Szegedi Uj Nemzedék, 1932. április (14. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-01 / 73. szám

Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 2'80 P postán küldve.. . 3‘00 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vasár-és ünnepnap lőfillér Saerkesztöség és kiadóhivatal Szeged, Dugonics-tér 7. sz. AUTOMATA TELEFON: Szerkesztőség és kiadó- hivatal: 11 53. Nyomda - 27—19. gjjjg»*, 1932. éTl április 1., péntek. Ara 10 nílér A Baross Szövetség sze­gedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövet­ség, a Turul és az Állam- vasúti Alkalmazottak Orsz. Szöv. szegedi üzletvezető- ségi kerülete hivatalos lapja. jgy. évfolyam, 73. seán. Postatakarékpénztári számla 8816. Prohászka szelleme Irta: Révai József dr. ,Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl, S lerázván mindent, ami benne földi. Egy éltető eszmévé finomul.“ Arany Jánosnak ez a megállapitása a Ifeignagyobb maigyiarról, a magai egészében a napjaitíkbam legnagyobb magyarrá llett Prohászkára is áll. Lángelme volt ő is, mint Széchenyi, még pedig nemcsak az észnek, ha­nem a szivnek zseniálitásával is meg- áldlva, messze megelőzte korát o is, nagy űrt talált maga körül ő is, és ennek a betöltésére ő is egész sziv- veHélekkel vállialkozott a vallásos ér­zésnek a társadiaLomban fenn és lenn való kimélyitésétől a kisember anyagi jólétének az emeléséig. Széchenyi lel­két a mostoha viszonyok szárnyai szegetté tették. Prohászka lelke, mint a madár^ mely alatt kivágják a fát, egyre jobban a szennyvizes világ fölé tadott emelkedni, mig végre, ma ötesztendeje, eljutott Ahhoz, akit misztikus szárnyalás utján annyira és annyiszor elérni és végképen ma­gáénak mondlani kivánt: az Úrhoz, Ez a magasröptű,, állandóan emelke­dett érzés- és gondolatvilág külön­bözteti meg őt az újabb idők zsenijei­től, tudósaitól, bölcselőitől és refor- mereitőli, akik az élet geotropizmu- sát annyira hangsu'.'>x)zzák, hogy akár hányszor elfelejtik a lélek veleszüle­tett heliotropizmusát. Prohászka,, a napraforgó napimádásához fogható buzgósággal csüngött az Úristenen, Csoda-e, ha az a tömérdek istenes gondolat és szentségimádás a tudás és hit olyan bőségévé gyűlt föl ben­ne, hogy ezer sebből vérző konmk- nak haló porában is, a lelki, a szelr, kmi és anyagi bajok leküzdésére nem egy csoda-ibalzsamot tud nyúj­tani. A modern ember és az egész embe­riség, az inaszakadthoz hasonlóan, elsősorban testi, anyagi gyógyulást vár. Pedig a baj fészke az erköksi, a lelki szférákban van. Erre kell első­sorban ezt a modern inaszakadtat ráeszméltetni. »Mások hite segített az inaszakaditnak ; az én hitem is segíteni fog sok szegény emberen ... Látok öreg embereket s mondom, sze­gények, minek éltetek, ha nem volt szivetek tűz;, telketek ragyogó kő, karotok emeltyű ?« — Írja már 18B5- ben naplójába. Másutt szivekről be- beszél^ melyek pocsolya-lével szív­ták tele magukat — pünkösdi tűz helyett. Ezeket az isten-távolból is­ten-közeibe hozni, a liberálizmus áporodott vizeitől az örök s élővizek forrásához vezetni az ö programmj^, »Gyónni, bűn-inélkül élni, jót olvasni, templomot, egyházat szeretni, — eze­ket sürgés^, bárkivel beszélsz.« (1887. aug. 20.) Hogy ez mit jelentett ai századfordiulórij, azt a jó szögediek is tudják, akik a vátesz első szegedi konferenciáira még annyian se gyűl­tek a Kath. Körbe, hogy az ülőhelye­ket végig elfoglalták volna. »Nehéz kórók közt pálmának lenni !