Szegedi Uj Nemzedék, 1929. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1929-06-01 / 122. szám

8.itege<S, il9i29 juntas L, szombat. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára : Egy hónapra . . 2’80 P Postán küldve . . 296 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vasár-és ünnepnap 16 fillér Szerkesztőség és kiadó­hivatal ; Szeged, Dugonies-tér 7. sz. TELEFON : S serk esztőség; 12—84. Kiadóhivatal: 1—53 10 miér. ,/ i/ XMk évfolyam, 122. szám. Főszerkesztő: Df. DOBAY GYULA Főmunkatárs: P1LL1CH_ANDRAS A baross-Szövetség szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Allamvasuti Allfalmazottak Orsz. Szív. szegedi üzletvezetőségi ke­rülete hivatalos lapja. Postaiakarékpénztárií számla 8815. nxn Mélypooton a baza ára (Ik.) A kguíabhi napokban a búza ára 21 írengore, a rozsé pedig 17-.re esett le. (Szegeden 19.00 és 15.00.) A termelő kétségbeesetten látja, ho.gy az idén hiába dolgozott, mert .ha a termelési önköltségi árat kiszámít­ja, rájön, hogy majdnem .ráfizet az idei termésre. Ott pedig ,,ahol a ke­mény tél kifagyasztotta a vetést, és l>ótolni kellett a hiányos búzatáblá­kat, a ráfizetés annál nagyobb, mi­nél több volt r^le a munka. A fo­gyasztó eddig sajnos nem élvezi a kenyérmagvak áresésének előnyeit, mert a liszt, kenyér és sütemény ára egy fillért sem szándékozik esni. Különösen a vidéken, mint például Szegeden szembeszökő a kenyér és sütemény árak szilárdsága. Bűn, vagy hiba, mint már eldöntötték, e kérdés­ben nem terheli a sütőipart, vagy a kereskedelmet, mert ők egy látha­tatlan titkos, de nyomasztó kéz ár- . diktatúrájához igazodnak. A nagy­malmok és a banki trösztök akarják úgy, hogy az olcsó magyar buzábóli i drága kenyeret kelljen enni szegény­nek és gazdagnak egyaránt. A hiba . abban a rendszerben van, amely sem ,az őstermelő társadalmat, sem a fo­gyasztóközönséget nem képes meg­védeni egyrészt a termelési költsé­gen aluli búzaár katasztrófáli.s kö­vetkezményeitől, másrészt a szisz- tématikusan drágított kenyérárak diktatúrájától. Ankétok, intervencióik iCddig is voltak, ezutá,n is lesznek, de senki .sem hiszi, hogy a .lelyzet megjavulására vezetnek.. A iogyasz- tók érdieke most nem ellentétes a termelőkével. A magyar búzát a vi­lágpiaci ár parijáért kritika nélkül •veszi a fogyasztöközönség.. Csak ak­kor merül fel a jogos önvédelem al- kalimazásámik szükségessége, midőn .az a helyzet rendszeresítődik az or­szágban, hogy a világpiaci ár alatt álló búzából készült kenyér ára drá­gább, mint bármely külföldi ország kenyere. A magyar kenyérnek pedig semmi esetre sem szabad drágának lenni, mert minálunk a kenyér a sze­gényebb társadalmi réteg legfőbb élelmi cikke. A kenyérárak körül fo­lyó spekuláció megszüntetése tehát a legeminensebb népjóléti fel­adat. Mivel a jetenlegi kormányrend- szer elviiteg nem* avatkozik be a ma­gángazdaságba, a fogyasztó és ter­melő érdekeltségeknek saját maguk­nak kell a helyzeten változtatni. Leg­célravezetőbbnek látszik a városok szövetkezeti liszt és kenyérellátása. Elméletileg minden népesebb város fogyasztóközönsége a legolcsóbb tőzsdei búzaáron fedezné le liszt- szükségletét és olcsó termelésre ra­cionalizált pékmühelyekben előállí - tott kenyeret hozna piacra. Egy ala­pos számítás szerint, a közbeeső anyagátaíaktíó üzemek polgári hasz­na betudásával az ab Szeged 19 pen­gős búzából készült kenyérnek az ára legföljebb 24—25 fillér volna, a je­lenlegi 36—40 filléres árakkal szem­ben. Sajnos, a magyar polgári társa­dalom még nem foglalkozik elég intenziven az ilyen irányú kér- i désekkel és a két fronton küzdő tér- I meló és