részét tagadta. Domonkos Sándor igazolta a vádat. Ezzel szemben Horváth lajos dr. tb. városi tanácsnok és ujvárossy Miklós dr. rendőrfogalmazó vallomásukban olyan kijelentéseket tettek, hogy ifj. Dobay Gyula dr. nem viseltetett rosszindulattal Moldoványival szemben és Horváth szerint, kérésére elállt a fegyelmi feljelentés megtételétől. Ujvárossy Miklós dr. szerint pedig mintegy figyelmeztető színezete volt Dobay előadásának, hogy ne csináljon ilyeneneket Moldoványi. A bíróság nem vette elegendő bizonyítéknak Domonkos Sándor magában álló vallomását és kimondta, hogy Ufjvárossy dr. és Horváth dr. vallomásából vont okszerű következtetés arra mutat, hogy Domonkos félreértette Dobay szavát és így az egész feljelentés félreértésen alapult. Az ítélet jogerős. Az Ipartestület elöljárósága a kézműveskamara mellett döntött A Szegedi Új Nemzedék munkatársától . Csütörtökön este a közgyűlés előkészítése tárgyában rendkívüli elöljárósági ülés volt Körnithály Mátyás felsőházi tag elnöklete alatt az Iparkamarában. Az ülés megnyitása előtt Takács Béla társelnök személyes ügyben kért szót. Tudomására hozta az elöljáróságnak, hogy az egyik szegedi lapban a kézműveskamarával kapcsolatban cikket írt, melyre Kiss Géza személyeskedve, sértően válaszolt. Ebben az ügyben határozathozatalra kérte fel az elöljáróságot. Ábrahám Ferenc azt indítványozta, hogy az elöljáróság szavazzon bizalmat Takács Bélának. Gombos István és Kiss Géza felszólalása után Marosán Milán nagy derültség közepette kelt Kiss Géza védelmére. , Körmendy elnök szavazásra bocsátotta Ábrahám Ferenc indítványát és az elöljáróság elítélve Kiss Géza cikkének személyeskedő részét, teljes bizalmat szavazott Takács Bélának. Kertész József és Deutsch Mór még a napirend előtt felhívták az elöljáróságot arra, hogy tegyen lépéseket az irányban, hogy a szegedi Társadalombiztosító Intézet a szegedi iparosoktól szerezze be a szükségleteit. Az lenne ugyanis méltányos, ha a szegedi iparosság, mely sok-sok pengőt fizet az intézetnek, ily módon kapja vissza kiizzadt pénzének egy részét. Erdélyi András kijelentette, hogy tudomása szerint a Társadalombiztosító Intézet kész házat akar venni. Kérte az elöljáróságot, hogy próbálja keresztül vinni az építkezést. Körmendy Mátyás ezután áttérve a napirendre, ismertette, hogy a közgyűlésen titkos szavazással fog dönteni az iparosság afelett, hogy akarja-e a 3 ik osztály felállítását, vagy pedig a kézműves kamara mellett dönt. Klein Ottó röviden, meggyőzően kifejtette, hogy a kézműveskamara mozgalma teljesen politikamentes és hivatása, hogy új vérkeringést hozzon a megfeneklett gazdasági politikába. Kéri, hogy az elöljáróság a kézműveskamara mellett foglaljon állást. Marosán és Kiss Géza ellenezték a kézműveskamarát, mire Balogh Péter megegyezte, hogy ebben az ügyben Kiss Gézának kevés joga van véleményt nyilvánítani, mivel családi érdeke az iparkamara további önállását kívánja. (Nagy zaj, felháborodás, gúnyos megjegyzések Kiss felé.) Körmendy Mátyás ezután kijelentette, hogy a szavazásban egyik oldalt sem kívánja befolyásolni és ezért arra az időre, amig az elöljáróság állást foglal ebben az ügyben, eltávozik és átadja Takács Bélának az elnöki széket. Takács Béla ezután szavazásra szólította fel az elöljáróságot és a nagy többség a kézműveskamara felállítása mellett döntött. Ezután a közgyűlés tárgysorozatát ismertették. Az elöljárósági ülés 7 óra előtt ért