Szegedi Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

ban súlyosbodik a jövőben. De ennek ellenében azokkal, akik már a jogok birtokában vannak, bánjunk lojálisabban.­­ A megkeresztelkedett zsidókat mi nem tagadjuk meg, megértő lélekkel állunk melléjük, egyenlőnek tartjuk őket és hisszük, hogy a ke­resztség ereje ad nekik erőt, hogy ezt a keresz­tet roskadás nélkül tudják elviselni és mi ígérjük, nem szűnünk meg értük küzdeni s abban a re­ményben, hogy a kormány­ az említett módosí­tásokat magáévá teszi, a törvényjavaslatot el­fogadom. Minden önérzetes nép harcol a zsidóság ellen A következő felszólaló Güttler Dénes felvi­déki képviselő volt. — Szükséges, hogy a zsidó problémát tör­vénnyel oldjuk meg, mert különben a nép elkeseredés­sel, törvény nélkül fogja megol­dani ezt a kérdést. — A megoldás nehéz és sürgős. Állandóan azon vitatkoznak, hogy a zsidóság faj-e, vagy vallás. Szerintem önálló faj és önálló vallás is. Ezután arról beszélt, hogy a lelki asszimilá­ciót elismeri, ha például valaki minden kényszer nélkül áttér a zsidó vallásról a keresztény val­lásra és a keresztény hit és erkölcstan alapján él. Ha ennek azután gyermeke születik, aki szin­tén teljesen a keresztény hit és erkölcstan alap­ján él, az már lelkileg teljesen asszimilálódott. De fajilag sokkal nehezebb az asszimiláció. Utalt a német törvényekre, utalt arra, hogy Lengyelor­szág is intézkedéseket tett a zsidók ellen, Csehor­szágban egészen előrehaladott állapotban van a zsidó probléma megoldása, Romániában szintén, Szlovákiából pedig átteszik a zsidókat a határon. Ezután a magyarországi zsidóság elszaporodá­sának statisztikáját ismertette. Mint felvidéki ma­gyar, beszámolt a zsidók viselkedéséről.­­ A Felvidéken a zsidóság közül csak 6,5 százalék vallotta magát magyarnak. A felvidéki zsidóság száz- és százmilliókat adott a cseh-szlovák nemzetvédelmi alapra. (Nagy zaj.) Fábián Béla: Nem igaz, nem igaz! Meizler Károly: (Fábián felé) ki beszél, Fá­bián, vagy Gürtler? Megay Meissner Károly Fábián felé: Hadd beszéljen, úgyis utoljára beszél. Fábián Béla Megay­ Meissner Károlynak fe­lel: Itt zsidózik, de otthon jóban van a zsidó anyó­sával! Gürtler Dénes ezután arról beszélt, hogy a Fel­vidék sohasem volt corpus separatum. (Taps). A felvidéki magyarok elhatározták, hogy testvérként együttesen dolgoznak a jövő Magyarországért, a tiszta erkölcs, a keresztény szellem és a krisztusi tanítások alapján. Bízik abban, hogy munkájuk eredményeként a keresztény magyar haza újabb évezredekig fog állni dicsőségesen a történelem viharaiban. Ebben a reményben fogadja el a javas­latot. Eckhardt Tibor: Húsz esztendő óta mindig­ a fajvédő g­ondolatot hirdetem Nagy érdeklődés között emelkedett ezután szó­lásra Eckhardt Tibor. — Nem foglalkozom a múlttal, noha rendkívül csábító volna nekem, aki húsz esztendeje változatlanul min­dig a fajvédő gondolatot hirdettem, tetemre hívni zsidókat és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért, hogy húsz esztendőn keresz­tül ennek a kérdésnek békés, nyugodt és tisztes­séges evolúciója helyett a stagnálás, a kijátszás, a jelszavakkal, a frázisokkal való handabandázás rengeteg sokféle és változatos politikája után ma ott tartunk, hogy egy felizgatott, feldúlt Európában egy felizgatott országban, nem mindig a nyugodt, józan ész parancsszava, hanem sokszor a pillanat­nyi nyomások és szükségek súlya alatt kell olyan törvényalkotást létrehozni, amelynél súlyosabb, nagyobb horderejű, a nemzet jövőjére mélyebb kihatású törvényjavaslat talán sohasem­ feküdt a Ház előtt.