Székely Nép, 1909 (27. évfolyam, 1-142. szám)
1909-01-05 / 1. szám
1. szám olni a választási törvényt, mert a jogoknak kiterjesztése az állampolgári kötelezettség érzete és politikai érettség mértékén felül, az idegen szervezetek befolyása alatt álló tömegekre súlyos következményekkel járhat. MIT ÍRNAK A LAPOK ? Az Újság. „Rovás.“ Tegnap még együtt gratuláltak, ma már kézzel-lábbal mondogatják egymásnak az igazságokat. A hatvanhetesek éretlen okvetellenkedésnek nevezik az önálló bank követelését, a függetlenségiek viszont finoman cukit kiáltanak amazoknak. Keveredés, kavarodás huszonnégy órával azután, hogy az újévi beszédekre ráfogták a többség és a kormány teljes szolidaritását s a kormánynyilatkozatokban mindent napnál világosabbnak és teljesen kielégítőnek mondtak. Hát ez nem arra vall, hogy a koalíciós igazság csak huszonnégy óráig tart el, hanem hogy a koalíciós hazugság huszonnégy órán belül kisül. A veszekedésnek különben semmi jelentősége nincsen, mert mihelyt üt az óra, jobban mondva: hallják a füttyentést, a régi nyájas képbe harmonizálódnak össze : egy akol és sok pásztor. Budapesti Hírlap. „Az Uj év I. U sz öbén.“ Szabadítsuk föl összes erőinket és értékesítsük belügyi reformok javára. Építsük ki a magyar államot és erősítsük meg ezzel is a magyar politikai nemzet belső egységét Végezzünk intenzív kulturmunkat és fordítsuk figyelmünket és időnket a gazdasági életre és a szociális kérdésekre. A most kezdődő év fontos lesz történelmünkben. Ha a megerősödött nemzeti önérzetet békés munkára bírjuk fordítani, jövőnk alapját szilárdítjuk meg. Ha ellenben az egymásra utalt államalkotó tényezőknek és az egymással szövetségben élő nemzeteknek egymással való harca következik, ezzel ki nem számítható külső és belső veszélyeket idézünk föl. Súlyos, a mindennapinál is nagyobb felelősség van rajtunk. Emelkedjék a nemzet a helyzet magaslatára. Magyarország. „A felforgatás hirdetése.“ Lehetetlenség, hogy akadjon benn az országban magyar ember, aki ellenségeinknek azt merné hirdetni, hogy vonja meg bizalmát az országtól, mert ez oly gyenge, tehetetlen és ruinált, hogy még egy önálló bank felállítását sem bírná válság nélkül kiállnia. Amit egy Szerbia, Románia, Bulgária, megbíz, az Magyarországnak romlását okozná? Nem hiszem, hogy olyan ember, aki ilyet hirdet méltó volna arra, hogy a nemzet utána induljon. Hogy függetlensége kivívásának nagy útján ilyen gyámoltalan és erőnélküli politikusok vészkiáltásai által hagyná magát a nemzet befolyásoltatni. A „felforgatás“ hirdetése lehet egyes politikusok kishitű felfogásának visszhangja, de azért a nemzet el nem veszíti bizalmát abban, hogy az önálló nemzeti bank az ország politikai és gazdasági megerősödésének lesz egyik leghatalmasabb forrása. Pesti Hírlap: „A nemzeti vívmányok ára.“ Ha nem kapunk nemzeti vívmányokat csak azért, mert jogunk van reájuk, akkor veszünk magunknak. A mai világban mindent venni kell és venni lehet. Minden eladó. Ez mindennek ára van. Ne tessék tehát csodát SZÉKELY NÉP hozni rajta, ha a közös hadsereg kérdésében is csak úgy remélhetünk nemzeti vívrmányokat, ha megfizetjük azokat. Megfizetjük pénzzel és vérrel A közös hadsereg költségeinek és létszámának fölemelésével. Amit pedig ezért az árért kapunk, nem lehet kevesebb, mint a magyar szolgálati nyelv a magyar csapatoknál. Ismerőssel találkoztunk s a viszontlátás emlékére egy vig éjszakát töltöttünk. 