Székely Nép, 1917 (35. évfolyam, 1-96. szám)

1917-01-27 / 1. szám

7 H­ÍREK. 1876-1917. MALIK LORÁND : Sepsiszentgyörgy, január 27.­­ Mióta bekövetkezett az oláhokkal való háború s a lakosságnak menekülnie kellett, a Székely Nép először jelenik meg. Sajnos, hogy helyi sajtónk újraéledésének első napján — bár késve — városunk derék alpolgármesteréről, Málik Lorándról kell nekrológot írnunk. Kétszeresen fájdalmas a veszteség, a­mely szűkebb közéletünket érte az ő korai elhuny­téval. Egyfelől, mert egészsége megrendülését főképpen a menekülés okozta s ennek tulaj­donítható halála is, másfelől pedig szomorú­sággal, őszinte megilletődéssel fogadtuk a gyászhírt, mert benne közéletünknek egyik nagyon derék, lelkes, ügybuzgó és tekintélyes tagja dőlt ki az élők sorából. Malik Loránd szinte két évtizeden át vitt előkelő szerepet Sepsiszentgyörgy közéle­tében. Atyja, Malik József után — a­ki a Székely Népnek, illetve az akkori Székely Nemzetnek alapító szerkesztője volt — évekig viselte a felelős szerkesztői tisztet, a­mely mellett mint városi tisztvelő is működött, tíz év óta pedig Sepsiszentgyörgy város I. taná­csosa és alpolgármestere volt. E minőségében a város egyik legmunkásabb tisztviselőjét tisz­teltük, szerettük benne, a­ki előzékeny modo­rával, jóakaratával a lakosságnak általános becsülését, meleg szimpátiáját érdemelte ki. Azon idő alatt pedig, a még boldog emlékezetű Gödri Ferenc halála után mint helyettes pol­gármester a városi hatóság feje volt, teljes rátermettséggel, odaadó buzgalommal felelt meg tisztségének. Áldott emlékű életéről szólva, fordul tisz­teletteljes részvétünk a sok csapás után újból lesújtott édes­anya felé, a­ki Malik Lorandban egyik gyengéd, jó fiát és büszkeségét vesztette el. Vajha a Mindenható adna erőt, hogy ezt a nehéz csapást elviselhesse. Enyhítse bánatát az a tudat, hogy szomorúságában osztozunk. Gyásza, bánata egyúttal a mienk is s a derék atyja hamvaihoz oly korán pihenni tért derék fiú hantjára fájó érzéssel tesszük le a kegye­let cipruságát. Bo­dogult kiváló alpolgármesterünk halála alkalmából a gyászoló családon kívül Sepsi­szentgyörgy város tanácsa és a Jókai-nyomda r.-t., a­melynek Málik Loránd előbb felügyelő-, majd igazgatósági tagja volt,­­ adott ki gyász­­jelentést. Temetése január hó 16-án ment végbe a hatóságok és a lakosság osztatlan, meleg részvéte mellett. 1. szám. VÁROS ÉS VÁRMEGYE.­ ­ A városi tisztikar kiegészítése. A vá­rosi közigazgatási ügymenet lassan teljese lehetetlenné válik. Dr. Benedek Istva tanácsos katona, Málik Loránd alpolgármes­ter a város osztatlan részvétére és fájdalmár nem rég elhalt, Stas József főjegyző Békés­csabán van, Gyárfás László aljegyző pénztárost helyettesíti. Dr. M­é­s­i­k Endre tiszt ügyész, kit helyettesítésre használni lehetne szintén katona s igy az egész tanácsnál B­á­l­i­n­t Dénes polgármester és Gy­ár­f­a István fő­számvevő maradna az óriási munka elvégzésére. A főszámvevőnek különösen a főkönyvek elvesztése folytán, a maga ügy­köre is túl sok , a polgármester pedig jóllehe este is dolgozik hivatalában,­­ nem képes­­ ember helyett egymaga dolgozni, a­mikor reg­geltől estig állandóan felekkel és katonai ható­ságokkal kell érintkeznie. Ezen a tűrhetetlen állapoton feltétlenül segíteni kell. Bálint Dénes polgármester a maga hatáskörében is tehet intézkedést, de meg kell ezt ten­nie az alispánnak is a közigazgatás zavartalan menetéért.