Székely Nép, 1937 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
1. szám. SZÉKELY NÉP 1937. január 3. A kiállítási iroda készséggel ad felvilágosítást bármilyen irányú érdeklődésre (Budapest, IX , Köztelek u. 8. telefon 18—79—54) Nagyszabású útépítések. A közlekedésügyi minisztérium törvényjavaslatot adott be, melynek értelmében arra való tekintettel, hogy az új úttörvényben megállapított jövedelmek távolról sem elegendők arra, hogy a szükséges útépítéseket s a javításokat végrehajtsák, a pénzügyminisztérium 16 milliárdot bocsát évi részietben az útépíési pénztár rendelkezésére, mégpedig 1937— 38. évben 19 milliót, a következő években pedig 260, 446 446 és 446 raillie lett. Azonkívül a közlekedésügyi minisztériumot feljogosítják, hogy a csekkpénztártól a legsürgősebb útépítési szükségletekre 250 milliós kölcsönt vegyen fel. Az egymilliárdot meghaladó összeg a következő útszakaszok kiépítésére szolgál : Bucureşti—Ploeşti—Braşov—Făgărad, Sibiu—Alba-Iulia—Turda —Cuj, Bucureşti—Giurgiu, Bucureşti—Oltenia, Pitesti—Buzau, Bucureşti—Piteşti, Turnuseverin—Cuj, Bucureşti—Alexandria, Silistra—Constanta, Constanta— Balcic, Cluj—Oradea, Buzău—Cernăuţi, Calarasi—Chiciu, Bucureşti—Urziceni, Buzău — Braila—Galati, Brasov—Tg. Ocna —Slanicon keresztül, Besszarábia főbb útvonalai, valamint több más fontos út kijavítása. Feltűnő, hogy a közlekedésügyi minisztérium útépítési programjából teljesen hiányzik a vármegyénk utainak rendbeszedése, jóllehet a fürdőhelyek miatt több gondoskodást várhatnánk: dr. Kraffe Herman Tg. Săcuesci— kézdivásárhelyi és járási állatorvos és dr. Wagner Ortn—uzoni járási állatorvos. Az alakuló gyűlésen teljes egészében kidomborodott az az elgondolás, mely egész a szindikátus alakulásáig ösztönözte megyénk gazdasági vezetőit és haladni akaró gazdáit. A cél tulajdonképpen az, hogy racionális alapon egy olyan típusú szarvasmarhaállományt tenyészszenek, melynek kiváló egyedei úgy bus, valamint tej és iga szempontjából is kifogástalanok. Ennek a célnak elérése érdekében alakították meg a szindikátust, mely az egész ország területén a huszadik ilyen alakulat s melynek keretei között úgy az apaállatok, valamint az anyaállatok helyes kiválasztása és az ivadékok jó értékesítése is történik. A szindikátus külön ellenőrzés alatt tartja a tagok fajállatait, melyekről úgy tejelés, valamint más alkalmasságok szempontjából hiteles nyilvántartást, tehát törzskönyvelést vezet s ezáltal nemcsak azt éri el, hogy ezután nem kell fajállatbeszerzéseket idegenből eszközölni, hanem még más vidékek vásárlóközönségét is errefelé irányítja. A gyűlésen megjelent gazdák nagy lelkesedéssel csatlakoztak a szép gondolathoz és az igazgatóságba a következő tagokat választották : Gazdasági Kamara megbízottja, gazdák részéről Koós fő állatorvos. Nistor kamarai elnök, Farkas Béla Ilieni—illyefalvi és egy Tg. Săcuesci—kézdivásárhelyi gazda, továbbá Vlad György, Vidor Károly és Zsigmond Ferenc gazdák. Ellenőrző bizottsági tagok : Bozin Imre kamarai titkár, Virág János és Lakatos Dénes gazdák. A szindikátusnak két alosztálya van, mégpedig az egyik Illeni—Illyefalva—Sf. Gheorghe— sepsiszentgyörgy, a másik Tg. 80 