Szegedi Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
ban súlyosbodik a jövőben. De ennek ellenében azokkal, akik már a jogok birtokában vannak, bánjunk lojálisabban. A megkeresztelkedett zsidókat mi nem tagadjuk meg, megértő lélekkel állunk melléjük, egyenlőnek tartjuk őket és hisszük, hogy a keresztség ereje ad nekik erőt, hogy ezt a keresztet roskadás nélkül tudják elviselni és mi ígérjük, nem szűnünk meg értük küzdeni s abban a reményben, hogy a kormány az említett módosításokat magáévá teszi, a törvényjavaslatot elfogadom. Minden önérzetes nép harcol a zsidóság ellen A következő felszólaló Güttler Dénes felvidéki képviselő volt. — Szükséges, hogy a zsidó problémát törvénnyel oldjuk meg, mert különben a nép elkeseredéssel, törvény nélkül fogja megoldani ezt a kérdést. — A megoldás nehéz és sürgős. Állandóan azon vitatkoznak, hogy a zsidóság faj-e, vagy vallás. Szerintem önálló faj és önálló vallás is. Ezután arról beszélt, hogy a lelki asszimilációt elismeri, ha például valaki minden kényszer nélkül áttér a zsidó vallásról a keresztény vallásra és a keresztény hit és erkölcstan alapján él. Ha ennek azután gyermeke születik, aki szintén teljesen a keresztény hit és erkölcstan alapján él, az már lelkileg teljesen asszimilálódott. De fajilag sokkal nehezebb az asszimiláció. Utalt a német törvényekre, utalt arra, hogy Lengyelország is intézkedéseket tett a zsidók ellen, Csehországban egészen előrehaladott állapotban van a zsidó probléma megoldása, Romániában szintén, Szlovákiából pedig átteszik a zsidókat a határon. Ezután a magyarországi zsidóság elszaporodásának statisztikáját ismertette. Mint felvidéki magyar, beszámolt a zsidók viselkedéséről. A Felvidéken a zsidóság közül csak 6,5 százalék vallotta magát magyarnak. A felvidéki zsidóság száz- és százmilliókat adott a cseh-szlovák nemzetvédelmi alapra. (Nagy zaj.) Fábián Béla: Nem igaz, nem igaz! Meizler Károly: (Fábián felé) ki beszél, Fábián, vagy Gürtler? Megay Meissner Károly Fábián felé: Hadd beszéljen, úgyis utoljára beszél. Fábián Béla Megay Meissner Károlynak felel: Itt zsidózik, de otthon jóban van a zsidó anyósával! Gürtler Dénes ezután arról beszélt, hogy a Felvidék sohasem volt corpus separatum. (Taps). A felvidéki magyarok elhatározták, hogy testvérként együttesen dolgoznak a jövő Magyarországért, a tiszta erkölcs, a keresztény szellem és a krisztusi tanítások alapján. Bízik abban, hogy munkájuk eredményeként a keresztény magyar haza újabb évezredekig fog állni dicsőségesen a történelem viharaiban. Ebben a reményben fogadja el a javaslatot. Eckhardt Tibor: Húsz esztendő óta mindig a fajvédő gondolatot hirdetem Nagy érdeklődés között emelkedett ezután szólásra Eckhardt Tibor. — Nem foglalkozom a múlttal, noha rendkívül csábító volna nekem, aki húsz esztendeje változatlanul mindig a fajvédő gondolatot hirdettem, tetemre hívni zsidókat és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért, hogy húsz esztendőn keresztül ennek a kérdésnek békés, nyugodt és tisztességes evolúciója helyett a stagnálás, a kijátszás, a jelszavakkal, a frázisokkal való handabandázás rengeteg sokféle és változatos politikája után ma ott tartunk, hogy egy felizgatott, feldúlt Európában egy felizgatott országban, nem mindig a nyugodt, józan ész parancsszava, hanem sokszor a pillanatnyi nyomások és szükségek súlya alatt kell olyan törvényalkotást létrehozni, amelynél súlyosabb, nagyobb horderejű, a nemzet jövőjére mélyebb kihatású törvényjavaslat talán sohasem feküdt a Ház előtt. A miniszterelnök úr bemutatkozó beszéde alkalmával rámutattam arra, hogy teljesen osztom a miniszterelnök úr azt a