­­ A közvilágítás korlátozása. A polgár­mester rendeletére az utcai villanyos világí­tást lényegesen korlátozta a Ganz cég és tel­jesen beszüntette a napi áramszolgáltatást, éj­jel pedig csak 11 óráig nyújtanak áramot. Mindenki csak helyeselni tudja a polgármester intencióját, de a kivitel mikéntje ellen alapos kifogásaink vannak. Ha a fenyegető szénhiány miatt meg is barátkozunk az utcák sötétségé­vel, de a magán háztartások áramszolgálta­tásának elvonása lehetetlen állapotokat teremt. Petróleumot, gyertyát kapni nem lehet, szóval az elektromos áramot nincs mivel pótolni. Ilyen körülmények között egy egész várost sötétségben tartani nem lehet, hiszen lehet-­ nek betegek, kik ápolásra szorulnak és min­den pillanatban adhatja elő magát helyzet, a­mikor világosságra van szükség. Gondoskod­jék a város faszénről, a­mit saját erdejében égethet, kérjen kokszot a kormánytól, de ez a túlradikális intézkedés tarthatatlan. SZÉKELT NÉP — A SZÉKELY NÉP kiadó­hivatala és szerkesztősége ez után közli tisztelt előfizetőivel és olvasói­val, hogy a rendezettebb viszonyok helyre­állásával a Székely Nép a lehetőséghez képest megjelenik és a legújabb napi hivata­los jelentéseket fogja közölni. — Egyben kér­jük a t. postahivatalokat, hogy a­mennyiben olyan előfizetőnk címére küldjük a Székely Népet, a­ki még haza nem tért, — szí­veskedjenek a lappéldányokat „Elutazott“ jel­zéssel a kiadóhivatalhoz visszaküldeni. — II. Vilmos császár születés­napja. Mit, január 27-én ünnepük a németek II. Vilmos német császár szü­letésnapját. A nevezetes évfordulón a helyben állomásozó német katonaság testületileg jelenik meg a hálaadó isten­­tis­teleteken, délután pedig a sétatéren a katonai zenekar térzenét ad.­­ A „Pro Transsylvania“ kormányzó tanácsa vasárnap tartotta alakuló közgyűlését nagy közönség jelenlétében Kolozsvárt. A gyűlést gróf Mikes Arminné nyitotta meg igen szép és hatásos beszéddel. Ezután Ugrón Gábor képviselő üdvözölte a megjelenteket. Ugrón beszéde végeztével a kormányzó ta­nács és intéző bizottság alakult meg. Elnök : [Dr. Ugrón Gábor, elnöknő : gróf Mikes Eminné, ügyvezető-igazgató : Dr. Zombory László. A tagok között vannak Pálmai Jenke, báró Szentkereszt­y Bála. — a postai bélyeges és értékcikkek érvényességének meghosszabbítása. Mindazok jó postabélyegek, értékcikkek,­­ ds­egély­­i bélyegek és levelező­apok, melyek 1916 decem­ber végével forgalomból kivonandóknak jeleztet­ek, az 50 Alleres postabélyegek kivételével, további intézkedésig forgalomban maradnak. — A petróleumhiány és a kisipar. Az est beálltával valóságos egyptomi sötétség borul mostanában a vidékre: nincs petróleum. Az eddig lenézett, kellemetlen illatú folyadék el­hagyta szerény társadalmi helyét és egy szökés­sel a ritka, drága kincsek között termett. Dél­után 5 órától kezdve megszűnik falun minden forgalom, bezárnak boltot, hivatalt , a világos­ság hiánya miatt szünetel minden társadalmi és gazdasági élet. Különösen megérzi a petróleum hiányát a minden segédeszköztől megfosztott, a háborús mizériáktól agyongyötört kisiparos, a­ki ugyancsak rá volna szorulva arra, hogy az esti órákban se pihentesse szerszámját. Azonban nemcsak a világításra szükséges petróleumot nem tudja megszerezni, hanem még a termeléshez nélkülözhetetlen petróleum­hoz sem juthat. Pedig a csereuzsora még mindig bőséges készletekkel rendelkezik. Ily viszonyok között aztán ne csodálkozzunk azon, hogy az anyaghiány mind nagyobb arányokat ölt. A termeléshez szükséges petróleum bizto­sítása minden más igényeknél előbbrevaló