Szegedi Uj Nemzedék, 1939. június (21. évfolyam, 123-144. szám)
1939-06-01 / 123. szám
Szeged, 1939 június 1. csütörtök SzerkeNtCiég és kiadóhivatal: BUKONICS-TER 12. KATOLIKUS HÁZ. Talajon. Szerkesztőség: 21—S3. KiadótUvatftl éa nyomda: 11—S3. iBijell asarkesztCaég: 21—S3. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPIA XXL évfolyam, 123. szám Előfizetés egy hónapra: 3 P 20 fillér. Postatakarék pénztéri számla- 8815. Munkás hétköznapok A választási harc elült. Az ok, ami tegnap még szembeállította az embereket, megszűnt. A nemzet döntött. A legalkotmányosabb körülmények között mondotta el véleményét pártok és programok fölött. Akik tegnap még mint ellenfelek állottak szemben, el kell, hogy felejtsék a politikai harcokban szerzett sebeket. Mert, ha még ittott sajog is aszív, ha fájdalmas is a kapott seb, ha a lélek viharai nem csendesedtek le a közéleti tusában kapott ütésektől, az idő, meg kell, hogy hozza a gyógyulást mindazok számára, akik ebben a harcban részt vettek, s nem egyszer keserűen tapasztalták túlbuzgó kortesek nem éppen kíméletes eszközökkel való bajvívását. Mert túl minden pártpolitikai programon, túl minden testvérharcon,túl minden választási hadjáraton, van egy hatalmas program: az örök magyarság élete. A harci zaj immár lecsendesedett. Akiknek örülni valójuk van, az első órák és az első napok diadalmámorában kiönthették szívük örömét. Azok pedig, akiknek Jeremiásként volt sírni valójuk, elzenghették panaszaikat. . A mandátumátadás ünnepének lezajlása után kezdődjenek meg a munkás hétköznapok. Mert az élet zajlik. Szerte Európában, sőt az egész világon torlódnak az események. S nem lehet, hogy a végkifejlődés készületlenül találja a nemzetet, vagy pártokra és egymással szemben nem csökkenő ellenségeskedéssel viseltető táborokra osztottan találja a magyarságot. Jöjjenek a munkás hétköznapok. Álljon a helyére mindenki és végezze dolgát, amelyet vállalt, s amelyre tehetsége képesíti. Csituljon el a zaj! Tekintetünket valamennyien függesszük az elkövetkezendő nagy történelmi feladatokra és minden erőnkből azon legyünk, hogy a jövő Magyarországa érdekében ezek a feladatok meg is valósuljanak. Kereszténység és magyarság — ez az a két pillér, amelyen egész állami életünk nyugszik. A keresztény magyarság boldogulásának és felemelésének gondolata kell, hogy áthasson mindenkit ebben az országban. Az élet csupa küzdelem és harc. Ez a küzdelem és harc azonban nem jelenti a magyarnak a magyar ellen való örökös készülődéseit. Ha pedig igen, ez csak nemes vetélkedés lehet: ki minél többet áldozzon a közért, minél maradandóbbat alkosson az egyetemes magyarságért, s minél több téglát építsen be a szentistváni birodalom ezeréves épülettömbjébe. Az örök magyarságnál szebb és értékesebb programot önzetlen férfi számára elképzelni nem is lehet. Ebben a programban az Én, vagy az Én-nek mindenáron való érvényesülése egészen jelentéktelen szempont. Azokat a férfiakat, akiket a nemzet bizalma most a fórumra állított, csakis az önzetlen hazaszeretet szempontjából kívánjuk és fogjuk megbírálni. Aki nem tud erre a magaslatra felemelkedni, inkább ma álljon félre, mint holnap. Mert ezernyi példa bizonyítja, hogy közéleti emberekkel szemben a legtöbb gyúanyagot rendszerint az önzetlenség részbeni vagy teljes hiánya adta az ellenük harcolók kanóca számára. Túl vagyunk a választásokon, és őszintén megmondjuk, sajgott a szívünk, midőn azt láttuk, hogy az elmúlt ciklus befejezése után egyetlen képviselő sem akadt, aki viszszafizette, vagy fel nem vette volna azt a képviselői tiszteletdíjat, amelyet három hónapra egy összegben kapott meg, de amelyért csak öt napig dolgozott. Az adófizető polgár nem húnyja le szemét az ilyen jelenségek fölött , és megalkotja véleményét azokról a honatyákról, akik olyan közpénzt vesznek föl, még ha törvényesen is járt nekik, amelyért még nem dolgoztak. Boldogok lettünk volna, ha csak egyetlen egy áll fel — és elutasítja magától a fizetés felvételének gondolatát, vagy ha már felvette, azt mondotta volna: — ezt az összeget pedig