Székely Nemzet, 1889 (7. évfolyam, 1-202. szám)

1889-01-01 / 1. szám

Iff Jr ,a A Székely Nemzet olvasóihoz. Hat esztendei pályafutás után hirdetünk új !/előfizetést a S­z­é­k­e­l­y Nemzet hetedik­­évfolyamára. A Székely Nemzet mint politikai lap, a szabadelvű párt közlönye marad továbbra is­­ programmunkat, mely a méltányosság és szabad szellem politikája, ismeri már a közönség. Mint társadalmi lapnak, jövőben is egyik legszebb feladata lesz a székely érdekek hű képviselése s mivel Csik- és Udvarhely vármegye részére a jövőre is az eddigi viszony fog fenn­­állani, lapunk a székely megyéket legnagyobb terjedelemben reprezentálhatja. E czélból a köz­érdekű czikkek előtt bármikor nyitva állott la­punk a múltban , nem zárjuk el azoktól hasáb­jainkat ezután sem. Munkatársaink a hazai írók jelesebbjei közül nagy számmal ama közös czélunk eléré­sében segédkeznek, hogy a székelyföldi megyék és szomszédos vidékei a lehető leggyorsabban és kimerítően értesülhessenek a politikai és napi eseményekről. Tárcza rovatunk az irodalom újdonságaira kiváló súlyt fektet jövőre is, míg a kellemes olvasmányokat a leg­elismertebb írók tollából fogjuk ezután is közölni. Távirati híreink eddig is nagy szolgálatot tettek az olvasóközönségnek, a­mennyiben a legutóbbi események közlésével minden ha­­z­a­i l­a­p­o­t m­e­g­e­l­ő­z­ü­n­k. A Székely Nemzet berendezése nem fog vál­tozni jövőben sem. Ismételten kifejezett köszönetünk mellett kér­jük lapunk olvasóit, előfizetőinket és munkatár­sainkat , ne vonják meg tőlünk nagyrabecsült tá­mogatásukat jövőre sem. S.-Szentgyörgy, 1888. decz. 28. A Székely Nemzet szerkesztősége. A Székely Nemzet az 1889-ik évben is h­e­­tenként négyszer fog megjelenni: kedden, csütörtökön, szombaton, és vasárnap. Előfizetési ára: egész évre. . 10 frt félévre . . 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr. Tisztelettel kérjük t. előfizetőinket az elő­fizetéseknek mielőbbi beküldésére (legczélszerűb­­ben postautalványnyal), hogy a lap szétküldésé­ben fennakadás ne történjék. Legyen szaba­d egyúttal azon t. előfizetőket, kik lapunknál előfizetési összegekkel volnának hátralékban, azok szives beküldésére felkérnünk, hogy tartozásaikat ne legyünk kénytelenek a jövő évre átkönyvelni. Sepsi-Szentgyörgy, 1888. decz. 28-án, tisztelettel A JO­AI­NT UMI­A-RÉSZ­V­ÉNY-TÁRSULAT, mint a’ „Székely Nemzet kiadótulajdonosa. Újévi elmélkedés. — decz. 31. Ezen felül még ötször és ki lesz a húsz. Mint miniszterhez és miniszterelnökhöz 15-ik­­szer megy Tisza Kálmánhoz újévre gratu­lálni a szabadelvű párt küldöttsége. Ámde tegyünk még az lethöz egyet. Gratuláljanak még neki legalább­is hatszor, s mióta világ­­történelmet írnak, ő lesz a legidősebb alkot­mányos kormányférfi, mint miniszter. Na­gyon sok olyan embert ismerek, a­ki öre­gebb lett az apjánál, ám ismerjünk egy olyan kormányelnö­köt is már, a­ki a leg­vénebb parlament legöregebb kormányelnö­kénél is öregebb att. De strikte véve, öre­gebb már igy is. A Pitt kormányelnöksé­gének fele idejét a királyi kegynek s a parlamenten elkö­vetett erőszakoskodásnak lehet felróni, mig Tiszát egyedül Tisza Kál­mán tartotta fen. Mindig akkor támogatták a legkevesebben, m­ikor legnehezebb volt a megállás,­­sőt mon­datni, még ő támogatta a pártot is. Az orosz-török háború és a boszniai földindulás idejében Péter apostolt játszotta a szabadd­enpárt legtöbb tagja. Ha erősen a szemébe nézett egy-egy kormány­­párti honatyának egy-egy ellenzéki honfi, hát az atyus nem -,merte bevallani határo­zottan, hogy ő a kormány híve, annál ke­­vésbbé merte emlegetni a Tisza nevét. Ha I. kakas mindannyiszor kukorékolt volna, a lányszor e nevet megtagadták, berekedt mlna valamennyi. És elégszer volt olyan fárlapmenti ülés, hogy az a koczka, mely a kormányépület kapocskövét képezi egyedül Tiszára és Jókaira nehezedett. Hangulatot csinálni, először Jókai ment a tűzbe, s a mókaporos hordóval