26-án Pittamacra, 27-én Virje, 28-án Breggi, 29-én Ludberg, 30-án Szeracsincsa horvát falubon vonultunk át, hol a lakosság igen barátságtalanul fogadott, azzal vádolván, hogy mi öltük meg gyermekeiket. Én beteg voltam s igen kinos volt raarsirozni. Október 1-én pihenő nap volt s bánatunkat űzni, s a várost megnézni berándultunk Varaséra. Tiszta horvát fészek. Barátságtalanul fogadtak, görbe szemmel néztek. 2- án a Dráván átkelve Stájerországba érkeztünk Kleisdorfra. Ez a falucska legszélső faluja Stájernak Horvátország felől közvetlen szomszéd. Mégis lehetetlen már itt észre nem venni az utasnak a különbséget, mi a két ország között van. A stájernek ismertető jele a tisztaság és jószívűség; a horvátnak ellenben a durvaság, rendetlenség és gorombaság. 3- án Petranba értünk. Ide öszpontosult sok vágyunk és reménységünk. Azzal biztattak ugyanis, hogy itt ki fognak kérdezni és megkapjuk elbocsátó leveleinket. Örömmel vonultunk be tehát a csinos, meglehetős szép városba. Annál nagyobb volt elkedvetlenedésünk mikor reggel indulót doboltak a kikérdezéshelyett. 4- én Marburgba jutottunk. Igen csinos város, vaspálya állomással. Ezer órakor kivezényeltettünk az indóházba, hogy bevárjuk a gőzös indulását, melyen mi is menendők voltunk. Itt láttam legelőször gőzöst életembe. S azt az érzést, melyet e mestermű bennem ébresztett, le nem írhatom. Az utazás kényelme és gyönyörűsége sok nyomorúságomat elfeledtette. Reggel 4 órakor indulva, fél tizenegy órakor a Mura melletti Bruckba érkeztünk ahol elváltunk az eddig velünk utazott szegény közhonvédektől. Közli: rrr (folytatása következik.) A múlt év krónikája Eseményekben gazdag esztendőt hagytunk mögöttünk. Politika, diplomácia, tudomány és társadalom egyaránt nagy dolgokat produkáltak, melyek közül nem egy bele fog kerülni a világtörténelembe. Az eseményekből a magyar glóbusz is kivette a maga részét, küzdelmekkel teljes esztendő volt ez is, de diadalmasan kerül ki belőle a nemzeti gondolat, amely itt minden jónak és szépnek fundamentuma. Se gazdagabb, se boldogabb nem lett ebben az esztendőben a magyar, de jelét adta ismét ki nem írható életerejének és törhetetlen akaratának, egy jobb jövő kivívásáért. Nem volt meddő ez az év, és nem is volt rossz. (Megnyugvással tekinthetünk vissza az elmúlt napokra. . A szocializmussal az idén kevesebb baja volt a hatóságnak és a hazafias társadalomo nak, mint a megelőző évben. Tart persze még egyre a szociálista izgatás, de már nem olyan véres. Ennek okát elsősorban abban a szigorban kell keresnünk, amelylyel a belügyminiszter a törvénytelenül működő munkásszövetkezéseket megrendszabályozta. A falvakban csaknem teljesen elült a szocialista mozgalom, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy teljesen megszűnt, inkább azt hisszük, hogy nem a hatóságok szigora fogja megoldani a szociális kérdést, hanem a társadalmi munka és a szociális törvényhozás. Csak az év vége felé beszélgettek magukról szocialistáink, amikor kongresszusukon elhatározták, hogy a választói javaslat ellen általános sztrájkkal fognak harcolni. Azt hisszük azonban, hogy ez csak afele formalitásos fenyegetés, amelynek megvalósítására aligha fog kerülni a sor, mert ezzel csak maguk alatt vágnák a fát és semmit el nem érnének. Sokkal gyengébbek ehhez. Mindenesetre korszakot alkotó esemény a választói reform, melyet őszintén szólván, vegyes érzelmekkel fogad az ország. Ha törvény lesz a reformból, sok minden megváltozik