Székely Napló, 1915. július-december (45. évfolyam, 100-199. szám)
1915-07-01 / 100. szám
XLV. évfolyam. Vásárhely, 1915 július 1. Csütörtök 100. szám. A FAROSTOKRA VÁRMEGYEI ÉS A MAROSVáSáRHELYI NEMZETI MUNKAPÁRT HIVATALOS LAPJA. | POLITIKAI ÚJSÁG | | Felelős szerkesztő Benkő László | | Szerkesztőség és kiadóhivatal | | Irenkő László könyvnyomdájában. | | Bólyai-utca 13. szám (saját ház), i \ rr.'^zr: Telegonszáju 161 in.—1.— § | ELŐFIZETÉSI ÁRAK: \ | Helyben lázhoz hordva: | Egész évre 12 K | Fél évre 6 „ = Hegyed évre 3 „ Vidékre postán küldve: | Egész évre 16 K = Fél évre 8 „ = Hegyed évre 4 „ = | Megjelen hetenként négyszer: hét- § |főn, szerdán, pénteken és szombaton. 11 Egyes szám ára 4 fillér. A háború árvái. Egy esztendő előtt eldördült revolverlövések vérbeboritották Európát. Trónunk várományosainak lelketlen meggyilkolásáért kardot rántottunk s ma már diadalmasan verjük minden ellenségünket. Már az első pillanatok lesújtó hatásai alatt nemzeti fájdalmunk közepette is a példás családi élet mintaképe varázslódott lelki szemeink elé. S láttuk, hogy „három árva sír magában, elhagyott csendes szobában . . Azóta nemcsak egy esztendei forgása telt le a világ kerekén, hanem megszaporodott a hősök vérhullatása közben a „három árvák“ száma. Diadalmaink közepette ne feledkezzünk meg azokról, kik a nemzet oltárán legnagyobb kincsüket áldozták a gyámolító, védő és tápláló édesapai szívet. Schlachta Margitnak nagyszabású gyakorlati előadásai bizonyára új perspektívába fogja állítani az árvaügyet. A legideálisabb anya, Zsófia főhercegnő emlékét nem tudnák méltóbb képen megülni, mintha Vásárhely ritka szép korzózó hölgyei elhatározzák, hogy az árvák ügyét szervezetten fogják ellátni. Elvégre az itthonmaradtak legnagyobb áldozatát sem lehet felmérni azon hőseink nélkülözésével, kik e szép hazáért, értünk küzdenek, hogy a régi tradíciók büszke tovahordozóik legyenek. Tudományos német folyóiratok állandó témája az árvaügy rendezése. Statisztikusok azt tartják, hogy a hadiárvák száma a százezret meg fogja ütni. Ebből a százezer gyermekből százezer polgárt kell nevelni. Olyan polgárokat, kik méltó utódai legyenek dicső apáiknak. A mezők liliomainak fejlődését rábízhatjuk az áldást hozó esőre, de hadi árváink ajkára sohse jöjjön a keserűség eme kitörése: „Árva vagyok, mint a gólya, kinek nincsen pártfogója.“ A hadi árvák ügye nemcsak állami, hanem társadalmi probléma is. Ne bízzunk mindent a hivatalos apparátusra. Legyünk bár legjobb sorsban, gondoljunk résztvevő szívvel, a legen Orosz szökevények üldözése három század előtt. Apafi Mihály kozákjai. A XVI. évszázad legelején már ismeretesek voltak hazánkban azok az önkéntes katonáskodásra állott tatáreredetű vitézek, akiket — egykorú feljegyzés szerint — nálunk a hajdúság szokásához képest, a török elnevezés alapján, kozákok-ak hívtak, amikor is még ezek részben lovas, részben pedig gyalogos szolgálatot teljesítettek. A gyalogos kozákok egykori erdélyi szereplésének nyomára és megbízhatatlan voltukra nézve alkalomszerűen érdekes adat az alábbi fejedelmi rendelet, melyet Apafi Mihály ezelőtt 227 esztendővel bocsátott ki: Apafi Mihály erdélyi fejedelem, Magyarország részeinek ura, a székelyek ispánja, stb. stb. Feles talpasink és kozák gyalogaik szökvén el az északa, exequáltatásokra expediáltuk le velünk mutató étekfogónkat és