Szegedi Uj Nemzedék, 1937. december (19. évfolyam, 273-296. szám)

1937-12-01 / 273. szám

alleged, 1937. december 1. szerda Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: ^­gy hónapra . . P 2‘40 >^u­tán küldve , . P 2'60 íW^alkalmaz. kedvezmény »^gyes szám­ ára 10 fillér. ’^­aBár- és ünnepnap 15 fillér. Szerkesztőség v* kiadóhivatal: Szeged, Ut^onics-tér 12. szám. , Telefon: ’ Szerkesztőség, kiadóhivatal­­ és nyomda • 11 —53. Ara 10 (Ulér. Véget értek a londoni angol-francia tanácskozások A kiadott hivatalos közlemény szerint a megbeszélések során Ha­ifax németországi tárgyalásaival, Delbos középeurópai láto­gatásával, a spanyol kérdéssel, a földközitengeri problémával, a német gyarmati igényekkel és­ a távolkeleti helyzettel foglalkoztak London, november 30 A francia és angol államférfiak kedden folytatták a hétfőn megkez­dett tanácskozásokat. Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter délelőtt kevéssel 11 óra után a Downing­­streetre érkezett, hogy folyta­ssa a hétfőn megkezd­eitt­ár megbeszéléseket Chamberlain angol miniszterelnökkel és minisztertársaival. A megbeszélések délután is tar­tottak, majd hivatalos közleményt ad­tak ki a tanácskozásaikról. Hivatalos közlemény a tanácskozásokról London, november 30. A francia és az angol miniszterek londoni megbeszéléseiről a követke­ző hivatalos közleményt adták ki: »Chaintemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter megbeszé­lést folytatott Chamberlain Neville miniszterelnökkel és Eden külügym­i­­niszterrel, valamint az angol kabinet tagjaival. H­alifax lord ismertette a francia miniszterekkel Németországban nem­régiben folytatott megbeszélései­nn­ik ered­­ményét Chautemps és Delbos örömmel álla­pították meg, hogy Halifax látoga­tása, amelytől magán- és nemhiva­talos jellegénél fogva nem lehetett közvetlen eredményeket várni, előse­gítette a nemzetközi félreértések okai­nak tisztázását és természeténél fog­va alkalma is volt a légkör megvita­tására. Az angol és francia miniszterek Delbos külügyminiszter küszö­­bönálló közép- és keleti európai látogatásáról is beszéltek, örömmel állapították meg a két kormány kölcsönös érde­két a bék­e fenntartása tekintetében ezekben az országokban. A megbeszélések tárgya volt a spanyol ellentét és a földközi­­tengeri kérdés is. Megegyeztek abban, hogy minden ne­hézség ellenére a be nem avatkozás­ po­litikája beigazolást nyert és elősegí­tette az ellentét kiterjedésének meg­akadályozását. Megegyeztek abban, hogy a két kormány folytatja erőfe­szítését, amelyeknek az a célja, hogy ezt a politikát hatályossá tegyék. A miniszterek ezután a gyarmati kérdések megvizsgálásához láttak hozzá, bele­értve annak összes vonatkozásait. Arra a megállapításra jutottak, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet el­­­szigetelten foglalkozni és hogy a kér­dés egyébként még számos más ha­talmat is érdekel, de elismerték, hogy mélyebb tanulmányozást tesz szükségessé. Az angol és francia miniszterek ezután megvizsgálták a távolkeleti kérdést is, amelynek súlyosságát felismerték. Kölcsönös egyetértésbe­n kijelentet­­ték, hogy készek együttműködni más, hasonló helyzetben lévő hatalmakkal, az ezekre a világrészekre vonatkozó szerződésekből származó jogok­­ és érdekek védelme, illetőleg a köte­lezettségek teljesü­lése tekintetében. A francia és az angol miniszterek ezután a kölcsönös bizalom szelle­mében áttekintették a nemzetközi ügyek egyéb vo­natkozásait, amelyek egyformán érdeklik mind­két országot anélkül, hogy eltértek volna a nemzetközi együttműködésre vonatkozó elgondolásoktól. Soha­sem szűntek meg hangoztatni és új­ból hangsúlyozták kormányaiknak azt az óhaját, hogy együtt akarnak működni az összes országokkal az általános megbékítés közös feladata körül, szabad és békés tárgyalások útján.« London, november 30. Chautemps francia miniszterelnök és Delbos francia külügyminiszter délután fél 6 órakor elutaztak Lon­­do­nból. Darányi miniszterelnök jelentést tett a kormányzónak a berlini útról Budapest, november 30. Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter haza­­érkeztével ismét megindult a politikai élet. A képviselőház délelőt folytat­ta a felsőházi reformról szóló tör­vényjavaslat vitáját és délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés fel­­sőháza is, hogy a városi számvevősé­gek államosításáról, valamint az ut­cai közlekedés rendjéről szóló tör­vényjavaslatokat tárgyalja. A két ház folyosóin általános ér­deklődéssel tárgyalták a berlini út eredményét, amelyet az eddigiek alap­ján általánosan kedvezően ítélnek meg. Darányi Kálmán miniszterelnök ép­­úgy, mint Kánya Kálmán külügymi­niszter kedden már korai délelőtt meg­jelent hivatalában és átvette annak vezetését. A miniszterelnök