Szegedi Uj Nemzedék, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . P 2 40 Postán küldve , . P 2'60 Közalkalmaz, kedvezmény Egyes szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 15 fillér. Szerkesztőség kiadóhivatal: Szeged, Qngonics-tér 12. szám. Telefon: Izerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: 11—53. Saogoa, 1988. április 1. péntek Ara 10 (Ülte. évfolyam, 73. sgám. A Katolikus Akció csanád- egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross- Szövets^ szegedi fiókjának, a MaCTar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Orsz^os Szövetsége szegedi üzlet vezetőségi kerületének hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815. Ä nagylelkű Szeged Szeged város ikisgyűliése, szerdai ülésén egy elokeLo és nemes gesz­tussal kilátásba helyezte Schwartz Ede zsidó kántor.niak a községi köíe- lékbe való felvételt. Ez a tagadha­tatlanul történelmi ülés amélküil vette tudomásul az előterjesztett javaslatot, hogy egyetlen ellenvetés, vagy fel­szólalás förtént volna. Mindenesetre jellemző a szegedi- gerincességre, noha úgy véljük, fölösleges beszélni ilyesmiről. De strigüs quae non sünt — hangoztatta már Kálmán kirá­lyunk s mi erre a gerincességre s arra a férfias önérzetre avagy bölcs előrelátásra, amely ezen az ülé­sen megnyilvánult, több szót nem is vesztegetünk. Hiszen ennek a város­nak keresztény közvéleménye úgyis tisztában van véle és megalkotja ma­gának -róla hízelgőnek egyáltalán nem mondható véleményét. Azonban némi kis bibi van a do­log körül és ezt Lelkiismereti köte­lességünk tudomására hozni, óh nem a kisgyűlésnek, amely fergetegesen hallgatott szerdán délután, hanem a város közönségének. Ez ípedig a következő: Szeged város kisgyűlése -egy Schwartz Ede nevű, s tarnowi szár­mazású embernek helyezte kilátásba a községi kötelékbe való felvételt. Ilyen polgára azonban ennek a vá­rosnak nincs! Mert a vélünk közölt anyakönyvi kivonat adatai szerint, ez az úr és Jeendő honpolgár nem Schwartz Ede, hanem Schwartz Eisig Rafael. Ha öt a város illetékes hatósága, vagy a kisgyülés tagjai megkérdezték volna, bizonyára nem tagadta volna le név adatait, amelyek Tarnow környéki anya­könyvi linóján 'jzerqpe’iinelí. Az a kdmt- ikus helyzet állott tehát elő, hogy ■ez a kisgyülés — nem a mi dolgunk megáillaipítani kinek a mulasztása és hibája folytán — egy nem létező polgárnak óhajt Szegeden illetősé­get adni. Meggyőződésünk, hogy eme súlyos oknál fogva az illetékes fellebbezési fórumok, a megfelelő kritika gyakorlása után, elutasítják majd ezt a nagylelkűséget. Jellemző az is, hogy a kisgyűlésnek legyetlen tagja sem akadt a szavazás előtt, aki annyi fáradságot vett volna, hogy Schwartz Eisig Rafael jelenleg még mindig galíciai illetőségű polgár ada­tai között szétnézett volna. A sze­gedi városházán néhány ilyen hatá­rozottan kellemetlen tévedés történt már a múltban, a karakán ellenőrzés nagyobb dicsőségére. Érdekes egyébként ennek a kis­gyűlésnek a munkássága és érdem­dús tevékenysége. Ha arról van szó, hogy a feszületet ki kell tűzni — a városházán, és a különféle hi­vatalok termeiben — bólint! Ha arról van szó, hogy ezt a témát kellő »meggondolás«, kellő »megfontolás«, utána érdeklődés és az úgynevezett »társadalmi béke« -szempontjából le kell venni napirendről — bólint! Ha Schwartz Ede községi kötelékbe való felvételéről döntenie kell — bólint! Ha ezt a kérelmet legalább átme­neti ideig, addig míg Rassaynak ideje van bajtársi lépéseit az ille­tékes tényezőknél megtenni, leveszik A miniszterelnök ma nyilat­kozik a képviselőházban az utóbbi Időkben forgalomba