Székely Nemzet, 1883 (1. évfolyam, 1-198. szám)

1882-12-24 / Mutatványszám

I. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, deczember 24. Mutatványszám: ------------------©SS. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyürgy, Csiki-utcza Matkeovics-féle láz, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai - nyomda- részvény - támlát hová s SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton.­­Sí Előfizetési ár a­ helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . . 5 frt — kr. Negyedévre : 2 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Nyílt tér sora 15 kr. A hirdetmények s nyilt terek , dija előre fizetendő. y?i,9-------------------------­ 8 az előlzetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. ÍSÉS-rÁ ,■ -----------­ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. ---SSSJK®--­Azon lelkes támogatás, melyben a „Nemere“ a székelység körében tizenkét éven át­ részesült, lehetővé tette, — a mint már régebben kilátásba is helyeztük volt, hogy oly lapot adjunk vala­­hára olvasóink kezébe, a­mely nemcsak az or­szágos politikai életnek, hanem a székelyföld és a szomszédos megyék társadalmi, közgazdászai, kereskedelmi, ipari stb. viszonyainak is hű képét mutassa fel időről időre. Olvasóink szíves támo­gatása lehetővé tette, hogy a „Székely Nemzet“ a jövő év első napjától kezdve megnagyobbí­tott alakban, hetenként négyszer megjelen­hessék. Fogadják érte­­. előfizetőink s lapunk ba­rátai leghálásabb köszönetünket. A „Székely Nemzet“ a „Nemere“ által eddig képviselt irányban, az orsz. szabadelvű párt po­litikáját támogatja. Politikai vezérczikkeit a „Nemere“ eddigi munkatársain kívül a hazai legjelesebb publicisták írják. Ezen czélra szerencsés voltam megnyerni Beksics Gusztáv, dr. Csiky Kálmán, Hegedűs Sándor, Tóvölgyi Titusz, Visi Imre urakat, kik a „Székely Nem­zet olvasóit gyakrabban fel fogják keresni köz­leményeikkel. Megyei közlemények rovata alatt széles tért nyitunk nemcsak Háromszék megye, hanem Csik- Udvarhely­, Brassó­, Fogarasmegye, sőt távolabbi vidékek közigazgatási és megyei érdekeinek is. E czélból gondoskodtunk állandó levelezők­ről, kik­­a törvényhatóságok és közigazgatási bizottságok gyűléseiről s általában a fontosabb megyei mozgalmakról gyors és­ megbízható tu­dósításokkal lássák el lapuunkat. A megyei köz­leményekkel egy rég óhajtott czést akarunk elérni, hogy t. i. azon megyék belmunkásságával, me­lyek a központtól távol esnek, szélesebb körben ismertessük meg a közönséget. Társadalmi közleményeink a napi kérdéseket vitatják meg, s e tekintetben a helyes irányú in­dítványoknak bármikor tért nyitunk. Vidéki levelek, a vidéki élet számbavehető mozgalmaival, a köz­ségek jelentékenyebb érdekeivel foglalkoznak, s azok köréből szívesen vesszük fe levelezőink tu­dósításait. Tárczánk az irodalom jelesebb termékeivel az olvasó hasznos mulattatására van szánva. Öröm­mel említjük meg e helyen, hogy hazánk koszorús írója, Jókai Mór, a „Székely Nemzet“ szá­mára egy eredeti elbeszélést ígért. Jókai elbeszélését lapunk első számaiban már közölni fogjuk. Tárczaközleményekkel ifj. Ábrányi Kornél szellemdús írónk, Jakab Elek történettudósunk s ezeken kivül elismert nevű jelesebb írók­ fogják lapunkat ellátni. A megyei közgazdászai, ipari, kereskedelmi érdekek előmozdítása czéljából figyelemmel kisér a „Székely Nemzet“ minden oly mozgalmat, mely bármely tekintetben befolyhat a székely nép közjólétének és közművelődésének emelésére. Tanügy rovatunk a gymnasiumi-, reál- és népoktatás számára, nyitva, állt A különféle me­gyék kebelében alakult tanítótestületek köz­gyűléseiről, a tanügyi sajtó által napirendre hozott kérdésekről, korszerű indítványokról stb. készséggel hozunk közleményeket, s nem zárjuk el a jogosult felszólalások útját lapunkban a tanítóság köréből. Általában a közoktatásügy népszerűsítése és lehető összhangzata lesz egyik feladata ezen rovatunknak. Napi hírek czím