Szegedi Uj Nemzedék, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Szeged, 1932. évi Január 1., péntek. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 280 P postán küldve . . 300 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vásár- és ünnepnap Ibfillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Dugonics-tér 7. sz. AUTOMATA TELEFON; Szerkesztőség és kiadóhivatal : 1153. Nyomda : 27—19.^Ára 16 fillér. XIV. évfolyam, 1. szám. A Baross Szövetség szegedi fiókjának, a MANSZ, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasúti Alkalmazottak Orsz. Szöv. szegedi üzletvezetőségi kerülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. Erről beszéljünk az újév első napján Írta: Diósi Géza dr. Mikor Napóleon 1812 október vége felé Oroszország határához ért, az első orosz falushoz közel megáltotta seregét. Az egész falut hom boritotta A tábor körül egy nagy területen elsöpörték a babait s a zászlásonvigan robogtak a tábortüzek. Előkerült a sok élelem s a hosszú fáradságos menetelés után jólesett a katonáknak a gondtalan pihennés. Egyik éjjelen az őrök valami neszt háltottak a zuzmarás cserjés sürüjéből és rátaláltak egy szegény aszszonyna ametit három gyermekével a bizonytalanság miatt remegve, de a kínzó éhség hatása alatt semmitőlb sent félve nézte a tűz mellett jóizűen falatozó francia katonákat. A szerencsétlen anyát Napóleon elé vitték. A császár megkérdezte tőle, hogy ki ő , mire a szerencsétlen asszony ezekkel a szavakkal mutatkozott be: »Én az Éhség-nek a leánya vagyok, ezek pedig itt körülöttem a Halál gyemekei.« — Naipoléon ennek hallatára megengedte ugyan, hogy a katedrák néhány falát kenyeret adjanak a. sze -és'A anyáinak és gyermekeinek, de mikor megtudna, hogy a/ égés/, vidék tele van az. vÉhség bujdosó gyermekeivel." — azt mondta katonáinak hogy az útba eső falvakból kergessék el a hátra maradt asszonyokat és gyermekeket, hogy többé ne kelljen találkoznia a nyomornak ilten szánalomraméltó áldozataival, mert neki van ugyan résztvevő szíve, de felesleges kenyere nincs. Ez csak egy jelenet, egy borzasztó kép a régiháborúkat kisérő nyomorból. Mi már névleg messze vágytunk a háború végétől, de bás napjainkban, gazdasági világválság idején ugyanezt látjuk. Ha csapás egy nemzetre a vesztett háború, fokozottan átok nekünk, a mindennirkbul kifosztott trianoni magyaroknak látni az Éhség bujdosó gyermekeit s hogyaton útfélen a szerencsétlenség és emberi részvét, szánalom halad el mellett ink. Napoleon azt mondta, hogy neki van résztvevő szive, de felesleges kenyere nincs. A magyar társadalom, ha sajnos,miagyon sok oldalról igénybevett szegedi társadalom is megmutatta sokszor nagylelkűen,, hogy részvéttel várjn a nálánál szegnyebbek kránt, megértette a csonkaország testéből kifakadó nyomort és nélkülözést, most ennek a társiva- foimnak azt is meg kel mutatnia, hogy van még egy darab felesleges, egy darab nélkülözhető kenyere, egyik asztalon kisebb, a másikon nagyobb adagban. Szlovenszkóban már a nyár közepén, a rossz aratás után megis.idították a harcot a szent kenyér, mely betevő falatja legyen az ott sínylődő milliónyi magyar testvérnek a tél ínséges napjaiban. Szegeden a különféle jótékonycélú egyesületek, majd egyes nemes emberbarátok buzgolkodása és adománya — a népjóléti ügyosztály segélyezése folytán sok ezren jutnak naponkint meleg ételhez, ruhához, cipőfiűz, deegy nagy programot átölelő tervezet csak a közelmúltban látott napvilágot és ennek nyomában a Belváros melegszívű plébánosának szózata szegedi társadalomhoz, a helyben adakozásra szólít fel mindenikit és rendszert sürget a Begites munkájában, egységet a sokságban, összefogást a szétforgácsolásban. .Mennyire áldásdúsabb lett volna a termés, ha a tervezet és a szavak két hónappal ezelőtt jöttek volna! De még gy sem késő! Ha a január 15.