hivatalának át­vétele után délelőtt fél 11 órakor k kihallgatásion jelent meg Horthy Miklós kormányzónál és jelentést tett az államfőnek a berlini­ útról. XIX. évfolyam, 273 szám. A Katolikus Akció csanád­­egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Eyesületek Szövetségének, a Barossy Szövetsg szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületének hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815 A magyarellenes amerikai cseh propagandáról beszélt Shvoy Lajos püspök a felsőházban A képviselőház tíznapos szünet után foly­tatta a felsőházi reformjavaslat vitáját Budapest, november 30. Kedden 11 órakor nyitotta meg Széchenyi Bertalan gróf elnök a felsőház ülését. Kegyeletes sza­vakkal parentálta el Mi­klóssy István hajdudorogi­­ megyéspüspököt és Zichy Aladár felsőházi tagokat, majd megemlékezett Széchenyi Frigyes és Solymossy Jenő volt főrendiházi ta­gok haláláról. Napirend előtt Shvoy Lajos s­zékesfehérvári püs­pök szólalt föl az amerikai magyarok helyzeté­­rő. — Úgy érzem, — mondotta — hogy kötelességem Amerikában megtett négyhónapos utamról be­számolni a felsőház előtt és mind­azokról a tapasztalataimró­l, ame­lyeket az amerikai magyarság köré­ben tett látogatásom során szerez­tem. 1.200.000 magyar testvé­rünknek tartozunk azzal, hogy itt be­széljünk róluk és éreztessük velük a magyar haza szeretetét és megbecsü­lését. (Taps.) Azért mentem Ameri­kába, hogy a Szent István-évre és az eucharisztikus világkongresszusra meghívjam az amerikai püspöki kart és az Amerikában élő magyarságot. Azzal a meggyőződéssel mentem át Amerikába, hogy a magyarság élete és évei meg vannak számlálva. De örömmel láttam, hogy az am­erika­i magya­rság r­endkí­vül nagyot nyert szervezésé­­ben, vallásos és erkölcsi életé­ben. Sokkal lelkesebb és önérzetesebb ma­gyar, sokkal odaadóbban csüng az ezeréves hazán és Amerika kultúr­­életében is jelentős tényező. Hálámat és tiszteletemet jelentem az amerikai püspöki karral szemben, amely őszin­tén megbecsüli az amerikai magyar­ságot. — De volt az utamnak számos ta­pasztalata is. Meglátogattam a teo­lógiákat, a főiskolákat és az egyete­meket is. A könyvtárakban kerestük a magyar csoportot és megdöbbenve forgattuk a magyar rész anyagát, a­­melyben csupa cseh íróktól származó anyanyelvü könyv­ét tPillá­lunk Köz­épeurópáról. Ezek világosítják föl az amerikai tu­dományos világot a magyar ügy fe­löl. Egész magyar érzésem felhábo­rodott ez ellen, viszont egy new yorki magyar könyvtárban 5000 kö­tet angol nyelvű könyv szerepel, csupa magyar vonatkozású tartalom­mal. — Megdöbbenve olvastam egyszer a Saturday Evening egyik számá­ban, hogy az angol olajérdekeltsé­geknek Ázsiában, csak egy akadályuk van és ez Magyarország. Csehszlo­vák érdekeltségek szemérmetlen mó­don foglalkoznak Magyarország­gal. Felhívom a ko­rmány figyelmét erre és kérem, kövessen el mindent, hogy a magyar igazságot és a magyar haza becsületét meg tudja védelmezni ezek ellen a támadások ellen. (Nagy taps.) I — Gondoskodnunk­­ kellene,, hogy az amerikai magyarság és az óhaza közötti kapcsolat őszinte és benső­séges legyen. Szomorú hír az is, hogy az amerikai magyarok között sok a kommunista. .Ahol nincs templom és nincs pap, ott terjed leginkább a kommunizmus gon­dolata. Az intéz­kedéseket azonban megtettük. Azzal fejezte be beszédét, hogy a magyar nemzetnek szeretettel kell fordulnia mindig az­­ Amerikába sza­kadt magyar véres felé. Ezután az igazoló bizottság jelen­tését, majd a 33-as bizottságnak 1936 december 18-tól 1937 június 30-ig terjedő idő alatt kifejtett mű­ködéséről szóló jelentést vita nélkül elfogadta a felsőház. A felsőház december 9-én tartja legközelebbii­­ ülését és ezzel a felső­­ház ülése véget ért. Budapest, november 30. Tíznapos szünet után kedden ism­­ét összeült a képviselőház. A felsőházi javas­lat vitáját folytatták. Györki Imre, és Bródy Ernő a javaslat ellen, Balogh Gábor és Csík József a javaslat mel­lett szólalt föl. A Ház ülése háromne­gyed 2 után ért véget. A legközelebbi ülést szerdán délelőtt 10 órakor tartják. Az interpellációkra fél 12-kor térnek át. Minisztertanács Budapest, november 30 A kormány tagjai kedden délután egynegyed 6 órakor Darányi Kál­mán miniszterelnök elnökletével mi­­nisztertanácsot tartottak. A minisz­tertanács először folyó ügyekkel foglalkozott, majd Mikecz Ödön ál­lamtitkár tett jelentést az alföldi ín­séges vidékeken tett újabb helyszíni megállapításokról. Ezután Széli József belügyminiszter és Lázár Andor igazságügy-miniszter ismer­tetésében a minisztertanács a választó­jogi törvényjavas­lat-tervezettel foglalko­zott. Végül Darányi Kálmán miniszter­elnök és Kánya Kálmán külügyminiszter számolt be berlini útjáról. A minisztertanács negyed 12 órakor ért véget.

Next