hóna alatt, csak úgy nehetett Tisza Kálmán. A „Pesti Napló“ kétszer jelenik meg naponta és csakis ezért sem hozta a Tisza bukásának hírét minden árában, annál inkább nehezére esett az „ Egyetértés “-nek, hogy ő nem hozhatta csak egyszer. Akkoriban volt az a szer­kesztői konferenczia, hogy a hétfői számot talán be is lehetne szüntetni vagy mi, de hát akkor nem hozhatták volna a Tisza bu­kásának hírét az ellenzéki lapok s igy nem álltak rá. Tisza Kálmánnál jobban senki be nem bizonyíthatta volna a költő ezen bölcsészeté­nek igazságát : „Nincs veszve semmi sors kö­zött, ki el nem csüggedett.“ Pedig mond­hatni, tüzet okádtak rá olykor-olykor, s bá­multa a világ hogy el nem olvad. Hogy me­lege ne lett volna, azt nem állítja ő sem, de ha a Széchenyi Béla chinai utazásának írója Kreitner Gusztáv valóságosan látta és átélte Birmában azt a csodát, hogy a vas­úti vonat égő erdőn keresztül csörtetett egy álló órát és nem égett meg, hát a parla­menti világ átélte azt a másikat,, hogy Ti­sza Kálmán nem olvadt el, hanem minél iz­zóbb volt a lelke, annál inkább izzadt a homloka, az pedig fizikai tény, hogy az izzó vasat a nedvesség edzi aczéllá. Innen ma­gyarázható meg az is, hogy Tisza az esz­­tendei legjobb úszók egyike, úgy látszik hogy a túlságos aczélosításból a testnek is jutott, s hogy az ellenzék támadásai kétsze­resen is edzettek, lágyítás helyett. Szidták mint a bokrot, csúfolták, rágal­mazták, átkozták. Nem volt olyan találmány szóból a­mi ha sértett, mérgezett, fájdalmat okozott, kínozott, elő ne kereste volna az ellenzék mindenféle inkviziczionárius szótá­rából a világnak. Ha létezett valaha szellemi tortúra, lelki kínzás, az alkalmazva lett egy szálig. Mintha a mindenható próbára akarta volna tenni az emberi lelket, vájjon kibírja-e a poklot elevenen ? És kibírta. Megfürdött a Limbusban és Ostendével enyhítette, tü­­zét. Ez a lélek már nem lesz vesztegzár alá vetve a túlvilágon, azt mondják neki egyenesen az égbe vezető útón: — mee-hett! És mikor legerősebben volt támadva, akkor estek legjobban neki még azok is, akik legjobban szerették . Ugyan már hogy áll­hatod ? Ezt a reád hányt sok piszkot ? Ezt a reád dobott sok gyalázatot ? Ezt a ten­gernyi ráfogást? Ezt a milliárdnyi káromko­dást ? Én mennék. Én nem tűrném. Én nem tenném ki magam e sok mérges nyelvnek. Én nem állnám ki egy huszonnégy óráig. Hiszen nem is vagytok ti Tisza Kálmán ! Ki látott akkor annak a nagy nagy elmének a mélységes közepébe ? Ki észlelte annak a nagy szívnek zakatoló sisiphusi munkáját, hogy az akadályokkal küzdve meg ne reped­jen, hanem áttörje a hullámokat ? Ki értette meg azt a nagy lelket, mely vész és vihar közepett meg sem moczczant ? Bizony bizony kevés ember. Még legközelebb hívei is ké­telkedve nézték s gondolkozva követték : vár­jon hova vezet ? Hogy lyukadunk ki ? Nem sülyedünk-e el vele mi is ? Hanem ezért nem hagyták el. Féltek, de bíztak benne. S íme, most előttük a nyílt tenger, mely­nek úgy­szólván, feltétlen urai. Értik is most már, csodálják is most már. Tábora nőtt, szaporodik napról napra, könnyű nekik ! A hatalmas, győzhetetlen Tisza Kálmánt kö­vetni. Hanem az érdem azoké, kik akkor eveztek vele egy hajóban, mikor a hajó sü­­lyedésnek volt kitéve. Tisza Kálmán nem mondhatja: „Jöttem, láttam, győztem“. Ő nehezen győzött, de a teremtett helyzetnek ura tudott maradni. (im.) — Berlinből értesítik a „Pester Correspon­­denz“-et, hogy ott már január hónapra várják a czár odaérkeztét és hogy reményük, miszerint Fe­­rencz József császár és Király Sándor czárral egy­idejűleg fog a Német Birodalom fővárosában tar­tózkodni.