évese—kézdivásárhelyi alosztályt állítanak fel, melyek azokban a városokban, ahol iparkamarák működnek, e kamarák mellett, azonban ezektől függetlenül fogják tevékenységüket kifejteni. A cégbejegyző hivatalok élén egy egy törvényszéki biró fog állani. A társascégek és részvénytársaságok tehát csak egy helyen lesznek kötelesek mégjegyeztetni magukat. — Ipari épületek után nem szedik az adómentes házak adóját Az 1935. április 1 -én életbelépett törvény szerint hatszázalékos adó alá esnek az adótörvény 17 ik cikke értelmében adómentes házak. Ezt az adót a hadfelszerelési alap céljaira fordítják. Felmerült az a kérdés, hogy az ipari ingatlanok után, melyek az adótörvény 30 ik cikke szerint házadó alá nem vonhatók, mert az ingatlan jövedelme vállalati adó alá esik, szintén kell-e adót fizetni? A központi adóügyi bizottság azzal az indokolással, hogy az ipari épületek jövedelme vállalati adó alá esik és így ezek az ingatlanok a valóságban nem adómentesek, úgy döntött, hogy a vonatkozó törvényben megjelölt adó nem fizetendő az ipari épületek után akkor sem, ha azok házadómentesek. — Hálás kiSB&Qet. Azoknak, akik felejthetetlen gondos feleségem, az önfeláldozó édes jó anya hirtelen elhunyta alkalmával keserves bánatunkban tartoztak, vigasztalni óhajtottak, valamint a temetésén résztvettek, ez után mondunk fájó szívünkből fakadó hálás köszönetet. Nirtse Dines és családja. — Súlyos pénzbírsággal sújtják a vonatok több hülyét elfoglaló utasait, Bucurestiből jelentik . A vasút vezérigazgatósága foglalkozott azokkal a panaszokkal, amelyek szerint sok kellemetlenséget okoznak a vonatokon azok az utasok, akik a fülkékben kényelmes elhelyezkedésükkel sok helyet foglalnak el és utastársaikat megakadályozzák abban, hogy helyet kaphassanak. Az igazgatóság e határozta, hogy ilyen utasokkal szemben büntető rendszert vezet be. El fogják rendelni, hogy ez egynél több helyet elfoglaló utasokat kizsázolják. Megfizettetik velük annyi menetjegynek az árát, amennyi helyet maguknak lefoglalnak, sőt még ezenfelül büntetéspénzt rónak ki rájuk. Szindikátusba tömörülnek megyénk fajállat-tartó gazdái. December 13 én gazdáink saját érdekeik védelmére és a megye általános gazdasági boldogulásának érdekében, nagyfontosságu lépést tettek, megalakítva a Trescuae—Háromszék megyei Fejállat Szindikátust. Az alakuló gyűlés Illeni—Ilyefalva községben volt s azon a gárdákon kívül résztvettek. Koós Ferenc megyei állatorvos a Gazd. Kamara képviselője, a nemzeti álattenyésztés intézet kiküldöttje. HÍREK. — minden megyeszékhelyen külön cégjegyző hivatalokat állítanak fel. Az új kereskedelmi, törvény-tervezet szerint a törvény- székek mellett működő cégjegyzési hivatalok megszűnnek és ezek pótlására minden megye-székhelyen cégjegyző hivatalokat" Székely nagyjaink. Öklömnyi gyerekkoromban, esténként, mikor a kihalt sötétben fekete eső hullott, nagyszüleimmel korán nyugovóra tértem. Az asztalon pislogó mécses halvány fénye felkúszott a hallgatag falakra, míg a cendes eső békéje jóleső érzéssel keringett az elpihent tagok ereiben. Nagyapám, kinek haja már ezü is',be vegyült, ilyenkor olyan szépen mesélt önmagáról, a régi faluról és annak