­­ A miniszterelnök úr bemutatkozó beszéde alkalmával rámutattam arra, hogy teljesen osztom a miniszterelnök úr azt a felfogását, hogy van zsidókér­dés, és ha van, akkor meg is kell ol­dani. Osztom azt a felfogását is, hogy bármilyen áldo­zatokba kerüljön is ez a megoldás, jól, végérvé­nyesen, tisztességesen egyszers mindenkorra meg kell oldani ezt a kérdést. Mert szélesebb perspek­tívából vizsgálva a kérdést, nem tehetjük ki ma­gunkat annak, hogy kétévtizedenként a zsidó kér­dés miatt, vagy legalább is ebből kifolyólag forra­dalmi kockázatok zúduljanak az országra. Húsz évvel ezelőtt azért, mert a zsidóság politikailag egy bizonyos külföldi irányzatnak adván oda ma­gát, felborította ennek az országnak keresztény és tradicionális rendjét.­­ Nem lehet minden húsz esztendőben for­radalomba zavarni ezt az országot csak azért, mert van zsidókérdés, amelynek konstruktív és becsü­letes megoldására eddig nem voltunk képesek. Tisztességesen és végérvényesen meg kell oldanunk ezt a kérdést. Messzire kell menni ennek a megol­dása során, de azután legyen csend és nyugalom. Ezt vegye tudomásul a túloldalon és ezen az olda­lon is mindenki, aki magyarnak és kereszténynek meri vallani magát ebben a Házban. (Felkiáltások a kormánypárton: Azért van itt ez a javaslat!) — Egyetértek Teleki Pál gróf miniszterelnök­kel abban is, hogy magyaroknak kell lennünk és maradnunk Európában. Elfogadom általánosság­ban ezt a törvényjavaslatot, noha bizonyos elvi kérdésekben és bizonyos részletek tekintetében nagyon súlyos aggodalmaim vannak. — Én ott kezdeném a törvényalkotást, hogy jövőre nézve és talán nemcsak a zsidókat illetőleg, hanem általában az idegeneket illetőleg alacsony létszámhoz kötött foglalkozásonként megállapítan­dó kvótához kötném az idegenek bevándorlását úgy, ahogy nálunk sokkal hatalmasabb és boldo­gabb országok is megtették és megteszik, így nem volna mód arra, hogy az történjék, ami történik Személyesen láttam, hogy menekült külföldi zsidók magyar útlevelet kapnak ebben az országban. És ha az ajtón kidobjuk őket, visszajönnek az abla­kon. Kérdem: törvényalkotás-e az, amely ilyen egyszerű és természetes intézkedést elmulaszt? Legyünk logikusak és védekezzünk az idege­nek beáramlása ellen. Ezek ellen azonban komoly preventív intézkedés nincs a javaslatban. KELEMEN MÁRTON­NÁL vegyünk ________________________. KELEMEN-U. 11 Bel- és külföldi kerékpárok nagy választékban 1 l^T' Kedvező részlet fizetés! Kerékpárt SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1939 március 1., szerda Fel kell állítani a zsidókatasztert! — Tovább megyek. A második zsidótörvény­javaslat beterjesztése előtt pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. Lett volna idő arra, hogy az országban pontosan összeírják mindazokat az egyéneket, illetőleg családokat, akik zsidóknak mi­nősülnek, hogy összeírják mindazokat a tárgyi szempontokat és adatokat, amelyek ennek a kér­désnek elbírálását, jogalkotási ágakként való le­­mérését lehetővé teszik. Nagyon sok felesleges vi­ta, nagyon sok légüres térben mozgó, és sajnos, min­den tárgyi alapot kényszerűleg nélkülöző izgalom nem lenne, ha pontos zsidókataszter alapján tár­gyilagos képet festhetnénk magunknak arról, hogy a törvényjavaslatnak milyen jelentősége van, mi­lyen következményekkel jár az egyes foglalkozási ágakban.