felfogását, hogy van zsidókérdés, és ha van, akkor meg is kell oldani. Osztom azt a felfogását is, hogy bármilyen áldozatokba kerüljön is ez a megoldás, jól, végérvényesen, tisztességesen egyszers mindenkorra meg kell oldani ezt a kérdést. Mert szélesebb perspektívából vizsgálva a kérdést, nem tehetjük ki magunkat annak, hogy kétévtizedenként a zsidó kérdés miatt, vagy legalább is ebből kifolyólag forradalmi kockázatok zúduljanak az országra. Húsz évvel ezelőtt azért, mert a zsidóság politikailag egy bizonyos külföldi irányzatnak adván oda magát, felborította ennek az országnak keresztény és tradicionális rendjét. Nem lehet minden húsz esztendőben forradalomba zavarni ezt az országot csak azért, mert van zsidókérdés, amelynek konstruktív és becsületes megoldására eddig nem voltunk képesek. Tisztességesen és végérvényesen meg kell oldanunk ezt a kérdést. Messzire kell menni ennek a megoldása során, de azután legyen csend és nyugalom. Ezt vegye tudomásul a túloldalon és ezen az oldalon is mindenki, aki magyarnak és kereszténynek meri vallani magát ebben a Házban. (Felkiáltások a kormánypárton: Azért van itt ez a javaslat!) — Egyetértek Teleki Pál gróf miniszterelnökkel abban is, hogy magyaroknak kell lennünk és maradnunk Európában. Elfogadom általánosságban ezt a törvényjavaslatot, noha bizonyos elvi kérdésekben és bizonyos részletek tekintetében nagyon súlyos aggodalmaim vannak. — Én ott kezdeném a törvényalkotást, hogy jövőre nézve és talán nemcsak a zsidókat illetőleg, hanem általában az idegeneket illetőleg alacsony létszámhoz kötött foglalkozásonként megállapítandó kvótához kötném az idegenek bevándorlását úgy, ahogy nálunk sokkal hatalmasabb és boldogabb országok is megtették és megteszik, így nem volna mód arra, hogy az történjék, ami történik Személyesen láttam, hogy menekült külföldi zsidók magyar útlevelet kapnak ebben az országban. És ha az ajtón kidobjuk őket, visszajönnek az ablakon. Kérdem: törvényalkotás-e az, amely ilyen egyszerű és természetes intézkedést elmulaszt? Legyünk logikusak és védekezzünk az idegenek beáramlása ellen. Ezek ellen azonban komoly preventív intézkedés nincs a javaslatban. KELEMEN MÁRTONNÁL vegyünk ________________________. KELEMEN-U. 11 Bel- és külföldi kerékpárok nagy választékban 1 l^T' Kedvező részlet fizetés! Kerékpárt SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1939 március 1., szerda Fel kell állítani a zsidókatasztert! — Tovább megyek. A második zsidótörvényjavaslat beterjesztése előtt pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. Lett volna idő arra, hogy az országban pontosan összeírják mindazokat az egyéneket, illetőleg családokat, akik zsidóknak minősülnek, hogy összeírják mindazokat a tárgyi szempontokat és adatokat, amelyek ennek a kérdésnek elbírálását, jogalkotási ágakként való lemérését lehetővé teszik. Nagyon sok felesleges vita, nagyon sok légüres térben mozgó, és sajnos, minden tárgyi alapot kényszerűleg nélkülöző izgalom nem lenne, ha pontos zsidókataszter alapján tárgyilagos képet festhetnénk magunknak arról, hogy a törvényjavaslatnak milyen jelentősége van, milyen következményekkel jár az egyes foglalkozási ágakban. Már csak azért is szükség volna erre, mert hiszen a zsidótörvényjavaslat rendelkezései alapján olyan igazolási kényszer szakad nemcsak a zsidókra, hanem kataszter hiányában egész Magyarországon mindenkire, aminek megfelelni úgyszólván lehetetlenség, mert nagyon nehéz egy nagymamának a kikutatása is, — mondotta nagy derült Faj, felekezet, nemzetiség ? — Faj, felekezeti vagy nemzetiség-e a zsidó ? Van olyan család, amely mind a három. Egy Galiciából