Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)

1920-09-16 / 42. szám

42. szám. Sepsiszentgyörgy. XXXVIII. évfolyam. Csütörtök, 1920. szeptember 16. Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Előfizetési árak : Egész évre ... SO Leu Félévre_ _ 4,0 Len Negyed, évre 20 Leu Egy hóra _ 8 Leu Egyes szám 1 Len. Szerkesztőség : Ciki­ utca I. szám. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy­ön Csíki­ utca 8. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megjelenik hetenkint kétszer: HÉTFŐN és CSÜTÖRTÖKÖN. Vajjon érdeke-e Romániának az, hogy azok a fiatalemberek, kik itt egyetemi tanulmá­nyaikat tovább folytatni nem tudják, mindannyian Magyar­­országba menjenek? Lehet-e érdeke egy államnak az, hogy elszakítsák a hűt az apjától, testvért a testvér­től? Elhiheti-e akárki józan ésszel azt, hogy a legszoro­sabb köteléket, mit a ter­mészet alkotott s a­mely szülő és gyermek, testvér és testvér közt fennáll, egy oly értelmű írással, hogy többé ez országba vissza­térni nem fog, szét lehet szakítani ? Mit gondol a ro­mán kormány, melyik fon­tosabb állami érdek, az-e, ha itt mindenki megnyu­godva békés foglalkozása után lát, vagy ha állandóan aggódva szerettei sorsa fe­lől, csak arra gondol, hogy szüleit, testvéreit, gyermekeit bármi úton-módon viszont­láthassa ? Miért kényszeríti a román kormány véreinket kiván­dorlásra, hiszen elsősorban a román állam érdeke kí­vánná meg, hogy azon érté­kes erőket, a­milyent a ma­gyarság minden vonalon kép­visel, elsősorban a saját ré­szére biztosítsa, hiszen ő a ter­mészet rendje szerint hosz­­szú, nagyon hosszú idők el­teltéig olyan erőket ter­melni nem tud, a­milyet egy ezeréves, minden megpró­báltatáson keresztülment faj kifejlett kultúrájával produ­kálni képes ! Hiszen ez közérdek, épúgy érdeke az itt lakó román­ságnak is, mint nekünk. Napról-napra tapasztaljuk, hogy hová vezet az a mód­szer, mikor olyan pozíciókba, ahol a legnagyobb képzett­ség, általános európai mű­veltség és erkölcsi érzék volna szükséges, ezeknek teljes híjával levő, éretlen, félműveit embereket ültet­nek. Már­pedig a világ legna­gyobb filozófusának Gus­tave le Bonnak taní­tása szerint is, a félműveit emberek a legveszedelme­sebbek a társadalomra. Nézzék meg saját állam­­férfiaikat, kik közülük a ki­válóbbak ? Maniu, Vajda, Goga, mindannyian az ezer­éves magyar kultúra emlőin nőttek fel és csak így emel­kedhettek olyan magasra. Milliókat kellene a román kormánynak áldoznia a ma­gyar egyetem, magyar kul­túra fenntartásáért, ha saját érdekét hideg józan belátás­sal megóvni akarja. Mindent el kellene követnie, hogy értékes emberanyagát bizto­síthassa magának, ma pedig úgy csinál, mint az az em­ber, ki értékes sévres-i por­cellán vázáját kidobja az ablakon csak azért, mert nem ő csinálta. A mai gyűlöletteljes sovi­niszta politika előbb-utóbb rettenetesen fogja megbo­­szulni magát, jó volna meg­előzni s mindenkinek meg­adni azt, a­mi megilleti. Magyarországi hirek. Ugrón Gábor szerepe a székely hadosztály körül. — Újabb adatok Károlyi Mihály szerepléséről. — Gróf Szécsen fontos misz­­sziója. — Szövetség München, Bécs, Buda­pest közt. Bécs, szept. 13. A budapesti lapok a következő brit közük: Ugrón Gábor, volt belügyminiszter nemzetgyűlési képviselőnek tudo­mására jutott, hogy róla azt híresztelik, hogy a székely had­osztály lefegyverzését ő okozta. A volt miniszter kutatni kezdte, hogy honnan származik a hír? Megtudta, hogy a megszállott területek törvényhatóságának köz­gyűlésén dr. Nagy János ügyvéd illette ezzel a váddal. Ugrón dr. Kassay Károly nyugalmazott igaz­ságügyminiszteri államtitkár, ügy­véd útján rágalmazás vétsége címén bűnvádi feljelentést tett Nagy János dr. ellen. A bíróság aug. 31-ére tűzte ki a tárgyalást, de a felek kérésére, egyezség reményében, elnapolta. Bécs, szept. 