alatt a „Székely Nemzet“ a székely nép életéből vett eseményeknek, újdon­ságoknak első helyet ad s egyszersmind tájéko­zást nyújt az országos mozgalmakról is általános­ságban. A napi hírek változatosságára különös súlyt fektetünk, s azért e helyen is felkérjük lapunk t. barátait, szíveskedj­enek velünk a közér­dekű vidéki eseményeket lehetőleg gyorsan és ki­merítően közölni. Távirati tudósításokat a „Székely Nemzet“ minden száma közölni fog budapesti állandó levelezőnktől. A távirati tudósítások a neve­zetesebb kül- és belföldi eseményeket a budapesti lapokkal egyidejűleg közlik a „Székely Nemzet“ olvasóival. A személyes bosszú támadásaitól meg akar­ván lapunkat kímérni, e helyen már ki kell je­lentenünk, hogy azoknak még nyílt térben sem adunk helyet semmi körülmények között. Lapunk belső berendezésénél általában arra fordítottunk különös gondot, hogy az valóban a székely nemzet közlönye legyen, s hogy a székely­ség érdekeit eredménynyel képviselhesse minden­­ irányban. .Teljes bizalommal fordulunk tehát a „Nemere“ volt t. közönségéhez, szíveskedjék ben­nünket azon meg nem becsülhető támogatásban részesíteni jövőre is, a­melyet annyi­ éven át tapasztalni szerencsések voltunk. Részünkről ígérjük, hogy oly lapot adunk eme pártfogás viszonzása fejében­ a t. közönség­nek, melyhez a székely nemzet minden polgára bizalommal fordulhat, s a mely leghűbb védője és legjobb barátja lesz a székely népnek minden időben. ■ . " A „Székely Nemzet“ mutatványszámunk­hoz hasonló alakban fog megjelenni. Szives tudó­sítások, közlemények a „Székely Nemzet“ szer­­kesztőségéhez intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. deczember hóban. MÁLIK JÓZSEF, a „Székely Nemzet“ felelős szerkesztője. tr­­adói szó. Midőn a „Székely Nemzet“ szerkesztésére Málik József urat, a „Nemerédnek éveken át közelismerésben részesült szerkesztőjét volt sze­rencsénk megnyerni, szélesebb körű vállalatun­kat a t. közönség jóindulatú pártfogásába ajánljuk. A „Székely Nemzet“ megjelenik heten­ként négyszer, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség ese­tén melléklettel. Előfizetési ára : egész évre félévre . . 10 frt. 5 frt. 2 frt. 50 kr. Az előfizetéseket legc­élszerűbb postai utal­ványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldány­­nyal szolgálunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely­ Nemzet“ kiadótulajdonosa, negyedévre Budapest, dec­ember 22. Örömmel tapasztaljuk, hogy a frázis a mi politikai életünkben is kezdi veszíteni ha­talmát. Ezzel kapcsolatban két jó eredmény mutatkozik. Egyik az, hogy a politika tartal­­masabbá és gyakoriabbá lehet, mit bizonyít az a körülmény, hogy a közvélemény kezd elismeréssel viseltetni azon eredmények iránt, melyeket a kormány politikája a közgazda­sági, forgalmi, ipari és közoktatási téren felmutat. Eddig hiába hivatkoztunk arra a tényre, hogy nem lehet rosz alkotmány és rosz politikai helyzet az, mely megengedi és előmozdítja a szabad fejlődést mindezen tere­­ken. Jött egy öblös frázis a „hon-haza füg­getlenségéről“, és mindjárt azt hitték sokan, hogy csakugyan rablánczok vannak kezeinken és testünk, lelkünk rabszolgaságba van adva a bécsi németnek. Pedig csak kezeinkre kellett volna az illető siránkozóknak nézni, hogy észrevegyék, miszerint az kizárólag ma­gyar érdekeknek szolgáló feladatokkal van tele, melyeknek megoldását és előmozdítását a fentebbihez hasonló frázisokkal nemcsak megakadályozni, de még csak hátráltatni sem volna szabad. Másfelől csak kultúránk és nemzetiségünk, politikai befolyásunk szemmel látható erősbülését és haladását kellett volna látniuk, hogy meggyőződjenek arról, miszerint sem politikánkban sem érdekeinkben „más országoknak alárendelve“ nem vagyunk. * De éppen az az örvendetes, hogy napról­­napra szaporodik azok száma, kik erre a meggyőződésre jutnak, úgy, hogy ha szélbali apostolok szembe jőnek velünk és panaszkod­nak „rablánczainkról“ szörnyű erős frázisok­ban, csak