hazánk politikai és társadalmi életében, reméljük, hogy jobbra változik. A másik nagy jelentőségű esemény, melyet a mult esztendőről fel kell jegyeznie , minden idők krónikásának, Bosznia-Herczego- vina annektálása volt. A természet minden kincsével és szépségével megáldott tartománya ez, a mely nagyságára nézve vetekszik a Svájcal. Gyönyörű vidékei vannak, melyek csábíthatnak minden turistát. A magyar ifjúságnak nagystílű alkalom nyuttatott arra, hogy meegismerkedjék az annektált tartományok szép- . régeivel, vagy huszonötezer magyar fiú van odalent, várván az egyesült szerb montenegrói Dandak invázióját. Reméljük azonban, hogy ebből nem lesz semmi és fiaink odalent nem vérük árán fognak tapasztalatokat szerezni. Örvendetes jelenségképpen számolhatunk be arról, hogy a kivándorlás az idén egyötödére bökkent. Ennek okát sajnos, nem abban keresetjük, hogy a magyar kereseti viszonyok jarultak, hanem abban, hogy az amerikaiakosszabbodtak. Rosszul ment odakint a tröszöknek, számtalan gyár és bánya beszüntette szemét és a visszavándorlás óriási dimenziókat öltött. Újabban azonban javulnak Amerikában a kereseti viszonyok, pénz van megint vállalkozásokra és Amerika lapjai és ügynökei sínét csábítják ki a magyar munkásokat. Tavaszszal megint nagy lesz a kivándorlás. Bűnügyi, rendőri szenzáció is akadt elég az elmúlt esztendőben. Fölakasztották Húsz Ábrahámot, aki felbérelt cimboráival rablónyilkosságot követett el. Tiszaeszlár óta nem volt olyan hosszantartó monstreper, mint amilyen a dávosi rablógyilkosság tárgyalása volt. Általános meglepetést keltett, hogy Tutát és társait nem halálra ítélték, ámde törvény a törvény, amely azt mondja, hogy csak közvetlen bizonyítékok alapján lehet meghozni a halálos ítéletet. A „Danos“ szó azonban felette szomorú a magyarországi vándorcigányságra nézve, mert a hatóság a dánosi eset óta kíméletlenül üldözi őket, mindenképpen arra törekedvén, hogy ezt a veszedelmes fajtát kiszorítsa az országból. Sok ezer cigány, már kívül is van az ország határán, többnyire Oroszországba, Szibériába mennek Fáraó üldö- szott fiai. Világra szóló szenzáció volt az újpesti bankrablás, amelyet két primitív lelkű munkás az összes Nick Cartereket megszégyenítő furfanggal és vakmerőséggel hajtott végre. Amilyen geniális volt a rablás, olyan ostobáultörtént a zsákmánnyal való menekülés és ez okozta azt, hogy a két gézengúz negyvennyolcc óra alatt megkerült. Az őszszel előkelő vendégei voltak a székesfővárosnak. Maga a király két hónapon keresztül itt tartózkodott udvarával és itt fogadta a nyurga, nem szép arcú spanyol királyt is elragadóan bájos hitvesét. De most már nézzünk szét a külföldön !itt is történtek nagyjelentőségű események !Egész Európát megbotránkoztatta az Eulenbum erkölcstelenségi pere. Az agg nagy Vilmos császár legbensőbb barátai azott, börtönbe került erkölcstelen üzelmek miatt. Vájjon lehetséges lenne ez nálunk is? A német imperátornak egyébként is igen kellemetlen esztendeje volt az elmúlt. A császár valami geniális diplomáciai sakkhúzást akart csinálni az angolokkal szemben és megalázkodó hangon szerelmet vallott nekik egy angol világlapban. De az angoloknál éppen az ellenkező hatást érte el, az egész angol nemzet gyűlölettől eltelve fordult a ravaszkodó imperátor ellen s a német nemzet borzasztóan szégyelte magát. Olyan vihar támadt Németországban a császár ellen, hogy ez kénytelen volt megígérni, hogy a jövőben