Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)

1920-04-01 / 1. szám

1 szám. mind többen követelik egy párton­­kivüli kormány megalakítását. (Ennek a hírnek ellentmond a pártok együttműködéséről szóló temesvári hír.) «­ Havit hír a békéről. A kolozsvári U­j Világ jelentése szerint A­p­p­o­n­y­i Albert gróf megtagadta a békeszerződés alá­írását. E jelentés azonban téves, mivel hiteles hírek szerint a békeszerződés végleges szövegét át sem nyújtották s igy az alá­írás megtagadható se volt. — A kisebbségi képviselők választása. A B­rasa­ói Lapok bukaresti jelentése szerint az újonan kiadandó választási rende­let szerint a kisebbségek képvise­lőit csak akkor lehet megválasz­tottaknak tekinteni, ha a válasz­tói névjegyzékben felvett válasz­tók abszolút többsége tényleg leszavazott reájuk. Mivel szava­­lati kényszer nincsen,­­ ez az intézkedés esetleg több helyen meghiúsíthatja a választást. Veszélyt a dán trón A király elmenekült, de vissza­tért. — Szocialista vélemény. — Saját tudósítónk távirata. — Koppenhága, márc.St. Schles­wig északi részének politikájára nézve kitört a politikai válság, melynek bonyodalmai egyre nő­nek. Sem az ellenzék, sem a je­lenlegi kormánypárt nem vállal­ják a kormányt. A király a zavargások miatt elmenekült, de később visszatért a reakciósok tanácsára. A szocialista párt felfogása sze­rint a király trónjával fizeti meg azt a pucscsot, hogy a parlament ellenére a reakciósokkal akar kormányozni A szocialisták ultimátumban követelték parlamentáris kor­mány alakítását, mit a király elutasított. Erre proklamálták az általános sztrájkot. A német válság. Borni­, márc. 31. A birodalmi kormány felhívta a forradalmáro­kat, hogy azonnal tegyék le a fegyvert és csapataikat oszlassák fel, mert különben az államhata­lom erejével lépik fel ellenük. Berlin, március 31. A nemzet­gyűlésen a birodalmi kancellár nagy beszédben fejezte ki a kor­mány programmját, amely sze­rint a kormány a koalíció talaján áll, a­mely ma egyedüli biztos alapja minden német politikának. Az új kormány legfőbb köteles­sége lesz a választásokig a de­­centralizációt még jobban meg­erősíteni. Aki Knappal és fellá­zadt társaival tartott, annak el kell tűnnie. Közelebbről a kor­mány a hűtlen katonai köteléke­ket fel fogja oszlatni és helyekbe az összes társadalmi osztályokból alakuló Landwehrt létesít, azon gazdasági ágakat, a­melyek azokra megértek, szocializálni fogják, így első­sorban a szén- és vas-szindikátusokat. A béke­szerződést legálisan akarják végrehajtani. Az új kormány tár­gyal az ententével, hogy enged­jék meg a fenyegetett bánya­vidéken nagyobbszámú haderő tartását, de a franciák ennek el­lenében Frankfurt, Darmstadt és más városok megszállását kívánja. A kormány ebbe nem mehet bele. A siónok kifejti, hogy a német államban nincs helye semmiféle diktatúrának. A hazaárulók saszo­­rúan megluenek büntetve. A jobb­oldali pártok sem vonhatják ki magukat a felelősség alól. Szónok azzal vádolja őket a német nép előtt, hogy másodszor is elvesz­­tették a háborút Németország szá­­mára. Egyetlen eredménye a pucs­­nak az, hogy a külföld is meggyő­ződhetett arról, hogy a naciona­lizmusnak és militarizmusnak vége van Németországban. A bolseviz­­must is teljes határozottsággal el fogják hárítani, de a legfőbb veszély jobbról van. Nem kétel­kedik benne, hogy vádjuk alap­ján a német nép igazságos bün­tetéssel sújtja a bűnösöket. Müller beszéde után­­­eghien a szociális demokraták pártja nevében biztosította az új kor­mányt támogatásáról. Beecke­ a független szocialisták részéről el­lenben nem bízik benne, különösen bizalmatlan Messeler hadügymi­­nisz­errel szemben. Utána Gessler szólalt fel ,kijelenti, hogy az el­­lenforradalomban részes tisztek fel lesznek mentve állásuktól. A Landvwehrt alaposan megfogják tisztítani és azutan legszélesebb demokrata alapokon újjá fogják szervezni. Tirol az antantho­­­nnsbruck, március 31. A tartományi kormány és tartománytanács határozatot hozott, mely szerint Tirolból küldöttség megy Bécsbe az entente misszióhoz, hogy fel­tárják Tirol rettenetes gaz­dasági helyzetét és rámutas­sanak arra, hogy a jelenlegi helyzetből csak a Németor­szághoz való csatlakozás mentheti meg Tirol népét. SZÉKELY NÉP 1920. április 1. Nitti a külpolitikáról. Róma, március 31. Nitti tegnap mondta el expozéját. A külügyi helyezetre nézve kifej­tette, hogy Itália mind­­ szigorú egyetértésben működött szövet­ségeseivel. A jugoszláv kérdés elintézése sok nehézségbe üt­közik, de reméli, hogy köz­vetlenül meg fognak velük egyezni. Oroszországra nézve közli, hogy a munkásvezéreknek engedélyt adnak, hogy az ottani helyzetet tanulmányozzák. A török kérdés­ben Nitti a törököknek Konstanti­nápolyban maradása és a kali­­fátus fentartása mellett