Székely Nép, 1919 (37. évfolyam, 1-7. szám)

1919-01-01 / 1. szám

1. szám. Sepsiszentgyörgy.______ XXXVII, évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre ... 24 K. Félévre ........... 12 K. yegged évre _ (i Ä. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség : Csíki-utca S. szám. Szerda, 1919. január 1. Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy ön Csikí-utca 8. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWX Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. 1918—1919. Évek múlnak, évek jönnek s a halandó ember megille- tődve érzi a múlandóság sze­lét, a jövő rejtelmes voltát. Így van ez közönséges években is, mennyivel in­kább most, mikor sorsdöntő esztendőtől búcsúzunk s talán még nagyobb idő elé nézünk. A háború alatt csak a nehéz küzdelem sikere, a béke vá­gya töltötte be esztendő for­dulásakor a lelkeket. Most pedig, egy igaztalan és ke­serű végzet súlya alatt várják milliók a békét, a mely még rejtelmesebb, mint a milyen maga a háború volt. Nem igy képzeltük a bé­két. Nem úgy akartuk és nem igy vártuk, hogy ennek jelébeu méltatlanságok és vad indulatok áradata zúdul­jon ártatlan, már eddig is sokat szenvedett milliók fe­jére. Most már bizonyos, hogy az uj esztendő elhozza a békekötést, de ez a legna­gyobb kérdés — mennyi igazság és mennyi emberség lesz benne ? Áldás fakad a nyomában, vagy átok ? Meg­nyugvás, vagy újabb vér­patak ? Himnusz, vagy uj harcra hivó harci dúl ? Sajnos, a jelek arra mu­tatnak, hogy a béke még nem érett meg s az igazsá­gos béke csak képmutató jelszó, a mely alatt mohó hódítási vágyak lappanganak. Még félelmes történelmi erők­nek kell érvényesülni, hogy az indulatok, érzések salakja kiváljék s a humanizmus becsületes eszményisége dia­dalra jusson. A béke éve még sok, sok meglepetéssel, uj viharral jöhet el, a me­lyet férfiasán állanunk kell. Mi bízunk a történelmi igazságban, a melynek érvé­nyesülni kell minden kor­szakban s a mely erősebb, mint az egyes emberek. Bí­zunk nemzetünk jövendőjé­ben, a melyet időszaki vi­harok meg nem semmisíthet­nek. Hisszük, hogy az uj esztendő uj korszakot nyit meg s eljuttat az igazságos kibontakozáshoz. Ezt az uj évet várjuk, reméljük; A szászok és az ön­rendelkezési jog. A német-szász nemzeti taná­csok a napokban Nagyszebenben teljes üléseket tartottak, a melyek­nek lényege a Wilson-féle önren­delkezési jog érvényesítése. A többek közt a szászok egy német egyetemet kívánnak felál­lítani, közigazgatási tekintetben pedig arra törekszenek, bogy az összes délkeleten lakó németség egy kormányzósággá fejlesztes- sék. Ennek kifejtésére Bedens Gusztáv egy nagyobb tanulmányt adott elő, a melyben fejtegette, hogy a szász német részbe kel­lene kapcsolni Bukovinát is, a melyben 170.000 német, 10.000 magyar és 270 000 egyéb nem­zetiségű egyén lakik. Bukovinának — Írja Bedens — csak fele román 450.000 lakóe- sal, a kik közül 270 ezer román, 170 ezer német, 10 ezer magyar. Bukovina kis területe az er­délyi részekhez lenne csatolandó. (Bedens itt .Erdély“ alatta gyula- fehérvári gyűlés által elszakittatni kívánt 26 magyarországi várme­gye nagyrészét érti.) Ez a terü­let egy külön kormányzóság lenne, a mely terület a maga román, magyar és német országrészeivel egy népszövetség lenne svájci mintára, a mely területen 2800 ezer román 1500 ezer magyar és 600000 német lenne. Ezen a területen a németek és szászok részére teljes önkor­mányzatot, három folyamodásu bíróságot stb. igényel. Ezután Bedens részletes be­osztását közli az erdélyi szászok lakta vidéknek, a melyen 4 vár­megye volna alakítandó. Szeben, Brassó, Segesvár és Beszterce. Ennek a négy vármegyének szá­szok lakta vidékén — 8 város­sal együtt — 220 község lenne. Lakosainak száma 400.451. Ebből szász 201.067, román 132 939 és magyar 49 370. Ezen alkalommal csak annyit jegyzünk meg a szász törekvé­sekre, hogy hol van ezektől a tö­rekvésektől a székelység érdeke, a mely területileg összefüggőleg az egész Erdély legmagyarabb vármegyéit lakja s lélekszámra is jóval nagyobb, mint a szász- ság s az önrendelkezési jog vilá­gos értelme szerint minden kö­rülmények közt feltétlenül jogot kell, hogy tartson az önkormány­zathoz ? Persze, ezt a kérdést tisztázni lehetett és kellett volna már jó­val előbb, a mikor még a szé­kely vármegyék érintkezhettek volna s közös gyűlésen hozhatták volna meg szabad és jogos el­határozásukat. = A részleges kormányvál­ság. Félhivatalosan jelentik, hogy a minisztertanácson sajnálattal vették tudomásul Lovászy Márton kullusz- miniszter lemondását. A miniszter- tanács határozata alapján