Szegedi Uj Nemzedék, 1937. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-01 / 173. szám
Skilgod, 197. augusztus 1. vasárnap Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: gygy hónapra . . P 2 40 Postre küldve . . P 2’60 Közalkalmaz. kedvezmény Leges szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 13 fillér. Szerkesztőség 68 kiadóhivatal. Szeged, Uugonics-tér 12. szám. Telefon: szerkesztőség, kiadóhivatal •s nyomda • 112.'ll Ara 16 félév. XIX. évfolyam, 173 A Katolikus Akciók nádegyházmegyei szerveztének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross Szövets. szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületének hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815 A szegedi ünnepi játékok írta: Pálfy József dr. polgármester Ha ekörültekintünk a gyönyörű Dóm-téren, ha látjuk Szeged reneszánszának legszebb, legértékesebb alkotásait, ha vizsgáljuk a város kulturszellemiét, itt minden, minden emlékét idézi annak a providenciális bölcsességű államférfiúnak, aki az Alföld porában felismerte a kultúra aranyát, gyémántját és azt összegyűjtve, a nemzeti kultúra oltárára helyezte, aki ezt a várost talán azért, mert legjobban megértette —, annyira megszerette, hogy örök otthonául választotta.Korán elhamvadt élete szövetnekével gyújtott Klebelsberg Kunó gróf olthatatlan ezernyi lángokat, amelyek a kultúra transzkontinrentális útjain a tanyai iskolák ablakaiból épp úgy világítanak, mint a legmagasabb tudományok tornyaiból. A szegedi szabadtéri játékok ünnepi hangulata egy színfolt, egy darabka kék ég a felettünk sötétlő felhők között, amelyre úgy tekintünk, bizakodva, fohászkodva, mint ahogyan a munkájában fennakadt szántóvető vihar múlásakor az eget kémleli. Magyar lelkünk azt érzi, hogy az ünnepi játékok után felzúgó éjféli harangszó nem veszélyt, nem gyászt, hanem a feltámadás imádságos hitét, hirdeti mindeneknek, akik hallják az ősi kultúra szavát, akik látják a fényt, a-mely, mint égi jel, a Dóm kettős keresztjének tündöklésében felragyog. Szeged ünnepén nincs semmi rejtett cél, semmi mellékgondolat, a magyar irodalom és művészet fenkölt templomi hangulatában nem gyújtó forradalmi, dalt, hanem egy ezeréves nemzet szenvedésének, dicsőségének, hitének és igazának himnuszát zengik ajkaink. Az ünnep örömei között azonban nem szabad megfeledkeznünk a jövő feladatairól, amelyek a világhírűvé vált szegedi játékok további kiépítését szolgálják. Régebbi terv, hogy a szabadtéri játékokat itt, a Dómtéren a jövőben az állami színházak rendezzék, mert ezek az ünnepi előadások már nem Szeged ügye, hanem általános nemzeti jelentőségűvé emelkedtek. Ezt a gondolatot megértette és magáévá tette Hóman Bálint kultuszminiszter úr is és csak az előkészületek hiánya miatt nem tudtuk már a tervet ebben az évben megvalósítani. Szeged város hatósága a magánvállalkozóktól annak idején azért vette át a rendezés felelősségteljes munkáját, mert átérezte a játékok jelentőségének súlyát az egész ország kulturális és erkölcsi vonatkozásában. Ebben az irányban tovább folytatjuk tárgyalásainkat az illetékes kormányférfiakkal és művészeti körökkel s arra is kiterjesztjük gondoskodásunkat, hogy megakadályozzuk azoknak a hatalmas nemzeti értékeknek szétforgácsolását, amelyek a szegedi szabadtéri játékokban összpontosulnak. A magyar sabadtéri játékoknak itt, és csakis itt, Szegeden kell tovább fejlődni, nem pedig