Szegedi Uj Nemzedék, 1932. február (14. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-02 / 26. szám

Saged, 1932. évi február 2., kedd.­­^esztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 2­80 P postán küldve. . 3­00 P Közalkalm. kedvezmény: Egyes szám ára 10 fillér Vásár-és ünnepnapi­ fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Dugonics-tér 7. sz. AUTOMATA TELEFON: Szerkesztőség és kiadó­­hivatal , 11­53. Nyomda 27—19. Ára 16 fillér XIV. évfolyam, 26. szám. A Baross Szövetség sze­gedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövet­ség, a Turul és az Állam­­vasúti Alkalmazottak Orsz. Szöv. szegedi üzletvezető­­ségi kerülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. Őszinte szó B­ang­ha Béla S. J. almagyas' je­zsuista rend büszkesége és harcos h­is­szónoka, a Nemzeti Újság vasár­napi számaiban cikket írt a­­span­yol vallásüldözésről, s cikkében néhá­ny olyan gon­dolatot vet fel, amel­y mel­lett nem lehet szó n­élkül elmenni, s amelyeknek minél szélesebb körben való terjesztése a szám­ottevői ke­­­esztény ma­gyar sajtónak elsőrend­ű kötelessége. Kötelessége a katolikus öntudat fo­kozása végett­, s azért is, hogy­ az emberek lelkiismeretét felrázza, s elé­be tárja a maga mezttelenségébe­n a mai idők legfontosabb kérdését, a keresztény sajtó problémáját. Mert bizony megdöbbenéssel és arcpirulással kell megvallanunk, hogy például Magyarországon is egy volt hirdetési ügynök, a maga hazafiatlan sajtójával sokkal súlyosabban nehe­zedik közéletünkre, m­int a közel­­hat m­illió főt számláló magyar katolikus egyház. S ha ez így van, nagyon is helyt­­­állőak Bang­ha Bélának a következő mondatai: Szinte érthetetlen lélektani talány: a katolicizmus, amely számbelileg is a legnagyobb testülete a világnak, a­­melynek történelmi érdemeiről­, s er­­kölcsi és m­i­velködlési értékéről nem is beszélve, ma­ is imponáló számban vannak nagy gondolkodói, tudósai, művészei, iróii, politikusai, szociális vez­éralakjuk hitvaszk­i­, elsőrendű pap­­jai, miként süllyed­het le a védképte­lenségnek, a szervezetlenségnek, az anyámasszon­yos levegőbe báttuik isnak ilyen m­ély­pontjair:-a? Hogyan lehet a­ belső ereje, isteni életenergiája elle­nére kifelé ennyire nyám-i nyám­, eny­­n­yire anyám­ asszonykatonáijal,­­hogy még egy törpe kisebbség vandaliz­musával szemben sem tud­ védekezni? Annyira nem, hogy az ellenfél nem is veszi sztrainitásba, mint erőtlen, visz­­szaütni nem tudó, mindenbe beletö­­rődő helótát egye­tlen kézmozdulattal tolja el az útjából. És nemcsak Spa-­­nyolországban, hanem mindenütt, ná­lunk is. Mi ennek az oka?­­Mi ,a ma­­­gyarázata? Miért tudja magát admi­nisztrálni az égvilágon mindenki: a bolsevizm­uis, és marxizmus, zsidóság és­­szabadkőművesség, therezis ési szekta, m­ákonyos liberáliz­m­us és üz­leted pol­itokrácia, csak éppen a ka­to- Ucizm­us éri be azzal, hogy annyin­'jo­ga legyen, amennyiit mások kegyesen meg­hagynak neki és holnap a­ ván­­dorbothoz és koldu­sihozhrá nyuk­jon, ha ma egy csomó poliikai és sajtó­­di­ktátornak úgy tetszik? Az újkori demokrácia na­gyobb dicsőségére m­a már a Zsebmetszők és Leánykeres­­leetítőik szakegyesületeinek is több és biztosabb polgári joguk van, mint a katolikus i­gyiháznak — akkor, a­mi­­­kor időnkiint egyszerre négy ország­ban is papminiszterek ülnek a kormá­­nyu­­kban, s a katoliku­sok a­ szellemi arisztokráciának még mindig az élén járna­k. Nem tehetünk róla, mi az ilyen mexikói és spanyolországi esemé­nyeken nem tudjuk egyedül az­ Egy­ház ellen­ségeit okolnii, s hibáztatnii. Azoknak Term­észetesen kapóra jön, ha alka­­muk n­yílik felforga­tó terveik végrehajtására; nem­ is lehet nagyon zokon vennünk nekik, ha kiélik a saját fa,­kas- és rókatermészetüket­. H­a egyszer náluk a szabadság, demok­rácia­, népművelés és a többi szilani­­gos jelszó ú­gy­is csak jelszó és c­al­­étek, ha a lelkiismereti szabadsá­g és v­allásszabad­ság úgyis csak az elnyo­mási szándék leplezésére való üres b­eszéd,­­h­a egyszer az az elvük, hogy azo­k az igazi bátrak, akik a­ fiazu­g­­ságot is be­iktatják a fegyvereik* kö­zé.