kezeikre és beszédeikre kell mu­tatni, hogy valóságos nevetséges képzelődőknek vagy még rosszabbaknak tartassanak. Mert a­ki fényes nappal el akarja hitetni, hogy sötét éjszaka van, arról bizony jobb véleményt az ember magának nem formálhat. Ennek a kedvezőbb hangulatnak (mire természetesen a konsolidáltabb viszonyok mel­lett lehetővé vált nagyobb és több irányú tevékenység is befolyással van) köszönhető az a második jelenség, hogy egyfelől az el­lenzéki pártok fenhéjázó önérzete utóbbi időben nagyon lejjebb hagyott és hogy más­­felől, ezzel kapcsolatban és arányban nőtt a szabadelvűport összetartása és önérzete, sőt száma is. Mindezt pedig kifejezi az a kö­rülmény, ho­gy Tisza Kálmán most már min­den oldalról valóban nagy államférfinak van elismerve, kinek hazafisága mellett tapintata, belátása, kitartása és bátorsága is van, nehéz viszonyaink között nemcsak a magyar állami vidékeket Ausztriával és a­­nemzetiségekkel­­való minden összeütközés nélkül (pedig ez nagy szó!) fejleszteni és biztosítani, de egy­szersmind a reform­munkát minden téren úgy vezetni keresztül, hogy a múlttal szakítás és annak semmiféle használható tényezőjének megsemmisítése ne következzék be; de egy­szersmind a kor igényeinek, sőt — mondhat­juk — parancsoló követelményeinek erőnkhöz és a rendelkezésre álló időhöz képest elég­té­tessék. És a­ki elfogulatlanul néz körül, meg­győződhetik, hogy most annyi a téren indult meg nálunk az állami tevékenység, hogy csak a társadalomnak kell ahhoz kellő erővel és kitartással csatlakoznia, hogy meggyőződjék, miszerint nem lehet rosz politika az, mely mindezt lehetővé teszi. . Meglátszik ennek hatása (és ez a legjobb bizonyíték mellette) az ellenzéken is. Mert, hogy ez az utóbbi időben sokat veszített nemcsak önérzetben, de összetartásban és a mű­­ködési kedvben is, azt úgy a képviselőház tanácskozásai, mint a napi sajtó magatartása bizonyítja. Hol vannak azok az­ idők, mikor fennen hirdették az erkölcsbírák Tisza kor­mányának tarthatatlanságát, romlottságát és tehetetlenségét? Most, sok kérdésben, maguk adóznak neki elismeréssel. Hol vannak a nagy hatású izgatások és kortesbeszédek ? Elnémul­tak, mert a tények által megc­áfolva és a hallgatóság által teljesen megunva lettek, és n^gat nincs ember­i országban, aki­­tagadná, hogy Tisza kormánya alatt politikai,­ pénz­ügyi és hitelviszonyaink nagy mértékben ne konsolidálódtak volna. Úgy, hogy egyetlen komoly kilátásunk van arra, hogy ezentúl a kormány sokkal kevesebb akadálylyal és még nagyobb eredménynyel fog működhetni, mint eddig. Hogy az ország általában és annak egyetlen vidéke sem fogja ezt megbánni, arról meg vagyunk győződve. És ha eljön a korteskedés ideje, akkor az ellenzéki apostolok mint szárny­szegett sasok (?) sokkal kisebb lendülettel, és — re­méljük — sokkal kissebb eredménynyel fogják ismételhetni ugyanazon frázisokat, melyeket már úgy ismerünk, mint a sípláda dalait. Sic transit gloria mundi! HEGEDŰS SÁNDOR. — A megyék háztartásáról szóló törvény­javaslat —■ mint a „N—t“ írja — a bizottsági tárgyalások rendén fölmerült észrevételekhez és az időközben folytatott tárgyalások eredményé­hez módosítva, már bemutattatott a belügymi­niszter által a minisztertanácsban s minthogy ez által az új szövegezés észrevétel nélkül elfogad­tatott, a javaslat már a jövő év elején a kép­viselőház tárgyalása alá fog bocsáttatni. A­p r­ó­s á g o k. Csak nem fajult el még a­­ kék vér, énekelné a nagy lantos, ha a gr. Zichy Jenő ajánlatát meg­olvashatná az újságokban. Az a 12.000 forint, melyet a lelkes gróf nemes felhevülésében ideajándékozott a magyar nemzetnek ipari czélokra, eltévesztette a c­z­é­l­­ját, be akart gyógyítani vele egy sebet és­­ meglőtte az ellenzéket. Sohase hittük volna, hogy Zichy gróf kan csal. * Mert tény, hogy Zichy sokat beszél, pedig okos ember; az is tény, hogy mozgalmat tudott kel­teni az iparügyekben, de hogy valaki 12.000 fitos tényekkel tudjon argumentálni