Szegedi Uj Nemzedék, 1937. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

SKflgod, 1M7. angnsztgs 1. vasárnap Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: gjSy hónapra . . P 2 40 Postte küldve , . P 2’60 K5zalkalmaz. kedvezmény S^yes szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 13 fillér. Szerkesztőség 68 kiadóhivatal: Szeged, Qngonics-tér 12. szám. Telefon: Izerkesztőség, kiadóhivatal •'s nvomda • 11 —.'ll Ara 16 fUlér. XIX. évfolyam, 173 A Katolikus Akció ^nád- egyházmegyei 8zerve«tének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross- Szövets^ szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének és az Államvasuli - Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületének hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815 A szegedi ünnepi játékok Irta: Pálfy József dr. polgármester Ha jkörültekinitünk a gyönyörű Dóm-téren, ha látjuik Szeged rene- szánszánaSc legszebb, legértékesebb alkotásait, ha vizsgáljuk a város kul- turszellemiét, itt minden, minden em­lékét idézi annak a providenciális böksességü államférfiunak, aki az Alföld porában felismerte a kultúra aranyát, gyémántját és azt össze­gyűjtve, a nemzeti kultúra oltárára helyezte, aki ezt a várost talán az­ért, mert legjobban megértette —, annyira megszerette, hogy örök ott­honául választotta. iKorán elhamvadt élete szövétne- kével gyújtott Klebelsberg Kunó gróf olthatatlan ezernyi lángokat, ame­lyek a kultúra transzkontiíientális ut­jain a tanyai iskolák ablakaiból épp úgy világítanak, mint a legmaga­sabb tudományok tornyaiból. \ sze­gedi szabadtéri játékok ünnepi han­gulata egy színfolt, egy darabka kék ég a felettünk sötétlő felhők között, amelyre úgy tekintünk, bizakodva, fohászkodva, mint ahogyan a mun­kájában fennakadt szántóvetö vihar múlásakor az eget kémleli. Magyar le.künk azt érzi, hogy az üimepi já­tékok után felzugó éjféli harangszó nem veszélyt, nem gyászt, hanem a feltámadás imádságos hitét, hirdeti mindeneknek, akik hallják az ősi kul­túra szavát, akik látják a fényt, a- j mely, mint égi jel, a Dóm kettős ke­resztjének tündöklésében felragyog. Szeged ünnepén nincs semmi rejtett cél, semmi mellékgondolat, a ma­gyar irodalom és művészet fenkölt templomi hangulatában nem gyújtó forradalmi, dalt, hanem egy ezer­éves nemzet szenvedésének, dicső­ségének, hitének és igazának him­nuszát zengik ajkaink. Az ünnep örömei között azonban nem szabad megfeledkeznünk a jövő feladatairól, amelyek a vijághirüvé vált szegedi játékok további kiépíté­sét szolgálják. Régebbi terv, hogy a szabadtéri játékokat itt, a Dórn- téren a jövőben az állami színhá­zak rendezzék, mert ezek az ünne­pi előadások már nem Szeged ügye, hanem általános nemzeti jelentősé­gűvé emelkedtek. Ezt a gondolatot megértette és magáévá tette Hóman Bálint kultuszminiszter ur is és csak az előkészületek hiánya miatt nem tudtuk már a tervet ebben az év­ben megvalósítani. Szeged város hatósága a magán- vállalkozóktól annakidején azért vet­te át a rendezés felelősségteljes mun­káját, mert átérezte a játékok jelen- tőségének súlyát az egész ország kulturális és erkölcsi vonatkozásá­ban. Ebben az irányban tovább foly­tatjuk tárgyalásainkat az illetékes kormányférfiakkal és művészeti kö­rökkel s arra is kiterjesztjük gon­doskodásunkat, hogy megakadályoz­zuk azoknak a hatalmas nemzeti értékeknek szétforgácsolását, ^ ame­lyek a szegedi szabadtéri játékok­ban összpontosulnak. A magyar sp- badtéri játékoknak itt, és csakis itt, Szegeden