Szegedi Uj Nemzedék, 1932. február (14. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-02 / 26. szám

Sa^ed, 1932. évi febrnár 2., kedd. {^esztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 2‘80 P postán küldve. . 3'00 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vasár-és ünnepnapié fillér Ara 16 fillér Saerkesztöség és kiadóhivatal Szeged, Dugonics-tér 7. sz. AUTOMATA TELEFON: Szerkesztőség és kiadó- hivatal ; 11 53, Nyomda 27—19. A Baross Szövetség sze­gedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövet­ség, a Turul és az Állam- vasúti Alkalmazottak Orsz. Szöv. szegedi üzletvezetö- ségi kerülete hivatalos lapja. XIV. évfolyam, 26. szám. Postatakarékpénztári számla 8815. Őszinte szó B ang'ha Béla S. J. aimagyas' je zsn,Ita rend büszkesége és harcos lii' szónoka, a Nemzeti Újság vasár napi számaiban cikket irt a .spaniyol vallásüldözésről, s cikkében néhá.ny olyan goirdolatot vet fel, ameliy mel lett nem Idhet szó niélküT elmenni^ s amelyeknek minél szélesebb körben való terjesztése a szánrottevői ke^ nesztény maigyar sajtónak elsőrendiü kötelessége. Kötelessége a katolikus öntudat fo­kozása végett!, s azért is, hogy* az emberek lelkiismeretét felrázza, s elé­be tárja a maga meztielenségébein n mai idők legfontosabb kérdését: a keresztény sajtó problémáját. Mert bizony megdöbbenéssel és arcpirulással kell megvallhnunk; begy például Magyarországon is egy volt hirdetési ügynök, a maga hazafiatlan sajtójával sokkal súlyosabban nehe­zedik közéletünkre, mjint a közel (hat inilkó főt számláló magyar katolikus egyház. S ha ez igy van, nagyon is helyt- .illóak Bang'ha Bélának a következő mondatai: Szinte érthetetlen téléktaui talány: a katolicizmus, amely számbelileg is a legnagyobb testületé a világnak, a- melynek töraénelmi érdemelrő;!, s ev' kölcsi és iniVvel'ódlési értékéről nem is beszélve, ma'is imponáló számban vannak nagy gondolkodói, tudósai, művészei, iróii, politikusai, szociális vez.éralakjak hijvafzlcii, elsőrendű pap- jai^ miként süfiyed'het le a védképte lenségnek, a szervezCá'enségnek, az anyámasszoiiyos levegübebáttuiklsnak ilyen niéIyipontjaii:-a? Hogyan lehet ai belső ereje, istehi életenergiája elle­nére kifelé ennyire nyám-inyáin, eny- iiyire anyáinasszonykatonájjal, 'hogy még egy törpe kisebbség vandaliz­musával szemben sem tud'védekezni? Annyira nem. hogy az ellenfél nem is veszi sztraiiitásba; mint erőtlen, visz- szaütni nem tudó, mindenbe belétö- rődő helótát egye'tlen kézmozdulattal tolja el az utjábol. És nemcsak Spa-; nyolországban, hanem mindenütt, ná­lunk js. Mi önnek az oka? .Mi ;v mai- gyarázata? Miért tndda magát admi­nisztrálni az égvilágon mindenki: a bnlsevizinuis, és marxizmus, zsidóság és 'szabadkőművesség, Iherezis ési szekta, niákonyos liberálsz.inus és üz­leted poj-iiokrácia, csak éppen a ka'to- Uciznins éri be azzal, hogy annyiii'jo­ga legyen, amennyiit mások kegyesen meg^bagynak neki és holnap a: ván- dorbothoz és koldiisihothr« nyulijun, ha ma egy csomó polkikai és sajtó- diiktátornak úgy tetszik? Az ujkori demokrácia utigyobb dicsőségére ina már a Zsebmetszök és Leánykeres- loctíiőik szakegyesületeinek is több és biztosább polgári joguk van, mint a katolikus iÉgyiháznak — akkor, aimii- kor időnkiint egyszerre négy ország­ban is papminiszterek ülnek a kormá- nyx)'kban, s a katolikuisok a, szellemi arisztokráciának még mindig az élén járnaik. Nem téhetünk róla, mi az ilyen mexikói és spanyolországi esemé­nyekén nem tudjuk egyedül az. Egy­ház clleiiségeiT okolnii, s hibáztatnii. Azőknak Term,észetesen kapóra jön, ha alkti'muk iiyilik felfoigaitó terveik végrehajtására; nem. is lehet nagyon zokon vennünk nekik, ha kiélik a sa­Nankingot bombázzák a japán hadihajók Elmenekült a kínai kormány -- Kína nem üzen háborút, de a végsőkig: harcolni fog -- Anglia és Amerika egyelőre óvatos Nanking, februári. Azon a szombai.i