Szegedi Uj Nemzedék, 1932. február (14. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
Saged, 1932. évi február 2., kedd.^esztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 280 P postán küldve. . 300 P Közalkalm. kedvezmény: Egyes szám ára 10 fillér Vásár-és ünnepnapi fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Dugonics-tér 7. sz. AUTOMATA TELEFON: Szerkesztőség és kiadóhivatal , 1153. Nyomda 27—19. Ára 16 fillér XIV. évfolyam, 26. szám. A Baross Szövetség szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasúti Alkalmazottak Orsz. Szöv. szegedi üzletvezetőségi kerülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. Őszinte szó Bangha Béla S. J. almagyas' jezsuista rend büszkesége és harcos hisszónoka, a Nemzeti Újság vasárnapi számaiban cikket írt aspanyol vallásüldözésről, s cikkében néhány olyan gondolatot vet fel, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, s amelyeknek minél szélesebb körben való terjesztése a számottevői keesztény magyar sajtónak elsőrendű kötelessége. Kötelessége a katolikus öntudat fokozása végett, s azért is, hogy az emberek lelkiismeretét felrázza, s elébe tárja a maga mezttelenségében a mai idők legfontosabb kérdését, a keresztény sajtó problémáját. Mert bizony megdöbbenéssel és arcpirulással kell megvallanunk, hogy például Magyarországon is egy volt hirdetési ügynök, a maga hazafiatlan sajtójával sokkal súlyosabban nehezedik közéletünkre, mint a közelhat millió főt számláló magyar katolikus egyház. S ha ez így van, nagyon is helytállőak Bangha Bélának a következő mondatai: Szinte érthetetlen lélektani talány: a katolicizmus, amely számbelileg is a legnagyobb testülete a világnak, amelynek történelmi érdemeiről, s erkölcsi és mivelködlési értékéről nem is beszélve, ma is imponáló számban vannak nagy gondolkodói, tudósai, művészei, iróii, politikusai, szociális vezéralakjuk hitvaszki, elsőrendű papjai, miként süllyedhet le a védképtelenségnek, a szervezetlenségnek, az anyámasszonyos levegőbe báttuik isnak ilyen mélypontjair:-a? Hogyan lehet a belső ereje, isteni életenergiája ellenére kifelé ennyire nyám-i nyám, enynyire anyám asszonykatonáijal,hogy még egy törpe kisebbség vandalizmusával szemben sem tud védekezni? Annyira nem, hogy az ellenfél nem is veszi sztrainitásba, mint erőtlen, viszszaütni nem tudó, mindenbe beletörődő helótát egyetlen kézmozdulattal tolja el az útjából. És nemcsak Spa-nyolországban, hanem mindenütt, nálunk is. Mi ennek az oka?Mi ,a magyarázata? Miért tudja magát adminisztrálni az égvilágon mindenki: a bolsevizmuis, és marxizmus, zsidóság ésszabadkőművesség, therezis ési szekta, mákonyos liberálizmus és üzleted politokrácia, csak éppen a kato- Ucizmus éri be azzal, hogy annyin'joga legyen, amennyiit mások kegyesen meghagynak neki és holnap a vándorbothoz és koldusihozhrá nyukjon, ha ma egy csomó poliikai és sajtódiktátornak úgy tetszik? Az újkori demokrácia nagyobb dicsőségére ma már a Zsebmetszők és Leánykeresleetítőik szakegyesületeinek is több és biztosabb polgári joguk van, mint a katolikus igyiháznak — akkor, amikor időnkiint egyszerre négy országban is papminiszterek ülnek a kormányukban, s a katolikusok a szellemi arisztokráciának még mindig az élén járnak. Nem tehetünk róla, mi az ilyen mexikói és spanyolországi eseményeken nem tudjuk egyedül az Egyház ellenségeit okolnii, s hibáztatnii. Azoknak Természetesen kapóra jön, ha alkamuk nyílik felforgató terveik végrehajtására; nem is lehet nagyon zokon vennünk nekik, ha kiélik a saját fa,kas- és rókatermészetüket. Ha egyszer náluk a szabadság, demokrácia, népművelés és a többi szilanigos jelszó úgyis csak jelszó és calétek, ha a lelkiismereti szabadság és vallásszabadság úgyis csak az elnyomási szándék leplezésére való üres beszéd,ha egyszer az az elvük, hogy azok az igazi bátrak, akik a fiazugságot is beiktatják a fegyvereik* közé.