« A világ­hírű lániglelkű szónoknak bizony nem egyszer a beharangozás munkája is kijutott. A Diadalmas világnézet hódító ut­jának akadálya a jóravattó restségen és a lapályokhoz való tapadáson kí­vül az áltudomány bódító maszlaga volt. Prohászka ez ellen a jnéreg Az angolok nem tartják elegendőnek a irancia prelerenciátis tervet a dunai probléma megoldásához Tardteu és a irancia áUamfériiak és szakértők vasárnap délelőtt érkeznek Londonba London, március 31. A Financial Times vezércikke sze­rint a francia preferenciális terv nem elegendő a dunai probléma megol­dásához. Magyarországi, Románia, és Jugoszlávia évi búza termésének kivi­hető feleslege 800 ezer tonna. Ausz­tria és Csehszlovákia behozatala pe­dig ennek félte, úgy hogy a francia terv megoldatlanúl hagyná az agrár probléma jő részét. Ezenkivül az ag­rárországok fejlődő iparágait meg­semmisítené az osztrák és cseh ver­seny. A békeszerződések feldarabolták Ausztria és Magyarország gazdasági egységét. Ausztriában kezdődött a »omlás és Magyarország volt az első európai állam, amely részleges mo­ratóriumot hirdetett külföldi adós­ságaira. Miután pedig a bajok egyik főforrása az a körülmény, hogy po­litikai szempontok diadalmaskodnak gazdásági szempontok felett, a jó­zan ész e hiba orvosllását tanácsol­ná, de nem volna könnyű feladat megtalálni a visszafelé vezető utat. Párisban most egy angol garaneia mellett kibocsátandó rekonstrukciós kölcsön gondolatával foglalkoznak. Az Ilyen híreket fenntartással kell fo­gadni. Mindenesetre biztató tünet az a kitartás, amellyel a franciák az an­gol-francia együttműködés alapjait keresik. Remélni kell, hogy ez a ked­vező irányzat akkor is érvényesülni fog, amikor majd mélyen hatóbb pro­blémák megoldásáról lesz szó. Nem vár nagy eredményt a francia sajtó Tardieu és Mac Donald találkozásától (Páris, március 31.) A sajtót to­vábbra is élénken foglalkoztatja Tar- dien és MacDonald londoni talál­kozása. Az Echo de Paris úgy véli, hogy Angliában nem látják eléggé a dunai államok helyzetének tragikus voltát. Ezek az országok olyan pénzügtyi helyzetben vannak, hogy rövidesen kénytelenek lesznek választani az iiii- flációj vagy küladósságaik fizetésé­nek teljes beszüntetése között. Franciaországnak és Angliának nincs módjában a baj megszüntetése, módjában van azonban a baj korlá­tozása. Tardieu mentő tervezetet dol­gozott ki, amely azonban csak két feltétel melíett járhat sikerrel. Először, ha minden politika not kizárunk, másodszor, ha London és Páris kormányai hajlandók garantálni a konszolidációs köl­csönöket. A Peuple úgy véli, hogy Tardieu terve nem fog sikerrel járni, Nagy- britannia ugyanis nem fog csatlakozni egy olyan művelethez, amely többé- kevésbé Németország ellen irányúi. Tardieu londoni programja (Páris, március 31.) Tardieu és Lord Tyrel’l tegnapi találkozásán megállapodás történt, hogy a fran­cia államférfiak és szakértők nem vasárnap délután, hanem már vasár­nap délelőtt elutaznak az angol fő­városba, tekintettel arra, hogy Mac­Donald angol miniszterelnök vasár­nap már újra Londonban lesz. Tar­dieu nyomban megérkezése után ta­lálkozik MacDonalddal. Este a lon­doni francia nagykövet vacsorát ad a francia államférfiak tiszteletére. Hétfőn egész nap folynak majd a ta­nácskozások. Délben MacDonald látja vendégül Tardieut és Flandint és este Lord Londomderry ad vacsorát tiszteletükre. A tárgyalások befejezésével hivata­los közleményt adnak ki. A francia delegátusok hétfőn este utaznak vissza Londonból Párisba. (Páris, március 3.) Csütö-tökön megállapodás történt, hogy á du­nai államokhoz intézendő meghívás megszövegezésében részt vevő négy nagyhatalom értekezletét a jövő hé­ten tartják Londonban. A szocialisták durva közbeszólásaikkal óriási vihari provokáltak a hépviselőház első ulesen Andaházi Kasnya Béla a biztosiló társaságok államosilásál követelte — A löldmiivelésiigyi miniszter megtorlást igér a hódmezővásárhelyi visszaélés ügyében százalékkal emeljék a díjtételeket, a- mikor amúgy is mintegy 23 millió pengős nemzeti ajándékot élveznek a biztosító