Károlyi föl­ajánlotta a kultusztárcát dr. Apáthy főkormánybizlosnak, a ki a fölajánlott miniszteri tárcát az erdélyi helyzetre való tekintettel nem fogadhatta el, nehogy a mai súlyos időben meg- futamodásnak tartsák távozását. Lo­vászy kijelentette, hogy lemondott, mert a .külpolitika alakulását nem nézhette nyugodtan és nem vállalhatta érte a felelősséget. (Lovászyt úgy in­formálta a Svájcból hazatért Eszter- házy Mihály gróf, Batthányi Tivadar volt belügyminiszter veje, hogy az antant kormányai a magyar kormány mostani összetételével szemben ellen­szenvvel viseltetnek. Ez az információ lett volna befolyással Lovászy elhatá­rozására . . .) Egyébként Lovászy a következőket mondotta: Miután már beadtam lemondásomat, fölkeresett Hock János, a Nemzeti Tanács el­nöke, a kinek főbb kérdése az volt, hogy vállalnám-e a kormányt ? Ká­rolyi ugyanis több Ízben kijelentette, hogy teljesen polgári kabinettel nem vállalkoznék a további kormányzásra. Erre igy válaszoltam: Hajlandó va­gyok tárgyalni különböző pártokkal és ha a tárgyalások megfelelő ered­ménnyel járnak, igenis vállalom a kormányt. Alapítványok és ado­mányok. A Széliéig Mikó Kollégium pénz­tárába az 1918-ik év folyamán a következő alapítványok és ado­mányok folytak be : 1. Ösztöndíj­alapokra : Bitai Géza egerpataki reí. lelkésztől 100 K, Mihály Já­nos oltszemi földbirtokostól 500 K, Pajor Győző zászlóstól 50’80 K, az 1918. évben érettségizett ifjúságtól 500 K, Végh Andor főhadnagytól 1000 K ; II. a sze­gény tanulók könyvtára gyári- pitására : Felszeghi István tanár­tól 7 K, Deák Barabás barátosi földbirtokostól 120 K ; III. az ifj. ének-zene-alapra : Óvári Károly sepsiszentgyörgyi földbirtokos, ref. egyházi fógondnoktól 20 K, tanügybarátoktól a jun. 15-én rendezett ifj. kirándulás alkalmá­val 60 K, az évvégi záróünnepé­lyen önk. adományokból 52 65 K ; IV. tetszésszerinti jutalmazásokra: dr. Benedek Zoltán várm. főor­vostól 30 K, Diénes Kálmán ta­karékpénztári igazgatótól 20 K, dr. Kiss Ferenc pénzügyi taná­csostól 20 K; V. a Kollégium hősei emlékének megörökítésére 42 címen 3490 53 K ; VI. a tápin­tézeti alapok gyarapítására: Nagy Károly ref. püspöktől 1000 K, Bodor János szászvárosi ref. lel­késztől 8883 K, Bartha László nagyborosnyói postafőnöktől 20 K ; VII. a reformáció 400-ados s a kollégium főgimnáziummá fejlődésének 25 éves fordu’ója alkalmából létesített iskolai fenn­tartási alapra : Bitsy Sándor nyug. p. ü. t, gidófalvi földbirtokostól 1000 K, Zathureczky Kálmán fő­szolgabíró, erdővidéki ref. egy­házmegyei főgondnoktól 1000 K, özv. Gazda Istvánná illyefalvi föld- birtokos emlékének megörökí­tésére gyermekeitől Gazda Jenő­től, Gazda Iréntől és Gazda Rózsi­kétól 500 K, Szabó Zoltán tábor­noktól 100 K, a Kiinger c gtől 100 K. Nagy Gyula kereskedőtől 26'20 K, a szeptember 24-én tartott év­nyitó ünnepélyen a ref. várierop- lomban perselypénzben 503-35 K, az ugyanakkor Nagy Karoly püs­pök látogatása alkalmából rende­zett közebéden, egyesektől 94 K, az ugyanakkor rendezett vallásos estélyen önkéntes adományokból 44P34 K, a bikfalvi tanuló ifjú­ság nyári estélyének jövedelmé­ben 308P0 K; VIII. a kirándu­lási alapra: dr. Benedek Zo'tán várra, főoivostől 450 K. Összesen befolyt tehát 11602m70 Km Ezenkívül az elöljáróság dec. 18. gyűlésén bejelentetett dr. Papp Eudre hosszufalusi ügyvéd 2000 K ÖDképzőköri alapítványa, to­vábbá Kónya G\örgy' augyalosi földbirtokos 6000 K és Konya Kálmán uagyborosnyói földbir­tokos, elölj .rósátri tag 6000 K alapítványa, 12000 K alapítvány rendelteteset az alapítók még nem közöltek. A felsorolt különböző címeken a kollégium vagyonának 1918. évi gyarapodása e szerint összesen 25602‘ 70 K. Fogadji-k az összes kegyes szivü alapítványt tevők és ado­mányozók a kollégium elöljáró­ságának és tanári karának ezen a helyen is hálás köszönetét. Nemes példájuk, mellyel szeret­teik emlékét megörökíteni vagy az iskola kulturális és hazafias hivatását elősegíteni igyekeztek, a mai válságos időkben fokozott mértékben buzdítson másokat is székely fajunk előhaladása érde­kében nemes példájuk buzgó követésére ! Sepsiszentgyörgy 1918-decem- ber 31. Csutak Vilmos koll. igazgató. A keletmagyarországi főkor- mánybiztosság ügyosztályai, A népkormány felhatalmazása alapján a kolozsvári Nemzeti Tanács a következőképen szer­vezte meg a főkormánybiztosság ügyosztályait: I. Elnöki ügyosztály : Vince Sándor dr. alelnök. II. Pénzügyi ügyosztály : A) Az adminisztratív ügyek veze­tője : Szathmáry Ákos. B) alosz­tály : A pénzügyi politikai alosz­tály vezetője: dr.Wertheim Mór.

Next

/
Thumbnails
Contents