Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)

1911-01-03 / 1. szám

1. számú alakítási akciót Dungyevszki Láza, a bácskai milliomos és Bogdánovics Lucián görög-keleti szerb metropolita vezetik és céljuk az, hogy egy mérsékelt és monarchikus érzelmű szerb pártot alakítsanak. Az új párt lapot is fog ki­adni Budapesten, a­melynek szerkesztője Popo­­vics V. István, a Thökölyanum igazgatója, országgyűlési képviselő lesz. Mondanunk sem kell, hogy a pártalakulás mögött munkapárti kezek dolgoznak a szerb radikálisok ellen, a­kik a koalíció leghívebb támogatói voltak. Egy év a politikában. — Saját tudósítónk jelentése. — Budapest, január hó 2. A most elmúlt esztendőben a politikai események kalendáriuma minálunk harmóniába jutott a köznapok időmeghatározásával. Az új év 1910-ben újat hozott. Emlékezhetünk rá, hisz a dátumokhoz, mintha hozzáilleszkedtek volna a mozgalmak, a szemünk előtt van még a mozgókép, melynek előterében Lukács László a király megbízásából járt-kell új ala­kulásra pártot és támogatókat keresni. Január első napjaiban a függetlenségi Justh-párttal tárgyalt Lukács László és már úgy festett a helyzet, hogy a bankkövetelés miatt nem lesz akadály és hogy a külön bankot elformu­­lázták. Lukács László rózsaszínű szemüveget tett fel, jelentkezett a királynál és a király meghallgatván referálását, igy szólott: — Kedves Lukács, ezennel megbízom önt kabinetalakítással. Nagyon nehezen kapott Lukács négy vál­lalkozót miniszteri állásokra, mert mielőtt to­vább mehetett volna, a tárgyalások megsza­kadtak, kitűnt, hogy a pártoktól Lukács az indemnitást nem kaphatja meg, tehát a kabi­­netalakításra vonatkozó megbízást visszaadta az uralkodónak. Mindjárt utána következett — Khuen-Héderváry Károly gróf. Január 17-én Khuen gróf már kabinetet alakított. Egyelőre Székely Ferencet nemcsak az igazságügyi, hanem egyúttal a vallás- és közoktatásügyi tárca kezelésével is megbízták. A Khuen-kor­­mány bemutatkozott a Házban és a képviselő­ház bizalmatlanságot nyilvánított vele szemben. Ekkor már nyilvánvaló lett, hogy új választá­sok következnek, miután a király a Khuen­­kormány formális lemondását nem fogadta el, hanem tudomásul vette, hogy új választással igyekszik magának többséget szerezni. Nem­sokára egy időközi választás akadt, február­ban, Iglón. A Kluen-kormány kereskedelmi miniszterét, Hieronymi Károlyt megválasztották Iglón képviselőnek és így tulajdonképpen ő lett az új kormány pártjának első képviselője. Igen fontos volt az új alakulás fejlődésére az az esemény, hogy február 15-én az alkot­mánypárt Andrássy Gyula gróf elnöklete mel­lett tartott értekezletében kimondta a párt feloszlását. Ezek után a Khuen-kormány elindult a maga utján. Pártalakítást kezdett, íveket bo­­csájtott ki és felvette a Nemzeti Munkapárt nevet, alakuló gyűlést tartott a Vigadóban, a­hol Tisza István gróf nagy beszédet mon­dott. A volt alkotmánypárt képviselőtagjai kö­zül 26-an csatlakoztak a munkapárthoz. Ezután­­ felszabadították Székely Ferencet a vallás- és közoktatásügyi tárca teendői alól és kine­vezték Zichy János grófot, kinek kinevezése általános szimpátiával találkozott. Következtek az új főispáni kinevezések és következett az ország átalakítása. Khuen gróf miniszterelnök éppen március 15-én megjelent a király előtt és formális előterjesztést tett a képviselőház feloszlatására. A feloszlató királyi kéziratot az eddig elnapolt képviselőház már­cius 21-iki ülésén mutatta be Khuen gróf. Em­lékezetes ülés. Khuen gróf igy szólt: — Van szerencsém átnyújtani egy királyi levelet. — Szomorú levél! — szóltak a baloldalról. Hammersberg László jegyző olvasni kezdte : — Kelt Bécsben .. . — Ott egye meg a ... — szólt magyarul az akkor még képviselő Molnár Jenő. A pártok részéről egy két hozzászólás tör­tént, majd Khuen gróf miniszterelnök kelt fel, hogy reflektáljon a beszédekre. Nagy lárma akasztotta meg és Gál Sándor felfüggesztette az ülést. A mikor megint megnyílt az ülés Khuen gróf folytatni akarta a beszédet, de folytonos lármával zavarták. — Szólásszabadság — hallatszott a Khuen gróf beszédéből. Egyszer csak a miniszterelnök előbbre lé­pett és a gyorsírókhoz ment. — Tessék jegyezni — szólt. Ott akarta folytatni a beszédét. — Ki vele­­ ki vele ! — kiáltották bal felől. — Hol van egy záptojás? A függetlenségi képviselők előre nyomul­tak. Khuen gróf visszaszorult a helyéhez és a miniszteri asztal előtt állott. Ekkor aztán megtörtént, előbb az össze­göngyölt papírlapok, majd a törvénykönyvek és a téntatartók csúnya dobálása. Khuen gróf miniszterelnököt és a segítségére siető Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisztert véres fej­jel vitték ki. Ez volt az országgyűlés fináléja. Június 1-én kezdődtek a választások és június 10-én fejeződtek be. A munkapárt nagy többséget kapott. A szászokkal együtt 248 mandátum jutott részére. A­mi azután történt már egészen közel esik a mai naphoz. A kormány és munkapárt nekilátott a munkának. Megszüntette az ex­­lexet. Egy egész sereg határidőhöz kötött ja­vaslatot intézett el. Rendbehozta a közös ügye­ket, de e mellett ideje maradt, hogy a pol­gári perrendtartás reformját annyi esztendei keserves várakozás után tető alá hozza s ez­zel a modern büntető perrend mellett a polgári pert is teljesen modern alapokra fektesse. A munkapárt sikeres félévi kormányzata tehát biztató auspicium a jövőre, a­mely nem különben eredményesnek ígérkezik. SZÉKELY NÉP A pályaudvar építése. Másfél milliós tervek. Vasúti reformok. Saját tudósítónktól. — Esztendők óta napirenden van a sepsiszentgyörgyi pályaudvar átépítésé­nek kérdése. A mostani állomási épü­let tudvalevőleg nemcsak szűk, de a sepsiszentgyörgyi vasút-forgalmi igények­nek egyáltalában nem felel meg. Még Kossuth Ferenc miniszterségének idején folytak tárgyalások egy új pálya­udvar építése körül, de ezek akkor abban maradtak, mert Szterényi Józ­sef, az akkori kereskedelmi állam­titkár, Brassó város képviselője gondo­san ügyelt, nehogy mi olyan előnyhöz juthassunk, a­mely Brassó rovására érvényesülhetne. A dolog tehát abban maradt. Kellemes takaróul szolgált akkor a kérdés elejtéséhez, hogy a Brassó— hároraszéki vasutak igazgatósága nem akart az építéshez hozzájárulni s igy az összes költségek az állam terhére marad­tak volna. így esett azután az is, hogy a kereskedelmi miniszter a Székely­­kocsárd—brassói vonal végállomására Brassóba kellett áthelyezze ezen vona­tok indítását, mert a sepsiszentgyörgyi pályaudvar az ezzel járó forgalmat nem bírta ki. Pedig ezen vonal forgalmát a sepsiszentgyörgy—brassói vonalon most is a helyiérdekű vasút bonyolítja le. Ilyen előzmények után került a sepsiszentgyörgyi pályaudvar átépítésé­nek kérdése Hieronymi Károly alatt újabb tárgyalás alá. A kolozs­vári üzletvezetőség a miniszter felhívá­sára egy hatalmas, a modern igényeknek mindenben megfelelő pályaudvar és ál­lomási épület tervét hopata­ ,ki. Ez,a terv egymillióny -­­ 1 korona költséggel, csak megvalósithat elvetette és újabb utasította az üzle­­dik terv is elkészí tülvitele már csak százezer koró minisztériumban most második tervet s mint mi értesülünk, elfogadására nagy a hajlandó­ság s igy valószínű, hogy az építést, a mint tervezve volt, még a folyó év­ben meg is kezdik. A kérdés megoldását akként terve­zik, hogy a pályaudvart Kilyén felé kihelyezik s ott is épül az uj díszes állomási épület, mig a jelenlegi ház a tisztviselői lakások céljaira szolgálna. A pályaudvar átépítése szerfölött sürgős nemcsak a város közönségére nézve, de a vasútra is. A folyó év nagyobb hitelről, hogy magamat ennek ónban ,pórázt ,idolgozására ?et. A máso­­k a kérész­ül ió négy­­igényelne. A gályák felül a őszén ugyanis , mint ezt a Székely Nép ismételten megírta, székely kür­­vasúton gyors vonati közlekedést létesítenek, a­minek feltétlenül felté­tele az állomások befogadó képességé­nek biztosítása. Úgy értesülünk egyéb­ként, hogy a helyiérdekű vasút Sepsi­­szentgyörgy—brassói vonalának átminő­sítése tekintetében is megegyezés jött létre s ez a régen vajúdó kérdés is megoldást nyer a közel jövőben. Serényi a Manfi ellen. Leirat a vármegyéhez. A haltenyésztés fejlesztése. — Saját tudósítónktól. — A husdrágaság és az élelmi cikkek árá­nak hallatlan emelkedése gondolkozóba ejtette a közvélemény irányadó köreit. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, a ki ed­digi kormányzása alatt is jelét adta kiváló szociális érzékének, most újabban is a hal­­fogyasztást ajánlja első­sorban. Ebből a cél­ból — mint a vármegyéhez intézett leiratában mondja — a rendelkezésére álló összes esz­közökkel segítségére siet azoknak, a­kik a hal­tenyésztéssel foglalkozni kívánnak. Az érdekes leirat így szól: Az élelmiszerek drágasága miatt általáno­san érzett nehéz megélhetési viszonyok között a közérdeklődés mind élénkebben fordul a ha­­lak­ és a halászat felé, előbbiekben keresve azt a cikket, mely a többi élelmiszer között leg­inkább lenne hivatva a fogyasztásra szánt hús­féléket helyettesíteni. Kétségtelen, hogy a hal, mint egészséges, jóízű, általánosan kedvelt, minden más húsnál olcsóbban termelhető anyag, nagyban alkalmas erre a célra, ha a piacok igényeit bőven fedező mennyiségben áll ren­delkezésre. Ámde az éppen a baj, hogy a mai aránylag szűkös fogyasztás mellett jelentkező szükségletünket sem bírjuk saját termelésünk­ből kielégíteni, hanem a mutatkozó hiányt, a külföldről behozott gyakran nagyon is silány áruval kell pótolni. Eme tényekben a termelőre nézve rejlő tanulságok felhasználásával, előrelátó mező-­­gazdák már régebben felkarolták ezen terme-­ lési ágat, s ennnek folytán az ma már nálunk­­ is teljesen meghonosodottnak tekinthető. Az ország­­számos pontján, lényegesen elütő viszo­nyok között űzött halgazdaságok tényleges ered­ményeiből határozottan megállapítható, hogy a rendszeres haltermelés sikeres folytatásához megkívántató természetszabta előfeltételeknek teljes mértékben birtokában vagyunk s ebből folyólag, ezen gazdasági ág jövedelmezősége nem áll mögötte a mezőgazdasággal kapcso­latos egyéb állattenyésztési ágaknak. Sőt, ha a halgazdaság igénytelenségét és megfelelő viszonyok között könnyű alkalmazhatóságát és azt a körülményt is tekintjük, mely szerint ál­tala olyan területek válhatnak hasznothajtóvá, a­melyek egyéb gazdasági célra alkalmatlanok, a többi állattenyésztési ággal szemben még lényeges előnyöket is biztosít. Nevezetesen a halgazdaság üzeme csak kevés emberi munkát igényel. E mellett e munka java része kora tavaszra és késő őszre esik, azaz arra az időszakra, a­mikor a mező­gazda teendői még meg sem indultak, illető­leg már befejeződtek. Ez okon a halgazdaság üzeme könnyen beilleszthető a mezőgazdaság keretébe és pedig úgy a nagy-, mint a kisgaz­daságokéba. Még nagyobb előny rejlik pedig abban, hogy nemcsak meglevő vizekben, mint tavakban, holtágakban, mocsarakban stb. ha­nem bármely más víz alá borítható területen is űzhető. Ebben a vonatkozásban egyenesen eszközt nyújt a mezőgazdának meglévő termé­szetes vagy mesterséges víztartók kihasználá­sán felül olyan vizenyős és e miatt csekély vagy semmi értékű legelők, rétek, nemkülön­ben tőzeges avagy szikes stb. laposoknak rend­szeres termelés útján való értékesítésére, a­melyek gazdaságilag részben vagy egészben meddők, feltéve természetesen, hogy az illető területeket víz alá borítani sikerül. Mint ugyan­csak gyakorlati példák sokszorosan igazolják, ilyen értelemben a halgazdaság valósággal talajjavítás számba megy. Támaszkodva a hajtermelésnek a fentiek­ben érintett fontos és közérdekű hivatására, idő és alkalomszerűnek látom a gazdaközön­­ség figyelmét erre a termelési ágra különösen is felhívni. A­midőn pedig annak felkarolását a magam részéről a legmelegebben ajánlom mindazoknak, a­kik erre alkalmas terület fe­lett rendelkeznek, egyúttal megemlítem azt, is, hogy az érintett közérdekű célok szolgálatá­ban, a halgazdaságok létesülését, a rendel­kezésemre álló eszközökhöz mérten, anyagi támogatással is előmozdítani óhajtom. A segélyezést részben a beruházások költ­ségének bizonyos hányadrészben való meg­térítésével, részben pedig a népesítéshez kivon­taték .dalanyag 50—100%-nak több éven á díjtalanul leendő átengedésével tervezem. Minthogy azonban csak e célra szüksége­mét 1911. január 3. féle felől tájékoztathassam, felkérem címet, hogy a fentiekről a vármegye (város) gazda­­közönségét a legkiterjedtebb módon tájékoz­atni szíveskedjék, megjegyezvén egyidejűleg, hogy a­kik a szóban forgó termeléssel foglal­kozni akarnak, azok részére szakközegem : az országos halászati felügyelőség, teljesen díj­talanul készít tervet és ad szakszerű útmuta­tást minden felmerülhető kérdésben. Az ebbeli igények, a jelenlegi helyzet részletes körülírásával, valamint az óhajtott segélyezés mértékének felemlítésével szabály­­szerű folyamodványba foglalva mentős előbb elém terjesztendők. _ . __________ ... * IRODALOM.­ ­ A „Vasárnapi Újság“ újévi száma egész három érdekes képet közöl a hét aktualitásáról, Csorna Károly alkalmi rajza, a Petőfi-Társaság uj tagjai, az elhunyt litván Vilmos szombathelyi püspök, Motianu János v. b. t. t. metropolita, Halász Sándor a kitün­­tetett postatakarékpénztári igazgató, gróf Szécsőn Miklós párisi nagykövet arcképei, képek József főher­ceg kisjenói vadászatairól, a Vörösmarty­ utcai skót iskola, Lehár Hercogkisasszonyának operai előadása­­Ujházy Ede ünneplése, krimi képek, stb. adják a kó­pek tárgyait. Az olvasni valók közt most kezdődik Rákosi Viktor pompás új regénye és Marcello Tinagro, a világhírű francia írónő regénye. Verseket Lévay József, Mezey Sándor,­Csóbol Minka, novellát Sebök Zsigmond írtak, Ujházyról cikket Színi Gyula. Egyéb közlemények: Horváth Janka emlékezése a magyar, garibaldistákról, cikk Popită Oliváról, a híres táncos­­­nőről, tárcacikk a hétről s a rondos heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasár­napi Újság" előfizetési ára negyedévre négy­kor., a­­Világkrónikáival együtt négy korona 80 fi­. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhiva­talában (Budapest, IV. ker., Egyetem­ utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legol­csóbb újság a magyar nép számára, félévre két kor, 40 fillér. TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. — Saját tudósítónk jelentése. — Beteg a király. Budapest, január 2. B­é­c­s­b­ő­l je­lentik, hogy ő Felsége meghűlt és köny­­nyebb természetű náthája van. A király be^ . ■ ' é L f i r - * c * g • g \ * újévi ub'MeigcKoii. Budapest, január 2. Ujesztendő napján Khue­n-Hé­d­e­r­v­á­r­y Károly gróf miniszter­­elnöknél a nemzeti munkapárt Percz­el Dezső elnök vezetése alatt tisztelgett. A miniszterelnök Perczel Dezső beszé­dére mondott válaszában visszatekintett az el­múlt esztendőre. — Ebben az esztendőben — úgy­mond — derekas munkát végeztünk. Az ország pénzügyét rendbehoztuk, ha­talmas külcsönakciót fejeztünk be sike­resen, a perrendtartás revízióját pedig tető alá hoztuk, a­melylyel sokaknak régi vágya teljesült.­­ Ebben az esz­tendőben raktuk le a jövő ezredév alapjait, s merjük reményleni, hogy ez az alap ép oly tartós lesz, mint a minő volt, a­melyet első királyunk az el­múlt ezredév elején fektetett le. Kez­detét vette az alkotmányos korszak, a melynek az ország intelligenciája hive s a melynél mindenki egységes állás­pontot foglal el. Hála a Gondviselés­nek, a mely jó utat mutatott nekünk s a melyen haladva, az országot és an­nak népét virágzóvá tehetjük. * A nemzeti munkapárt azután elnökénél, Perczel Dezsőnél és B­e­r­z­e­v­i­c­z­y Al­bert házelnöknél tisztelgett. Dániel Gábor a házelnöknél tartott beszédében úgy nyilatkozott, hogy reményleni lehet a jelenlegi körülmények között, hogy a nemzeti munkapárt a jövőben még sok intéz­kedést tehet, a­minőt az elmúlt esztemlőben alkotott s a­melylyel minden jó hazafi leg­hőbb vágyait kielégítheti. * Kossuth Ferencnél H­a­m­m­e­r­s­b­e­r­g László vezetése alatt tisztelgett a független­ségi Kossuth párt. Kossuth Ferenc beszédében kijelen­tette, hogy hű marad eddigi programmjához s attól senki befolyására sem engedi eltéríteni magát. El trónörökös nyilatkozata: Budapest, január 2 Ugyon Gábor a képvisel­őház holnapi ülésén sürgős interpellál­­­ót terjeszt be a trónörökösnek Budapest .

Next