Székely Nép, 1941. január-március (59. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-01 / 1. szám

88: - CSERÉLJE KI ŐKET TUNGSRAM­­feWTOM ba tént. Romániának nem szabad elfelej­tenie azt a hivatalos német álláspontot, hogy a bécsi döntés végleges és változhat­attlan. Amerika és az európai háború (Newyork) Morgenthau pénzügy­miniszter kijelentette az újságírók előtt, hogy az Egyesült Államok bármelyik államnak adhat kölcsönt, vagy más se­gítséget, így tehát Görögországnak is. Itt írjuk meg, hogy az amerikai saj­tó fantasztikusnak minősíti azt az el­képzelést, hogy Németország megtá­madná az Egyesült Államokat. (Róma) Az olasz sajtó behatóan fog­lalkozik Roosevelt legutóbbi beszédével. A lapok megállapítják, hogy az ameri­kai elnök politikája már szinte egyenli a beavatkozással. A Popolo di Roma értesülése sze­rint Hitler rövidesen válaszol Roosevelt beszédére. Még nem tudni, a beszéd mikor és milyen formában hangzik el. A hadszínterekről egyébként az el­múlt 24 órában nem érkeztek fontosabb jelentések. Anglia ellen például teljesen szüneteltek a hadműveletek keddre vir­radó éjjel. ÖREG LÁMPÁK MELLETT ULMI­ 2. oldal SZÉKELY NÉP 1941. január 1. Háromszékmegye fontos gazdasági kérdéseiről tárgyalt Budapesten báró Apor Péter főispán A kormányzó úr részletesen ismeri a Székelyföld megol­dásra váró kérdéseit - A bárány, sertés, borjú, fa, fűrészáru értékesítése és a juhakció S Apor Péter báró, Háromszék megye főispánja nemrég tért vissza budapesti útjáról, ahol illetékes kormánytényezők­kel a megye gazdasági fellendítése ér­dekében folytatott beható és részletes tárgyalásokat. Apor főispánt fővárosi tartózkodása idején a kormányzó úr mintegy órás kihallgatáson fogadta A főispán a legnagyobb csodálattal adó­zik a magaskorú Kormányzó hatalmas munkabírásának. A Kormányzó részle­tesen ismeri kérdéseinket és azok meg­oldására fordítja nagyszerű energiája jelentős részét Apor főispánnak a kormánykörök­kel való tárgyalásának egyik fontos pontját képezte a háromszék megyei bá­rányfelesleg értékesítésének kérdése. A megye s általában a Székelyföld bá­rányfeleslegét az elmúlt időkben Buka­rest, Sinaia és Brassó vették fel. A helyzet változásával, mint gazdasági életünk annyi más kérdése, ez is elő­térbe került. A Székelyföld, a politikai változástól függetlenül, majdnem zök­kenőmentesen termel és tenyészt, tehát elsősorban az értékesítésről kell megfe­lelő módon gondoskodni, mert az ér­tékesítés lehetetlensége visszahatna és megakadályozná a gazdasági fejlődést. Szlovákiába szállít­ják a székelyföldi bárányfelesleget . A bárányfelesleg­­értékesítésére vonatkozólag kijelenthetem, — mondja a főispán, — hogy csak a külföldre való szállítás által lehet megoldani. Bá­rányfeleslegünket Szlovákia veszi át A földművelésügyi minisztérium kiküldött­jeit minden pillanatban várom. Már meg kellett volna érkezniök s valószi­nünek látom, hogy csak a nehéz köz­lekedési viszonyok lehetnek a késleke­dés okai Egyébként tegnap táviratilag sürgettem meg a bizottság leküldését. Különben nemcsak a bárányfelesleg ér­tékesítése képezi egyetlen gondunkat. A borjúnak sincs ára. A mészárosok élősúlyban 47 fillérért vásárolják a bor­jút. Itt is csak a kiszállítás segít, amint a sertés­húsnak sincs piaca a Székely­földön. A sertés ára egyre esik. Tár­gyalásaim során lehetőséget találtam, hogy a kopasz sertéshúst kiszállítsuk, a zsírt és szalonát pedig itthon tarta­lékoljuk. Ezeknek a kérdéseknek sürgős rendezését azért tartottam időszerűnek, mert a jövő évben a gazdák