amelyet az adófizető polgárok filléreiből kaptam, odaadom Rahó, vagy más felvidéki község szegényeinek, mert ezért a pénzért én nem dolgoztam meg! Sajnos, nem így történt. S a nemes önzetlenségnek ez a hiánya indokolja részben azt az eredményt, amely tagadhatatlanul a szenzáció erejével hatott. Ámde, ne rekrimináljunk. Fátyolt mindarra, ami elmúlt. Jöjjenek a munkás hétköznapok. Mert hosszú az út, amit Szent István ezeréves birodalmáig meg kell tennünk. Az elénk tornyosuló akadályokat pedig csak munkával győzhetjük le, önzetlen hazafiak, s az ország feltámadásában fanatikus hittel hívő magyarok munkájával. .. A Német Birodalom vezetői nem óhajtják a magyar barátsági értéket néhány megvadult fantáziájú propagandista érthetetlen céljaira felhasználni Csáky István gróf külügyminiszter átvette soproni mandátumát Sopron, május 31. Csáky István gróf külügyminiszternek szerdán ünnepélyes kereteik között határtalan lelkes ünneplés mellett adták át Sopron város mandátumát. Este 7 órakor volt a mandátum átadása a városházaközgyűlési termében. Amikor a választási elnök átadta Csáky István gróf kül-ügyminiszternek a megbízólevételet, a közönség felállt helyéről és percekig tombolva ünnepelte a külügyminisztert. Vitéz Házy Jenő, aMDP soproni szervezetének elnöke a választó közönség nevében köszöntötte ezután Csáky István gróf külügyminisztert. Ezután Csáky István gróf külügyminiszter állt fel szólásra és a következő beszédet mondotta : — őszinte és meleg köszönetet mondok Sopron város minden lakójának azért, hogy bizalmukkal megtiszteltek. De hálás vagyok másért is. A sokezernyi szavazat megadja nekem az önbizalmat, hogy a nagy munkát el is fogom tudni végezni. Mi is a magyar élet munkája? Ujjáépíteni házunkat, ,hogy abban mindenki megtalálja a hétköznni helyét és ha lehet,, az ünnepi sarkot is. A lecke fel van adva. A kormány mögött egy hatalmas,párt áll. Az érités politikai eszközeit tehát a magyar nemzet f megadta nekünk. Aazdaságiakat igyekezni fogunk előteremteni a lehetőség határáig akkor is, ha ennek nyomán egy újabb társadalmi átrétegződés áll be. A siker előfeltétele, hogy közös erővel és egyetértéssel fogjunk a feladatok megoldásához. Fel kell tételeznem, hogy mindenki előtt csak egy alapelv lebeg, az, hogy amagyar föld lakóit megrázkódtatások nélkül, degyorsított ütemben és jobb életlehetőségekkel kell megajándékozni. Csak ez a felfogás teszi lehetővé, hogy erősek legyünk ebben az országban. Ennek az erőnek két alapvető tényezője van. Minden egyéni életet átfogó ragaszkodás az ezeréves magyar földhöz és az összetartozás érzése mindazok között, akik a magyarföldet lakják. A föld szeretete és az összetartozás érzéseadja meg a magyar levegőt, azt a megfoghatatlan táperőt, amelyről a küföldiek, és a tőlünk elszakadtak nem tudják megmondani, hogy micsoda, csak azt észlelik, illetve érzik, hogy e nélkül nehezebb a lélegzés és az élet mindazoknak, akik ezen a földön születtek. Viszont mi, akik itthon vagyunk, úgy érezzük, hogy könnyebb nekünk a munka itt még akkor is, ha másutt a techniikai vagy fizikai előfeltételek jobbak is. Ennek a magyar léttérnek van egy természetes határa, kiterjedési területe, vagy ha úgy tetszik, feszítő ereje, amelyet lehet időnként öszszél szorítani, de örök rugalmasságánál fogva mindig újból kitágul, amíg eléri azt a természetes határt, amelyet földünk és népünk természetes energiája neki megszabott. Azt mondom,, hogy erősnek kell lennünk, de ennek egyik előfeltétele az őszinte magábaszállása, a nagy lelkiismeretvizsgálása a magyar népnek. Csak ennek a folyományaként állapíthatjuk meg azt a diagnózist, amely előírja a gyógyulás és építés módszereit. — Ehhez a szenvedélymentes belső vizsgálathoz nyugalomkell. Nyugalom bent ,az országban és határainkon kívül. Ezt aszükséges belső nyugalmat az ország területén az összkormányzat van hivatva megvalósítani, úgy, mint az általános, az egész népet felölelő munkatervet. — Igyekezni fogok ebből is kivenni részemet. Tisztában vagyok azzal is, hogy a magyarság most vívja meg önmagával lelki ésszel