elaprózva egyes vidékekre, vagy a fővárosra. Ennek hangoztatásához Szegednek elvitathatatlan joga van. A dómtéri játékok látogatottsága évről-évre növekszik, ami azt bizonyítja, hogy az egész országban páratlan adottságokon kívül a művészeti megoldások is kifogástalanok és a legmagasabb igényeket is kielégítik. De döntő szempont igazunk mellett az is, hogy Szeged a legmagyarabb magyar város, amely a legtisztább magyar miilliót tudja nyújtani az idesereglő idegeneknek. Ezeknek a gondolatoknak jegyében hittel és bizalommal várjuk az 1937. évi szabadtéri játékok lefolyását. Tiencsin is a japánok kezére került A város több negyede lángokban áll . A távolkeleti front legújabb hírei Sianghai, július 31. A »Central News« kínai hírszolgálati iroda jelentése szerint a japánok Tiencsin több negyedét fölgyújtották. A japán bombák rombadöntötték Nankaj egyetemét. Sainghat, július 31. Az éjszaka összeomlott Tiencsinben is a kínai csapatok minden ellenállása és a japán katonai hatóságok ugyanúgy, mint Pekingben, Tiencsinben is urai a helyzetnek. Pekingtől a Sárga-tengerig japán katonai csapatok uralják a helyzetet és ezen a tényen aligha változtathatnak azok a kisebb harcok, amelyek a még portyázó ,kínai szabadcsapatok és a japán katonaság között időnkint lefolynak. A szombati nap folyamán a japánok megtisztították a terepet és befejezték a tiencsini kínai rendőrség lefegyverzését is. Japán a fegyverekre bízza az északkínai helyzet elintézését Tokió, július 31. A képviiselőház ülésén Szungijama tábornok, hadügyminiszter kijelentette, hogy a japán hadsereg készen áll, hogy az időszerű kérdéseket katonai beavatkozással véglegesen rendezze. Hirota külügyminiszter hangoztatta, hogy az ellentét kezdetén Japán elvben elfogadta az incidens helyi rendezését, de azt a nankingi kormány visszautasította. A japán sajtó rendkívül nagy fontosságot tulajdonít a miniszterelnök császári kihallgatásának. A császár 50,000 főnyi kínai előnyomulása A japán lapok részletesen beszámolnak a Pekingtől húsz kilométerre lévő Sanghsziegen elfoglalásáról. A lapok hangoztatják, hogy a japán csapatok még nem ütköztek meg a központi kormány nagy hadseregével, amelynek ötvenezer embere észak felé nyomul. Az ember tragédiája — Szabadtéri Játékok, 1937 — Ismét megkezdődött a játék. Mielőtt azonban fölhangzottak »Az ember tragédiája« örök igéi, Szeged népe kegyelettel áldozott Klebelsberg Kunó gróf emlékének, aki a tiszamenti város harmadik korszakához fűződő, soha el nem múló érdemeket érdemelt ki és aki ott alussza örök álmát a fenséges Dóm sírboltjában. A többszku színpad két oldalán föllobbantak a kegyelet lángjai és Pálfy József dr., Szeged polgármestere párperces beszéddel áldozott az elhunyt nagy epitelkultuszminiszter emlékének. A hétezres nézőtér fölállva, az őszinte említkezés meghatottságában hallgatta a lélekdiktálta szavakat. * A sztregovai remete filozófiáját, nemesveretű költészetét hirdeti a szegedi Szabadtéri Játékok ezidei bevezető előadása. De nemcsak a Madách-remekmű évenkint visszatérő impozáns ünnepét jelentik a Szabadtéri Játékok, hanem hirdetik Szeged élniakarását, erejét, kultúráját, Szeged kultúráját, de ezen keresztül a magyar kultúrát is, amelyet — az esztendők akaraterős munkája eredményéül — Európa, sőt egyre szélesebben az egész világ felé a szegedi Szabadtéri Játékok is fémjeleznek. Ma már a szegedi Dóm-tér játékai európai