kell tovább fejlődni, nem pedig elaprózva egyes vidékekre. vagy a fővárosra. Ennek hangozta­tásához Szegednek elvitathatatlan joga van. A dómtéri játékok látoga­tottsága évröl-évre növekszik, anii azt bizonyítja, hogy az egész or­szágban páratlan adottságokon kí­vül a művészeti megoldások is kifo­gástalanok és a legmagasabb igénye­ket is kielégítik. De döntő szempont igazunk mellett az is, hogy Szeged a legmagyarabb magyar város, amely a legtisztább magyar miilliőt tudja nyújtani az idesereglő idegeneknek. Ezeknek a gondolatoknak jegyé­ben hittel és bizalommal várjuk az 1937. évi szabadtéri játékok lefo­lyását. Tiencsin is a japánok kezére került A város több negyede lángokban áll — A távol­keleti front legújabb hírei Siangliai, julius 31. A »CeQtTial News« kínai hirszolgá- latd iroda jelentése szerint a japánok Tiencsin több negyedét fölgyuj- tották. A japán bombák rombadöntötték Nankaj egyetemét. Sainghat, julius 31. Az éjszaka összeomlott Tiencsmben is a ki- n)a] csapatok minden ellenállása és a japán katonai hatóságok iigyan­ugy, mint Pekingben, Tiencsinben is urai a helyzetnek. Pekingtől a Sár­ga-tengerig japán katonai csapatok uralják a helyzetet és ezen a tényen aligha változtathatnak azO'k a kisebb harcok, amelyek a még portyázó .ki- nai szabadcsapatojí és a japán kato­naság között időnkint lefolynak. A szombati nap folyamán a japá­nok megtisztították a terepet és be­fejeztek a tiencsini kínai rendőrség lefegyverzését is. Japán a iegyverekre bízza az észak- kínai helyzet elintézéséi Tokió, julius 31. A képviiselőház ülésén Szungiyama tábornok, hadügyminiszter kijelentet­te, hogy a japán hadsereg készen áll, hogy az időszerű kérdéseket katonai beavatkozással véglegesen rendezze. Hirota külügyminiszter hangoztatta, hogy az ellentét kezdetén Japán elv­ben elfogadta az incidens helyi ren­dezését, de azt a nankingi kormány visszautasította. A japán sajtó rendkívül nagy fon­tosságot tulajdoniit a miniszterelnök császári kihallgatásának. A császár a lapok értesülése szerint kijelentet­te, hogy igen nyugtalanítják az észak- kinai helyzet fejleményei és részletes jelentést kért a helyzetről, A pekingi »pendészfiti bizottság« három japán és három kihai tagból áll. A városban: rend és nyugalom van. i I • 1 _i ... J A japánok veszieség- tistája A hadügyminisztérium jelentése szerint Peking vidékén a japánok vesztesége 11 halott és 21 sebesült volt, Csáng-Hosannál 40 halottat és 114 sebesültet, Nanjannál pedig 17 halottat és 40 sebesültet vesztettek a japánok. Tiencsin környékén japán részről kilencen estek el és 22-en se­besültek meg. Kisiktalíák a kínaiak a peking-hankaui vonatai A pefeing-kankaui vonatot a kinaíak kisdklatták. Az áldozatok száma; 12, További jelentések szerint a japánok bombázták a Marco-Polo-hidtől délre feikvő paotingi pályaudvart. Agyontőíték Ketethopei kormányának tagjait A tungcsaui kínai csendőrség el­fogta Kelethopei független kormá- nyánaik elnökét, tagjait és agyonlőtte eket. 50,000 főnyi kínai eiőnyomutása A japán lapok részletesen beszá­molnak a Pekingtől busz kilométerre lévő Sanghszieyen elfoglalásáról. A lapok hangoztatják, hogy a japán csapatok még nem ütköztek meg a központi kormány nagy hadseregé­vel, amelynek ötvenezer embere észak felé nyomul. Az ember tragédiája — Szabadtéri Játékok, 1937 — Ismét megkezdődött a játék. Mielőtt azonban fölhangzottaik »Az ember tragédiája« örök igéi, Szeged népe kegyelettel áldozott Klebelsberg Kunó gróf emlékének, aki a