nagyszülöttjéről. Lélegzetvisszafojtva hallgattam szavait arról az óriássá nőtt világvándorról, ki egyedül és gyalog, pénztelen és éhesen nekivágott Ázsia felhőkarcoló szikláinak. Képzeletemben gyémánthavasok horgadtak fel, testemen az Óperenciás tenger hullámzott végig Ott láttam kezében furkósbotjával, hátán székelyszőttes tarisznyájával a világjáró Csornát, küzködve sárkánnyal, óriásokkal és emberevőkkel. Ilyenkor féléjszakákat töltöttem ébren Amilyen őszinte bánattal sirattam korai halálát, olyan dicsekvő örömmel tudtam elbeszélni róla szomszédoknak és távoliaknak. Majd következtek a felserdült évek. A meseképek árnyai lassanként elmosódtak. Kihaltak az ősök, a nagyszülők is. Velük együtt szállott sírba az élő múlt. És ekkor megszólaltak az anyaföld barázdái, a kövek, a fák; megszólalt az örök termő bölcső, a falu. Hallottam éjszakánként a fenyvesek sóhaját és ráismertem benne a messzi idegenben elpihent nagyszülött küzdelmeire. Szülőházának kertjében, melynek diófái alatt első meséit szőtte, hallgattam a közelben csörgedező patak muzsikáját; bolyongtam a tölgyavasi ősfák alatt, hol első feladatain dolgozott; szántottam az anyaföldet, melynek rögeit verejtékével öntözte és akkor éreztem, hogy képe, emléke és élete életté nő bennem. Kialudt életének tükörképét láttam felvillanni a búzatenger hullámzásában, a Kárpátok rengetegeinek őrállásában, a kicsiny templom áhítatában, az ő képe sugárzott, az ő hangja csengett, az ő élete visszhangzott élő és alvó természetben egyaránt. Ma, az élet zivatarában, világhírű falustársamat nem tekintem többé mesehősnek, sem elsuhanó árnynak, hanem nagy-nagy törekvésű és törekvéseiért vértanuságot szenvedni tudó embertársamnak. Sorsa emberi volt, halála az ember tragédiája. Err berarca állandóan virraszt és növekedett bennem. Titkaim között őriztem a faluban szájrólszájra szálló hagyományok apai örökségét és fokozódó lelkesedéssel gyűjtöttem életének helyszíni írásos adatait. Mikor a felhalmozott anyag életet lehelt, elhatároztam, hogy kisebb tanulmányban összegezem kutatásom eredményét Munkaközben fájdalmas tapasztalatra is bukkantam. Láttam, hogy világhírű székely testvérünk ázsiai életét, kit nem rég avattak buddhaszentté a távoli japánok, szűkebb körű székely hazájában, sőt még szülőfalujában is már alig ismerik. Ekkor határoztam el, hogy tanulmányomat kiegészítem egy népies stílusban és szórakoztató formában írt második résszel, mely a székely tudós ázsiai életét tartalmazza. Igénytelen próbálkozásom tehát fel-fel törő vágyam kifejezéséből, másrészt a szükség parancsából született meg. Ha sikerül olvasóim szívében székely világdicsőségünk emberi arcának életet adni, úgy hiszem, hogy iránta érzett kötelességemnek eleget tettem. Beniczy Sándor. 1A Comunal filmszisztaásza Január 23-án, szombaton és vasárnap d.é - fél 6 és este fél 9 órai kezdettel mutatja be aKirálykeringő ■ című legnagyobb bécsi operettslágert. » A főszerepekben: VILLY FORST, ţ Paul Hörbiger, C. Höhn, He!!1 B Finkenzef&er, E. Schwa^etke. B Zenéjét szerezte: FRANZ J Pótmüsor: Paramount Journal. n A mozilátogató közönségnek boldog új évet kíván ítja a bérlő. ill * I I Él I I I I I I I