karabélyosinkat. Parancsoljuk azért minden rendbeli híveinknek, nemesek és parasztok, lovasok és gyalogok, az kiktől, mit lehet, sietséggel felkeljenek és az szükséghez képest az föld népét is felkültsék ,az elszökött talpas és kozák gyalogunknak nyomokat felvevőn, persequálják és megfogják; udvarunkban küldeni semmiképpen el ne mulasszák, ki ha magokat meg nem adnák, egy halomba vágják őket, mert akik ezen parancsolatunknak nem engedelmeskednek, megbusultak miatta. Annak felette levelünk exhibeáló étekfogónknak legyenek illendő szállásadással, gazdálkodással, postale adással és ezen dolog iránt megkivántató assistentiával, másként nem cselekedvén. Kelt Fogaras várunkba, az Urnák 1688-ik évében, junius havának 18 ik napján. Apafi, in. p. Historikus, dúsan harmonikus családi életet élő néhai trónörökös párra, azok gyermekeire, kik elvesztették szüleiket, mint a tölgy tetején levő fészekben csipogó madárfiókák közé lecsapó villám megfosztja azokat tápláló anyjoktól. Itt is van nemcsak sok szép asszony, hanem sok jó édes anya is s akkor a hadiárvák Arany János szép fohászát zenghetik a hős apára gondolva fájó szívvel, de büszke öntudattal: „Az övéit el nem hagyja, ki mindnyájunk édes atyja!...“ Urbánsi E. József: Beiratkozás: A helyi Felső Kereskedelmi Iskolá- ban a beiratkozások július hó 14-ig eszközöltetnek az igazgatói irodában. Désy Zoltán temetése — ágyutűzben. Hutiray százados temettette el. _ Désy Zoltánnak egyik bajtársa, F. Oy. főhadnagy levelet irt egy barátjá-nak, amelyben a következő uj részleteket és adatokat mondja el a magyar közélet elhunyt kiváló alakjának harctéri élményeiről és haláláról. Eltemetése pontos körülményeit részletesen megírtuk a képviselőház háznagyi hivatalának. Tegnap postával is ment oda egy kiegészítő jelentés, ha azt elolvasod, mindent tudhatsz belőle. Ami talán érdekesebbé teszi temetését, az hogy temetése is elég erős ellenséges lövöldözés, ágyú- és fegyvertűz mellett ment végbe. Nem egyszer kellett ásás közben ideiglenesen fedezéket keresni, hogy a sűrűbb becsapódások elmúltát kivárjuk. A saját rajvonalunk a temetőtől légvonalban nem volt távolabb 200 lépésnél, csakhogy mi a Dnyeszter völgyében voltunk, a rajvonalunk pedig magas parton fenn. Utolsó ütközete a jelenlegi temetője fölött levő magaslaton volt. 6 századával a Dnyeszter északi oldalán Piacerna feletti magaslaton volt kikülönítve, hogy egy esetleges orosz előretörést feltartson. Zászlóaljának több százada a Dnyeszter déli partján levő Luka község mögötti magaslaton volt beásva. Ezen éjjelen az oroszok nagy túlerővel csakugyan erős támadást intéztek állása ellen, ahol ő haláláig kitartott, óriási veszteségeket okozva az ellenségnek. Ennek tulajdonítható azután, hogy az oroszok két napig nem hagyták halottainkat Piacerna község lakosaival összeszedetni és eltemettetni. Nagy érdem illeti Hutiray Gyula százados zászlóaljparancsnokot úgy Désy Zoltán megtalálása, mint a személyére vonatkozó adatok megszerzése körül Nélküle talán soha teljes biztonsággal nem sikerül volna ez. Főleg nagy érdem ez akkor, amidőn életünk örökös halál veszedelmek között telik s ugyanakkor a harctéri fáradalmak közepette ily nemes cél elérésére fáradságot nem kimélve, időt és módot keres és talál arra, hogy ezeket ne borítsa örökös homály, római jog területének határain s számol a többi ősi kultúrák jogrendszerének tanulságaival is. Ez az a pont, hol az orientáltak jelentősége a legpraktikusabb talajra kerül, pl. ha csak azt a gazdag kincset tekintjük, melyet bizonyos jogi intézmények és fogalmak keletkezések kutatása szempontjából megbecsülhetetlen anyagkép a hindu vallásosság adataival s az ősi babiloni törvénykönyv felfedezésével bocsátott a jogtörténeti kutatás rendelkezésére a keleti tudomány. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jogi- és Társadalomtudományi Szakosztálya munkásságának tervezete szerint sorra megjelenteti a jogtörténet nevezetesebb forrásait. Pár évvel ezelőtt Hamarabbi törvényeit adta ki, legutolsó kiadványa pedig, mely most hagyta el a sajtót, Manu törvényei c. hindu törvénykönyv, dr Büchler Pál, marosvásárhelyi főgimnáziumi tanár fordításában. E könyv tudományos jelentőségét, nevezett tudományos társulatnak a mű kiadására hozott áldozata is bizonyítja, komolysága mellett szól a megjelenése érdekében legkiválóbb jogtudósaink részéről kifejtett fáradozás, ránk nézve azonban még növeli érdekességét az a körülmény, mely e műnek — alkotója személye kapcsán, — marosvásárhelyi vonatkozást ad. Hoszszú, kitartó munkálkodás, angolországi fáradságos tanulmányutak, legmeszszebbmenő szerénységgel párosult lelkiismeretesség jutnak szóhoz ebben a vaskos kötetben, melynek csupán áttanulmányozása napokra menő fáradságot követel. Csak közel barátai tudják, hogy Büchler Pálnak ennél terjedelmesebb kész munkáit is rejtegeti fiókja, melyeknek aajtóra készítését és megjelenését végzetes közbeszólással akadályozta meg egy évi szabadságidejének kettébe szakításával a háború. Nekünk megbecsülendő csoda, hogy törékeny testét hogy segíti át roskasztó fáradtságokon akaratának és szorgalmának ereje, de talán lesznek olyanok, kik azt is észreveszik, mi ebben a csodában a biztatás és követendő példa erejével beszél. Dr Antalfi Endre: Szánszkrit tamánykirnyu magyar nyelben. Büchler tanár könyve. Aránylag rövid múltja van annak a tevékenységnek, mely a jog ősformációinak kutatását az igazi tudományosság keretébe vonja s kellő értékre szállítja le Montesquieu, Rousseau, Grotius, stb. ide vágó fantasztikus elméleteit. Sir Marie Summer H., A jog őskora c. könyve (magyarul 1875-ben jelent meg, Pulszky A. fordításában) rakja le elsőnek ebben a tárgykörben a tudományos kritika alapjait s amint a jogtörténet kutatói utána termeltek, az már a szigorútudományosság bélyegét viseli. Az eleven jogéletnek ez a — hogy aktuális kifejezéssel éljek — front mögötti munkája túl megy a Pótbemutatás. Azon 18—52 éves népfelkelők pótbemutatása, kik az első szemlén nem jelentek meg, jul. 2-án lesz a honvéd kiegészítő parancsnokságon. (Kossuth L. u. 97.) Halál az utcén. A turbina melletti utón tegnap halva találták Lőrinci Károly 40 éves napszámost Szivszélhüdés ölte meg. A könyvtár mikor van nyitva ? A közművelődési ház könyvtárának vezetősége közli, hogy a közművelődési ház olvasóterme julius hó 1-től augusztus hó 31-ig bezárólag mindennap d. e. 10 órától 12-ig és d. u 3 órától 7-ig leend nyitva. Amennyiben pedig esti 7 órakor még legalább három olvasó van együtt, az olvasó terem tovább is, de legkésőbb esti 8 óráig a látogatók rendelkezésére áll, továbbá az összes fajtájú fertőtlenítőszerek és szappanok állandóan kaphatók ............... Fekete Mihály Angyal-drogériájában Maros-Vásárhelyt.