fogyasztó társadalom között a láthatatlanul dolgozó, nagytőkéket mozgató élelmiszertrösztök kiszámít­hatatlan hasznot vágnak zsebre mindkét kategória kárára. Elöbb-utóbb azonban rá kell jönni mindenkinek, még a legkonze.Tatí- vabbaknak is, hogy a magyar föld terményeinek a belső fogyasztását, az elsőrendű élelmiszerek árkial'aku- lását nem lehet a trösztök zsákmá­nyául odaengedni. Hosszas vita dacára sem döntött a minisztertanács a fagykáros gazdák gyorssegélyéröi Bttd uj javaslatot készített a kivitel megszervezéséről Budapest, május 31. A kormány tagjai péntek délelőtt 11 órakor minisztertanácsot tartot­tak, melyen a távollévő Bethlen István gróf miniszterelnök helyett Vass József népjóléti miniszter el­nökölt. A minisztertanácson Búd János közgazdasági miniszter tett előterjesztést úgy az ipari, mint a mezőgazdasági kivitel további fejlesz­tésének és megszervezésének kérdé­sében. A minisztertanács a közgazdasági miniszter javaslatait egyhangúlag ma­gáévá tette. Ezután Mayer János földmivelés­ügyi miniszter számolt be a fagykár sújtotta vidéken szerzett tapasztala­tairól és 'a helyi hatóságokkal le­folytatott tárgyalásairól. Ezek alapján részletes előterjesztést tett a segítő akció kivitelére és módozatára nézve, melyek felett élénk vita indult meg. Tekintettel arra, hogy a pénzügy­minisztérium még nem fejezhette be , e kérdéssel kapcsolatban a pénzügyi előkészítés munkáját. A minisztertanács végső döntését legközelebb megtartandó ülésére ha­lasztotta. A minisztertanács, mely vé­gül folyóügyeket tárgyalt délután fél 3 órakor ért véget. A gyilkos Racsics védelme az, hogy montenegrói Balkánon a gyilkosság is erény, ka a tettes nem kisebbségi származású Belgrád, május 31. A Racsics Punisa ipör pénteki tár- gyailásán a vád- és védöbeszédekre ke­rült a sor. Az álllamügyész kijelentette, hogy /a vádat tdjes terjedelmében fenn­tartja. A védők közűt pénteken délelőtt hár­man jutottak szóhoz. Minthogy a három vádlottnak 30 védője van,, egyelőre tel­jesen bizonytalan,, hogy mikor feje­ződnek be ai védőbeszédek. A fővádlóit montenegrói származásá­ból indultak ki. A montenegrói! szár­mazás — mondották — egészen külö­nös jelleget ad Racsics tettének. A mon- tenegróiaknák a becs'ületük minden és becsületüket az életnél is többre értlé'- keliik. Racsics .is azt tette, amit min­den montenegrói tett volna helyében, az ősi hagyományoknak megfélélöert védte meg becsületét. Tettének teháí ez a pszihőlőgiai útja. Azt is hangoz­tatják a védők, hogy Racsics családja mindenkor a szerb nemzeti ideál szol­gálatában állott. Ennek az dieálnak gálatában állott. Ennek az ideáinak busz tagja esett él a harcmezőkön. Az egyik védő azt linditványozta, hogy vegyenek a büntetötörvénykönybe egy uj szakaszt, amelynek értelmében a jövőben megengedik, hogy az alap­talanul megrágalmazott megölhesse rá­galmazóját. Németország megegyezett a jóvátételi fizetésben 36.885 milliárd aranymárkában egyeztek meg — Szeptember 1-re kifirittk a rajnai tartományt Páris, május 31. Befejezett tényként jelentik, hogy kész a megegyezés a német jóvátétel kérdésében, miután a német delegá­ció elfogadta Owen Young fizetési tervezetét. Csütörtökön éjfélig tárgyalt a szakértőkből alakított két albizott­ság és a tanácskozás a lehető leg­szívesebb hangú volt. A megegyezés az, hogy a Young- féle fizetési terv 1929 április 1-ére visszaható erővel llép érvénybe, a Dawes-terv pedig egész 1929 julius 31-ig marad életben. Ez év augusztus 1-től kezdve 1966 április végéig Né­metország olyan részleteket fizet, amelyek 2050 millió aranymárka át­laggal számítva, — ezt az összeget