14. A Neue Frei Presse írja : A Tisza-bünper utolsó tárgyalásán a bíróság Pázmándi Dénes volt országgyű­lési képviselőt hallgatta ki, aki Károlyi Mihály szerepléséről mon­dott el szenzációs részleteket, a­melyeknek az a lényege, hogy Károlyi nem követte el a francia kormány rendelkezéseit, sőt az 1918. évi november hó 4-én Diaz és Wéber tábornokokkal kötött fegyverszüneti szerződést készakarva elsikkasztotta. A tár­gyalás valódi szenzációja azon­ban Bartha Albert volt hadügy­miniszter kihallgatása volt, a­ki vallomásában olyan kijelentése­ket tett, melyek egész Magyar­­országot lázba hozták. A volt hadügyminiszter szerint ő min­denkor ellenezte a Pogány-féle alakok kinevezését, azonban Ká­rolyi szinte ráparancsolt. Tud arról, hogy a rendelkezési pénz­tárban 760 ezer korona volt, melyet november 11-én elszámol­tak s melyből Dobónak és társai­nak is tekintélyes összeg jutott. Friedrich István és Halász Lajos államtitkárok tudtak róla, hogy Dobóék állandóan zsarolnak s a mikor Batthányi Tivadar gróf a tanúnak panaszkodott, hogy a Tisz­a-ügyben nem történik semmi erélyes lépés, Friedrich nem vála­szolt semmit a kifakadásra. Tudja azt, hogy Csernyák folyton bejárt Károlyihoz és hogy valósággal terrorizálta az egész kormányt. Károlyi Mihály — mondotta a tanú — két nagy bűnt követett el hazája ellen­ Az egyik bűn az, hogy a Diaz-féle fegyverszüneti szerződést, melynek létezéséről mindenki tudott, nem terjesztette a kormány elé, sőt annak máso­latát íróasztalomról egyenesen ellopta. Károlyi Mihály azonban ezzel sem elégedett meg, mert a­mikor a Mackensen-féle sereg szabad elvonulásáról volt szó s ebben a kérdésben én levélvál­tást folytattam a tábornaggyal, Károlyi Mihály Budapestre ké­rette Mackensent és ott letartóz­tatta. Ez a kormány tudta, aka­rata és beleegyezése nélkül tör­tént. Bukarest, szept. 15. A Pro­­gres írja : Azt jelentik lapunknak, hogy Magyarország bukaresti kö­vetének minden valószínűség szerint gróf Szécsent fogják ki­nevezni. Szécsen gróf Magyar­­ország és Ausztria római, majd párisi nagykövete volt. Bukarestbe való kinevezése elég bizonyság annak, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak szomszédaink a romániai képviseletnek. Szécsen grófot jól ismerik a bukaresti előkelő társadalomban is mivel régebben, Goluc­ovszki követ­sége idején ott mint követségi tanácsos működött. Pária, szept 14. A .Le Jurnal* a francia-magyar egyezménnyel kapcsolatban a következő bécsi táviratot közli : Az osztrák közvélemény egy része hajlandó azt hinni, hogy a Franciaország és Magyarország között nemrégen létrejött gazda­sági szerződés Franciaországnak fölényt biztosít a dunai keres­kedelem terén a többi antant­államokkal szemben. Célzatosnak minősíthető hí­rek szerint Franciaország min­dent megmozgatott, hogy Romá­niának a kis antantba való be­lépését megakadályozza. Paris­ban sokat beszélnek egy Mün­chen, Bécs, Budapest között létre­jövő szövetségről. Irodalom és Művészet. © Új erdélyi folyóirat. Az erdélyi magyar kulturális mozgalmak­ban szeptember 15-től friss lendü­lettel, nagy felkészültséggel, Erdély és Bánát legjobb íróinak és művé­szeinek bevonásával új irodalmi, poli­tikai és tudományos folyóirat kapcso­lódik be: a Napkelet. Hatvannégy oktávoldalon félhavonként jelenik meg a Napkelet, melyet Paál Árpád mint főszerkesztő, Kádár Imre és Ligeti Ernő, mint felelős szerkesztők és Szent­­imrei Jenő segédszerkesztő jegyeznek. Főmunkatársai Janovics Jenő, Bárd Oszkár, Kós Károly, Tabéri Géza és Zsolt Béla. Kívülük a kapcsolt terü­letek minden számottevő írója csat­lakozott már az uj folyóirat gárdájá­hoz s igy abban a helyzetben van, hogy az erdélyi és bánáti irodalom legkiválóbb képviselőjeként jelenhet meg a könyvpiacon. Ára példányon­ként 6 lej. Előfizetési ára negyedévre 32 lei, félévre 50 lei. A Keleti Újság féléves előfizetői 25% kedvezményt kapnak. Kapható a Keleti Újság bizo­mányosainál és könyvkereskedésekben. gyógyfürdő igazgatósága az ásványvizei kezeléséhez tar­tozó raktár- és töltőházon szükségessé vált ép­ületja­­vítási munkákat a fürdőigazgatósági irodában 1920. szeptember hó 26-án d. e. 10 órakor megtartandó versenytárgyalá­son vállalatba adja.­­ Felté­telek megtekinthetők a fürdő­igazgatóságnál.

Next