tanácskozásoni, amelyen a Japán elleni iia'diizenés kérdését beszéljék meg, résztvettek a kínai fővezérek is,, közöttük Gang- Ka.i-Se'k. Megbizhaíió hellyen nyei-tér­tesülés alapján csak .hétfőn vált is­me i-etessé, hegy a tanácskozás valamennyi részt­vevője a háború méltett foglalt / állást, de előzetes hadűzenés nélkül. A nainkCnigi kormány külügymiínisz- tere kijeleiKietie, ho.gy Kína nem fog háborút üzenni japánnak, de a vég­sőkig ellenáll, amíg egy embere és töilrénye van. A jogos önivédelmiet nemcsak a nemzetközi törvények, ha­nem az embeiiiesség törvényei is pa­rancsolják és niegengedljk. Nankingban kihirdették az osttom- állapolot. Sok ezer kiiiai igyekszik a városból iiueaekii’n.i. .A nanUingi kormány l.o-Yang-ba lette át szék­helyét. Ostromállapotot hirdetett a sanghai'i városi tanács is az egész nemzetközi telepre. Az amerikai kormány egy gyalog­ezredet és 400 tengerészt küldött Sanghaiba. Odarendelték a kelet­ázsiai vizeken tartózkodó ameri­kai flottát is. Hétfőn reggel Sapey körűi újból fellángolt a hairc. Uinák inditottak Sanghaiiba egy angol cirkálót is gya­logsággal és hegyi ütegekkel. 12.000 európai katona Sanghaiban (Sanighai:., február 1.) A Suffolk un- j goÜ cirkáló Sajnghatiba érkezett. A cir­káló fedélzetéről angol tengerész ka­tonákat száli'toTt partra, akik felvált­ják a város viizinmive'it a villongás megkezdése óta, védő angol csapato­kat. A francia főkonzul közölte, hoigy Tiencsinből útnak indult egy fran­cia zásztóa^' Sanghaj felé. Ezzel a zászlóaljjal együtt, a nemzetközi és fran.dia koncessziós terület külföldü védöcsa,pataiiniaik száma a rendőrség és a tengerész katonai osztagok ki­vételével 12 ezer emberre emelkedett. (Tokiói, február 1.) Az amerikai naigyíkövet hétfőm ujiból felkereste az uj japán küKigyminisztert, hogy kí­sérletet tegyen azoknak a féÍTeérié- seknek eloszlatására, amelyek úgy látsz'ik, a sangihaiii helyzetrö-l érkezeit ellentmiondló jelentések nyomán tá­madtak. A külügymiinisz’jériuinban ki­jelentették, hogy" japán a bellyaeiíet tetjesen átértve megelégedéssel fo- gaidlta azt a hírt, hogy Amerika erő- s'itéseket küld Sanghaiba. A külügy­minisztérium legalább egy hadősz- tá.fyt küldött volna ugyan e célból Sangihaiüba,, ha nem' tartott volna at­tól:, hogy külföldön félte magyaráz­zák ezt a rendszabályt. Genf tehetetlen (Oenf, február 1.) A leszerelésii ér­tekezlet megnyiitása után valószinü- le.g egy héttel felfüggesztik az ülé­sezést,, hogy a tanács tovább ,folytat­hassa tanácsko.zását a kínai—japán viszályTÓíl. Raul Boncourt Párisba utazott, hogy ott tanácskozzék a miiniszterel- nökkel a távol keleiii eseimények ügyé- I ben. A tanács elnöke kedden reggel ismét visszaérkezik Oenfbe. Manhtngba, Kína főnárosába is bevonulnak a japánok (Washington, február 1.) .\ Simp­son nevű amerikai torpedóromboló arról értesitetíe a tenigierés/eti inii- (lisztcriumoí, bogy egy japán cirkáló Nankingot ágyazza. (Newyork, február 1.) Az Associa­ted Press Sangihaibö'l jelenti, hogy kí­nai hírek szeriwt a Yang-Cze ,folyón álló egyik japán torpedórombaló tü­zelésének oltalma alatt japán tengeré­szek szálltak partra. Nankingban. (London, február 1.) A Reuier iro­dának jelentik Sangliaiból: A japán hadihajók este 23 óra 15 perckor helyi idő szerint bombázni kezdték Nanking városát. Anglia és Amerika harmad­szor tiltakozott (London, febí-uár I.) SangjhaibMje­lentik: A nemzetközi telep nyüzsgő fegyveres tábor„ ameliy,r.eí< nemzetközi helyőrsége eléri a 12.000 főt, nem száiniiirea bele a nemzetközi rendő'Psé- get és tenger^zekeit. A telep egyes kerületeit lázas sietséggel drótsövé­nyekkel veszik körüli. A japán konzul a 18.000 főre becsült j'apán nők és gyermekek Japánba küldését tana - csolta. A nanfcingi jaipán főkonzul a ki­ár fa,.kas- és rókatermészetükei:. H.a egyszer náluk a szabadság, demok­rácia., népművelés és a többi szilani- gos jelszó u.gy:is csak jelszó és c-al- étek, ha a lelkiismereii szabadsá,g és v.allásszábadiság úgyis csak az elnyo­mási szándék leplezésére való üres l>eszéd, 'hia egyszer az az elvük, hogy azoik az igazi bátrak, akik a. íiazuig- ságoT is be.iktatják a fegyvereik* kö­zé.