jelölte meg Owen Young — 37 évi fizetésnek felelnek meg. 1966 április 1-töl teljes 22 éven át a német birodalmat olyan összeg fizetésére kötelezi a terv, amely fe­dezi a háborús tartozásokat. Az évi törlesztések 1500 millió aranymárkától kezdve 1700 mii- liőig emelkednek, az utolsó év­ben pedig 850 millióra csökken­nek. Az összes fizetések Owen Young terve szerint végeredmé.iyben 36.885,000,000 aranymárkát tesznek ki. Felszabadul a Rajnavidék Mint befejezett tényt közli a New- york Herald párizsi kiadása, hogy a szövetségesek a Young-féle terv be­cikkelyezése után haladéktalanul visz- szarendelik csapataikat a Rajna tar­tományból, amely 5 évvel hamarabb fog felszabadulni, mint ahogy azt a versaillesi békeszerződés rendelte. Nyilván az amerikai delegátusok környezetéből szerezte azt az értesü­lését a Chicago Tribuna párizsi lap­ja, hogy a német birodalom biztosra veheti, hogy a Rajna-tartomány 1929 szeptember 1-én már felszabadul. A párizsi reggeli sajtó nem foglal még véglegesen állást, csak jelzi, hogy a fordulat örvendetes és a megegyezés biztosítottnak tekinthető, a Newyork Herald párizsi lapja ellenben szenzációs hírrel szolgál. Azt írja, hogy a jóvátételi megegye­zés önként maga után vonja a Rajna felszabadulását. Abban a fizetési tervben, amelyet a németek is elfogadtak, 1930 január 1-én túl nincs fedezet a Rajna-tarto­mány megszállási költségeire, ez pe­dig világosan azt jelenti, hogy abban az időpontban már nem lesznek szö­vetséges csapatok a Rajna mentén. A megszállási költségek fizetése Owen Young terve szerint ez év szeptember 1-én megszűnik, csupán, azokat a költségeket tartozik fizetni a német birodalom 1930 január 1-ig, amelyeket az idegen katonaság el­szállítása von maga után. Szentes nem akar beletörődni Sze^ed^me^ye megYalósitásába Szentes, május 31. Szentesen nem remélt idegességet váltott ki Szeged megye go'ndolatá- iiak a felvetése. A szentesi lapok egyre lendületesebben írnak a terv ellen, s a vármegye trianonizálásá- nak neveznek a környékbeli községek közigazgatásának ezt az egyszerűsí­tését. Bajos elképzelni, hogy Kiskun- dorozsma, sőt az egész kiskundo­rozsmai járás ne Szegedet lássa leg­szívesebben vármegyéje székhelyé­nek. Úgyszintén a kistelekieknek is valósággal kálváriajárás a vármegye székhelyével érintkezni. Egyik szentesi újság legutóbbi számában a következő, kissé komi­kus tervről ad tudósítást: — Szentes mindenkor tisztelettel adózott Szeged fejlődése és törekvé­sei iránt, de amikor egy ősi várme;- gye mesterséges felosztásáról ' van szó, megmozdult a város és várme­gye apraja-nagyja (?) és egy hatal­mas demonstrációban fog válaszolni azokra a jogtalan követelésekre, me­lyek elsősorban is a vármegye, má­sodsorban pedig virágzó városaink és községeink életét veszélyeztetnék. Ez a hatalmas társadalmi de­monstráció minden valószínűség sze­rint szombaton fog megtörténni a vármegyeház kapujánál, a Kossuthl- téren, hol az oszlopcsarnokban alsó- takáchi Farhass Béla dr. főispán és Csergő Károly dr. alispán a megyei tisztikar élén fogadják Szen­tes város társadalmának hatalmas tömegeit (?), akik e tiltakozásukban fogják megmutatni, hogy mily mé- ■ lyen él bennük a nemzeti ellenállás ereje, amikor Trianont megismétlő módon akarnak egyesek betörni ősi vármegyénk falai közé. Mint értesülünk, a város társadal­mának e demonstrációban résztvevő tömegei táviratilag fognak tiltakozni a kormánynál Szeged illetéktelen és jogtalan törekvései ellen, mely tilta­kozásukat eljuttatják minden, e kér­désben illetékes tényező elé... Úgy véljük. Szentes város társa-

Next

/
Thumbnails
Contents