-ig kitűzött program eredménnyel jár, úgy nemes ügy elérte célját. A szózatban az érvek felsorakoztatása miindenkit mieggyezhet arról, hogy a szegénységyet sajátjává kell tennie. A betlehemi jászolból útrakelt Szeretet bizonnyal felmelegíti azok szivében s a hidegséget, akik eddig fagyasztó sivársággal néztek minen jótékony megmozdulást, jótékonysági sürgetést s megindulnak a nyomor utján, mely sir, zokog a ,'i ideig és agyos idő dermesztő légkörében. Hatezer ember éhezik és fázik Szegeden! Sok a imiumkam nélküli, sok a naplopós, sok a koldus. Ezt a nagy sokaságot nehéz ellátni. De ha nem is lehet az egész tömeget úgy kielégiteni, mint szeretnék, legalább nyugalomra és békére csillapítsuk őket. Az éhes gyomor, a rongyosinha, a rongyos lélek sok felfordulásnak, sok vérengzésnek vollt már okozója. A másik oldalon a Moszkva felől guruló arany éppen ezektül várja a vércirkuszt, melynek még a gonfalát, a lehetőségét is el kell hessegetni magunktól. (Mécs László döbbenetes sorokban mutat rá erre a problémára a Naplopók c. ma közölt versében.)* Azt olvassuk, hogy január 1-től nem lesznek Szegeden koldusok. Há a hatóságok ezt meg tudják csinálni, ha a koldusokat el tudják tüntetni a sarkokról, az utcaszögletekről, ha a folyton belénkütköző utcagyermekek csoportját el tudják tiltani a kéregetéstől és zaklatástóll, úgy a főpapi szózat részben elérte Ha még a myunkanélkülieket is tudnák foglalkoztatni és munkaalkalmük nyújtásával, közmunkákkal fiz emberek ezreinek kenyeret aenni, akkor az eredmény teljes lenne. Az idők járása azonban itt Szegeden e tekintetben megnehezült felettünk. Így aztán a sok henyérő munkanélkül csak a társadalom eltartottja. A smitt század negyvenes éveiben Széchenyi egyik napon a Lipótváros akkor még klipitetlien részén sétált barátjával. Valamelyik ház előtt egy rezes képű, meglehetősen izmos férfin tartotta kalapját és koldult. A gróf barátja, Zsoldos Ignác, aki a jelenetet leírja — minden fürkészés és utógondola nélkül tette■alainicskét a kalapjába. A gróf reánézvén, s meglehet az ő sas-szemei a kéregetüben a részeges dologkerülőt is felismenén, elment mellette,anélkül, hogy neki valamit adott volna. Tovább menve ........ a szekér ut'on átveztető gyalog átjárást egy* koldus sepergette. Ezt látván a gróf, adott neki valamit,s nekem azt mondván: ennek adok, .mert ez dolgozik. China pedig amaz emlékezetes szavakat intézte hozzám: Jó, ha a szegények segittetnek. De nékem törekvésem az, s mindnyájunknak azon kell lenni, hogy koldusaink ne legyenek«. Szegeden mindenkinek azon kell lennie, hogy koldusok ,ne legyenek. Ha mégis felburjánoznak, oka az áldozatkészség hiánya. De mi ránk következő négy hónapon erős hitünk szerint minden megértő embertársunk teljesíteni fogja lelkiismeretben kötelességét. A történelmi igazság és a gazdasági szükségesség egyszerre fogják felrobbantani a mesterséges határokat Aigner Károly dr. főispán bizakodva tekint a magyar újesztendő elé Újévi tisztelgések a város vezetői előtt Szeged, december 31. Csütörtökön 6 esztendő napján nagyon mozgalmas volt a városháza. Délben 12 óraikor a közigazgatási terem zsúfolásig megtelt a Nagy-Szeged Párt tagjaival, akik eljöttek, hogy az új esztendő alkalmával kifejezzék jókivánságaikat Szeged város közszeretetben álló főispángársaik, Aigner