Szegedi Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 2-24. szám)

1939-01-02 / 2. szám

UTNENZEDél- Szeged, 1939 január 2. kedd Szerk­­esz­tőség és kiadóhivatal: J­UGONICS-TÉR 12. KATOLIKUS HÁZ. Telefon: Szerkesztőség: 21—53. Kiadóhivatal és nyomda: 11—53. Éjjeli szerkesztőség: 21—53. ÁRA 10 FILLÉR. XXL évfolyam, 2. szám Előfizetés egy hónapra: 3 P 20 fillér. Postatakarékpénztár­ számla' 88 15. Büszkén és bizalommal tekintek rátok... Horthy Miklós kormányzó hadparancsa Budapest, január 2. A Honvédségi Közlöny január 1-i szá­ma­ a kormányzó következő hadparancsát közli: HADPARANCS. Ez év november havának 4. napján kelt Hadparancsommal útnak indítottam a ma­gyar királyi honvédség csapatait, hogy ősi Felvidékünknek Trianon bilincsei alól fel­szabadult földjére vonuljanak be. A bevonulás tervszerűen, tökéletes rendben s az idegen igát boldogan lerázó testvérein­k oróraujjongása­n­ai ment végbe. A visszacsatolt országrész azó a már ismét szervesen belekapcsolódott az Anya­ország vérkeringésébe, a magyar királyi honvédségnek a békelétszámon felül fegy­verbe hívott részei pedig leszereltek. E nagyjelentőségű történelmi mozzanat befejezésekor a bevonulás és a visszacsatolás előkészítésében és végrehajtásában részt vett minden tisztnek, altisztnek és az egész legénységnek elismerésemet nyilvánítom. Az újjáéledt magyar fegyveres erő ez alka­lommal is bizonyságot tett tökéletes szer­vezettségéről, korszerű kiképzettségi foká­ról, szilárd fegyelméről és az évezredes ha­gyományokban gyökerező törhetetlen harci szelleméről. De köszönet és dicséret illeti a magyar királyi államvasutak, a posta és távírda in­tézményét és személyzetét, valamint a Fel­vidék katonai közigazgatásában közreműkö­dött polgári tisztviselőket is, mert a bevo­nulás és a visszacsatolás során igaz magyar testvéri együttműködéssel kiváló ered­ménnyel támogatták honvédségünket a köz­lekedés, szállítás és hírszolgálat, valamint a közigazgatás munkájában. Honvédek!­­ Büszkén és bizalommal tekintek rátok. Megmutattátok az egész világnak, hogy a magyarral immár ismét számolni kell, mert van a Haza jussáért minden áldozatra kész hadserege. Előre tehát a megkezdett úton, s Isten után önerőnkbe vetett rendíthetelen hitünk vezéreljen bennünket nemzetünk boldogabb jövője felé! Kelt Budapesten, 1939. január hó 1. napján. Horthy s. k. vitéz Bartha s. k. Franciaországnak arra van szüksége, hogy erős legyen és erős is. Ezt akartam mondani önök­nek, akik katona és tengerész nép fiai.­­ Ezután lelkes éljenzés közben felszállott a hadihajó fedélzetére, amely rövidesen elhagyta a kikötőt. Bastia, január 2. Daladier miniszterelnök 15 óra 15 perckor érkezett Bastiába, ahol a lakosság leírhatatlan lelkesedéssel fogadta. 