­­ Már csak azért is szükség volna erre, mert hiszen a zsidótörvényjavaslat rendelkezései alapján olyan igazolási kényszer szakad nemcsak a zsi­dókra, hanem kataszter hiányában egész Magyar­­országon mindenkire, aminek megfelelni úgyszól­ván lehetetlenség, mert nagyon nehéz egy nagyma­mának a kikutatása is, — mondotta nagy derült­ Faj, felekezet, nemzetiség ? — Faj, felekezeti vagy nemzetiség-e a zsidó ? Van olyan család, amely mind a három. Egy Galici­­ából bejött, tó nem keresztelkedett, jidisül beszélő zsidó faj is, felekezet is és nemzetiség is. Az asz­­szimilált, de tó nem keresztelkedett zsidó faj is fele­kezet is. A kikeresztelkedett és asszimilált zsidó pedig csak fajilag különbözik a többi magyartól. Hogy tehát asszimiláltnak minősíthető-e egy zsidó, vagy egy zsidó származású család, ahhoz ismer­nünk kell, hogy az illető család faj, faj és felekezet, vagy pedig faj,­­ felekezet és nemzetiség? Mert en­nek a családnak további­­ sorsát együttesen ezekből a szempontokból kell elbírálni. — Elsősorban azt vizsgálnám meg, hogy kik az idegenek. Nem eresztek be újabb zsidót. Az 1914. óta bevándorolt zsidókat, m­int ide­geneket kiszorítom az országból. Kivándorlási lajstromra kell tenni őket, mert kép­telenség kiütni egy család kezéből a kenyeret, azután azt mondani, hogy most pedig maradt itt és sétált Budapest utcáin. Mi lesz az ilyen emberekből ? Vagy zsebmetsző vagy orgyilkos vagy bolsevista agitátor. Akinek a kezéből kiütöm a kenyeret, azt át is kell tennem a­ határon. — Az idegennek minősített zsidóság kiivándorol­­tatása olyan nagy nemzetközi vonatkozású probléma, amelynek helyes előkészítése nélkül e törvénynek vagy szégyenletes és barbár pogromszerű irányzathoz kell vezetnie, vagy csődöt mond és végrehajthatat­­lanná válik. Az 1914. óta bevándorolt zsidóság kite­lepítése mellett fel kell állítani a másik cenzúrát is, amelynek időpontja az emancipációval kezdődik. Az 1867 óta bevándorolt zsidóságot illetően azt a posztulátumot kötném ki, hogy ittartóz­­kodásának közérdekű voltát igazolja.­­ Akinek az ittartózkodása nem közérdekű, azoknak ügyét a tárgyi ismérvek alapján bírói, leg­alább is közigazgatási bírói akció mellett kell elbí­rálni. Azt a zsidót, akinek jó tartózkodása nem köz­érdekű, szintén a kivándorlási listára kell venni és a lehetőség határain belül az ország területéről el kell távolítani. ] — Az 1867 előtt bevándorolt zsidósággal szemben általánosságban egy megszigorító intézkedést tenni és ez az, hogy akik bizo­nyos bűncselekményeket követtek el, akik akár a kommunizmus alatt kompromittálták magukat, akár pedig a nemzet gazdasági és pénzügyi érdekei ellen súlyosabban vétettek, azok az 1867 előtt bevándorolt zsidók, akik ilyen büntetendő cselekményeket követtek el, vagy a jövőben elkövetnek, szintén ke­­e­rüljenek rá a kivándorlási listára. — Mi az előnye ennek a megoldásnak? Megsza­badulunk a zsidók salakjától és nem teszünk em­bertelen, dehonesztáló megkülönböztetést azokkal a zsidókkal szemben, akiknek itteni tevékenysége meg­egyezik vagy összeegyeztethető a­­közérdekkel. Kér­dezem: nem volna-e okosabb erre az elvi alapra rátérni. Még a jövő szempontjából is rá kell mutat­nom arra, hogy ilyen megoldás állandó morális el­lenőrzést jelent és a valutáris, valamint illegális séget keltve Eckhardt. — Hát akkor tessék elkép­zelni, hogy az egész országban mindenkinek el kell végeznie a család­kutatást. És ez tévedések esetén egészen a büntetőjogig menő konzekvenciákkal jár. — Olyan óriási kötelezettséggel állunk majd szemben, amely alól a kormánynak nem lehet és nem szabad kitérnie. Tessék sürgősen tehát meg­csinálni a zsidókatasztert, tessék elvégeztetni azt a bizonyos népszámlási munkát, amelyre nemcsak a zsidókérdés megítélése szempontjából, de a keresz­tény társadalom zaklatásának elkerülése szem­pontjából is feltétlenül szükség van. Tessék nyil­vánosság elé hozni azokat a számokat, amelyek a kérdés konkrét megítélését lehetővé teszik. Úri- és egyenruhaszabóság, Úri divatcikkek, Egyenruházati cikkek, Cserkészfelszerelések, Sapkák legolcsóbb és legmegbíz­hatóbb beszerzési forrása ! KRIEG RUDOLF Telefon: 23-23. KLAUZÁL-TÉR 5.

Next