*, nincs miit csodálnunk rajta, ha aztán adandó alkalommal olyanokul is bontakoznak ki, aminök a saját legmélyebb és leg,igazibb természe­tükben. De hogy a katolikus itömie- geik, országok, vezérek, tudósok, pa­pok, püspökök, politikusok, annyi rossz tapasztalás, ainnyi katasztrófá- tis 'megszégyenüli,ósi,. megiraboltatás, pellengérre állittatás m.áln sémi taláür ják meg a ten/sz^erü védlekezés útjait, hogy a 350 miilüós világkatoliici ínius oly sokszorosan gyengébbiiiek bizo­nyul a nyiilvános életben, mint a ta­lán. 15 miilliós vii)áigzsiidlósiá!g,( tóz Oly kínos talány, amelynek megoldását bajosan találhatjuk meg, ha uem vesszük tekintetbe a saját súlyos mu­lasztásainkat is. Mik ezek a muilasztások? Nem ías*- Tozik ránk, s nem' tartozik egy ra,pii- ap keretébe, :hogy ezzel a kérdéssel fogla'Kkozzunk. Csők egyetleiiiegyidt em'litsünk. A s a j t ó t. A katolikusok zömfej sokszor magas állású, s egyéb­ként képzett kaitollikusok nagy töme­ge is, sokszor bizony még papok s szer­zetesek is, é rtheteillfen értelinetlep- séggel nézik a sajtó viliágnézeíi (har­cát és játékait. Nem fonsos 'nekik, hogy a sajtó, a tömeggondolkodás legfőbb irányitója Istennek szolgál-e, vagy BélLálnak, Sztal:.néknak-e, 'vagy :i Rendnek. A kereszténiységneik, a katolicizmus jgazainaik-e, avagy a liz-, busz-, ötven-, avagy száz száza­lékos feIforgatükn.a.k. Nekik a tárca sTílüsa, az újság szellemeskedése a fontos, nem az iránya. S nekik cgy> áhalán nem a sajtó a-.fontos. Fontos az utolsó falusi iskola, a) csutkaf.ilvaii Római Katolikus üurigázo-kör, a helybeli takarékpénztár s egyéb szép és ijeles dolgok, de nem' fontos a sajjtó.. ’IM.i'nden kell, de sajtó nem kielli. Ha van, vám : ha m-incs, nincs. Aquinói Szent Tamás idéjén sem volt sajtó, mégis fennmaradt az .Anya- szentegyház. Spanyolországban is igen gyengén álEt a katolikus sajtó hosszú évtize- dfcken ár, 'holott tele volt az ország pappal s templommal, míg végre .egy bátor s elszánt vitágt fiatalembe»'. He rrera, m agá nk ezdtemény ezé ssel meg nem teremtette az El Debatéf, sajnos, úgy látszik, későn. Talán ak­kor sem részesült abban a támogiatás- ba'n, piint kellett volna. A profesz- szorok tovább filozofáltak, a pap k tovább miséztek s prédikáltak, a katolikus viilágiak tovább' vitaitko itak, de úgy láiíszik, az Úristen ncim volt hajlandó csodát művelni azok ked­véért, akik az emberi okosság eszkö­zeit; vonakodtak a lelki értékek védel­mébe állita'mi'. Ma a jezsiuiták mennek. Holnap majd menni fognak a püspökök s a papok. Ez már mind'ig igy szokott (enni. Nálunk is a meggyesi gyűlés előbb a jezsuitákat tiltotta ki Erdélyi- bői, aztán kitiltorta az erdélyi püspö­köt. Me x.i kőbán is ez volt a ifolyantalti. S a papok után a templóinokra, ke­rül a sor, azokat zárják "be és gyújtják fel, vagy alakitják át mozivá. Mi' akai'juk igy ; uern panaszkod- hbtunk, ha be is köA'etkezik, aimit akartunk. Amit meg nem akadályoz- Timk ... * Még egyet szerettünk volna olr/asnii a Bang'ha páter cikkében : azt, hogy <imt a sajtó, a jó (katolikus és függet­len sajtó múnidienféle iskolánál', orna­mentikánál és miiinidlenféle más .alko­tásnál fontosabb. Aki ezt nem itudja megérteni, az öníudlatlanul is ellen­sége az egyháznak, a m.agyarság jövőjének, miiiitahogy elleinsége a spanyol katolicizmusnak Zamorra köztársasági elnök, aki nűndiennapüi áldozó ugyan, de kormányzásaj alatt yigau rombolják a templomo­kat, kiűzik a jezsuitákat, elhaínvaszt- ják a kegyképet, — s ^kinek a maj- gyarország'i Az Est lapok egyik Itiun- katársa a legbensöbb tanácsadió|a. Az ilyen katolikus nemi egy ország étere, hanem az elmeklirikára való!

Next

/
Thumbnails
Contents