közérdek, ezt szeretnék az illetékesekkel meg­értetni. — Kereskedők és iparosok szabadságolása. A kereskedelemügyi miniszter arról értesítette a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy a honvédelmi miniszter 42278813—1916. szám alatt kelt rendeletével utasította valamennyi honvédkerületi parancsnokságot, hogy az üzlet­­körök fontos évi zárlataira való tekintettel a mögöttes országrészben szolgálatot te­ljesítő kereskedők és iparosok szabadságolása ügyében beérkezett kérvénye elintézésénél a mennyire a katonai viszonyok megengedik, az 1916. évi 1251 el­.sz. honvédelmi miniszteri rendelet 1) és 7. pontjai tekintetbe veendő. Erről az érdekeltek értesittetnek. — Az erdélyi oláhok „Panaszlevelek Erdélyből« címen írja a Vármegye c. lap . A legutóbbi tíz nap alatt igen sok panaszos levelet kaptunk Erdélyből, melyben feltétlenül megbízható, előkelő közigazgatási tisztviselők panaszkodnak a­miatt, hogy sokan az erdély­­rászi oláhok közül, a­kik önként távoztak el a visszavonuló oláh katonasággal, most, hogy Románia helyzete végzetesre fordult, vissza­térnek M­agyarországba, távollétüket azzal ta­kargatva, hogy az oláh katonaság, mint túszo­kat hurcolta el őket otthonukból. Ennek az állításnak valótlanságát a legtöbb községben tanukkal lehet igazolni, de az ily módon kény­szerűségből hazatért renegátoknak nem esik semmi bántódásuk, ügyész, csendőr nem törő­dik velük és igy a közigazgatásnak sem áll módjában őket felelősségre vonni. A nemtö­rődömség és tétlenség miatt nagy az elkesere­dés az erdélyi magyar és szász lakosság köré-­­­ben és értesülésünk szerint a parlamentben is szóvá fogják tenni az áldatlan erdélyi álla­potokat. Ú­ — Halálozások. A kálnoki unitárius egyház­­község gyászlapon tudatja, hogy lelkipásztora tiszteletes Székely Zsigmond életének 6- ik évében folyó hó­ti­ 25-én súlyos betegség után elhunyt. Az oláh belő­r-e­zés alatt úgy az elmenekült, mint itthon maradott­­ híveinek javait a legnehezebb helyzetekben is vé­­gve­­delmezte s most, mikor végzett nagy munkája után a d-­­ visszatértekkel együtt örvendezhetne székely faja , megszabadulásán : szive kihűlt és ajka elnémult " . Temetése ma szombaton délután 2 órakor lesz. — en kiterjedt család tudatja, hogy I­n­c­z­e Ferencné Fi­­szül F­e­rencz Zsuzsánna január 24 én életének , 76 ik évében elhunyt. Temetése tegnap délután 2 órakor volt Sepsibodokon. i-\ — Szabadulás az oláh fogságból. Az­­ oláh csapatok, mint ismeretes, Kisborosnyóról jegy­áriasszonyt, Tompa Miklós volt három­­­- szekr­ettyei alispán leányát ,­ó­z Bélanét Er­st­délyből való menekülésük alkalmával maguk­ig k­i hurcolták. Lépések történtek érdekében de a nagy felfordulás következtében, a­mely­­i Romániában csapataink diadalmas előrenyo­­­­mulása következtében bekövetkezett, diplomá­id c­al után, Réz Béláné sorsáról semmiféle­­ felvil­ágosítást nem lehetett kapni, most azonban jó napokban­­ váratlan és örvendetes fordu­­­­­­lat állott be ez ügyben, mert Réz Belane­t január hó 13-án Bukarestből teljes egészség­ü­ ben családj­a körébe visszaérkezett. R­é­z Be­­­lanet Kisborosnyón október hó 7 én tartóztat­­­tak le az oláhok, Kisborosnyó környékén élő oláh parasztok denuncialasars és az oláh had­­bíróság az oláh csapatok kárára állítólag el­­követett kémkedés miatt halálra ítélte. Az íté­­­­­letet azonban csapataink gyors előnyomá­­sa­­ következtében nem tudtak végrehajtani és s igy az úriasszonyt más letartóztatott magyar állampolgárokkal