*, nincs miit csodálnunk rajta, ha aztán adandó alkalommal olyanokul is bontakoznak ki, aminek a saját legmélyebb és legigazibb természetükben. De hogy a katolikus szömségeik, országok, vezérek, tudósok, papok, püspökök, politikusok, annyi rossz tapasztalás, annyi katasztrófát ismegszégyenült,ősi, megiaboltatás, pellengérre állíttatás m ára sem találják meg a tendszerű védekezés útjait, hogy a 350 miiliós világkatolikizmus oly sokszorosan gyengébbinek bizonyul a nyiilvános életben, mint a talán. 15 miilliós viláig zsudlósság, taz Oly kínos talány, amelynek megoldását bajosan találhatjuk meg, ha nem vesszük tekintetbe a saját súlyos mulasztásainkat is. Mik ezek a mulasztások? Nem tasztozik ránk, s nem tartozik egy rapilap keretébe,hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Csak egyetlenegyidt említsünk. A sajtó. A katolikusok zömjei sokszor magas állású, s egyébként képzett katollikusok nagy tömege is, sokszor bizony még papok s szerzetesek is, érthetetllen értelmetlenséggel nézik a sajtó világnézetiharcát és játékait. Nem fontosnekik, hogy a sajtó, a tömeggondolkodás legfőbb irányítója Istennek szolgál-e, vagy Bél Pálnak, Sztalinéknak-e,vagy : Rendnek. A kereszténységnek, a katolicizmus igazainak-e, avagy a tíz-, busz-, ötven-, avagy száz százalékos felforgatóknak. Nekik a tárca stílusa, az újság szellemeskedése a fontos, nem az iránya. S nekik egyáltalán nem a sajtó a.fontos. Fontos az utolsó falusi iskola, a csutkafilvási Római Katolikus vurgáza-kör, a helybeli takarékpénztár s egyéb szép és steles dolgok, de nem fontos a sajtó.. .IMinden kell, de sajtó nem kiellt. Ha van, vám , ha nincs, nincs. Aquinói Szent Tamás idején sem volt sajtó, mégis fennmaradt az .Anyaszentegyház. Spanyolországban is igen gyengén állt a katolikus sajtó hosszú évtizedeken át,holott tele volt az ország pappal s templommal, míg végreegy bátor s elszánt világi fiatalember". Herrera, magánkezdteményezéssel meg nem teremtette az El Debatét, sajnos, úgy látszik, későn. Talán akkor sem részesült abban a támogatásban, mint kellett volna. A profeszszorok tovább filozofáltak, a papk tovább miséztek s prédikáltak, a katolikus viilágiak tovább' vitatkoztak, de úgy láttszik, az Úristen nem volt hajlandó csodát művelni azok kedvéért, akik az emberi okosság eszközeit vonakodtak a lelki értékek védelmébe állita mi". Ma a jezsuuiták mennek. Holnap majd menni fognak a püspökök s a papok. Ez már mindig igy szokott lenni. Nálunk is a meggyesi gyűlés előbb a jezsuitákat tiltotta ki Erdélyiből, aztán kitiltotta az erdélyi püspököt. Mexikóban is ez volt a ssolyantalu. S a papok után a templomokra, kerül a sor, azokat zárják "be és gyújtják fel, vagy alakítják át mozivá. Mi' akarjuk így , nem panaszkodhatunk, ha be is következik, amit akartunk. Amit meg nem akadályoz- Timk ...* Még egyet szerettünk volna olvasnii a Bangha páter cikkében : azt, hogy mimt a sajtó, a jó (katolikus és független sajtó münidienféle iskolánál, ornamentikánál és műinidienféle másalkotásnál fontosabb. Aki ezt nemtudja megérteni, az öntudatlanul is ellensége az egyháznak, a magyarság jövőjének, minnt ahogy ellennsége a spanyol katolicizmusnak Zamorra köztársasági elnök, aki nandsennapai áldozó ugyan, de kormányzásai alatt gigan rombolják a templomokat, kiűzik a jezsuitákat, elhamvasztják a kegyképet, és akinek a magyarországi Az Est lapok egyik szunkatársa a legbensőbb tanácsadója. Az ilyen katolikus nemi egy ország étere, hanem az elmeklinikára való! Nankingot bombázzák a japán hadihajók Elmenekült a kínai kormány -- Kína nem üzen háborút, de a