tisza- menti város harmadik korszakához fűződő, soha el nem múló érdemeket érdemelt ki és aki ott alussza örök álmát a fönséges Dóm sírboltjában. A többsiiku színpad két oldalán föl­lobbantak a kegyelet lángjai és Pálfy József dr., Szeged polgármestere pár­perces beszéddel áldozott az elhunyt nagy épitcikultuszminiszter emléké­nek. A hétezres nézőtér fölállva, az őszinte emlíikezés meghatottságában hallgatta a lélekdiktá’.ta szavakat. * A sztregovai remete filozófiáját, nemesveretü költészetét hirdeti a szegedi Szabadtéri Játékok ezidei be» vezető előadása. De nemesak a Ma- dách-remekmü évenkint visszatérő impozáns ünnepét jelentik a Szabad­téri Játékok, hanem hirdetik Szeged élniakarását, erejét, kultúráját. Sze­ged kultúráját, de ezen keresztül a magyar kultúrát is, amelyet — az esztendők akaraterős munkája ered­ményéül — Európa, sőt egyre szé­lesebben az egész világ felé a sze­gedi Szabadtéri Játékok is fémjelez­nek. Ma már a szegedi Dóm-tér játékai európai rangot képviselnek; a hal­hatatlan költő döbbenetes és ma­gasztos álmának inkarnációja méltó környezetben, zavartalanul mehet végbe. Az árkádos paloták és az égbenyulótornyu székesegyház által körülhatárolt szabadtéren nem kal­lódnak el a mélyértelmü mondaniva­lók, monumentálissá nőnek a dráma megrázó jelenetei és tökéletesen ér­vényesül Madách Imre férfias lírája Sőt, az immár világhírű szegedi sza­badtér lenyűgöző arányai egyenesen előidézik azt a kegyeletes hangula­tot, amelyet az örökszép mondatok átélése, az elmélyülés megkíván. A dráma főálakjának: Ádámnak, az em­beri sors niegszemélyesitőjénietk láto­másait nem korlátozza holmi szükdi- menzióju színpad, a szárnyaló fantá­zia nem torpan meg. Szinte korlát- lanoik a technikai lehetőségek. A rendezői szellem nyugodtan állíthat­ja az előadás központjába a drámai költemény három fixpontját : Ádá* mot, Évát és Lucifert; a többi: vízió, álom. Így érvényesül hiánytalanuT az emberiség történetét magában foglaló filozófikus költemény álom- szerüsége és így lehet szükségképp utalni a misztériumra is. A techni­kai oldalon a hangsúly a fényhatái- soikra, a látványosságra, a tömegek mozgatására tolódik; ezzel biztosít­ja a játékmester a cselekmény el­vont jellegét, ezzel huzza alá a trar gédia értelmét és ezzel foglalja egy­be a képek, a kisebb részletdrámák változatos mozaikját. , Ezek »Az ember tragédiája« sze­gedi szabadtéri előadásának az évek folyamán kialakult irányelvei. Ezút­tal Hont Ferenc a rendező, aki in­kább többé, mint kevésbbé ugyan­csak tartja magát a szegedi szabad­téri rendezés hagyományaihoz. Két­ségtelenül vigyázott arra, hogy újí­tásokkal igazolja a rendezöváltozás értelmét; általában sikerült munkát végzett, de részlethibákkal is talál­kozunk elég gyakran. Rendezői stí­lusa hangosabb, hangsúlyozottan szabadtéribb az eddigieknél, de eb­ben a stílusban sok finomság siklik el. Nem vigyáz féltő gonddal a ké­peik művészi egységére; a kidolgo­zatlan részletek meg-megzavarják a maradéktalan élvezetet. Ugylátszik, a nüanszok iránti érzék nem erénj^ a rendezőnek és bizony sok a »vi­déki« elem is a kivitelben, ügy fest a dolog, hogy inkább apró rendezői fogásokkal akar visszhangot kelteni a nézőtér soraiban. Például szerin­te nem fontos, hogy a fáraó kocsija beilleszthető-e a kép, a stílus mű­vészi összhangjába, inkább arra épít, hogy hadd csodálkozzanak a pén­zükért a tribün magasabb régiói. De igazságtalanok volnánk, ha csupán a hibákat fedeznők föl. Tagadhatat-

Next

/
Thumbnails
Contents