Szegedi Uj Nemzedék, 1937. december (19. évfolyam, 273-296. szám)

1937-12-01 / 273. szám

Ke^e^ztény politikai napilap Előfizetési ára: ^:gy hónapra . . P 2‘40 >^u3tán küldve , . P 2'60 íW^alkalmaz. kedvezmény »^gyes szára ára 10 fillér. ’^'aBár- és ünnepnap 15 fillér. Szerkesztőség v* kiadóhivatal: Szeged, Ut^onics-tér 12. szám. , Telefon: ’ Szerkesztőség, kiadóhivatal 1 és nyomda • 11 —53. alleged, 1937. december 1. szerda Ara 10 (Ulér. A Katolikus Akció csanád- egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi ^yesUletek Szövetségének, a Baross* Szövets^ szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületének hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815 XIX. évfolyam, 273 siám. Véget értek a londoni angoi-trancia tanácskozások A kiadott hivatalos közlemény szerint a megbeszélések során HaSlfax németországi tárgyalásaival, Delbos hözépeurópal láto­gatásával, a spanyol kérdéssel, a féldközltengerl problémával, a német gyarmati Igényekkel ésla távolkeleti helyzettel foglalkoztak London, november 30 A francia és angol államférfiak kedden folytatták a hétfőn megkez­dett tanácskozásokat. Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter délelőtt kevéssel 11 óra után a Downing- streetne érkezett, hogy folytaissa a hétfőn megkezdieitt jruegbeszéléseket Chamberlain angol miniszterelnökkel és minisztertársaival. A megbeszélések délután is tar­tottak, majd hivatalos közleményt ad­tak ki a tanácskozásoikról. Hivatalos közlemény a tanácskozásokról London, november 30. A francia és az angol miniszterek londoni megbeszéléseiről a követke­ző hivatalos közleményt adták ki. »Chaiutemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter megbeszé­lést folytatott Chamberlain Neville miniszterelnökkel és Eden külügyfni- niszterrel, valamint az angol kabinet tagjaival. H.alifax lord ismertette a francia miniszterekkel Németországban nem régiben folytatott megbeszéléseiinicikered- ményéL Chautemps és Delbos örömmel álla­pították meg, hogy Halifax látoga­tása, amelytől magán- és nemhiva­talos jellegénél fogva nem lehetett közvetlen eredményeket várni, előse­gítette a nemzetközi félreértések okai­nak tisztázását és természeténél fog­va alkalmais volt a légkör megvita­tására. Az angol és francia miniszterek Delbos külügymjniszier küszö- bönállő közép- és keletieurőpal látogatásáról is beszéltek, örömmel állapitották meg a két kormány kölcsönös érde­két a bél<e fönntartása tekintetében ezekben az országokban. A megbeszélések tárgya volt a spanyol ellentét és a földközi- tengeri kérdés is. Megegyeztek abban, hogy minden ne­hézség ellenére a benemavatkozás'po­litikája beigazolást nyert és elősegí­tette az ellentét kiterjedésének meg­akadályozását. Megegyeztek abban, hogy a két kormány folytatja erőfe­szítését, amelyeknek az a célja, hogy ezt a politikát hatályossá tegyék. A miniszterek ezután a gyarmati kérdések megvizsgálásához láttak hozzá, bele­értve annak összes vonatkozásait. Arra a megállapításra jutottak^ hogy ezzel a kérdéssel nem lehet el'- szigetelten foglalkozni és hogy a kér­dés egjébként még számos más ha­talmat is érdekel, de elismerték, hogy mélyebb tanulmányozást tesz szükségessé. Az angol és francia miniszterek ezután megvizsgálták a távotkeletí kérdést is, amelynek súlyosságát fölismerték. Kölcsönös egyetértésbe,n kíje’enlet- ték, hogy készek együttműködni más, hasonló helyzetben lévő hatalmakkal, az ezekre a világrészekre vonatkozó szerződésekből származó jogok ' és érdekek védelme, illetőleg a köte­lezettségek teljesitiése tekintetében. A francia és az angol miniszterek ezután a kölcsönös bizalom szelle­mében áttekintették a nemzetközi ügyek egyéb vo­natkozásait, amelyek egyformán érdeklik mind­két országot anélkül, hogy eltértek volna a nemzetközi együttműködésre vonatkozó elgondolásoktól. Soha­sem szűntek meg hangoztatni és új­ból hangsúlyozták kormányaiknak azt az óhaját, hogy együtt akarnak működni az összes országokkal az általános megbékítés közös föladata körül, szábad és békés tárgyalások utján.« London, november 30. Chautemps francia miniszterelnök és Delbos francia külügyminiszter délután fél 6 órakor elutaztak Lon- do>nból. Darányi miotszterelnök Jelentést tett a kormányzónak a berlini ntról Budapest, november 30. Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter haza- érkertével ismét megindult a politikai élet. A képviselöház délelőt folytat­ta a felsőházi reformról szóló tör­vényjavaslat vitáját és délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés fel- sőháza is, hogy a városi számvevősé­gek államositásáról, valamint az ut­cai közlekedés rendjéről szóló tör­vényjavaslatokat tárgyalja. A két ház folyosóin általános ér­deklődéssel tárgyalták a berlini ut eredmén>ét, amelyet az eddigiek alap­ján általánosan kedvezően Ítélnek meg. Darányi Kálmán miniszterelnök ép- ugy, mint Kánya Kálmán külügymi­niszter kedden már koraidélelőtt meg­jelent hivatalában és átvette annak vezetését. A miniszterelnök hivatalának át­vétele után délelőtt fél 11 órakor ikíhailgatásion jelent meg Horthy Miklós kormányzónál és jelentést tett az államfőnek a berlini' útról. A magyarellenes amerikai cseh propagandáról beszélt Shvoy Lajos püspök a fetsöházban A képviselőház tíznapos szünet után foly­tatta a felsőházi reformjavaslat vitáját Budapest, november 30. Kedden 11 órakor nyitotta meg Széchenyi Bertalan gróf elnök a felsőház ülését. Kegyeletes sza­vakkal parentálta el Miiklössy István hajdudorogi Imegyéspüspököt és Zichy Aladár felsőházi tagokat, majd megemlékezett Széchenyi Frigyes és Solymossy Jenő volt főrendiházi ta­gok haláláról. Napirend előtt Shvoy Lajos i&zékesfehérvári püs­pök szólalt föl az amerikai magyarok helyzeté- fóL — Úgy érzem, — mondotta — hogy kötelességem Amerikában megtett négyhónapos utamról be­számolni a felsőház előtt és mind­azokról a tapasztalataimróil, ame­lyeket az amerikai magyarság köré­ben tett látogatásom során szerez­tem. 1,200.000 magyar testvé­rünknek tartozunk azzal, hogy itt be­széljünk róluk és éreztessük velük a magyar haza szeretetét és megbecsü­lését. (Taps.) Azért mentem Ameri­kába, hogy a Szent István-évre és az eucharisztikus világkongresszusra meghivjam az amerikai püspöki kart és az Amerikában élő magyarságot. Azzal a meggyőződéssel mentem át Amerikába, hogy a magyarság élete és évei meg vannak számlálva. De örömmel láttam, hogy az am eriká t magya rság r endkí­vül nagyot nyert saervezésé- ben, vallásos és erkölcsi életé­ben. Sokkal lelkesebb és önérzetesebb ma­gyar, sokkal odaadóbban csüng az ezeréves hazán és Amerika kultur- életében is jelentős tényező. Hálámat és tiszteletemet jelentem az amerikai püspöki karral szemben, amely őszin­tén megbecsüli az amerikai magyar­ságot. — De volt az utamnak szomom ta­pasztalata is. Meglátogattam a teo­lógiákat, a főiskolákat és az egyete­meket is. A könyvtárakban kerestük a magyar csoportot és megdöbbenve forgattuk a magyar rész anyagát, a- melyhen csupa cseh íróktól származó an^lnyelvü könyviét tPjlláWlunW Köz'épeurópáról. Ezek világosítják föl az amerikai tu dományos világot a magyar ügy fe löl. Egész magyar érzésem felhábo rodott ez ellen, viszont egy new yorki magyar könyvtárban 5000 kö tét angolnyelvü könyv szerepel, csupa magyar vonatkozású tartalom­mal. — Megdöbbenve olvastam egyszer a Saturday Ewening egyik számá­ban, hogy az angol olajérdekeltsé­geknek Ázsiában, csak egy akadályuk van és ez Magyarország. Csehszlo­vák érdekeltségek szemérmetlen mó­don foglalkoznak Magyarország'gal. Felhívom a koirmány figyelmét erne és kérem, kövessen el mindent, hogy a magyar igazságot és a magyar haza becsületét meg tudja védelmezni ezek ellen a támadások ellen. (Nagy taps.) I — Gondoskodnunk (kellene,, hogy az amerikai magyarság és az óhaza közötti kapcsolat őszinte és benső­séges legyen. Szomorú hir az is, hogy az amerikai magyarok között sók a kommunista. .Ahol nincs templom és nincs pap, ott terjed leginkább a kommunizmus gonidolata. Az intéz­kedéseket azonban megtettük. Azzal fejezte be beszédét, hogy a magyar nemzetnek szeretettel kell fordulnia mindig az .Amerikába sza­kadt magyar vérei felé. Ezután az igazoló bizottság jelen­tését, majd a 33-as bizottságnak 1936 december 18-tól 1937 junius 30-ig terjedő idő alatt kifejtett mű­ködéséről szóló jelentést vita nélkül elfogadta a felsőház. A felsőház december 9-én tartja legközelebbii íülését és ezzel a fdső- ház ülése v^jet ért. Budapest, november 30. Tíznapos szünet után kedden isn-iét összeült a képvisalőház. A felsőházi javasilat vitáját folytatták. Györki Imre, és Brődy Ernő a javaslat ellen, Balogh Gábor és Csík József a javaslat mel­lett szólalt föl. A Ház ülésé háromne­gyed 2 után ért véget. A legkozelebbi ülést szerdán délelőtt 10 órakor tartják. Az interpellációkra fél 12-kor térnek át. Miniszlertanács Budapest, november 30 A kormány tagjai kedden délután egynegyed 6 órakor Darányi Kál­mán miniszterelnök elnökletével mi- nisztertamácsot tartottak. A minisz­tertanács először folyó ügyekkel foglalkozott, majd Mikecz Ödön ál­lamtitkár tett jelentést az alföldi ín­séges vidékeken tett újabb helyszíni megállapitásokról. Ezután Széli József belügyminiszter és Lázár Andor igazságügy-miniszter ismer­tetésében a minisztertanács a választó­jogi törvényjavasilat-tervezettel foglalko­zott. Végül Darányi Kálmán miniszter­elnök és Kánya Kálmán külügyminiszter számolt be berlini útjáról. A miniszlertanács negyed 12 órakor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents