Székely Nép, 1937 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-03 / 1. szám

1. szám. SZÉKELY NÉP 1937. január 3. A kiállítási iroda készséggel ad felvilágosítást bármilyen irányú érdeklődésre (Budapest, IX , Köz­telek u. 8. telefon 18—79—54) Nagyszabású útépítések. A közlekedésügyi miniszté­rium törvényjavaslatot adott be, melynek értelmében arra való te­kintettel, hogy az új úttörvényben megállapított jövedelmek távolról sem elegendők arra, hogy a szük­séges útépítéseket s a javításokat végrehajtsák, a pénzügyminiszté­rium 16 milliárdot bocsát évi részi­­etben az útépí­ési pénztár rendelkezésére, még­pedig 1937— 38. évben 19 milliót, a következő években pedig 260, 446 446 és 446 raillie lett. Azonkívül a köz­lekedésügyi minisztériumot fel­jogosítják, hogy a csekkpénztár­­tól a legsürgősebb útépítési szük­ségletekre 250 milliós kölcsönt vegyen fel. Az egymilliárdot meg­haladó összeg a következő út­szakaszok kiépítésére szolgál : Bucureşti—Ploeşti—Braşov—Fă­­gărad, Sibiu—Alba-Iulia—Turda —C­uj, B­u­c­u­r­e­ş­t­i—Giurgiu, Bucureşti—Oltenia, Pitesti—Bu­­zau, Bucureşti—Piteşti, Turnu­­severin—C­uj, Bucureşti—Alex­andria, Silistra—Constanta, Cons­tanta— Balcic, Cluj—Oradea, Bu­zău—Cernăuţi, Calarasi—Chiciu, Bucureşti—Urziceni, Buzău — Braila—Galati, Brasov—Tg. Ocna —Slanicon keresztül, Besszarábia főbb útvonalai, valamint több más fontos út kijavítása. Feltűnő, hogy a közlekedés­­ügyi minisztérium útépítési prog­ramjából teljesen hiányzik a vár­megyénk utainak rendbesze­dése, jóllehet a fürdőhelyek miatt több gondoskodást várhatnánk: dr. Kraffe Herman Tg. Săcuesci— kézdivásárhelyi és járási állat­orvos és dr. Wagner Ortn—uzoni járási állatorvos. Az alakuló gyűlésen teljes egészében kidomborodott az az elgondolás, mely egész a szindi­kátus alakulásáig ösztönözte me­gyénk gazdasági vezetőit és ha­ladni akaró gazdáit. A cél tulajdonképpen az, hogy racionális alapon egy olyan típusú szarvasmarhaállományt tenyész­­szenek, melynek kiváló egyedei úgy bus, valamint tej és iga szempontjából is kifogástalanok. Ennek a célnak elérése érde­kében alakították meg a szindi­kátust, mely az egész ország területén a huszadik ilyen alakulat s melynek keretei között úgy az apaállatok, valamint az anyaálla­tok helyes kiválasztása és az ivadékok jó értékesítése is tör­ténik. A szindikátus külön ellenőrzés alatt tartja a tagok fajállatait, melyekről úgy tejelés, valamint más alkalmasságok szempontjából hiteles nyilvántartást, tehát törzs­könyvelést vezet s ezáltal nem­csak azt éri el, hogy ezután nem kell fajállatbeszerzéseket idegen­ből eszközölni, hanem még más vidékek vásárlóközönségét is erre­felé irányítja. A gyűlésen megjelent gazdák nagy lelkesedéssel csatlakoztak a szép gondolathoz és az igazgató­ságba a következő tagokat válasz­tották : Gazdasági Kamara megbí­zottja, gazdák részéről Koós fő állatorvos. Nistor kamarai elnök, Farkas Béla Ilieni—illyefalvi és egy Tg. Săcuesci—kézdivásárhelyi gazda, továbbá Vlad György, Vidor Károly és Zsigmond Ferenc gaz­dák. Ellenőrző bizottsági tagok : Bozin Imre kamarai titkár, Virág János és Lakatos Dénes gazdák. A szindikátusnak két alosz­tálya van, mégpedig az egyik Illeni—Illyefalva—Sf. Gheorghe— sepsiszentgyörgy, a másik Tg. 80 évese—kézdivásárhelyi alosztályt állítanak fel, melyek azokban a városokban, ahol iparkamarák mű­ködnek, e kamarák mellett, azon­ban ezektől függetlenül fogják tevékenységüket kifejteni. A cég­bejegyző hivatalok élén egy egy törvényszéki biró fog állani. A társascégek és részvénytársasá­gok tehát csak egy helyen lesz­nek kötelesek mégjegyeztetni ma­gukat. — Ipari épületek után nem szedik az adómentes házak adó­ját Az 1935. április 1 -én életbe­lépett törvény szerint hatszáza­lékos adó alá esnek az adótör­vény 17 ik cikke értelmében adó­mentes házak. Ezt az adót a had­felszerelési alap céljaira fordít­ják. Felmerült az a kérdés, hogy az ipari ingatlanok után, melyek az adótörvény 30 ik cikke szerint házadó alá nem vonhatók, mert az ingatlan jövedelme vállalati adó alá esik, szintén kell-e adót fizetni? A központi adóügyi bi­zottság azzal az indokolással, hogy az ipari épületek jövedelme vállalati adó alá esik és így ezek az ingatlanok a valóságban nem adómentesek, úgy döntött, hogy a vonatkozó törvényben megjelölt adó nem fizetendő az ipari épü­letek után akkor sem, ha azok házadómentesek. — Hálás kiSB&Qet. Azoknak, akik felejthetetlen gondos feleségem, az önfeláldozó édes jó anya hirtelen elhunyta alkalmával keserves bána­tunkban tartoztak, vigasztalni óhaj­tottak, valamint a temetésén részt­­vettek, ez után mondunk fájó szívünk­ből fakadó hálás köszönetet. Nirtse Dines és családja. — Súlyos pénzbírsággal sújt­ják a vonatok több hülyét el­foglaló utasait, Bucurestiből je­lentik . A vasút vezérigazgatósága foglalkozott azokkal a panaszok­kal, amelyek szerint sok kelle­metlenséget okoznak a vonatokon azok az utasok, akik a fülkék­ben kényelmes elhelyezkedésük­kel sok helyet foglalnak el és utastársaikat megakadályozzák abban, hogy helyet kaphassanak. Az igazgatóság e határozta, hogy ilyen utasokkal szemben büntető rendszert vezet be. El fogják ren­delni, hogy ez egynél több helyet elfoglaló utasokat kizsázolják. Megfizettetik velük annyi menet­jegynek az árát, amennyi helyet maguknak lefoglalnak­, sőt még ezenfelül büntetéspénzt rónak ki rájuk. Szindikátusba tömörülnek me­gyénk fajállat-tartó gazdái. December 13 én gazdáink sa­ját érdekeik védelmére és a megye általános gazdasági boldo­­gulásának érdekében, nagyfon­­tosságu lépést tettek, megalakítva a Tres­c­uae—Háromszék megyei Fejállat Szindikátust. Az alakuló gyűlés Illeni—I­lye­­falva községben volt s azon a gárdákon kívül résztvettek. Koós Ferenc megyei állatorvos a Gazd. Kamara képviselője, a nemzeti álattenyésztés intézet kiküldöttje. H­ÍREK. — minden megyeszékhelyen külön cégjegyző hivatalokat állí­tanak fel. Az új kereskedelmi, törvény-tervezet szerint a törvény-­ székek mellett működő cégjegy­zési hivatalok megszűnnek és ezek pótlására minden megye-­­székhelyen cégjegyző hivatalokat" Székely nagyjaink. Öklömnyi gyerekkoromban, esténként, mikor a kihalt sötétben fekete eső hullott, nagyszüleimmel korán nyugovóra tértem. Az asztalon pislogó mécses halvány fénye fel­­kúszott a hallgatag falakra, m­íg a c­endes eső békéje jóleső érzéssel keringett az elpihent tagok ereiben. Nagyapám, kinek haja már ezü is',be vegyült, ilyenkor olyan szépen mesélt önmagáról, a régi faluról és annak nagy­szülöttjéről. Lélegzetvisszafojtva hallgattam szavait arról az óriássá nőtt világvándorról, ki egyedül és gyalog, pénztelen és éhesen nekivágott Ázsia felhőkarcoló szikláinak. Kép­zeletemben gyémánthavasok horgadtak fel, testemen az Óperenciás tenger hullámzott végig Ott láttam kezében furkósbotjával, hátán székelyszőttes tarisznyájával a világjáró Csornát, küzködve sárkánnyal, óriásokkal és emberevőkkel. Ilyenkor féléjszakákat töltöttem ébren Amilyen őszinte bánattal sirattam korai halálát, olyan dicsekvő örömmel tudtam el­beszélni róla szomszédoknak és távoliaknak. Majd következtek a felserdült évek. A meseképek árnyai lassanként elmosódtak. Kihaltak az ősök, a nagyszülők is. Velük együtt szállott sírba az élő múlt. És ekkor megszólaltak az anyaföld barázdái, a kövek, a fák; megszólalt az örök termő bölcső, a falu. Hallottam éjszakánként a fenyvesek sóhaját és ráismertem benne a messzi idegenben elpihent nagyszülött küzdelmeire. Szülőházá­nak kertjében, melynek diófái alatt első meséit szőtte, hallgattam a közelben csörgedező patak muzsikáját; bolyongtam a tölgyavasi ősfák alatt, hol első feladatain dolgozott; szántottam az anyaföldet, melynek rögeit verejtékével öntözte és akkor éreztem, hogy képe, emléke és élete életté nő bennem. Kialudt életének tükörképét láttam felvillanni a búzatenger hullámzásában, a Kárpátok rengetegeinek őrállásában, a kicsiny templom áhítatában, az ő képe sugárzott, az ő hangja csengett, az ő élete visszhangzott élő és alvó természetben egyaránt. Ma, az élet zivatarában, világhírű falus­társamat nem tekintem többé mesehősnek, sem elsuhanó árnynak, hanem nagy-nagy törekvésű és törekvéseiért vértanuságot szen­vedni tudó embertársamnak. Sorsa emberi volt, halála az ember tragédiája. Err­ berarca állandóan virraszt és növekedett bennem. Titkaim között őriztem a faluban szájról­­szájra szálló hagyományok apai örökségét és fokozódó lelkesedéssel gyűjtöttem életének helyszíni írásos adatait. Mikor a felhalmozott anyag életet lehelt, elhatároztam, hogy kisebb tanulmányban összegezem kutatásom ered­ményét Munkaközben fájdalmas tapasztalatra is bukkantam. Láttam, hogy világhírű székely testvérünk ázsiai életét, kit nem rég avattak buddhaszentté a távoli japánok, szűkebb körű székely hazájában, sőt még szülőfalujában is már alig ismerik. Ekkor határoztam el, hogy tanulmányomat kiegészítem egy népies stílus­ban és szórakoztató formában írt második résszel, mely a székely tudós ázsiai életét tartalmazza. Igénytelen próbálkozásom tehát fel-fel törő vágyam kifejezéséből, másrészt a szükség parancsából született meg. Ha sikerül olvasóim szívében székely világdicsőségünk emberi arcának életet adni, úgy hiszem, hogy iránta érzett kötelességem­nek eleget tettem. Beniczy Sándor. 1A Comunal filmszisztaás­za Január 2­3-án, szombaton és vasárnap d.­é - fél 6 és este fél 9 órai kezdettel mutatja be a­­Királykeringő ■ című legnagyobb bécsi operettslágert. » A főszerepekben:­ ­VILLY FORST, ţ Paul Hörbiger, C. Höhn, He!!1 B Finkenzef&er, E. Schwa^etke. B Zenéjét szerezte: FRANZ J Pótmüsor: Paramount Journal. n A mozilátogató közönségnek boldog új évet kíván ítj­a a bérlő. i­ll * I I Él I I I I I I I

Next