társaságok. Felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne rettenjen vissza a biztosító intézetek államosításától. Kifogásolta azt is, hogy mintegy 107 képviselő és felsőházi tag viselt tiszt­séget a biztosító intézeteknél. Kun Béla ugyancsak napirend előtt szólalt fel. Felvilágosítást kért a kor­mánytól a kedvezményes zöldhitel kérdésében, majd éles szavakkal kelt ki a nagybankok kamatpolitikája el­len. Hosszasan bírálta az Altruista Bank hódmezővásárhelyi parcellázá­sát. Ezután a kamatláb leszállítását követelte. Friedrich István hangosan kiáltott ekkor a jobboldal felé: — Halljuk a programmot. Az elnök bejelentette, hogy Piirgly Emil földművelésügyi miniszter ki­Budapest, március 31. A képviselőház négy heti szünet után csütörtökön újból megkezdte működését. Almássy László elnök pontban tíz órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések so­rán bejelentette, hogy több képviselő ellen, így Dréhr Imre eliten is, men­telmi megkeresés érkezett. A men­telmi megkereséseket a Ház áttette a mentelmi bizottsághoz. Napirend előtt Andaházi Kasnya Béla szólalt fel, aki a biztosító intézeteknél tapasz­talható visszásságokról beszélt. Rámutatott arra, hogy a biztosítók óriási előnyöket élveznek és nagy­részt külföldi társaságok. Kifogásol­ta, hogy a devizakorlátozás és a tratisfermoratóriumról szóló rendel­kezések a biztosító társaságokat nem érintik, mert ők egyszerű átkönyve­léssel is kivisznek valutát az ország­ból. Tiltakozik az ellen, hogy száz ellen is ellenmérget tudott. »Tanulni nyakra-főre a korunkban elkelő tu­dományokat ! Hadd nyíljék most fel szivem, lelkem 28-ik évében. Amen.« Minthogy a »70-es években a libera­lizmus járványa sok embernek meg­zavarta fejét s tönkretette hitét«, ennek a tudománynak üzent hadlat, ímely a vakablak : üvege bírja ugyan reflektálni a fényt, de nem nyújt ki- átást a tulvilágbad (188. II. 24.) »Ahogy a kínaiak a nők lábait, úgy torzította s alalctialanitotita el az eu­rópai kultúra a jellemet, a belső em­lőért, az akaratot, a lelkiséget... A hit és a tudomány összes, rendel- cezésére álló eszközeivel igyekezett liberalizmusnak ezt a bomlasztó atmoszféráját a lelkekröl és a tár­sadalomról eloszlatni. Egyik születés­napján ezt Írja : »a világot nem szele­tem, hisz annyi a komjédiiá, a piszok benne, az eníberek testek inkább, mint lelkek ; ... jó Isten, engedd meg — de ilyen rongyos a te országod ... Dolgozzunk s imádkozzunk! Ah, hogy telik meg a szivem, mint la gejzír tartálya, s hogy feszül meg bennem a lélek a vágytól, hogy emel­jem s megszenteljem az országot.« Imádkozni és dolgozni ! A szárnya­ló, misztikus Prohászka karöltve járt a testi-lelki sebeket gyógyitó Pro- hászkával, a lélek- és életmentő apos­tollal, a kénytelen-kelletlen politikai arénán küzdő és a földbirtok-reform gyakorlati hitével, a hungarizmus és christianismius szókimondó reálpoli­tikusával. A sikert a dolgok mértéké­vé tevő gyakorlati ember ezen a té­ren talán hajlandó csekélynek fel­tüntetni az általa elért eredményt. de az, amit ő hirdetett s a kapitaliz- nuis szarvának letöréséről, a közélet gyanún felül álló tisztaságáról, a helyes demokráciáról, a falu nevelé­séről, a zsidó mentalitás háttérbe szorításáról (Solil. II. 16—18.) a2, sajnos, a jövő zenéje lesz még jóidéig. Minden Demosthenesnél .szebben beszél a tett. Az a példa, melyet ai fáradhatatlanul és önzetlenül szó­nokló, gyóntató, levelező, iro, beteg- látogatói, árva- és szegénygondozó Prohászka adott több nemzedéknek, valóra váltása az ifjú Prohászka óha­jának : »szeretnék tűzoszlop lenni!« A testi-lelki nyomorban botorkáló iránytűt kereső magyarság még jóidé­ig bizton követheti s nagyszerű ha­lála ötödik évfordulóján meghatv.a emlékezik Krisztus Dalnokára.

Next

/
Thumbnails
Contents