került hírekről Megalakult a NÉP 14 tagú bizottsága a zsidó-kérdés tanulmányozására Budapest, március 31. A Nemzeti Egység Pártja csütör­tökön este Tasnádi-Nagy András or­szágos elnök elnökletével értekezletét íartott, amelyen résztvett Darányi Kálmán iminisztereln-öik, a kormány tagjai közül Kánya Kálmán külügy­miniszter, Rőder Vilmos honvédelmi miniszier, [mrédy Béla közgazidasági miniszter, Hőman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Széli Jó­zsef belügyminiszter, Marsichall Fe­renc földmivelésügyi miniszter és Mikecz Ödön igazságügyminiszter. Jelen volt Sztrainyavszky Sándor, a iképvise'.őbáz elnöke, Karafiáth Jenő főpolgármester, Szinny-ey-Merse Je­nő, a párt ügyvezető elnöke és Rá- kőczy Imre miniszteri tanácsos, a mi- niszterelncikségi -sajtóosztály veze­tője. Ta-s)nác!i-N,agy András elnöki elő­terjesztései során többek között be­jelentette, hogy a párt szervező-bi­zottsága legutóbb tartott ülésén meg­beszélte a szervezés kérdéseit és elhatározta, hogy a párt minden vár­megyében nagyválasztmányi gyűlést tartat. Darányi Kálmán miniszterelnök ez­után rövid bejelentést tett­Ma döntenek a nyolcórás fllósekröl A képviselőház folytatta a választójogi törvény- javaslat vitáját Budapest, március 31. A képvLselőház csütörtöki ülését Sztranyavszky Sándor elnök 10 óra­kor nyitotta meg. Bemutatta a bu­dapesti és vidéki munkásifjuságnak Farkas István képviselő által benyúj­tott és ellenjegyzett kérvényét a vá­lasztójogi korhatár leszálUtása tár­gyában. A kérvényt, minthogy az a tárgyalás alatt ákó törvényjavaslat­tal függ össze, az együttes tárgyalás céljából letette a Ház asztalára. Az elnök ezután bejelentette, hogy Temple Rezső indítványt nyújtott be, hogy az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról szóló törvén jq avaslat tár­gyalásának tartamára laz ülések ideje napi 8 órában állapittasséik meg. Az indítvány fö­lött a legközelebbi ülés elején a Ház vita nélkül fog dönteni. Napirend szerint következett a válaisztójogi törvényjavaslat folyt a tó lagos tárgy alás a. Meizler Károly szerint tökéletes választójog nincs. Azonban, ha mégis a-zt gondoljuk, hogy egy adott pilla­natra nézve van, akkor ez nem más, mint gazdasági és politikai erőknek a kompromisszuma. Ennek a kérdés­nek a fontossága korok és nemzetek szerint állandóan változik. Ezután arról szólt, hogy a magyar nép nem forradalmi lelkületű. Bizonyítja ezt az, hogy 1920-ban titkosan végrehaj­tott választás során a nép a magyar középosztály kezében hagyta meg a vezetést. A zsidókérdés nem újkeletű, mert hiszen annakidején, 15 évvel ez­előtt már Proihászka Ottokár püspök is sürgette e kérdés intézményes meg­oldását. Ezután a nyílt és lajstromos szavazás közötti különbséget fejte­gette. Határozati javaslatot nyújtott be, amelyet rajta kívül Matolcsy Má­tyás, Petrovácz Gyula, Makray La­jos, Petró Kálmán, Csilléry András, Tauffer Gábor, Rakovszlky Tibor, Drobni Lajos és Reibel Mihály irtaik alá. Ebben a határozati javaslatban kérik, utasítsa a Ház a kormányt, hogy a választási költségek és a po­litikai pártok pénzeinek ellenőrzésé­ről a választójogi törvényjavaslat le- tárgyailása után haladék -nélkül ter­jesszen törvényjavaslatot a Ház elé. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Széchenyi György gróf a törvény­javaslat mellett foglal áljás't két ok­ból: az egyik a titkosság ténye, a másik pedig az, hogy a forradalmi eseményeknek gátat akar vetni. Vázsonyi János arra mutatott rá, hogy ma már a páriskörnyéki békék­ből csak a trianoni áll fönn. Mi csak a jog fegyverével léphetünk föl, ami­kor az igazságot kívánjuk Magyaroi'- szágnak. A javaslatot nem fogadta el. Kertésiz Miklós azt kívánta, hogy az egymilliárdos kölcsön fölhaszná­lásánál a mezőgazdasági és ipari pro­blémákat is vegyék figyelembe. A javaslatot nem fogadta el. Rövid szünet után Matolcsy Má­tyás félreértett szavainak helyreiga- zitása címén szólalt föl. Az ülés 2 óra előtt néhány perccel végétért. Nemzeti repülőgépek Barcelona fölöll Aragóniái harctér, március 31. Barcelona fölött csütörtökön nem- zeíi repülők jelentek meg és cokezer röpcédulát dobtak le. A röpcédulák ismertetik Franco szociálpolitikaii programját é-s fölhívják a köztársa­sági Spanyolország lakosait, hogy hagyjanak föl az esztelen ellenállás­sal, amelyre csak a hafalmonlévők kényszerítik őket napirendről — bólint! Ha valakinek humorizálni lenne kedve és meg­kérdezné tőlünk: vájjon mikor nem bólint a kisgyülés ? — Valóban nagy zavarban volnánk ennyi taipasztalat és hősi erőfeszítés láttán! Jól tudjuk, hogy nem sok ered­ménnyel tesszük, de mégis megkér­dezzük: taktikus volt-e a mai nehéz és súlyos időkben ilyen nyugtalanító anyagot bevinni a kisgyűlésbe? Mert egy bizonyos: a nem titkolt szerelem láttán, amely Schwartz Eisig Rafael­lel szemben a torony alatt most meg­nyilvánult, azok a szélsőségek, ame­lyek ellen a Schwartzok mély bari- tonú bajtársától: Rassay Károlytól ikezdve Fábián Béláig minden libe­rális olyan éles harcot folytat, meg fogják sokszorozni munkájukat, ne­hogy -mégegyszer ehez hasonló eset következzék be olyan időben, amikor a keresztény -magyarság hontalan és hazátlan ezrei szenvednek szerte a világban. Ez a toronyalja már megmutatta ,a maga szimpátiáját az Eidus Ben- tián, a volt orosz marxista forradal­már ügyében is és B a r a n y i Tibor volt szegedi főispán nevéhez fűző­dik az a történelmi cselekedet, hogy Lamberg Mór részére állampol­gárságot szerzett, őket követte a nemlétező Schwartz Ede s így Sze­ged városa az ország közvéleménye előtt joggal szerepelhet mostan úgy, ■mint a galíciai letelepedők fellegvára. Ha a fővárosi sajtó, — a belügymi­niszter vagy a törvényhozás több­sége -ezt állaipítja meg arról a vá­rosról, amelyet Kossuth Lajos nem­zete büszkeségének nevezett, ehez valóban nem lehet a toronyaljának és a város ikisgyűlésének őszinte szív­ből gratulálni. Kiváncsiak vagyunk, azt a jogi problémát, hogy egy nem létező pol­gárnak adnak-e az ország második vá­rosában illetőséget, hogyan fogják az arra illetékesek megoldani ? A miniszterelnök úr és a belügy­miniszter úr figyelmét mindenesetre felhívjuk reá! — Bár engem — jnondotta — a budapesti hisztéria nem nagyon iz­gat (viharos taps és helyeslés), mégis szükségét látom annak, hogy a képviselőházban pénteken föl- szólialjak. amikor nem annyira a választójogi törvényjavaslattal kívánok foglal­kozni, mint inkább az utóbbi időben elterjedt különféle hírekkel. Csupán ezt akartam bejelenteni. A miniszterelnök bejelentését nagy tapssal és éljenzéssel fogadták. Tasnádi-Nagy András országos elnök ezután a legutóbbi pártértekez­let határozatának megfelelően java­solta, hogy a párt a zsidókérdés tanulmányozására a párt országos elnökének elnökleté­vel 14 tagú bizottságot küldjön ki és ennek tagjaiul a következőket válasz­szák meg : vitéz Balogh Gábor, vitéa Biró György, Husovszky Lajos, Köl- i csey István, Kühne Lóránt, Losonczy Istvíán, Makkal János, Mecsér And­rás, Pesthy Pál, Petainelk József, Plosz István, vitéz Ujfalussy Gábor és Végváry József. A pártértekezlet az elnök javas­latát egyhangú helyesléssel elfogadta és ezzel az értekezlet véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents