Szegedi Uj Nemzedék, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
16// Szeged, 1938 január 1. szombat ára 16 fillér. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . P 2'40 Postán küldve . . P 2’60 Közalkalmaz, kedvezmény Egyes szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 11 fillér. Szerkesztőségés kiadóhivatal: Szeged, Origonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda ■ 11—53. IX évfolyam, 1. szám. A Katolikus Akció csanádi egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross Szövetség szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Államvasúti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületének hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815 Magyarország keresztény népéhez! A magyar püspöki kar a kettős szentév alkalmából közös pásztorlevelet adott ki, amelyet Szilveszter estéjén az összes katolikus templomokban felolvastak, s amelyet a Szegedi Uj Nemzedék bő kivonatban az alábbiakban közöl: — Amikor nemzetek szemünk előtt lesznek és vesznek s földi hatalmasságok, melyeken népek sorsa nyugodott, úgy tűnnek el a történelem sülyesztőjében, mint titokzatos nyári éjszakán a hulló csillagok, öröm és remény elzarándokolni azon nagyok emlékéhez, akik soha le nem járt tekintéllyel intenek felénk a múlt homályából s mint állócsillagok ragyognak a nemzet és emberiség egén utat mutatni s nyomasztó gondok közt bizalmat kelteni. A magyar égen ily soha nem halványuló fénynyel ragyogó állócsillag első nagy királyunk, Szent István, kinek ünneplésére szólít főpásztori szózatunk az ő megdicsőülésének kilencszáz éves fordulóján. Hódolni hívjuk a nemzetet a szent király emlék© s országos körútra induló szent jobbja elé, mert mindaz, ami nemzeti életünk maradandó értéke, az ő nagy lelke virága s az ő rendületlen hitének sugallata. Egyházi életünk szervezetét az ő szent keze építette, törvénykönyvünk az ő gondolatát ragyogtatja, a vármegye — ezeréves történetünk mindannyi bástyája — alapjaiban az ő hagyatékai s a szent korona, minden nemzeti erőnek ez a csodálatos összfoglalata és reményeink hordozója, az ő eget és földet összeforrasztani tudó kikének legdrágább öröksége. A magyar élet és nagyság e gránitpilléreit Szent István keresztény hite tervezte és építette. Szent Istvánnak a hit volt ereje, az sugallta intézkedéseit, diktálta törvényeit, az edzette karját, amikor a kardot forgatta, azzal építette országát és egyházát egyaránt. Ez a szentistváni hit nem volt puha érzelgés, sem merev formák szolgai alkalmazása, hanem kürrdetéstudat maga, családja, nemzete s az egész kereszténység boldogításáért, boldogság áldásait áhította és nyerte az asszonyi életszentség jutalmául, vagy belépnének Szent Gellért cellájába, ahol a szent mester lábainál szent ifjú tanulta meg nem csak a betűvetést, hanem még inkább az istenes életbölcsesség ügyességeit, akkor ráeszmélnének, hogy az otthon békéje, a család öröme, szülők reményes gyermekek boldogsága nem földi adottságokban rejlik, hanem abban a világosságiban, melyet Isten nyújt. Szent István király nagysága az erőn és tekintélyen túl azért vigasztalás forrása, mert a legkisebbek felé is ragyogtatni tudta a szentség jóságát. A nyert háborúk és évszázadokra szóló közalkotások mellett még sokkal inkább arról a segítőkészségről emlékeznek krónikásai, amellyel az élet elesettjei felé közeledni, a nyomort enyhíteni, s a sebeket orvosolni úgy tudta, mint az irgalomnak királyi palástot hordó angyala. De ami ennél sokkal több, a királyi trónon sem feledkezik meg róla, hogy az alamizsnaként nyújtott pénz- és kenyérnél több vigasztalást szerez a személyes szolgálat, s minden drágakőnél fényesebben ragyog a részvét könnye az elesett embertestvér haján, melynek orvoslását tekinti királyi feladatnak. Igen, komoly intelem arra nézve, hogy az osztályellentéteket csakis lélekkel s a keresztény hit sugallatai szerint lehet kiegyenlíteni. Nem hiába őrizte meg Isten csodálatos módon a szent király annyi áldást osztó jobbkezét az enyészet rombolása elől, annak a nemzet számára beszédes ereklye gyanánt kellett fennmaradni századokon át, hogy mindenki ráeszméljen, hol rejlik bármely kor társadalmi válságának orvossága. Ha ez a szentistváni szellem fogja ihletni szociális törvényhozásunkat, ha az ő példájából fogják megtanulni a hatalmasok és gazdagok, mint kell nehéz helyzetben lemondást gyakorolni és bajokkal küzködő embertársaink segítségére sietni, s ha e vigasztaló látvány meggyőzi majd a szenvedőket is, hogy nem hagyják őket cserben, mert a keresztény szeretet tüze ma is lángol, akkor bízhatunk, de csakis akkor, hogy az a szörnyű válság, mely fenyegeti hazánk, de az egész világ rendjét és boldogságát is, a megértést teremtő keresztény lelkiség áldásos befolyása alatt elsimul s a XX. század újból megbékélt szent testvériségben egybeforró nemzetet fog a Duna-Tisza táján találni. Ha majd a magyar nép tömegei a Szent István-jubileum ünnepén fölzarándokolnak Budavárába hódolni a Szentjobb előtt A kishitűséget nem ismerő, győzelemben nem kételkedő hit magyarázza Szent István nagyságát egyéni életében őnála nem üres szó a törvénytárunk élén tündöklő intelem fiához, hogy