van, de a tengerszorosok szigorú ellenőrzé­sét és Kisázsia kincseinek biz­tosítását kívánja. Olaszország gazdasági helyze­téről szólva, rámutat a szén és vashiányra és felhívja az összes pártokat, hogy hassanak oda, hogy a munkásság teljes erővel dol­gozzék a gazdasági helyzet kon­szolidálásán. A beszéd a szélső szocialistá­­kat kivéve, nagyon tetszett. A Maresti Tasig, Goga és Maniu szerepe. Bukarmat, március 31. Goga Octavian huszad magával kilépett a pártból és csatlakozott Avarescu miniszterelnök nápligá­­jához. Bukarest, március 31. A ki­rály kihalgatáson fogadta Mádru Gyulát, ki kijelentette a király­nak, hogy a nemzeti párt nagy politikai hibának tartja a kor­mányzó tanács feloszlatását. Bukarest, március 31. Egy bukaresti lap interviút közöl Ma­­niuval, aki újból kifejti álláspont­jait Avarescu kormányával szem­ben, a­mely ha nem is alkot­mányellenes, inparlamentáris is, mert a kormányalakításnál a par­lament többségének véleményét meg se kérdezték. Ami a parla­ment feloszlatását illeti, azt várni lehetett és nem hiszi, hogy az erdélyi nemzeti párt demokráciája sietette a feloszlatást, de ha így is volna, akkor sincs pártjának mit sajnálnia. Pártja magatartá­sára vonatkozólag a gyulafehér­vári kongresszus fog határozni. Bukarest, március 31. A vá­lasztójog reformjára nézve annyi ismeretes, hogy a kormány a szászoknak nem ad választhatási vegyis passzív választói jogot. A kormányzó tanács fel­oszlatása ellen. Bukarest, március 31. Az erdélyi nemzeti párt áp­rilis 15-re Gyulafehérvárra kongresszust hív össze. A párt vezetői hangoztatják, hogy a kormányzó tanácsot királyi dekrétummal felosz­latni nem lehet és e kérdés­ A békekonferencia munkája- Paris, március 31. London­ból jelentik, hogy a békekonfe­rencia szombaton megállapította Örményország új határait. Wilson kívánságának megfelelően az ör­mények szabad utat kaptak a tengerhez Batum és Trapezunt között. ben csakis az alkotmányos­ gyűlés hivatott és jogosult határolni. A valuta kérdése: Bakerest, márc. 31. A pénz­ügyminisztériumban erősen dol­goznak a valuta megszilárdításán. Két hónapon belül tervezik a valuta egységesítését. Ezenkívül az importot teljesen beszüntetik a gazdasági gépek kivételével, se exportot pedig minden erővel tá­mogatják, mely exportált anya­gokat lejben kell fizetni. Így re­mélik a valuta javulását. Lengyel—orosz háború, Varsó, március 31. A bolse­visták újabb nagy támadást intéz­tek a front minden részén mérges gázokkal, a lengyel csapatok visz­­szaverték őket. Moszkva, március 81. A szov­jet kormány békejavaslatára a lengyel kormány Helsingforsot ajánlotta a tárgyalások szín­helyéül. Csiczerin azt válaszolta, hogy nem fogadhat el egy harcvonal­­ban fekvő helyet, inkáb semle­ges területet ajánl, esetleg Eszt­­landban. Az orosz kormány meg van győződve, hogy a tárgyalási sz­ébely megválasztása nem les a akadálya a béketárgyalásoknak. Vilmos császár ü­gye. Pária, márc. 31. A Vilmos ex-császár feletti ítélkezés hiába­való a­míg ki nem szolgáltatják, és ezért nem is ül össze a bíróság. Új párt Angliában, London, március 31. Loyd George az alsóházban kijelentette, hogy javasolni fogja egy új párt alakulását. Az orosz választások, Moszkva, március 31. A vá­lasztásokon 1326 kommunistát, 1T1 pártonkívülit és 17­ Wendevskit választottak meg. Tárgyalnak a magyarokkal ? Tárgyalnak a román politikusok. — A szocialisták a választási küzdelemben. — Saját tudósítónktól. — Sepsiszentgyörgy, március 31. A Székely Népnek mód­jában van hírt adni ama tárgya­lásokról, melyeket román vezető politikusok a közeli választások alkalmából a magyarság meg­nyerése érdekében folytatnak. Ezen tárgyalások megindításáról már hírt adtak bukaresti távira­tok. Nem akarunk az esemény politikai jelentőségével foglal­kozni, csupán híreket regisz­trálunk. Tudósításunk egyébként ez: A parlament feloszlatását kö­vető választási harc igen heves­nek ígérkezik, mert Avarescu és politikai barátaival szemben nem­csak az erdélyiek, hanem a buko­vinai és besszarábiai képviselők is állást foglaltak. A szocialisták maguk is tevékenyen részt akar­nak venni a választási küzdelem­ben. Az esélyek kiszámíthatatlanok s ezért Avarescu elsőnek kereste az érintkezőit a szászokkal és magyarokkal. Arról van szó, hogy messzemenő en­gedményekkel biztosítsák a ki­sebbségek támogatását. Ugyan­ilyen tárgyalásokat folytatnak az ellenzékiek is. A tárgyalási anyag részletei még ismeretlenek, de a cél nyilvánvalóvá teszi a való­színűen felszínre vetődött kér­déseket. A szocialisták, főleg az er­délyiek, szintén részt akarnak venni a választási küzdelemben. Ennek feltételei felől az erdélyi központi pártvezetőség ezeket mondotta a Keleti Újság munkatársa előtt. — A pártnak még egyáltalá­ban nem volt módja határozni

Next