Székely Nép, 1941. július-szeptember (59. évfolyam, 147-219. szám)

1941-07-01 / 147. szám

LIX. évfolyam 147. szám Sepslszentgyörgy, 1941 Julius 1., kedd ? ELŐFIZETÉSI DÍJ: Negyed évre .... 5 Pengő Fél évre .........................B.0 „ Egész évre .... 20 „ FOGGETLEN POLITIKAI NAPILAP K1AOÖTULAJDONOS: JÓKAI NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Teleki Pál-tér 4. — Telefon 59. Engedélyezve » M. Kir. Miniszterelnök- ség 14.8X5/941. M. E. ni. száma alatt. Ejtőernyővel leszálló szovjet agitátorok Romániában Horthy Miklós kormányzó figyelmeztető szózata az ország népéhez — A könnyelmű gyűlölködést hagyjuk a Jó napokra, a mostani Időkben szeretőire van szükség — Meg vannak számlálva az Európai civilizációt fenyegető erő napjai Ä nemzet minden egyes fiának meg keil szívlelni azokat az intő és figyelmeztető szavakat, amelyeket a Legfelsőbb Hadúr az elmúlt vasár­nap Kenderesen mondott. Az utóbbi időben és különösen az elmúlt napokban nagy események játszódtak le, illetve játszódnak le körülöttünk. A magyarság lelkében kérdések támadtak és mindannyian, akik e haza és e nemzet jövőjét kém­leljük, azt a megtartó, megerősítő szót kerestük, amely minket minden várt és nemvárt esemény közben el­vezéreljen egy szebb és boldogabb Magyarország megvalósulásáig. Ezt a szó a kormányzó ur most a szele­teiben jelölte meg. A szeretet paran­csát kell követnünk ma, amikor irtó­zatos erők csapnak össze Európában és a földrész népei fogtak össze, hogy megmentsék és megtartsák az európai műveltséget. Az egész világ hatalmas és gyökeres átalakulás előtt áll. Ebben a nagy viharban, amely most az egész világon vágig- tombol, a nemzetek csak akkor áll­hatnak meg erősen, ha kiirtják lel­kűkből a nemzettest kebelén belül dühöngő gyülölséget. A társadalmi osztálykülönbségeknek el kell halvá­nyulnak, amikor a nemzet egyete­mes érdekei állanak előtérben. Elő­ször meg kell teremtenünk az ország boldogabb fejlődésének alapjait és ezután minden bizonnyal elkövetke­zik az az idő, amikor megoldódnak azok a belső kérdése kis, amelyek az általános gazdasági rendből fakad­nak. A magyar nép boldogulásának fel­tételei már megvannak, vagy ha még nincsenek meg, meglesznek, mi­helyst ez a háború befejeződik. A ma élő magyarra az a feladat hárul: úgy intézze ügyeit és úgy álljon meg azon a helyen, amelyre sorsa rendelte, hogy mindig szeme előtt tartsa az egyetemesség érdekeit. A kormányzó ur megszívlelendő szavakat mondott a munkásság felé. Megállapította, hogy a megélhetési színvonal, különösen a munkásság között még alacsony. Nagy egyenlőt­lenség mutatkozik az ipari és mező­gazdasági munkások bére között. A megoldás azonban nem az, hogy tör­vénytelen utón vivja ki a munkás az őt megillető helyet a gazdasági javak elosztásának tekintetében. Szeretet szükséges. Türelemmel és szeretet­tel legtöbbet lehet elérni. Egyetlen felelős vezető sem lehet ebben az országban, aki ne kívánná a nép boldogulásának megteremté­sét. Biztosravehető, hogy abban a pillanatban .amikor végetér a hábo­rú, megvalósulnak nálunk azok a korszerű reformok, amelyek már, jaj, nagyon régóta korszerűek, de ame­lyek megvalósulását legtöbbször mindig a tőlünk független külesemé- nyek hátráltatták. Csak örömmel tölthet el minden magyart az a tudat, hogy a kormány­zó ur személyében olyai ember áll az ország élén, aki számontartja a kisemberek panaszait, ak: egész lel­’ kével kívánja az alacsonyabb társa ­dalmi osztályok sorsának jobb- rafordulását. A nemzet válasza nem lehet más erre a kormányzót beszéd­re, mint az, hogy megteremtse a tel­jes egységbeforrás feltételit és oda- álljon a Legfelsőbb Hadúr mögé, aki biztos kézzel és bölcsességgel vezet­te eddig is a nemzetet. Több mint két évtized telt el az óta, hogy Szegedről fehér lován el indult a kormányzó, hogy megteremt se az uj, szociálisabb Magyarorszá got. A nemzetet eltip.