hasonló baklövéseket elkövetni nem fog. Egy szörnyű világháború rémét takargatja az angol és német nemzet versenye a tengeren. A német kereskedelmi tengerészet máris elérte az angol nívóját, haditengerészetét pedig oly mohón tökéletesíti, hogy az méltán fölkeltheti a téger uralma révén világhatalmas Anglia féltékenységét. Angliában már komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy háború esetén a német hadsereg — három-négyszázezer ember — átkelhet a csatornán és saját hazájukban támadja meg az angolokat. Ez a félelem készteti Angliát arra, hogy most behozza az általános védkötelezettséget s egy millió főnyi haderőt szervezzen. Az inváziótól való rettegést csak fokozza Zeppelin gróf sikere a kormányozható léghajóval és a Wright testvérének még nagyobb sikere a repülőgéppel. Ez az esztendő a döntő lépéssel vitte előbbre a levegő meghódításának dolgát. Amerikában most szervezik az első rendszeres légutat. Naponta bizonyos számú repülőgép fog meghatározott órában e légvonalon közlekedni, éppen úgy akárcsak két vasúti állomás között a vonatok. Nem adunk rá tíz évet és a léghajó, vagy a repülőgép rendes közlekedési eszközzé válik, akárcsak az automobil. Az automobil rohamosan hódít, ugyannyira, hogy ma már kockázatos vállalkozásnak tarták új villamos és gázvasutak építését, amennyiben a tudomány és a gyakorlat meggyőződéset vallja, hogy olcsóbb, gyorsabb és biztosabbözlekedési eszköz nincs az automobilnál. Ki hitte volna, eljutottunk a sinutak alkonyához. Krónikás. . . _________________ ___ .. . - J idő óta teljesítheti szolgálatait, azt a közönség hazafias támogatása tette lehetővé. A midőn a lapunk és közönsége között fennálló benső és tartós viszonyért kedves kötelességünknek ismerjük hálás köszönetünket kifejezni, a magunk részéről készséges igyekezetünket és kitartó munkásságunkat ajánljuk fel viszonzásul jövőre is, hogy a „Székely Nép“ megfelelhessen nemzeti jelentőségű elhivatásának. A „Székely Nép“ a vármegyei független párt orgánuma s kiváló jeles fővárosi és vidéki írók tájékoztatják olvasóinkat a napirenden lévő politikai kérdésekről vezércikkeikben. Telefon- és expreszjelentéseinkkel az összes lapokat megelőzve, minden irányban gyors és pontos híradói vagyunk az eseményeknek. Nagy eredményekre hivatkozhatik e lap a székelység közgazdasági, ipari és közművelődési reformjainál, de a munka még nincs befejezve : ennek a közös érdekű nagy feladatnak fog a „Székely Nép“ jövőre is mozgató és irányító orgánuma lenni a nyilvánosság előtt. Dacára a múltban történt támadásoknak, a „Székely Nép“ megállta helyét s nem hagyta el a székely népet, huszonhat évi tapasztalat és eredmény rácáfolt a támadókra, mert a közönség körében lapunk napról-napra fokozódóbb érdeklődéssel találkozik. Abban a biztos reményben, hogy fenti programmal minél sikeresebben beváltani közönségünk jövőre is segíteni fog nekünk, a „Székely Nép“ huszonhetedül évfolyamára kibocsátjuk előfizetési felhívásunkat. A „Székely Nép“ ezután is hetenként, háromszor fog megjelenni kedden, csütörtökön és szombaton a délelőtti órákban. Dal a pótadóról.. A „Székely Újság“ éneket énekel a megyei útadóról, hogy a független vármegyei pártot skántálhassa. Örvend a lelke, hogy a pótadónak 5% és hogy az emelkedés csak fél századik, minden adóforintra csak egy fillér. Azt hiszi, hogy most már lecsendesül a műháborgás“, a „féktelen izgatás“, melyet aármegyei független párt és lapunk e