véget. A Rókusi Iparoskör egyhangú lelkesedéssel foglalt állást a Kézműves Kamara mellett Szeged, január 31. Csütörtök este 8 órakor a Rókusi Iparoskör ülést tartott, amely alkalommal mintegy 350 főnyi kézműves iparos jelent meg. Balogh Péter egyesületi elnök megnyitója után Takács Béla ipartestületi társelnök beszélt. Rámutatott arra, hogy az iparosságot sokan le szeretnék tántorítani az eszmétől, hogy önálló Kézműveskamarába tömörülve önerejével küzdjön érdekei mellett. Sokan azzal érvelnek, hogy a Kézműves kamara intézménye újabb súlyos terhet ró a nyomasztó helyzetben sínylődő iparosmesterekre. Ez valótlanság, hiszen a legrosszabb esetben is csak arról lehet szó, hogy minden önálló iparos évenkint 1—1 pengő hozzájárulást fizessen a Kézműveskamara fenntartására. A közgyűlés hozzájárult a városi téglagyár eladásához Elfogadták az új közlekedési szabályrendeletet — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, január 31. A január havi közgyűlés folytatólagos ülését az új virilisek feltűnően megcsappant érdeklődése mellett csütörtökön délután fél 5 órakor nyitotta meg Somogyi polgármester. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után (Öördögh Lajos dr. tb. tanácsnok a belügyminiszterhez való felterjesztés végett bemutatta az egyetemi építkezési célokra eddig eszközölt kisajátításokat. A város kisajátításokra eddig 2,785.000 pengőt fordított. Hoffer Jenő aziránt érdeklődött, hogy az egyetemi célokra ez idő szerint mekkora összeg áll rendelkezésre. Somogyi polgármester részletesen válaszolt és elmondotta, hogy Szeged városának 3,600.KIO pengővel kell hozzájárulni az egyetemhez. Éppen annyival, mint Debrecennek. A fedezet erre a 35 éves annuitásos kölcsön. A Templom tér kiépítéséhez a város QOO,OOO pengővel járul hozzá, míg a kultuszminiszter háromszor ennyivel. A közgyűlés a tanács előterjesztéséhez hozzájárult. A tanyai kisvasút szervezői és üzletviteli szabályzatának módosítása körül hosszabb vita keletkezett. Egy bizottsági tag a szabályzatnak a jogügyi bizottság elé való utalását javasolta, egy másik pedig azt indítványozta, hogy a kisvasút műhelyét szüntessék be és a vasút javítási munkálatait a köztisztasági üzem műhelyében végeztessék. Foger Ede, mint szakember az utóbbi indítványt abszurdumnak minősítette. Majd Somogyi polgármester szólt a kérdéshez. Adatokkal bizonyította, hogy a kisvasutnál éppen annyi személyzet van, mint amennyi szükséges. Kérte a tanács javaslatának elfogadását. A közgyűlés ilyen értelemben is határozott. Több kisebb ügy letárgyalása után Pálfy József dr. tanácsnok bemutatta a Röszke -Nagyszéksós közti autóbuszjáratok engedélyezéséről szóló miniszteri leiratot. Magyar Péter itt az autóbuszdíjak mérséklését kérte. Somogyi polgármester erre azzal válaszolt, hogy az autóbuszdíjak Szegeden a legolcsóbbak. A közgyűlés a tanács előterjesztését tudomásul vette. Pálfy József dr. tanácsnok ezután az uj közlekedési szabályrendelet tervezetet ismertette. A szabályrendelet nem terjed ki a gépjárművekre, mert azt országosan fogják szabályozni. Bodnár Géza dr. az autó és motorbiciklik által okozott baleseteket tette szóvá. Indítványozta, hogy vegyék be a szabályrendeletbe, hogy a közüzem autóbuszai a város területén belül 10 kilométernél nagyobb sebességgel ne hajthassanak. Korom Mihály arra kért intézkedést, hogy az autók közvetlenül a lovas kocsik mellett ne hajthassanak, mert ebből már sok