á és megalázó bolsevizmus ellen forrasztotta össze az aléitan halált váró nemzet fiait. Ö volt és ő ma is az a hivatott ve­zér, aki úgy mutat a jövőbe, hogy először e nemzet múltjába néz és abból akar uj életet támasztani, ami ennek a népnek leikébe i öröktől fogva megvan: a termékeny közössé­gi életformára vágyó készségből. Ma, amikor a magyarság ismét cselekvőleg vesz részt a bolsevizmus elleni küzdelemben, ugyanannak a hitnek és ugyanannak a bizalomak kell áthatnia minden magyart, amely akkor áthatotta, amikor 1919-ben odasorakozott a vezér mögé, mert tudta, hogy az jó utón jár előtte. Huszonkét év a bizonyság rá, hogy ez az ut mindig felfelé, előre vitt. A cél az uj Magyarország. Megvalósu­lásának feltétele: a szeretet jegyé­ben megfogamzott egység. Nem tör­ténhetik meg mégegyszer, hogy né­hány bomlottagyu kutmérgező miatt részekre szakadjon ez a nemzet, amely előtt nagy lehetőségek állanak és amelynek boldog jövendője bizto­sítva van. A kenderesi ünnepség Kenderes, junius 30. (MTI) Va­sárnap avatták fel Kenderesen a világháborúban elesett Hősök I Emlékművét. A község 221 hősi halottja között elsőnek szerepel Horthy Szabolcs, a kormányzó ur fivére, aki az elsők között áldozta életét a magyar hazáért. Az ünnepségen résztvett a kor­mányzó ur és felesége is, József királyi herceggel együtt, aki a vi­lágháborúban a kenderesi kato­nák parancsnoka volt. Az istentiszteletek után az egész falu ott szorongott a leleplezésre váró emlékműnél, amely előtt először József királyi herceg mon­dott emlékbeszédet. Megindult szavakkal emlékezett meg a hős magyar katonák vitézségéről, ki­emelve, hogy a szentistváni Nagymagyar- országot csak a magyar vitéz­ség tudja újból megteremteni. Ezután Horthy Miklós kor­mányzó rövid beszéd keretében adott engedélyt a szobor leleple­zésére. Köszönetét mondott a ki~ iáiyi hercegnek az ünnepi beszé­dért. Megemlítette, hogy a község minden támogatás nélkül, saját erejéből építette meg az eralék­Ára 6 müvet. Ezután a kormányzó ur így folytatta beszédét: — Szükségesnek éreztük, hogy itt a világ országutján emlékmű­vet emeljünk hőseinknek. Nem­csak emlékmű lesz ez, hanem az a hely, ahová a község lakossága zarándokolhat minden szereletün- nepen. A hősök szobra a legszen­tebb érzelmek kiapadhatatlan forrása, amelyből mindenki min­denkor erőt meríthet. — A magyarságnak mindig egyik legszebb erénj e a harcikész­ség volt. Tartsuk is ezt mindig éb­ren, kivált a fiatalság körében, mert a dicső mult emlékezete adott mindig erőt a magyarságnak az áldozatos lcötelességteljesitésre. Utalt a kormányzó ur arra, hogy Kenderes népe a kötelesség- teljesitésben mindig jó példával járt elől. A község lakosságából a felforgató törekvéseknek ritkán ült fel valaki. — A jövő fénye — folytatta a kormányzó ur beszédét — újra felragyogott a sokat szenvedett ország felett. A Trianonban ha­lálra Ítélt Magyarország helyén uj, egyre erősbödő Magyarország áll. Nemcsak az ország, hanem az egyének előtt is nyitva van a bol­dogulás útja. A vagyonszerzéshez azonban szorgalom és hozzáértés kell. „Egy marék balkezes ember egyszer már majdnem sírba vitte az országot“ Az ország sorsát intézők voltak tisztában a termelés igazi megválasztásában sok szempontot keli figyelembe venni. Igazi ér­téknek kell minden helyre kerül­ni, de az értéket nem az önérté­kelés, hanem a közvélemény, tu­dás és szorgalom adja. Hatalmas államokat tett tönkre már az, hogy a munkásság vezetői nem fib.éí* rendjével. Nem lehet egyre csak munkabéremelést követelni és ez­zel aláásni egy ország nyugalmát. Egy marék balkezes ember már egyszer a tömegindulatokra tá­maszkodva, majdnem a sírba vit­te az országot. — A megélhetési színvonal, kü­*

Next

/
Thumbnails
Contents