rangot képviselnek; a halhatatlan költő döbbenetes és magasztos álmának inkarnációja méltó környezetben, zavartalanul mehet végbe. Az árkádos paloták és az égbenyúlótornyú székesegyház által körülhatárolt szabadtéren nem kallódnak el a mélyértelmű mondanivalók, monumentálissá nőnek a dráma megrázó jelenetei és tökéletesen érvényesül Madách Imre férfias lírája Sőt, az immár világhírű szegedi szabadtér lenyűgöző arányai egyenesen előidézik azt a kegyeletes hangulatot, amelyet az örökszép mondatok átélése, az elmélyülés megkíván. A dráma főalakjának, Ádámnak, az emberi sors megszemélyesítőjének látomásait nem korlátozza holmi szakdimenziójú színpad, a szárnyaló fantázia nem torpan meg. Szinte korlátlanok a technikai lehetőségek. A rendezői szellem nyugodtan állíthatja az előadás központjába a drámai költemény három fixpontját : Ádámot, Évát és Lucifert; a többi: vízió, álom. Így érvényesül hiánytalanul az emberiség történetét magában foglaló filozófikus költemény álomszerűsége és így lehet szükségképp utalni a misztériumra is. A technikai oldalon a hangsúly a fényhatásaikra, a látványosságra, a tömegek mozgatására tolódik; ezzel biztosítja a játékmester a cselekmény elvont jellegét, ezzel húzza alá a tragédia értelmét és ezzel foglalja egybe a képek, a kisebb részletdrámák változatos mozaikját. , Ezek »Az ember tragédiája« szegedi szabadtéri előadásának az évek folyamán kialakult irányelvei. Ezúttal Hont Ferenc a rendező, aki inkább többé, mint kevésbbé ugyancsak tartja magát a szegedi szabadtéri rendezés hagyományaihoz. Kétségtelenül vigyázott arra, hogy újításokkal igazolja a rendezőváltozás értelmét; általában sikerült munkát végzett, de részlethibákkal is találkozunk elég gyakran. Rendezői stílusa hangosabb, hangsúlyozottan szabadtéribb az eddigieknél, de ebben a stílusban sok finomság siklik el. Nem vigyáz féltő gonddal a képeik művészi egységére, a kidolgozatlan részletek meg-megzavarják a maradéktalan élvezetet. Úgy látszik, a nüanszok iránti érzék nem erénye a rendezőnek és bizony sok a »vidéki« elem is a kivitelben, úgy fest a dolog, hogy inkább apró rendezői fogásokkal akar visszhangot kelteni a nézőtér soraiban. Például szerinte nem fontos, hogy a fáraó kocsija beilleszthető-e a kép, a stílus művészi összhangjába, inkább arra épít, hogy hadd csodálkozzanak a pénzükért a tribün magasabb régiói. De igazságtalanok volnánk, ha csupán a hibákat fedeznők föl. Tagadhatat- a lapok értesülése szerint kijelentette, hogy igen nyugtalanítják az északkínai helyzet fejleményei és részletes jelentést kért a helyzetről. A pekingi »pendeszeiti bizottság« három japán és három kinai tagból áll. A városban: rend és nyugalom van. i I • 1 _i ... J A japánok veszteséglistája A hadügyminisztérium jelentése szerint Peking vidékén a japánok vesztesége 11 halott és 21 sebesült volt, Csang-Hosannál 40 halottat és 114 sebesültet, Nanjannál pedig 17 halottat és 40 sebesültet vesztettek a japánok. Tiencsin környékén japán részről kilencen estek el és 22-en sebesültek meg. Kisiklatták a kínaiak a peking-kankaui vonatat A pekeing-kankaui vonatot a kínaiak kisiklatták. Az áldozatok száma: 12. További jelentések szerint a japánok bombázták a Marco-Polo-hídtől délre fekvő paotingi pályaudvart. Agyonlőtték Ketethopei kormányának tagjait A tungcsaui kínai csendőrség elfogta Kelethopei független kormányának elnökét, tagjait és agyonlőtte őket.