17 óra 45 perckor Dala­dier hajóra szállt és tovább utazott Tunisz felé. Chamberlain és Mussolini mégis tárgyalni fognak az olasz-francia viszályról ? Milano, január 2. Az egész olasz sajtó az olasz és angol ál­lamférfiak küszöbönálló találkozásnak jegyében áll. Az olasz lapok idézik az angol sajtó biza­­kodó hangú jelentéseit Alussolini és Chamberlain találkozásának kilátásairól. Rómában még mindig úgy vélik, hogy a küszöbön álló találkozáson sor kerül majd az olasz—francia viszály ügyére is. Az olasz sajtó általában annak a reményének ad kifejezést, hogy a római angol—olasz megbeszélések tisz­tázzák majd valamennyi elintézetlen és a két or­szágot közvetlenül érdeklő­­ kérdést, éspedig az igazságosság szellemében. Olaszország a fasciót ünnepli Róma, január 2. A hétfő délutáni lapok vezércikkei Musso­lini miniszterelnök 1925. január 3-iki beszédét méltatják, amellyel lezárult a liberális állam­­­korszak és a fassiszta államnak adott helyet. Ezután a beszéd után tisztázódott a helyzet : eltörölték a parlamenti ellenzéket, bevezették a rendet és a fegyelmet, az országban. A fassiszta forradalom telejsen bevonult az egész nemzeti életbe, ezzel kezdődött az építő munka, amely ma is tart és folytatódik, mert az egészséges és az életszükségleteket kielégítő forradalom, amilyen a feketeingeseké, nem veszti el termé­kenységét. Hitler és Mussolini újévi táviratváltása Berlin, január 2. Az új év alkalmából a Vezér és birodalmi kancellár Benito Mussolini olasz miniszterlenök­­höz táviratot intézett, amelyben szívélyesen leg­jobb kívánságait fejezte ki, s a két nemzet múltévi szoros együttműködését méltatta. Ugyanekkor a Duce a vezérnek és a német népnek jó kívánságait fejezte ki. A két állam közti összetartásról a kö­vetkezőkben emlékezik meg: — 1938-ban kormányaink és népeink együtt­működése kiállotta a próbát és megmutatta a vi­lágnak, hogy a két forradalom együttmenetel, a jövőben is ezt teszi. Daladier harcias beszéde Korzika szig­etén Franciaország­ erős, nincs szükség­e arra, hog­y engedjen Páris, január 2. Daladier miniszterelnök, aki­­vasá­rnap este Marseillebe érkezett, különvonaton folytatta út­ját Toulonba. A­ touloni hadikikötőben a katonai és a polgári hatóságok képviselői fogadták a mi­niszterelnököt. A város lakossága viharos ün­neplésben részesítette a Korzikába és Tuniszi­­ba utazó Daladiert, aki még vasárnap este folya­mán a »Foch«­­Cirkáló fedélzetén el is indult útjára. A miniszterelnök útjának első állomása Ajaccio, 1. Napóleon­­szülővárosa, amely már lobogódíszben várta a francia kormányelnököt, Daladier miniszterelnök Ajaccióból Bashiába, Korzika legnagyobb hadikikötőjében hajózik, ahol már várta őt Campinchi haditengerészeti minisz­ter, aki a »Lufrenne« cirkálón elébe utazott a miniszterelnöknek. Daladier miniszterelnök csak néhány órát töltött Ajaccioban. Ajaccio, január 2. A prefektúráról való­ távozáskor a tömeg lelkesen ünnepelte Daladier miniszterelnököt, aki a polgármester üdvözlő szavaira lelkeshangú beszédben válaszolt, melyet gyakran szakított meg a tömeg rendkívül meleg tapsa. — Amikor Franciaország üdvözletét hozom — mondotta Daladier — nem mulaszthatom el, hogy meg ne álljak az önök szigetén, amely természetes gócpontja az anyaországnak és ösz­­szefűzi vele önöket. Tudjuk, hogy önök meg­őrzik saját hagyományaikat, tudjuk, hogy kü­lönböző területek egyéni hagyományai csak erősítették Franciaország egységét. Bármilyen is eredetünk, mindenekelőtt franciákká váltunk, mert franciákká akartunk válni. Franciaországnak nincs szüksége arra, hogy erőszakos, fenyegető legyen, nincs szüksége sorra, hogy engedjen,, Franciaország a szívekben és a lelkekben él. /­z

Next