Szegedi Uj Nemzedék, 1929. május (11. évfolyam, 98-121. szám)

1929-05-01 / 98. szám

Keresztény politikai napilap Előfizetési ára : Egy hónapra , . 2‘80 P Postán küldve . . 2 9C P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vasár-és ünnepnap 16 fillér ilzerkesztőség és kiadó- hivatal : Szeged, Dugonics-fér 7. sz. TELEFON : Sz erkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal : 1—53 Baeged, 1929 májns 1., szerda. Ara 10 nílér. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Pömunkatárs: pillíchandrAs A Baross-Szövetség szegedi fiókjának, a M^Sz, a Magyar Nemzeti Szövetség, 8 Turul és az Allamvasuti Alkalmazottak Orsz. SzCv. szegedi ttzletvezetőségi ke­rülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztárig számla 8815. Xl-ik évfolyam, 98. sgám. m Mégis Streernwitz lesz az osztrák kancellár Bécsiek nélkül alakul meg az aj osztrák kormány Béds, április 30. A keresztény szocialista pártveze- töség oefejezte tanácskozásait és a Stree'ruwitz-féle kormány min­den vallószinüség szerint a következő- kép fo}^ megalakulni. SlTeeniwitz kormányelnök. Schuíny volt karinthiai tartomány­főnök, áícit ismert perében csak nem régen i ehabilitádtak, alkancellár. Dr. Mittelberger, akit eredetileg kancellárnak jelöltek, pénzügyminisz­ter. Dr. Cermak alsóausztriai tarto­mány eddigi iskolaügyi előadója, közoktatásügyi miniszter. Födermayer földmivelésügyi. A többi tárca minden valószínűség szerint az eddigi miniszterek kezében marad. Mioégett a bolgár szobranje ülésterme Több óráig tartó munkával lokalizálták a tüzet Szófia, április 30. Kedder i hajnali öt óra tájban a szobranj<; palotájában nagy tűzvész keletkeze tt. Az ülésterem pillanatok alatt lápgba borult és teljesen le­égett. A szobranje képtára a 1 ingok martalék a lett. Elpusz ;tult a szobranje eddigi eN nökeinek . arcképgyüjteménye is. A levéltár; it és a könyvtárat sikerült megme nteni. Az anyagi kár igy is felbecs ülhetetlen. A hatalmas tűz­vészbe * az egész szófiai tüzörséget kivezéi nyelték, amely reggel nyolc órára .megfeszített munkával lokali­zálta is a tüzet. A szobranje két nap­pal ezelőtt kezdte meg húsvéti szü­netét­A tűz oka valószínűen rövidzárlat volt. A szobranje égése a bolgár fövá- ro-sban óriási izgalmat keltett. A pa­lota szerencsére egy térség közepén áll, úgy hogy a lángok nem csaphat­tak át a többi épüllete'kre, A tűz eloltása után a helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a tűz a menyezetet elpusztította és nagy kárt okozott az ülésteremben. Az épület többi része sértetlen marcdt. A kereseti adó átengedésével még meg lebetne menteni a községeket és a vidéki városokat Vita a képviselőbázban a rehabilitációról és a kereseti adó hovafordltásáról Budapest, április 30 A képviselőház keddi ülését 10óra­kor nyitotta meg A11 m á s s y László elnök. Napirend szerint a mai ülé­sen G.4I Jenőnek a rehabilitációról szóló ihditványát tárgyalták. Gál Jenő indoklásában utalt arra, hogy az egyetlen kormányzati ág, ahol minden pártszempontnak elkeli' tűnnie, az igazságügy. Nézete sze­rint meg kell adni a bírónak azt a jogot,, hogy ne ítéljen el' és társadal­milag ne tegyen tönkre olyanokat sem, akiket bűnösnek talált, hanem az egyéni érték figyelembe vételé­vel menteisitse őket a következmé - nyéktől. A bírói osztó igazság alap­ján lehetővé kell tenni azt, hogy az életbe vi,sszátérhessenek azok, akik felett talán az ifjúkori botlá,si miatt Ítélkeztek. Kéri a minisztert, hogy ily alapon törvényjava,slatot