a szent hitet illeti az első hely. ő már szakított megkeresztelkedett, de a pogánysággal lélekben leszámolni nem tudó atyja habozásával, mely — a mai keresztények megalkuvó lelkülete szerint — két szembenálló oltáron egyformán mutatja be áldozatát, őneki a hit nem elrebegett és meg nem értett vagy legalább is vérbe át nem ment tételek és törvények sorozata volt. Szent István megértette, hogy a keresztény férfi eszménye szentnek lenni a trónon ép úgy, mint a legkisebb kunyhóban, a magánéletben a lelki tökéletesség törvényeit épúgy megvalósítani, mint a nyilvánosság előtt azt hirdetni, magán- és közerkölcs között különbséget nem tenni, mert ha az egyéni példa nem fedi a nyilvános vallomást, akkor az utóbbi is hitelét veszti. Szent István küldetéstudatának épp az a legnagyobb bizonyítéka, hogy amit másoktól megkívánt, elsősorban saját életében érvényesítette s nem bíztatta, hanem vezette népét az életszentség magaslataira. A magyar nemzet első szent királyának lángoló hite kiütközött minden helyzetben, amelyben neki szerep jutott. Nagyon természetes, hogy elsősorban ott tündöklött ez a nemes buzgalom, ahol a földi boldogság bölcsője ring, i. i.: a családi körben. Az életszentség Szent István házában családi vonás. Oly keresztény otthon, amelyben az apa, az anya, a fiú s a nevelő is a szentek glóriájával ékeskedik, az uralkodóházak történetében példánélkül áll. A nagy megpróbáltatásoktól azt sem kímélte meg az élet. A gond és szenvedés házi tragédiák formájában ott is megjelent. De a lélek ereje, melyet nem dac, hanem hit sugall és tart fönn, minden válságon keresztül megőrizte e szentelt kör önbizalmát s példaadó fegyelemben kibontakozó báját. A szétzilált és békéjét vesztett modern család jól tenné, ha e magyar szent család falai közé többször zarándokolna okulni és ihletet meríteni Ott megtanulná mindenki, hogy nem anyagi javak, vagy hatalmi tényezők forrásai a boldogságnak, mert azok a kiváltságosakat is cserbenhagyják, hanem lélek és kegyelem egyedül a csodaszer, mely az annyiszor mostoha és irgalmatlan élet nehézségei közt fönntart és eligazít. Mennyi áldásnak forrása volna, ha a családfők gyakran elzarándokolnának Szent István jobbkezéhez, mely ugyanazzal a feelősségi tudattal, amellyel háza érdekeit irányította, tudott válságok és gondok óráin imára kulcsolódni, s amikor emberek cserbenhagyták, Istennél védelmet keresni. S ha a XX. század asszonyai Boldog Gizella udvarát tudnák felkeresni Veszprém várában s ott ellesni tőle azt a finom lelkiséget, mely trónkárpitok és királyi palástok hímzése közben is a házi s ha majd a Szentjobb útra kel s végigjárja áldástosztó fölséggel a haza minden tájékát, értse meg mindenki, hogy nemcsak a régi dicsőséget idézzük s annak emlékein buzdulunk, hanem szellemét szeretnék visszavarázsolni egy önmagával eltelt önző korban, hogy felsőbb küldetésének tudatára ébredve s a szentek krisztusi szociális politikáját megértve, átalakuljon a nemzet és megmeneküljön. Az a komolyság, mely a szent király hitét jellemezte, az államkormányzat terén sem tűrte a pillanatnyi sikerhez igazodó középszerűséget. Jól tudta, hogy, aki a hit szerint él, az a hazával szemben fennálló kötelmeiről sem feledkezik meg, s aszerint intézkedett. Felszínes gondolkozás csak azt látja, hogy Szent István templomokat épít, püspökségeiket alapít, a kötelező vallásgyakorlatról rendelkezik s mindebből a mai ember könnyelműségével azt a következtetést vonja le, hogy ebben merült ki egész államférfiús bölcsessége. Pedig ha bármely kormányzatnak sikerülne a népet újból Istenhez visszavezetni s minden lélekben elültetni a tudatot, hogy elsőrendű polgári kötelesség a szent hit parancsait megtartani, akkor nem volna szükség büntetésre, rendőrségre és börtönökre, mert az Isten útján járó nép az állam rendjének is leghűbb őre volna. És azért Szent István kormányzati lángésznek is bizonyult, amikor az evangéliumot a polgári élet alaptörvényévé is emeli Ma világszerte hajsza foly csodaszerek után, amelyekkel népeket megmenteni s fenyegető veszedelmet elhárítani lehet, s nem egyszer kárhozatos kísérletek a legszentebb hagyományokat is kockáztatják. Az ököljognak épúgy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonyult pogányságnak bohóckodó szellemidézői, s a levitézlett ál-szocializmus harsonásai ép oly hangosak, mint a faj- és vérimádás megszállottjai. De melyikök szüntetett meg bajt, békített meg népeket s forrasztott össze lelkeket? A felelet vajmi siralmas! Meggondolatlan kísérletek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései és fenyegetőzései aggasztó bizonytalanságot okozhattak, de gyógyulást nem hoztak. Ez emésztő gondok között felüdülés hazai történelmünk legnagyobb egyéniségének iskolájába visszavezetni a nemzetet s ráeszmélteim, hogy Szent István megőrzött mindent, ami magyar vérben és fajban érték és erő, de nem hívta ki vele a végzetet, hanem megszentelte az isteni kinyilatkoztatás és kegyelem kincseivel, a szüntelen emelkedés útjára vezette az országot. A szent királynál nagyobb magyar nem volt Hangosabb talán igen, de építőbb és boldogítóbb semmi esetre sem. Sőm amikor e rokontalan nép aradfon Tíj SZEQEB.