tárgyán kifejtett. A nagyszavaknak használatát poétika licensának tudjuk be, minthogy tudatlanságnak tinősíteni nem akarjuk. A „műháborgás“, „féktelen izgatás“ úgy független vármegyei párttól, mint lapunktól távol állott mindig. Rendes terminológia szerint . nemtetszés nyilvánítás még nem háborgás, is nem igatás. És de gustis, non dispis! Mondja ki vásárhelyi kofa. Jobb lett volna arról énekelni, hogy miért sülyesztette el a vármegyei kormányzat a gazdaság emelésére megszavazott és bizony nagyon szükséges félszázalék pótadót. És hogyett volna-e szükség egyáltalán pótadóra, ha tisztelt laptársunk sárgafekete keretébe nem öltözteti a vármegye „akkori“ vezetőit és az ezdőszerint még 48-as függetlenségi, rövid idő múlva 48-as alkotmánypárt tagjait, kik különben jórészt a sárgafekete keretben benne voltak, nem élnek a „megtorlás“ meggondolatlan fegyverével. Tény, hogy az a megtorlás azoknak, kik arra semmi okot nem adtak, 2°/a pótadóba kerül, ami nem „egy fillér“. Tény az is, hogy az eredményért „egy fillér“ is kár. Az is jobb lett volna, ha nem kántálja el énekes a független vármegyei pártot, mert akinek holt hírét költik, az rendesen hosszasan szokott élni. És nem jó éppen most az uj évi beszédek után emlegetni a szabadelvű pártot, mert az ördög nem alszik. Előfizetési felhívás. — Huszonheteik évfolyam. — Mikor e lap XXVII-ik évfolyamára hívjuk fel olvasóink szives figyelmét, első szavunk a köszönet és hála a „Székely Nép“ előfizetőihez, jó barátaihoz, munkatársaihoz. Hogy egy vidéki politikai irányú lap a Székelyföld nagyfontosságu érdekeinek keretében ily hosszú 1909. január 5. Előfizetési ár: 50 Az előfizetési pénzek postautalványnyal a „Székely Nép“ kiadóhivatalába küldendők. A „SZÉKELY NÉP« szerkesztősége és kiadóhivatala. Egész évre Félévre ... Negyedévre Egy hóra... kor. 16 8 4 1 — Ill. TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. — Budapest, 1909 január 4. éjjel 11 órakor. — — Saját tudósitónktól. — A délolaszországi földrengés. Budapest, január 4. Rómából jelentik, hogy a szicíliai pusztulásról egyre borzalmasabb részletek érkeznek. Messina lakói közül alig menekült meg néhány száz ember. Elpusztult az utolsó száz emberig a rendőrség, a városi tisztviselői kar és a messinai katonaságból csupán 12 katonát sikerült egy kereskedelmi hajónak félig holtan megmentenie. A romok között 120.000 holttest fekszik temetetlenül. Sok ezer sebesültet nem lehet a romok közül kimenteni. A várost ágyukkal összelövöldözik néhány nap múlva. Azért halasztják a dolgot, hogy időközben a még a romok között haldokló messinaiak valamennyien elpusztuljanak, nehogy a várost a romoktól megtisztító ágyúzásnak essenek áldozatául. Palermo teljesen eltűnt a föld színéről. Minisztertanács, Budapest, január 4. Tegnap délután 3 óra hosszat tartó minisztertanács volt Kossuth Ferenc lakásán. A minisztertanács legérdekesebb momentuma az volt, hogy Kossuth Ferenc tiltakozott a bankszabadalom meghosszabbítása ellen, Apponyi Albert gróf pedig a katonai engedményeket a kilences bizottság programmja alapján nem tartotta elégségeseknek. Kínos megütközést keltett a miniszterek között, hogy Justh Gyula és Holló Lajos ellenzékbe készülnek éppen a bankkérdés miatt. Wekerle Sándor miniszterelnök ma este Bécsbe utazott, holnap kihallgatásra megy őfelségéhez és ha nem sikerül olyan garanciákat kapnia a királytól, amelyek a kormány tagjainak az elveit kielégítik, akkor a magyar