*, nincs miit csodálnunk rajta, ha aztán adandó alkalommal olyanokul is bontakoznak ki, aminek a saját legmélyebb és leg­igazibb természe­tükben. De hogy a katolikus szömsé­­geik, országok, vezérek, tudósok, pa­pok, püspökök, politikusok, annyi rossz tapasztalás, a­nnyi katasztrófá­­t is­­megszégyenült,ősi,­ megi­aboltatás, pellengérre állíttatás m­ ára sem­ talá­l­ják meg a tendsz­erű véd­ekezés útjait, hogy a 350 miiliós világkatolik­i­zm­us oly sokszorosan gyengébbin­ek bizo­nyul a nyiilvános életben, mint a ta­lán. 15 miilliós vil­áig zsu­dlóssá­g,­ taz Oly kínos talány, amelynek megoldását bajosan találhatjuk meg, ha nem vesszük tekintetbe a saját súlyos mu­lasztásainkat is. Mik ezek a mu­lasztások? Nem tasz­­tozik ránk, s nem­ tartozik egy ra­pil­­ap keretébe,­­hogy ezzel a kérdéssel fogla­lkozzunk. Csak egyetlen­­egyidt em­lítsünk. A s­a­j­t­ó­­. A katolikusok zömjei sokszor magas állású, s egyéb­ként képzett ka­tollikusok nagy töme­ge is, sokszor bizony még papok s szer­zetesek is, é­rthetetll­en értelm­etlen­­séggel nézik a sajtó vil­ágnézeti­­har­cát és játékait. Nem fontos­­nekik, hogy a sajtó, a tömeggondolkodás legfőbb irányítója Istennek szolgál-e, vagy Bél Pálnak, Sztali­néknak-e,­­vagy :­ Rendnek. A keresztén­ységne­k, a katolicizmus igazaina­k-e, avagy a tíz-, busz-, ötven-, avagy száz száza­lékos felforgatókn­a­k. Nekik a tárca stílusa, az újság szellemeskedése a fontos, nem az iránya. S nekik egy­­általán nem a sajtó a­.fontos. Fontos az utolsó falusi iskola, a­ csutkaf­ilvási Római Katolikus vur­gáza-kör, a helybeli takarékpénztár s egyéb szép és steles dolgok, de nem­ fontos a sa­jtó.. .IM­i­nden kell, de sajtó nem kiellt. Ha van, vám , ha n­incs, nincs. Aquinói Szent Tamás idején sem volt sajtó, mégis fennmaradt az .Anya­­szentegyház. Spanyolországban is igen gyengén állt a katolikus sajtó hosszú évtize­­d­eken át,­­holott tele volt az ország pappal s templommal, míg végre­­egy bátor s elszánt világi fiatalember". He­rrera, m­agá­nk­ezdtemény­ezé­ssel meg nem teremtette az El Debatét, sajnos, úgy látszik, későn. Talán ak­kor sem részesült abban a támog­atás­­ba­n, mi­nt kellett volna. A profesz­­szorok tovább filozofáltak, a pap­k tovább miséztek s prédikáltak, a katolikus viilágiak tovább' vita­tko­ztak, de úgy láttszik, az Úristen ne­m volt hajlandó csodát művelni azok ked­véért, akik az emberi okosság eszkö­zeit­ vonakodtak a lelki értékek védel­mébe állita­ mi". Ma a jezsuuiták mennek. Holnap majd menni fognak a püspökök s a papok. Ez már mind­ig igy szokott lenni. Nálunk is a meggyesi gyűlés előbb a jezsuitákat tiltotta ki Erdélyi­­ből, aztán kitiltotta az erdélyi püspö­köt. Me­x­i­kóban is ez volt a ssolyantalu­. S a papok után a templom­okra, ke­rül a sor, azokat zárják "be és gyújtják fel, vagy alakítják át mozivá. Mi' akar­juk így , nem­ panaszkod­­hatunk, ha be is köv­etkezik, a­mit akartunk. Amit meg nem akadályoz- Timk ...* Még egyet szerettünk volna olv­asnii a Bang­ha páter cikkében : azt, hogy mimt a sajtó, a jó (katolikus és függet­len sajtó münidienféle iskolánál­, orna­mentikánál és mű­inidienféle más­­alko­tásnál fontosabb. Aki ezt nem­­tudja megérteni, az öntud­atlanul is ellen­sége az egyháznak, a m­agyarság jövőjének, minn­t ahogy ellennsége a spanyol katolicizmusnak Zamorra köztársasági elnök, aki nandsennapai áldozó ugyan, de kormányzásai alatt gigan rombolják a templomo­kat, kiűzik a jezsuitákat, elham­vaszt­­ják a kegyképet, é­s akinek a ma­­­gyarország­i Az Est lapok egyik sz­un­­katársa a legbensőbb tanácsad­ója. Az ilyen katolikus nemi egy ország étere, hanem az elmeklinikára való! Nankingot bombázzák a japán hadihajók Elmenekült a kínai kormány -- Kína nem üzen háborút, de a végsőkig­ harcolni fog -- Anglia és Amerika egyelőre óvatos Nanking, februári. Azon a szombat­i tanácskozáson­, amelyen a Japán elleni h­a­di­zenés kérdését beszélték meg, részt vettek a kínai fővezérek is,, közöttük Gang- Ka­i-Se­k. Megbízhat­ó hellyen nyer­tér­tesülés alapján csak­­hétfőn vált is­me­r­etessé, hogy a tanácskozás valamennyi részt­vevője a háború mellett foglalt­­ állást, de előzetes hadüzenés nélkül. A naink­ingi kormány külügymi­nisz­­tere kijelenntette, ho­gy Kína nem fog háborút üzenni Japánnak, de a vég­sőkig ellenáll, amíg egy embere és tör­vénye van. A jogos ön­védelmiet nemcsak a nemzetközi törvények, ha­nem az ember­iesség törvényei is pa­rancsolják és m­egengediék. Nankingban kihirdették az ostrom­­állapotot. Sok ezer kín­ai igyekszik a városból ilyenekü­ln­i. .A nankingi kormány J­o-Yang-ba tette át szék­helyét. Ostromállapotot hirdetett a sanghai­i városi tanács is az egész nemzetközi telepre. Az amerikai kormány egy gyalog­ezredet és 400 tengerészt küldött Sanghaiba. Odarendelték a kelet­ázsiai vizeken tartózkodó ameri­kai flottát is. Hétfőn reggel Sapey körül újból fellángolt a ha­rc. Urnák indítottak Sanghajiba egy angol cirkálót is gya­logsággal és hegyi ütegekkel. 12.000 európai katona Sanghaiban (San­ghai.., február 1.) A Suffolk an-­­ gol cirkáló Sam­ghatiba érkezett. A cir­káló fedélzetéről angol tengerész ka­tonákat szállított partra, akik felvált­ják a város viszinmive­it a villongás megkezdése óta, védő angol csapato­kat. A francia főkonzul közölte, hoigy Tiencsinből útnak indult egy fran­cia zászlóal­ Sanghaj felé. Ezzel a zászlóaljjal együtt, a nemzetközi és fran­cia koncessziós terület külföldi védőcsappataf­njaik száma a rendőrség és a tengerész katonai osztagok ki­vételével 12 ezer emberre emelkedett. (Tokiói, február 1.) Az amerikai naigyikövet hétfőin ujiból felkereste az új japán külügyminisztert, hogy kí­sérletet tegyen azoknak a félreérté­­seknek eloszlatására, amelyek úgy látsz­ik, a sangshajji helyzetrő­l érkezett ellentm­ond­ó jelentések nyomán tá­madtak. A külügymiinisz­térium­ban ki­(Washington, február 1.) .A Simp­son nevű amerikai torpedóromboló arról értesítette a ten­gierészeti mi­i­­­lisztériumot, hogy egy japán cirkáló Nankingot ágyúzza. (Newyork, február 1.) Az Associa­ted Press Sangshaibó­l jelenti, hogy kí­nai hírek szerint a Yang-Cze -folyón álló egyik japán torpedóromboló tü­zelésének oltalma alatt japán tengeré­szek szálltak partra, Nankingban. (London, február 1.) A Reuter iro­dának jelentik Sangh­aiból. A japán hadihajók este 23 óra 15 perckor helyi idő szerint bombázni jelentették, hogy" japán a bellgaeitet teljesen átértve megelégedéssel fo­­ga­olta azt a hírt, hogy Amerika erő­­s­ítéseket küld Sanghaiba. A külügy­minisztérium legalább egy hadosz­­tá­lyt küldött volna ugyan e célból Sang­hai­ba,, ha nem­ tartott volna at­tól­, hogy külföldön félre­magyaráz­zák ezt a rendszabályt. Genf tehetetlen (Genf, február 1.) A leszerelésii ér­tekezlet megnyiitása után valószínű­­le­g egy héttel felfüggesztik az ülé­sezést,, hogy a tanács tovább ,folytat­hassa tanácsko­zását a kínai—japán viszályró­l. Raul Boncourt Párisba utazott, hogy ott tanácskozzék a miiniszterel­­nökkel a távol keleti­ ese­mények ügyé-­­ ben. A tanács elnöke kedden reggel ismét visszaérkezik Denfbe, kezdték Nanking városát. Anglia és Amerika harmad­szor tiltakozott (London, febr­uár 1.) Sangshaibeje­lentik: A nemzetközi telep nyüzsgő fegyveres tábor„ amel­y,r.el. nemzetközi helyőrsége eléri a 12.000 főt, nem szám­ű­ltja bele a nemzetközi rendő­rsé­­get és tengerszekeit. A telep egyes kerületeit lázas sietséggel drótsövé­nyekkel veszik körüli. A japán konzul a 18.000 főre becsült j­apán nők és gyermekek Japánba küldését taná­­­csolta. A nanfeingi jaipán főkonzul a­ki­ Mankungba, Kína fővárosába is bevonulnak a japánok

Next