nem hiz­lalnának sertést, ha azt az idén nem tudnák megfelelő módon értékesíteni. Ezután a kormánysegítséggel meg­indult juhakcióra terelődik a beszélge­tés. Akadályok merültek fel, amelyek szerencsére nem végleges jellegűek. A határmenti románok sok juhot csem­pésztek át a határon s igy a juhállo­mány jelentősen meggyérült A hó lehul­lása után a csempészés megszűnt Most viszont az a helyzet, hogy teleltetés végett a juhok szét vannak szórva a Székelyföld minden részében, a nagy hó miatt pedig egyelőre nem lehet ő­­ket megmozdítani. Ezen kívül a múlt­­évi sok esőzés miatt a juhok nagy része beteg, most kezelik, amely eltart feb­ruár végéig is A cél az, hogy a szé­kely gazdák egészséges állatokat kap­janak kézhez, tehát a kezelést megsza­kítani nem szabad. Lejcsempészet A román h­dsereg kitakarodása után nagy méreteket öltő lejcsempészet­ről is szó esik. Mondják, hogy a ha­vasi románok zsákszámra hordják át a határon a lejérméket s pengőt visznek ki helyettük, amelyet hatalmas nyere­séggel adnak el a határokon túl. Ide vonatkozólag Apor főispán kijelentette, hogy ezt az ügyet a miniszterelnöknek személyesen adta tudtára és ugyanak­kor kérte, hogy a lehető leggyorsab­ban vonják be a még forgalomban levő román pénzfajtákat. Ellenkező esetben a csempészet tovább virágzik, ami fel­tétlenül a pengő értékének romlásához vezet. Minden esetre hazafiatlan dolog a lejcsempészek szolgálatába állni, nem beszélve arról, hogy a lej törvénytelen behozatala súlyos bűncselekmény s mint ilyent a legszigorúbban büntetik. Áttelepülik a komandói munkásokat — Egyik súlyos kérdésünk kétség­kívül a komandói ipartelep ügye, — mondja tovább Apor főispán. A bécsi döntés folytán a gyár tulajdonát ké­pező 25 ezer hold erdő a határokon túl maradt, ami végzetszerűen a ko­mandói üzemek leállítását eredményez. Márpedig itt három­ezer munkás ke­nyeréről van szó. Papolc községnek van egy két­ezer holdas erdője, amit annak idején legelő céljára sajátítottak ki. Pesti tartózkodásom idején kértem a földművelésügyi minisztert, hogy en­gedje meg az erdő kitermelését, amely legalább két évig biztosítaná a koman­dói gyár munkafolytonosságát. A föld­művelésügyi miniszter által kiküldött bizottság érkezését szintén most várom. Annyit tudok, hogy Marosvásárhelyre már megérkezett s így jogos reményem van arrra, miszerint ez a kérdés is, fontosságához mérten, gyorsan meg­oldódik. A két­ezer hold erdő kitermelése természetesen csak két esztendeig biztosítaná a mun­kások kenyérkereseti lehetőségét. Ha addig a túloldalon levő 25 ezer holdas erdő nem kerül vissza, akkor a mun­kások kitelepítését kell megoldani. Ter­veim szerint ezeket a székely munká­sokat a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti vidékre telepítjük, ahol ma is vannak olyan 1000—1500 holdas ro­mán birtokok, amelyeket az agrázkisa­­játítás megkímélt. Ide telepítjük a ko­mandói munkásokat, de általában a Székelyföld népfeleslegének is ide kell lecsapódnia, hogy ily módon biztosítsuk a magyarság néprajzi folytonosságát. Néhány halk szó Sepsiszent­­györgy új utcaneveihez Őrállás és figyelés a szerepünk itt. Őrállás azért a népért, amelytől lapunk a nevét vette és amelynek tagjai va­gyunk szegényen és megtépászottan, de büszkén és előrenéző arccal. Egészen furcsa, de mégis úgy van, hogy egye­seknek nem tetszik, kétségkívül egyál­talán nem könnyű szerepünk, de vál­laljuk a munkát és mindent ami velejár. Ez talán nem is tartozik ide, de szeretnék minden sorunk fölé oda irni, hogy nem szenzációt