Szegedi Uj Nemzedék, 1939. június (21. évfolyam, 123-144. szám)

1939-06-01 / 123. szám

Szeged, i939 jnnins 1. csütörtök SierkcNtCiég éa klMdéhivatal: BUQONICS-TER 12. KATOLIKUS HAZ. Talafon; Szerkesztőség: 21—S3. KiadótUvatftl éa nyomda: 11—S3. iBJjell asarkevztCaég: 21—S3. KERESZTÉNY POLITIKKI NAPIU XXL évfolyam, 123. szám Előfizetés egy hónapra: 3 P 20 fillér. PoHtatakarélepénztéri számla- 8815. Munkás hétköznapok A választási harc elült. Az ok, ami teg­nap még szembeállította az embereket, meg­szűnt. A nemzet döntött. A legalkotmányo­sabb körülmények között mondotta el véle­ményét pártok és programok fölött. Akik tegnap még mint ellenfelek állottak szem­ben, el kell, hogy felejtsék a politikai har­cokban szerzett sebeket. Mert, ha még itt- ott sajog is a .szív, ha fájdalmas is a kapott seb, ha a lélek viharai nem csendesedtek le a közéleti tusában kapott ütésektől, az idő, meg kell, hogy hozza a gyógyulást mindazok számára, akik ebben a harcban részt vettek, s nem egyszer keserűen tapasztalták túlbuzgó kortesek nem éppen kíméletes eszközökkel való bajvívását. Mert túl minden pártpoli­tikai programon, túl minden testvérharcon,- túl minden választási hadjáraton, van egy hatalmas program: az örök magyarság éle­te. A harci zaj immár lecsendesedett. Akik­nek örülni valójuk van, az első órák és az első napok diadalmámorában kiönthették szívük örömét. Azok pedig, akiknek Jeremi­ásként volt sírni valójuk, elzenghették pa­naszaikat. . A mandátumátadás ünnepének lezajlá­sa után kezdődjenek meg a munkás hétköz­napok. Mert az élet zajlik. Szerte Európá­ban, sőt az egész világon torlódnak az ese­mények. S nem lehet, hogy a végkifejlődés készületlenül találja a nemzetet, vagy pár­tokra és egymással szemben nem csökkenő ellenségeskedéssel viseltető táborokra osz­tottan találja a magyarságot. Jöjjenek a munkás hétköznapok. Álljon a helyére min­denki és végezze dolgát, amfelyet vállait, s amelyre tehetsége képesíti. Csituljon el a zaj! Tekintetünket valamennyien függesszük az elkövetkezendő nagy történelmi felada­tokra és minden erőnkből azon legyünk, hogy a jövő Magyarországa érdekében ezek a feladatok mieg is valósuljanak. Kereszténység és magyarság — ez az a két pillér, amelyen egész állami életünk nyugszik. A keresztény magyarság boldogu­lásának és felemelésének gondolata kell, hogy áthasson mindenkit ebben az ország­ban. Az élet csupa küzdelem és harc. Ez a küzdelem és harc azonban nem jelenti a magyarnak a magyar ellen való örökös ké­szülődéseit. Ha pedig igen, — ez csak nemes vetélkedés lehet: ki minél többet áldozzon a közért, minél maradandóbbat alkosson az egyetemes magyarságért, s minél több tég­lát építsen be a szentistváni birodalom ezer­éves épülettömbjébe. Az örök magyarság­nál szebb és értékesebb programot önzetlen férfi számára elképzelni nem is lehet. Ebben a programban az Én, vagy az Én-nek min­denáron való érvényesülése egészen jelen­téktelen szempont. Azokat a férfiakat, akiket a nemzet bi­zalma most a fórumra állított, csakis az ön­zetlen hazaszeretet szempontjából kívánjuk és fogjuk megbírálni. Aki nem tud erre a ma­gaslatra felemelkedni, inkább ma álljon félrCj mint holnap. Mert ezernyi példa bizo­nyítja, hogy közéleti emberekkel szemben a legtöbb gyúanyagot rendszerint az önzet­A Német Birodalom vezetői nem ókajtíák a mag^yar baráiságf értékét néhány megvadult fantáziájú propagandista érthetetlen céljaira felhasználni Csáky István gróf külügyminiszter átvette soproni mandátumát Sopron, május 31. Csáky István gréf külügyminiszternek szer­dán ünnepélyes kereteik között határtalan lelkes ünneplés mellett adták át Sopron város mandá­tumát. Este 7 órakor volt a mandátum átadása I a városháza »közgyűlési termében. Amikor a! választási elnök átadta Csáky István gróf kül-1 ügyminiszternek a m.egbizólev'^elet, a közönség! felállt helyéről és percekig tombolva ünnepelte a külügyminisztert. Vitéz Házy Jenő, a .MéP soproni szervezetének elnöke a választó közönség nevében köszöntötte ezután Osáky István gróf külügyminisztert. Ezután Csáky István gróf kül­ügyminiszter állt fel szólásra és a következő be­szédet mondotta : — őszinte és meleg köszönetét mondok Sop­ron város minden lakójának azért, hogy bizal­mukkal megtiszteltek. De hálás vagyok másért is. A sokezernvi szavazat megadja nekem az önbi- zalmatj hogy a nagy munkát el is fogom ' tudni végezni. Mi is a magyar élet munkája? Ujjáépi- teni házunkat, ,'hqgy abban mindenki megtalálja a hétközn.