kellemetlenség támadt. Mihálovits Dezső azt kérte, hogy a közlekedési kihágási ügyekben első fokon az államrendőrség helyett a városi kihágási bíróság intézkedjék. Magyar Péter a következő felszólaló azt vitatta, hogy csak a fiatalabb soffőrök csinálnak bajt és a «kerepelők». Ezek ugrasztják — mondotta — a parasztot az árokba. Pálfy József dr. válaszolt ezután az elhangzottakra. Nem áll az, hogy az autóbuszok guillotin sebességgel hajtanának. Ezt bizonyítja a statisztika is. A múlt évben autóbuszokkal összesen csak 15 baleset történt. Ezek közül kettő volt csak halilos, .A város 10 esetben kért megtorló intézkedést, mert az autóbuszokban kárt okoztak. . A közgyűlés a közlekedési szabályrendelet a tanács előterjesztése értelmében fogadta el és egyúttal Korom Mihály javaslatára még elhatározta, hogy a közlekedési szabályrendeletből egy-egy példányt tájékoztatás végett küld minden gazdakörbe. Majd a tárgysorozat legfontosabb ügyére a városi téglagyár eladására került a sor. .Az ügyet Fodor Jenő helyettes polgármester ismertette. Az ajánlattevők 70.000 pengőt ígérnek a gyárért és kb. 75.000 pengő értékű téglakészletet hajlandók átvenni bizományba. A tanács tekintve, hogy a gyár nem rentábilis javasolja, hogy a közgyűlés mondja ki eladását. Tóth Imre ejr, a tanács javaslatát elvi és financiális szempontból nem tartja helyesnek. Az elvi ok az, hogy a gyárra a városnak árszabályozó szempontból szüksége van. A városnak az ilyen üzemnél nem arra kell törekednie, hogy belőle hasznot húzzon, hanem hogy a téglaárakat szabályozza és az építkekezést olcsó téglákkal előmozdítsa. Erre szerinte a jövőben, midőn a lakások felszabadulnak és az építkezés megindul még inkább szükség lesz. Rámutat arra, hogy a gyár kiaknázhatatlan területét még legalább 25 évv ig lehet használni. Financiális szempontból tekintve pedig az objektum legalább 150 161 ezer tengőt ér .Számítani kell tovább arra is, hogy az ajánlattevők a gyár átvétele után a jelenleg foglalkoztatott emberek létszámát csökkentik és legalább 4000 embert elbocsátanak. A gyárat nem szabad eladni, hanem invesztálásokkal új gépek beszerzésével tökéletesíteni kell. Más városok éppen arra törekszenek hogy téglagyárakat létesítsenek. Debrecen is most foglalkozik azzal, hogy a város téglagyárát tovább tökéletesítse. Inditványozza, hogy a közgyűlés a város tanácsának javaslatával szemben határozza el a gyár megtartását. Wininer Fülöp, Szivessy Lehel dr. az eladás mellett szólaltak fel. Fenyő Máátyás szintén az eladás mellett van, de ellenzi, hogy a gyár készletét bizományba adják el. Javasolja, hogy a város maga árusítsa ki. Dóvánszky Károly szerint a város sokkal jobban járna ha a gyár egész területét parcellázná és eladná házhelyeknek. inditványozza, hogy az ügyet adják vissza a tanácsnak, hogy a gyár más után való értékesítését kísérelje meg. Fodor Jenő helyettes polgármester válaszolva az elhangzottakra, binyonyította, hogy az üzem nem hasznot hajtó. Ezt az is binyomítja, hogy az üzem 167.000 pengővel tartozik a városnak. A közgyűlés ezután 66 szavazattal 8 ellenében a gyár eladása mellett döntött. Este 7 óra után Fodor Jenő helyettes polgármester, ki közben átvette az elnöklést a közgyűlés folytatását péntek délután 4 órára halasztotta. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában) Polgári árak. 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy pincér rendszer. Szabó Imre tulajdonos.