hajhászunk, ha­nem a székely nép életének jobbra­­fordulását akarjuk minden leírt szavunk­kal, minden figyelmeztetésünket az ag­gódás és féltés sugalmazza és higgye el mindenki, akit illet, hogy helyünk és szerepünk van itt nekünk. Sepsiszentgyörgy városának utcáit újra keresztelték Ehhez akarunk pár szót szólni. Pillanatra visszagondolunk a letűnt román uralomra, amikor ez­előtt két évtizeddel megjelent a székely városokban egy-egy román daszkál és az illető város kultúrtörténetében nagy szerepet játszott, a székelység történel­mi nagyjairól, hírneves ősökről elke­resztelt utcák nevét máról-hólnapra Vacarescu és hasonló nevekre keresz­telték el, az új elnevezést jelző táblá­kat pedig a székely lakossággal fizet­tették meg. Örülünk tehát, kimondha­tatlanul örülünk, hogy a visszatért vá­rosok újra magyar neveket kapnak, de megállunk egy szóra. Nem akarjuk azt fölemlegetni, hogy a város múltját nem ismerő alkalmi bizottság hézagosan végezte munkáját. Nem térünk ki arra sem, hogy vannak utcák, amelyek rendeltetésük és fekvé­süknél fogva olyan nevet viselnek, ame­lyet a nép adott s azt semmiféle kereszt­víz sem tudja megmásítani a köztudat­ban. Másról akarunk szólni. Ma már öles falragasz jelzi az új utcaneveket, s hajha­nem állhatjuk meg szó nélkül, bármennyire is szemérme­­tesek vagyunk. Történelmünk és irodal­munk nagyjainak nevét mégiscsak he­lyesen kellene leírni. Nemde ? Mit vár­hatunk azoktól, akik román iskolákban jártak, ha a vezetők sem írják helyesen a neveket. Csak néhány nevet ragadunk ki a sok közül, kihangsúlyozva azt is, hogy nem nyomdai hiba forog fenn, hiszen a falragasz a polgármester alá­írását viseli. Csáky gróf nem i-vel, ha­nem y-al írja a nevét, nemkülönben Bocskay István is így írta valamikor, ha emlékezetünk nem csal s valószínű­leg Görgeyvel is hasonlóan áll. Kölcsey Ferenc bizonyára szintén tiltakoznék az „i“ ellen, ha élne. Dehát nem él sze­gény. Vörösmarty Mihály sem használt „h*-t, amit önkényesen neki tulajdoní­­tanak. Jó lenne azt is tudni, hogy nem Aponyi, hanem Apponyi stb. A gyűjte­mény nem teljes, dehát csupán a fi­gyelmet óhajtottuk felhívni. Sajnos, nem annyira nevetséges, mint szomorú ez a história. (­h) A fűrészáru és fa 50 százalékét azon­nal fizetik Más kérdésekre terelődik a szó. A fát és fűrészárut sem lehet értékesíteni. A főispán eljárt ebben az ügyben is. A fa és fűrészárukészletet már írják össze. Maros és Csik megyében az ösz­­szeírás már meg is történt, Háromszé­ken Bajkó Kálmánt bízták meg a mun­ka elvégzésével. A fa és fűrészárukész­­let 50 százalékát azonnal, a többit pe­dig a szállítás folyamán fizetik ki. Apor főispán még sok mindenről beszél. Minden szava a népéért élő ve­zető útmutatása. Ezekről ma még nem szabad írni, nem szabad a tervek elé vágni. Annyit itt még megírhatunk, hogy a főispán a messze jövendőre is terve­ket készít, amellett, hogy a jelen élet­kérdésein függ a szeme, így például már lépéseket tett egy szalámi, illetőleg húsfeldolgozó gyár létesítése érdekében, mert az nem lehet, amint mondja, hogy ebben a kérdésben mindig az anyaor­szágtól és a közlekedési lehetőségektől függjünk. Apor főispán maga is gazda. Az élet és a kemény oltparti föld nevelte keménnyé és székellyé. Még nagyon sokat várunk tőle a Székelyföld felvi­rágoztatása terén, amire sok más között kellő biztosíték a kisemberek sorsa i­­ránti állatidő érdeklődése, rendkivüli szociális érzéke. (~) mmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmaammmmmmm Olvassa és terjessze a „SZÉKELY NÉP“-et

Next