Károly dr-nak. A Nagy-Szeged Párt tagjai lelkes éljenzéssel fogadták a terembe lépő főispánt, akit a párt tagjai nevében Szivessy Lehel dr. üdvözölt. — Méltóságos Főispán Úr! —mondotta Szivessy J.Cehel dr. — Az év utolsó napján megjelentünk, hogy az elmúlt esztendőre és annak eseményeire rövid visszapillantást vessünk és í-.igy ■bizalii-f iiról, if, • : rőil biztositsunk és őszinte s/ere.a'se-’ kivánatainkat kifejtezzük. — Az elmúlt esztendő a megpróbáltatások éve volt. Magyarorszég kénytelen volt olyan gazdasági intézkedéseket foganatosítani, amelyek eddig ismeretlenek voltak, kénytelenek vagyunk a nagy erőfeszítéseket vállalni, mert meggyőződésünk az, hogy a legnagyobb áldozatokat kell meghoznunk ezeréves hazánk fennállásáért. — Városunk közigazgatásába i helyt állottunk. A nagy alkotások ideje egyelőre elmúlt, most a kereteket óhajtjuk fenntartani. Ez minden szegedi jó polgár kötelessége. Ha elmúlik a vihar, akkor újra következik az építés korszaka. Viszont az égető kérdések megoldásától ez a párt elzárkózni nem fog és így elsősorban a tanyákon élő 40 ezer magyar gazdasági helyzetét és jövőjét óhajtjuk megfelelő intézkedésekkel biztosítani. — Pártunk élén, mlinit vezér, t'e működöl. A Te bölcsességed és irányításod mutatja az utat, s a T'e kiegyenlítő emberi képességeid nagyban mozdítják azt elő,hogy e város falain belül, ember és ember között nem aggasztók az ellentétek. Minden reménységünk megvan abban az — jóleső érzés fog el — mondotta — amikor azt látom, hogy az én kedves politikai barátaim és mondtatom, szívbeli barátaim, felkeresnek ez évforduló tlkalmár célt), errert,látoiu :■... hogy az a gondolat, amely az én város kományzásomnak a vezérfonaala, ez a gondolat nem az én egyéni gondolatain, hanem gondolata a város polgárságának, a többséginek és ezt igyekszik énkényre juttatni a város ■polgárságának egész nagy többsége. Bennünket vezet a városszeretet, bennünket vezet a hazaszeretet, bennüünket vezet az aranyközépút, amely mindenféle szélsőségtől mentesen igyekszik ennek a kis csonka hazának ajövőjét kimunkálni. Nevezzenek benntünket Nagy-Szeged Pártnak, nevezzenek bennünket Egységes Pártnak, nem a ■pártkereíek teszik azt, hogy mi Nagy- Szegedet akarunk, hanem az érzések, az a szegedi becsületes magyar pélkrányban, hogy vezetésed melletta várost a jövőben is elkerülik a társadalmi bajok és megpróbáltatások. Kívánjuk, hogy az Ég áldása reád és családodra szálljon és hogy közpályádon, nemes törekvéseidet a haza és a város üdvére, a jó Isten bőséges áldása kísérje az újévben. Szivessy Lehel dr. beszéde után a Nagy-Szeged Párt tagjai percekig ünnepelték Aigner Károly i dr. főispánt. Aigner Károly dr. főispán meghatottan mondott köszönetet a megjejelenteknek: gázi érzés, amely milulnyújunk lelkében egyformán él, egyformán lobog. A haza és a város érdeke megkívánja, hogy a régi kipróbált emberek,az a többség, amelynek történelmi felelőssége van, együtt m.-.i-adjon és azt a munkát, amelyet megkezdtünk, hazánk és városunk javiára becsülettel befejezzük. — Nem vagyunk hibásak, hogy megszakadt a munka. A világválságért nem lehetünk hibásak, mi és vezetőink. Az igazi felelősség kérdésével szembe kell néznünk. Demagóg jelszavakkal hántorgatják, hogy ha a Bethlen-kormány nem költekezett volna, nem jutottunk volna ide. Hát a német kormány és az angol kormány is úgy költekezett, azért jutottunk világválságba? .A kormányzatnnknak csak elismerés jár, hogy ők amikor már a világválság kezdődött, amely nálunk talán hamarabb kitört A főispán optimista újévi beszéde