végsőkig harcolni fog -- Anglia és Amerika egyelőre óvatos Nanking, februári. Azon a szombati tanácskozáson, amelyen a Japán elleni hadizenés kérdését beszélték meg, részt vettek a kínai fővezérek is,, közöttük Gang- Kai-Sek. Megbízható hellyen nyertértesülés alapján csakhétfőn vált ismeretessé, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője a háború mellett foglalt állást, de előzetes hadüzenés nélkül. A nainkingi kormány külügyminisztere kijelenntette, hogy Kína nem fog háborút üzenni Japánnak, de a végsőkig ellenáll, amíg egy embere és törvénye van. A jogos önvédelmiet nemcsak a nemzetközi törvények, hanem az emberiesség törvényei is parancsolják és megengediék. Nankingban kihirdették az ostromállapotot. Sok ezer kínai igyekszik a városból ilyenekülni. .A nankingi kormány Jo-Yang-ba tette át székhelyét. Ostromállapotot hirdetett a sanghaii városi tanács is az egész nemzetközi telepre. Az amerikai kormány egy gyalogezredet és 400 tengerészt küldött Sanghaiba. Odarendelték a keletázsiai vizeken tartózkodó amerikai flottát is. Hétfőn reggel Sapey körül újból fellángolt a harc. Urnák indítottak Sanghajiba egy angol cirkálót is gyalogsággal és hegyi ütegekkel. 12.000 európai katona Sanghaiban (Sanghai.., február 1.) A Suffolk an- gol cirkáló Samghatiba érkezett. A cirkáló fedélzetéről angol tengerész katonákat szállított partra, akik felváltják a város viszinmiveit a villongás megkezdése óta, védő angol csapatokat. A francia főkonzul közölte, hoigy Tiencsinből útnak indult egy francia zászlóal Sanghaj felé. Ezzel a zászlóaljjal együtt, a nemzetközi és francia koncessziós terület külföldi védőcsappatafnjaik száma a rendőrség és a tengerész katonai osztagok kivételével 12 ezer emberre emelkedett. (Tokiói, február 1.) Az amerikai naigyikövet hétfőin ujiból felkereste az új japán külügyminisztert, hogy kísérletet tegyen azoknak a félreértéseknek eloszlatására, amelyek úgy látszik, a sangshajji helyzetről érkezett ellentmondó jelentések nyomán támadtak. A külügymiinisztériumban ki(Washington, február 1.) .A Simpson nevű amerikai torpedóromboló arról értesítette a tengierészeti miilisztériumot, hogy egy japán cirkáló Nankingot ágyúzza. (Newyork, február 1.) Az Associated Press Sangshaiból jelenti, hogy kínai hírek szerint a Yang-Cze -folyón álló egyik japán torpedóromboló tüzelésének oltalma alatt japán tengerészek szálltak partra, Nankingban. (London, február 1.) A Reuter irodának jelentik Sanghaiból. A japán hadihajók este 23 óra 15 perckor helyi idő szerint bombázni jelentették, hogy" japán a bellgaeitet teljesen átértve megelégedéssel fogaolta azt a hírt, hogy Amerika erősítéseket küld Sanghaiba. A külügyminisztérium legalább egy hadosztályt küldött volna ugyan e célból Sanghaiba,, ha nem tartott volna attól, hogy külföldön félremagyarázzák ezt a rendszabályt. Genf tehetetlen (Genf, február 1.) A leszerelésii értekezlet megnyiitása után valószínűleg egy héttel felfüggesztik az ülésezést,, hogy a tanács tovább ,folytathassa tanácskozását a kínai—japán viszályról. Raul Boncourt Párisba utazott, hogy ott tanácskozzék a miiniszterelnökkel a távol keleti események ügyé- ben. A tanács elnöke kedden reggel ismét visszaérkezik Denfbe, kezdték Nanking városát. Anglia és Amerika harmadszor tiltakozott (London, február 1.) Sangshaibejelentik: A nemzetközi telep nyüzsgő fegyveres tábor„ amely,r.el. nemzetközi helyőrsége eléri a 12.000 főt, nem száműltja bele a nemzetközi rendőrséget és tengerszekeit. A telep egyes kerületeit lázas sietséggel drótsövényekkel veszik körüli. A japán konzul a 18.000 főre becsült japán nők és gyermekek Japánba küldését tanácsolta. A nanfeingi jaipán főkonzul aki Mankungba, Kína fővárosába is bevonulnak a japánok