bejött, tó nem keresztelkedett, jidisül beszélő zsidó faj is, felekezet is és nemzetiség is. Az aszszimilált, de tó nem keresztelkedett zsidó faj is felekezet is. A kikeresztelkedett és asszimilált zsidó pedig csak fajilag különbözik a többi magyartól. Hogy tehát asszimiláltnak minősíthető-e egy zsidó, vagy egy zsidó származású család, ahhoz ismernünk kell, hogy az illető család faj, faj és felekezet, vagy pedig faj, felekezet és nemzetiség? Mert ennek a családnak további sorsát együttesen ezekből a szempontokból kell elbírálni. — Elsősorban azt vizsgálnám meg, hogy kik az idegenek. Nem eresztek be újabb zsidót. Az 1914. óta bevándorolt zsidókat, mint idegeneket kiszorítom az országból. Kivándorlási lajstromra kell tenni őket, mert képtelenség kiütni egy család kezéből a kenyeret, azután azt mondani, hogy most pedig maradt itt és sétált Budapest utcáin. Mi lesz az ilyen emberekből ? Vagy zsebmetsző vagy orgyilkos vagy bolsevista agitátor. Akinek a kezéből kiütöm a kenyeret, azt át is kell tennem a határon. — Az idegennek minősített zsidóság kiivándoroltatása olyan nagy nemzetközi vonatkozású probléma, amelynek helyes előkészítése nélkül e törvénynek vagy szégyenletes és barbár pogromszerű irányzathoz kell vezetnie, vagy csődöt mond és végrehajthatatlanná válik. Az 1914. óta bevándorolt zsidóság kitelepítése mellett fel kell állítani a másik cenzúrát is, amelynek időpontja az emancipációval kezdődik. Az 1867 óta bevándorolt zsidóságot illetően azt a posztulátumot kötném ki, hogy ittartózkodásának közérdekű voltát igazolja. Akinek az ittartózkodása nem közérdekű, azoknak ügyét a tárgyi ismérvek alapján bírói, legalább is közigazgatási bírói akció mellett kell elbírálni. Azt a zsidót, akinek jó tartózkodása nem közérdekű, szintén a kivándorlási listára kell venni és a lehetőség határain belül az ország területéről el kell távolítani. ] — Az 1867 előtt bevándorolt zsidósággal szemben általánosságban egy megszigorító intézkedést tenni és ez az, hogy akik bizonyos bűncselekményeket követtek el, akik akár a kommunizmus alatt kompromittálták magukat, akár pedig a nemzet gazdasági és pénzügyi érdekei ellen súlyosabban vétettek, azok az 1867 előtt bevándorolt zsidók, akik ilyen büntetendő cselekményeket követtek el, vagy a jövőben elkövetnek, szintén keerüljenek rá a kivándorlási listára. — Mi az előnye ennek a megoldásnak? Megszabadulunk a zsidók salakjától és nem teszünk embertelen, dehonesztáló megkülönböztetést azokkal a zsidókkal szemben, akiknek itteni tevékenysége megegyezik vagy összeegyeztethető aközérdekkel. Kérdezem: nem volna-e okosabb erre az elvi alapra rátérni. Még a jövő szempontjából is rá kell mutatnom arra, hogy ilyen megoldás állandó morális ellenőrzést jelent és a valutáris, valamint illegális séget keltve Eckhardt. — Hát akkor tessék elképzelni, hogy az egész országban mindenkinek el kell végeznie a családkutatást. És ez tévedések esetén egészen a büntetőjogig menő konzekvenciákkal jár. — Olyan óriási kötelezettséggel állunk majd szemben, amely alól a kormánynak nem lehet és nem szabad kitérnie. Tessék sürgősen tehát megcsinálni a zsidókatasztert, tessék elvégeztetni azt a bizonyos népszámlási munkát, amelyre nemcsak a zsidókérdés megítélése szempontjából, de a keresztény társadalom zaklatásának elkerülése szempontjából is feltétlenül szükség van. Tessék nyilvánosság elé hozni azokat a számokat, amelyek a kérdés konkrét megítélését lehetővé teszik. Úri- és egyenruhaszabóság, Úri divatcikkek, Egyenruházati cikkek, Cserkészfelszerelések, Sapkák legolcsóbb és legmegbízhatóbb beszerzési forrása ! KRIEG RUDOLF Telefon: 23-23. KLAUZÁL-TÉR 5.