­­ A konverzió. A magyar kölcsönkonverzió keresztülviteli módozatai felett az utolsó napokban Bécsben a Rotschild-csoport tagjai beható tanácsko­zásokat tartottak, melyek 28-án értek véget. Mint­hogy a konvertálás nem csupán a pénzpiac­ ked­vező helyzetétől függ, de e mellett, — miután rész­ben forgalomban levő kötvényeknek felmondásáról, illetve beváltásáról is van szó — a szelvények és a törlesztési húzások esedékességi terminusaira, va­lamint azon határidőkre is tekintettel kell lenni, melyek a húzások után a beváltás számára meg vannak állapítva és végül arra is, hogy az állam­­ lehetőleg csekély közbenső kamatveszteséget szenved­jen. A művelet keresztülviteli módozatának megálla­pításánál mindezen részleteket pontosan mérlegelték s ezekre vonatkozólag már végleges határozatokat hoztak. A kibocsátás árfolyamára és keltére nézve azonban magától érthetőleg csak az utolsó perczben fognak határozni. Miután a kormánynak a konver­zióról szóló törvény értelmében 1889-ben törlesztési czélokra járadékot többé kiadnia nem szabad, a tör­lesztési quotáknak esetleg szükségessé váló fedezé­sére a Rotschild-csoport az új kölcsönből minden­esetre át fog venni megfelelő számú czimleteket. A háromszékmegyei vasút.­ ­ decz. 31. Háromszékvármegye f. hó 29-én tartott köz­gyűlésében a háromszék megyei vasút létesítésére kiküldött bizottság határozati javaslatát tár­gyalta és el is fogadta a következőkben : Olvastatott m. kir. közmunka- és közleke­désügyi miniszter ur ő nagyméltóságának idei november hó 18-ról 30777. sz. a. a vármegye közönségéhez intézett magas leirata a létesítendő helyi érdekű vasút létesítése tárgyában. A bizottság első­sorban kedves kötelessé­get vél teljesíteni, a­midőn javaslatba hozza a tkts. törvényhatósági bizottságnak, miszerint közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának azon jóakaratu atyai gondoskodásáért, a mely a felolvasott magas leiratból kitűnik és a melylyel ő méltósága vár­megyénk köz óhajtását képező ezen fontos helyi érdekű vasút minél előbb megvalósítását hat­hatós pártfogásában és anyagi segélyezésben részeltetni méltóztatott, feliratilag hálás köszö­netének kifejezést adjon. Az idézett magas leiratban a postaszállítás­­ért 50 éven át fizetendő 1200 főt évi járadék­ból vármegyénket illető hányadra, miután ezen évjáradéknak fizetését , méltósága megfelelő névértékű törzsrészvények átengedése fejében méltóztatott kilátásba helyezői, véleménye a bi­zottságnak, miszerint tekintettel arra, hogy a postaszállítás a magas kincstárnak ma is kész­­pénz kiadást képez ennélfogva, ha a megígért évi járadékért a létesítendő vasút köteles a posta szállítására, a megfelelő névértékű törzsrészvé­nyek átengedését nem tartja méltányosnak, annál kevésbé a vasút létesítőire nézve előnyösnek s ennélfogva miniszter ur ö­nméltóságát a törzs­­részvények átengedése iránt támasztott igényé­nek elejtésére, esetleg az 1888. évi IV. t. sz. 4. §-a utolsó előtti bekezdése értelmében ezen igénynek csak azon különbözeti összeg tekinte­tében leendő fenntartására képesek, a­mennyi­vel esetleg a postának vasúti szállítása a jelen­legi tengelyen való szállításnak költségeit felül­haladná. A­mi végül miniszter úr ő nagymáltóságá­­nak azon kegyes ajánlatát illeti, mely szerint az 1888. évi IV. t. ez. 7. §-a alapján a törvényho­zás által rendelkezésére bocsátandó költségvetési adományból 100.000 irtot 10 éven át fizetendő 10.000 frtos évi részletekben engedélyezni haj­landónak nyilatkozni méltóztatott, megjegy­zendőnek tartja bizottságunk, miszerint tekin­tettel arra, hogy törvényhatóságunk, a­melynek területén állami vasút nem létezik, ezen tervbe vett helyi érdekű vasút létesítésére anyagi ere­jét megfeszítő arányban járul, a­midőn a magas leirat szerint is közmunka alapját és a megyei pótadót 50 éven át kénytelen igénybe venni, s miután ennél nagyobb ál­dozat meghozatalára képtelen , ezzel szemben az országos segély­adományból megígért 100.000 irtot az idei június hó 2-án tartott közgyűlés 54. jkvi. pont alatti határozatában foglalt költ­ségelőirányzat rendén kimutatott 144.000 frt hiány erejéig leendő kiegészítése keressék annál is inkább, mivel az építendő helyiérdekű vasút katonai c­élok szolgálatára is megfelelni kény­­teleníttetvén, nagyobb teherforgalomra vastagabb sínekkel és terjedelmesebb állomásokkal kell, hogy berendeztessék, s igy azon állami érdekek­ből kifolyólag szükséges, hogy az állam nagyobb pénzhozzájárulással segélyezze a vasút létesíté­sét s a mennyiben ez összeget miniszter úr­­ nagyméltósága nem egyszerre, hanem 10 évi rész­letekben kegyeskedik kiutalványozni, a kamatok­nak megfelelő összegű törzsrészvényeket a tör­vényhatóságnak engedjen át. Olvastatott Csíkvármegye törvényhatóságá­nak idei május hó 28-án tartott közgyűléséből kelt azon átirata, melyben arra kéri törvényha­tóságunkat, hogy az első székely vasútnak Csik­­megyén átvonuló részének létesíthetése tekinteté­ből a tusnádi fürdőn alól Háromszék vármegye határán át a csatlakozást és a velük egy idő­ben való kiépítést biztosítaná. A felolvasott átiratban kifejezett kérésre ki­­jelentendőnek tartja bizottságunk, miszerint tör­vényhatóságunk a Csik megyével való vasúti egybe­­köttetést a régi testvéri viszony fenntartásánál fogva is óhajtja s ez iránt kész a szomszéd me­gyével tárgyalásokba bocsátkozni, miután azon­ban a Háromszék-brassói helyi érdekű vasút lé­tesítésével oly mérvű kötelezettséget vállal ma­gára, hogy mindaddig, a­míg ezt létre nem hozza, egy újabb vonal azonnali kiépítésére nézve ha­tározott ígéretet nem tehet, annál is inkább, mi­­vel Csík vármegye által kért csatlakozás törvény­hatóságunknak egyáltalában nem áll érdekében, mivel az állami vasúthoz jelenben is könnyebben és rövidebb vonalon juthat, mint a székely vasút igénybe vételével ; érdekünk a csatlakozás­hoz csak abban az esetben áll előtérbe, ha a Szász-Régen felé tervezett körvasút kiépíttetik, mely esetben a törvényhatóság hozzájárulása biztosítandó lenne. Olvastatott a vármegye közigazgatási bizott­ságának idei június hó 5-én tartott üléséből 818. sz. a. határozattal teljes másolatban meg­küldött , a nagy méltóságú m. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztériumnak idei 22192. sz. a. kiadott körrendelete az újonnan épülő vaspá­lyákon létesítendő útátjárókat, átereszeket, pár­huzamos utakat stb. létesítményeket illetőleg, me­lyek a közigazgatási bejárási bizottság által megállapítva csakis a közmunka és közlekedés­­ügyi m. kir. miniszter jóváhagyásával létesít­hetők. A közigazgatási bejárást teljesítő bizottság­nak ahoz alkalmazkodás végett kiadandó lesz. Olvastatott Horn Dávid budapesti bej, fa­­iparosnak főispán uz ő méltóságához intézett kérvénye, melyben az építendő helyi érdekű vas­utat illetőleg kéri hogy az általa üzembe vett nagyobb faipar vállalat előmozdítása érdekéből Papolczon vagy Páké és Körös között egy állo­más létesittessék s ez esetre 10000 frt értékű törzsrészvényeknek jegyzésére kötelezi magát. Miután a már megállapított tervtől eltérés­nek helye nem lehet, de mert éppen kérelmes fa­iparos érdekében lett Barátos községénél egy ki­térő elfogadva, értesítendő kérelmes, hogy a ter­­ ül­e.­Szerkesztőségi iroda : Sepsi-Szentgyörgyön, Olt-utcza, 826. sz. a. n­ová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat­­•­­VI. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgyi, kedd, 1889. január 1.­1. szám. SZÉKELY­ NEMZETI POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre 2 frt 50 kr. Hirdetmények díja: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő.­­Sí*h£ Csikmegye részére: szerkesztőség­i kiadóhivatal Csik­ Szeredában T. Nagy Imre társ­szerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, vala­mint előfizetési pénzek és hirde­tések bérmentesen küldendők. udvarhelyimegye részire: társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád (Szombatfalva u. p. Sz.-Udvar­os­­hely) hová Udvarhelymegyéböl ^ lapot érdeklő közrem, küldendők TOK®-------------------------- s hová az előlzetési pénzek és hirdetések ^ bérmentesen küldendők. ^ -----------------------­

Next