terjesz- szen elő. Z,sitvay Tibor igazságügymi- niszter: Az indítványt nem találja alkalmasnak arra, hogy azt a tör­vényhozás tárgyalja. Maga is foglal­kozik a rehabilitációis törvény előké- .szitésével Az igazságügyminisztéri­umot sem kellett utasítania, mert szintén foglalkozott ezzel a gondolat­tal és nem is igen hosszú idő mulvas módjában ksz ezt a törvényjavasla­tot a Ház elé hozni. Lehetőség adassék a levezekiettnek, hogy visszatérjen a társadalmi életbe A továbbiak során a miniszter el­méletileg fejtegette a kérdé,st. Ha a kri,sztusi gondolatra tudnánk helyez­kedni, — mondotta — akkor az el­itéit megkövetelhetné a társadalom­tól, hogy ne vessen semmit sem a szemére, ha már megbümhődött bű­néért. Gondolja el azonban képviselő társam, hogy törvényes intézkedés­sel lehet-e kényszeríteni a társadal­mat arra, hogy miképpen gondol­kozzék egy elítélttel szemben? A re­habilitációval' elérhetjük azt, hegy kötelezzük az embereket arra, hogy föld mögött. Hiszen a Csemegi-ko- dex a lehető l'egliberáTlsabb, s a mel­lékbüntetések nem éltetfogytiglan szólnak. Az erkölcsi bizonyítványok tekintetében osztja a miniszter Gál Jenő megállapítását, itt bizonyos könnyebbségeket kell teremteni. Nem zárkózik el attól a gondolattól, sem, hogy lehetőséget adjanak egyes ese­tekben a büntetésüket kitöltött egyé­neknek arra, hogy visszatérhessenek a társadalmi életbe. G á 1 Jenő a miniszter kijelentése után javaslatát visszavonta. Ezután örffy Imre ismertette a föld, a jövedelem, a vagyon és a ke­reseti adóra, valamint a közadók ke­zelésére vonatkozó módosító tör­vényjavaslatot. A javaslatnak az a szándéka — úgymond — hogy az adózó közönség terheit enyhítse. Majd részletesen ismertette a felsza­porodott régi adótartozások reyide- álására tett intézkedéseket. A javaslatot ezután általánosság­ban, vita nélkül elfogadták. A részletes vitánál a címnél Far­kas István felszólalva, a forgalmi adó eltörlését tartja a legsürgősebb­nek, mert szociális szempontból ez az adónem a legigazságtálanabb. We ke r 1 e Sándor pénzügyminisz­ter felszólalása után a Ház az indít­ványt elvetette. Az első szakasznál' Farkas István kérte, hogy a földadó kataszteri rendszerében valósítsák meg a foko­zatos adózást. Ezzel a kincstár sem, járna rosszul, mert a végeredmény ugyanaz maradna. Wekerlé Sándor pénzügymi- nszter rámutatott arra, hogy a földadó, hozadéki adó. Ezt a tulajdo­nos egyéb jövedelmére való tekintet nélkül vetik ki. Ha valakinek na­gyobb birtoka van, még lehet más forrásból is jövedelme. A progresz- szivitást a magyar adórendszer nem a hozakédi adóknál, hanem a jöve­delmi adóknál valósította meg. A Ház a szakaszt az eredeti szö­veg szerint fogadta el. A 2. szakasznál Farkas István ja­vasolta, hogy a létminimumot egy esetben sem kelljen megadóztatni. Külföldön is így van. Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter; A most tárgyalás alatt lévő ja­vaslatok túlnyomó része a kisem^- rek terheit csökkentik. Tovább a je­len körülmények között nem lehet el­menni. A szakaszt változatlanul fogadták el. A következő szakaszoknál nem volt hozzászólás. A 6. szakasznál Farkas István han­goztatta, hogy külföldön a létmini­mum a duplája annak, mint nálunk. Kéri, hogy a kereseti adófizetésnél vonják le a létminimumot az alapból. Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter utalt arra, hogy azok az államok, amelyek kedvezőbb anyagi helyzet­ben vannak, magasabb létminimu­mot állapíthatnak meg. A létmini­mum felemelése az államháztartástól nélkülözhetetlen összegeket vonna el. A szakaszt változatlanul fogadták el. A 9. szakasznál Wolff Károly han­goztatta, hogy helyesnek tartja a ke­reseti adó átengedését a községek háztartásának a szanálására. Kifogá­solja azonban, hogy az összes álla­mi nyugdíjasok illetményei után le­vont kereseti adót is a községek se­gélyezési alapjára fordítják, ami sér­ti a fövárois érdekeit. Bródi Ernő helyesli Wolff Ká­roly indokait, mert |e]jesen-megfe- lélnek az igazjságnak. Hiába akar­nak egyesek ellentétet támasztani a főváros és a vidék között. A fővárosi képviselők is törekszenek a vidék ní­vójának az emelésére, de azt lehetet­lennek tartja, hogy a budapesti ke­reseti adót a községek között osz- szák s/ét. Egy képviselő, aki felfedezi a jólétet ne mondják ki elítélő véleményüket, ha az lesújtó, de kötélézhetjük arra, hogy meg legyen a bizalmuk az iránt? 51 törvényünk van, melyet é- rint a rehabilitáció gondolata. Gál Jenő követeli a törvényjavaslat be­nyújtását, de nem mondja meg, hogy hogy mi történjék az 51 törvényben lefektetett élvekkel. Lehetetlen azon az alapon, hogy az elitéit elszenved­te a büntetését, és bizonyos idő el­telt, őt rehabilitálni. A rehabilitáció-! hoz érdemek is szükségesek. E tekin­tetben különben sem állunk a kül­Krisztián: A fővárosban jólét van. (Nagy zaj a baloldalon. Elnök Krisztiánt rendreutasitja.) Ezután Krisztián kért szót. Til­takozott az ellen, mintha sízcmbe akarná állitaui a falut a fővárossal. A helyzet az, hogy ezt a csekély 400 ezer pengőt a falunépe iegyetlen napon, pl. Szent István napján visszahozza a fővárosnak, amikor itt szerzi be szükségleteit. Ezzel elvonja azt a kereseti adót, amit a falujában lévő iparos fi/etett volna. Helyesli a pénzügyminiszter intenciót és elfogadja a szakaszt. Csizmadia András utalt arra, hogy falun sok tekintetben nagyobb a nyomor ,mint a fővárosban. Van­nak falvak, ahol nincs kórház, nincs semmi kultúra ,aho'l a nép kínlódik és lemond a legminimálisabb igé­nyekről. A szakaszt elfogadja, mert meggyőződése, hogy a miniszter tu­datában van annak, hogy mit cse­lekszik. Farkas István szerint a segé­lyezés nem az a mód, amivel a falut talpra lehet állítani. Attól fél, hogy csak azoknak adnak mqjd segítséget, akik a választásnál a többségi párt­hoz tartozókra szavaznak. (Zaj a jobboldalon.) Graeffl Jenő: Demagógia! Csontos Imre szólalt fel ezután aki szintén a szakasz helyessége mel­lett sorakoztatta fel érveit, utálva ar­ra, hogy igen sok község van, ahol még az adminisztrációs költségeket sem tudják fedezni. Friedrich István nem fogadja el a szakaszt. 4—500 iezer pengőről van itt szó ,amit más utón is elő le­het teremteni. Miért nem fordul a többségi párt a pénzügyminiszterhez, hogy a meglevő állami feleslegekből utalja ki ezt az összeget. Megemlí­tette, hogy nemcsak Budapesten, ha­nem a vidéken és nagy a nyomoi^ ugyanakkor, amikor nélkülözhető cé­lokra van pénz. Várja a kormány nagy átfogó gazdasági programját, amellyel az ország minden lakójának és adófizetőjének hóna alá nyúl. Ne igyekezzék folyton a kormány a tőzsdét szanálni, adják ezt a pénzt inkább a falunak. A főváros a vidék nélkül élni nem tud, és a fővárosi képviselők elsősorban a vidék sor­sáért aggódnak. Várnai Dániel: Ha a miniszter gondoskodni kivan a községek segé­lyezési alapjáról, akkor emelje fel 20 százalékkal a földadót. (Felkiál­tások a jobboldalon: Ho, ho!) Wekerle Sándor pénzügyminiszter:

Next

/
Thumbnails
Contents