a maga álláspontja mellett, azt fel nem tette az ellenzék s a Csanádi bácsiék klubbjában, erre az argumentjóra a mozga­lom tökéletes volt. Abban mindnyájan megállapodtak, hogy ez hazafias cselekedet vala. Ámde a közönség rész néven venné, hogy akad olyan ember is, a ki a hazafiságot nemcsak a szájából öblögeti kifelé s pláne az az ember a kormány padján ül, annálfogva Zichy Jenőt le kell rántani érte. A szélső baloldal egyik hirneves lapjában ki is kapott becsületesen a gróf. Az ajándék — mondja a tisztelt újság — szép volna, ha czélszerű lenne; c­élszerű lenne, ha nem lenne politikai színezete ; elég volna, ha valamivel több lenne, szóval: jó volna, ha rész nem lenne. Summa summarum: Zichy Jenő nagy tapintatlanságot követett el, mert ha már 12.000 frtot mert ajándékozni a hazának, akkor hogy mer a kormánypárton ülni; ha pedig azt a fránya kormányt támogatja, akkor miféle jusson aján­­dékozgat ő 12.000 frtokat. A logika ép, csak az a kár, hogy nem lehet vele­­ korteskedni. Hogy ezért az ellenzék komolyan megharagu­dott, annak más oka is van. Mikor Zichy gróf m­egirta az utalványt arról az ominosus 12.000 sztrópa miniszternek, riadó éljen következett rá, s a szélső­bbaloldal elfelejtkezett ma­gáról s beleéljenzett ő is. Németh Bérczi szép ba­­ riton hangon bele accompagnirozott, Verhovay meg ütötte hozzá a taktust. Mikor aztán észrevették, hogy mit csinálnak, nagyon elszégyelték magukat. És jön csendesség Izraelben. * És a hangtalan némaságban egyszerre fényes köd fogja el az országházat, csodálatos igézet szállja meg a honatyákat, s a fényesség közepéből kiválik egy katonatiszt alakja, a ki egyik kezében az aka­démia fundamentumát tartja, a másik kezével pedig megáldja a grófot. Aztán végig suhan a nagyok fölött és elrebben, s a látománynak vége van. A t. ház pedig nagyot lélegzik utána, olyan jól esik neki, hogy a látás elmúlt. . Azóta lidéretnyomást érez a tisztelt ház, nem ugyan a mellén, hanem a szélső baloldalán, és min­den erejét felhasználja, hogy ilyen alakban többet ne járjon Széchenyi szelleme kísérteni az or­­­szágházba. A másik napi ülésnek is volt egy érdekessége. Ugron Gábor beszélt. Arról beszélt, hogy a honvédség nem ér sem­mit, nem lehet vele nagyobb szabású hadjá­ratra számitni. Valaki belekiáltott: — Pu­cscs! Ugrón Gábor megakadt. S minthogy a karzaton épen női rokonai halgatták, szemrehányó palantást vetett a kíméletlen közbeszólóra és átcsapott a lu­­dovica akadémia tárgyalására s azt kérdezte: ki volt az a Zrínyi Miklós? Csiky Kálmán magyarázta meg neki. C-dúr. BELFÖLD. — decz. 23. Háborús hirek özönlenek ki Oroszországból s ma minden lap ezekről beszél. Azt, hogy a muszka­szároknak régóta fáj a foguk Konstan­­tinápolyra, tudja minden ember. Hogy Konstan­­tinápolyba az utat Szentpétervárról szeretnék Budapesten át venni, az sem titok senki előtt. A Balkán-félszigeten az orosznak számbavehető konkurrense csak a mi monarchiánk s igy nagyon könnyen megmagyarázható dolog az, ha Oroszország háborús kürtöket fú s ha az orosz lapok a hagyományos czári politikát legalább a sorok között ma ismét felelevenítik. A­kik lenn a boszniai okkupáczió ellen olyan garral lármáz­tak, meg sem gondolták, hogy milyen jó szolgá­latot tettek vele a muszka érdekeknek, melyek legérzékenyebben az annyit kárhoztatott okku­páczió által sértettek meg. Tudja azt mindenki nagyon jól, hogy az Al-Duna mentén azok a kovás puskák csak muszka vezényszóra sültek el közelebbről is, és ha valamikor csakugyan szuronyt kell tűznünk, annak a muszka lesz az oka. De hogy ez az idő már itt volna, arra nézve alapos kételyeink vannak. Giers közelebbi körútja Európában egészen más jellegű magatar­tásra enged Oroszország részéről következtetnünk, s nagyon valószínű, hogy a békességet az orosz diplomáczia ma még mindennél előbbvalónak tekinti. — A képviselőházba is belekerült a háború Ugrón Gábor interpellációjan alakjába. Ugrón G. interpellációja így hangzik:

Next