^ni helyét és ha lehet,, az ünnepi sarkot is. A lecke fel van adva. A kormány mögött egy hatalmas,párt áll. Az éj)ités politikai eszközeit tehát á magyar nemzet ipegadta nekünk. A ,vazdas4giakat igyekezni fogunk előteremteni a lehetőség határáig alckor is, ha ennek nyomán egy újabb társadalmi átrétegződós áll be. A siker előfeltétele, hogy közös erővel és egyetértéssel fogjunk a efladatok megoldásához. Fel kell téte­leznem, hpgy mindenki előtt csak egy alapelv lebeg, az, hogy a ,magyar föld lakóit megrázkódtatások nélkül, de jgyorsitott ütemben és jobb élet­lehetőségekkel kell megajándékozni. Csak ez a felfogás teszi lehetővé, hogy erősek le­gyünk ebben az országban. Ennek az erőnek két alapvető tényezője van. Minden egyéni életet átfogó ragaszkodás az ezeréves magyar földhöz cs az összetartozás érzése mindazok között, akik a magyar (földet lakják. A föld szeretete és az összetartozás érzése *adja me^ a magyar levegőt, azt a megfoghatatlan táperőt, amelyről a küWöl- diiek, és a tőlünk elszakadtak nem tudják meg" mondani, hogy micsoda, csak azt észlelik, illetve érzik, hogy e nélkül nehezebb a lélegzés é|si az élet mindazoknak, akik ezen a földön születtek. Viszont mi. akik itthon vagyunk, úgy érezzük, hogy könnyebb nekünk a munka itt még akkor is, ha másutt a techniikai vagy fizikai előfeltételek jobbak is. Ennek a magyar léttérnek van egy tér mészeteis határa, kiterjedési területe, vagy ha úgy tetszik, feszitő ereje, amelyet lehet időnként ösz- széb szorítani, de örök rugalmasságánál fogva mindig újból kitágul, amig eléri azt a természetes határt, amelyet földünk és népünk természetes energiája neki megszabott. Azt mondoni,, hogy erősnek kell lennünk, de ennek egyik előfeltétele az őszinte magábaiszállása, a nagy leikjismeret- vizsgálása a magyar népnek. Csak ennek a folyo­mányaként állapithatjuk meg azt-a diagnózist, a- mely előírja a gyógyulás és építés módszereit. — Ehhez a szenvedélymentes belső vizsgá­lathoz nyugalom »kell. Nyugalom bent ,iz ország­ban és határainkon kívül. Ezt a iszükséges belső nyugalmat az ország területén az összkormányzat van hivatva megvalósitani, úgy, mint az általános* az egész népet felölelő munkatervet. — Igyekezni fogok ebből is kivenni része­met. Tisztában vagyok azzal is, hogy a magyar­ság most vívja meg önmagával lelki és szel­lenség részbeni vagy teljes hiánya adta az ellenük harcolók kanóca számára. Túl vagyunk a választásokon: és őszin­tén megmondjuk, sajgott a szívünk, midőn azt láttuk, hogy az elmúlt ciklus befejezése után egyetlen képviselő sem akadt, aki visz- szafizette, vagy fel nem vette volna azt a képviselői tiszteletdíjat, amelyet három hó­napra egy összegben kapott meg, de ame­lyért csak öt napig dolgozott. Az adófizető polgár nem húnyja le szemét az ilyen jelen­ségek fölött — és megalkotja véleményét azokról a honatyákról, akik olyan közpénzt vesznek föl, még ha törvényesen is járt ne­kik, amelyért meg nem dolgoztak. Boldogok lettünk volna, ha csak egyetlen egy áll fel — és elútasítja magától a fizetés felvételének gondolatát, vagy ha már felvette, azt mon­dotta volna: — ezt az összeget pedig amelyet az adófizető polgárok filléreiből kaptam, odaadom Rahó, vagy más felvidéki község szegényeinek, mert ezért a pénzért én nem dolgoztam meg! Sajnos, — nem így történt. S a nemes önzetlenségnek ez a hiánya in­dokolja részben azt az eredményt, amely tagadhatatlanul a szenzáció erejével hatott. Ámde, ne rekrimináljunk. Fátyolt mind­arra, ami elmúlt. Jöjjenek a munkás hétköz­napok. Mert hosszú az út, amit Szent István ezeréves birodalmáig meg kell tennünk. Az elénk tornyosuló akadályokat pedig csak munkával győzhetjük le. önzetlen ha­zafiak, s az ország feltámadásában fanati­kus hittel hívő magyarok munkájával. ..

Next

/
Thumbnails
Contents