együtt, a r­enekü­lt oláh csa­­­­patok magukkal harcoltak, így került leirh­a­­tatlan szenvedések között Bukarestbe, a­hol embertelen bánásmódban részesült és tíz napon i­s keresztül száraz, ehetetlen kenyéren kívül,­­ más táplálékot nem kapott. Csak decemberi­­ hó 6-án végződtek az urrasszony szenvedései,­ a­mikor a német ca­patok Bukarestbe bevo­­­nultak Ettől a perctől fogva Réz Bélanénak , megkülömböztetett bánásmódban volt része. A fentebbiekben említett november hóban tör­­­­tént intervenció következtében ugyanis a kül-­­­­gyminisztérium egyik tisztviselője, kevéssel­­ a bevonulás után azonnal érdeklődött Réz­­ Beláné sorsa iránt és a mikor ottlétét megái-­j -­ lapították, egy konzulátusi tisztviselő személye­sen kereste fel és a legnagyobb előzékenység­gel állt minden irányban rendelkezésére. — A gazda és hadifogoly. Az eddgi ren­delkezések szerint, ha valamely gazdától a hadifogoly megszökött, a gazda elvesztette a­­ fogolyért lefizetet 30 kor. biztosítékot és ezzel­­ az ügy a gazda részéről el volt intézve, ha csak a szöktetésben részes nem volt, vagy különös okot a szökésre nem szolgáltatott. A­­ nagyszebeni katonai parancsnokságnak egy mor megjelent rendelete értelmében a meg­szökött fogoly előállításával felmerülő költsé­gek, valamint az elfogatási jutalom is, a­mi 50 kor., a gazdát terhelik. Ez egy újabb te­her a gazdára, mely még jobban megnehezíti a foglyok igénybevételét. IPAR, KÖZGAZDASÁG, X Az ötödik hadikölcsön Az V-ik hadi­­kölcsön eredményét szakkörök 2 milliárdra becsülik, míg az osztrák ötödik emisszió meg­haladja a 4 milliárdot. Az első négy magyar kibocsátás eredménye a következő volt: első hadikölcsön 1,175 millió korona, második hadi­kölcsön 1,132 millió korona, harmadik hadi­­kölcsön 1,985 millió korona, negyedik hadi­­kölcsön 1,930 millió korona, összesen 6 222 millió korona. Az öt magyar hadikölcsön tehát több mint 8 milliárd koronát eredményezett. Társszerkesztő: XDa­rriolsos3 Ödön d.x. Felelős szerkesztő : Zentai X­eó dr 1917. január 27. „Gazdák Biztosító Szövetkezne“ Brassói Vezérképviselősége:­ értesíti tisztelt tagjait és kép­viselőit, hogy az oláh betörés következtében ideiglenesen beszüntetett működését is­mét megkezdte és kéri tag­jait, hogy a hátralékos biz­tosítási díjakat saját érde­kükben azonnal fizessék be. Visszatért képviselőket kérjük, jelentkezzenek­­: Irodák, Kolostor­ utca 34. szám, emelet. Jótállás a biztos eredményért. 'dsi# Törvényesen védve! ! Reitter Oszkár nagybecskereki ny. főkapitány és fajbaromfi­­tenyésztőnek nagyszerű­ találmánya a „PATKÁNIN“ patkányirtó-szer, (r.em méreg), mely emberre és háziállatokra nem ártalmas és felülmúl minden más irtó- 1 rinhn-7 őrei í K mely elegendő ko­szért. I UUUUu dl d a ft,­rülbelül 60 patkány kiirtásához. — Minden dobozhoz használati utasítás van mellékelve Ismertető prospektust, melyben le van írva, hogy különféle nagyságú gazdaságban hány adag használandó, kérésre ingyen küld a PARKANIN gyár egyedüli elárusítója, a Torontáli Agrárbank Részvénytársaság, Nagybecskereken. Mihály J. Gyula :::: KÖNYVKÖTŐ :::: a menekülésből vissza­térve, könyvkötészetét ÚJBÓL ÜZEMBE HELYEZTE Sepsiszentgyörgyön :: gróf Mikó­ utca 20. sz. a. Elvállal minden szakmájához tartozó munkákat­ :: :: A HIRDETÉSEK :: „SZÉKELY NÉP“ részére felvétetnek a kiadóhivatalban :: Nyomatott 1917. Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda részvénytársulat könyvnyomdájában. Munkás életének emlékezete legyen áldott!

Next