Székely Nép, 1941. július-szeptember (59. évfolyam, 147-219. szám)
1941-07-01 / 147. szám
LIX. évfolyam 147. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ: Negyed évre .... 5 Pengő Fél évre...........................0 „ Egész évre .... 20 „ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP KIADÓTULAJDONOS: JÓKAI NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Teleki Pál tér 4. — Telefon 59. Engedélyezve » M. Kir. Miniszterelnökség 14.845/941. M. E. m. száma alatt. Sepsiszentgyörgy, 1941 Július 1., kedd ? Ejtőernyővel leszálló szovjet agitátorok Romániában Horthy Miklós kormányzó figyelmeztető szózata az ország népéhez — A könnyelmű gyűlölködést hagyjuk a Jó napokra, a mostani időkben szeretőtre van szükség — Meg vannak számlálva az Európai civilizációt fenyegető erő napjai A nemzet minden egyes fiának meg kell szívlelni azokat az intő és figyelmeztető szavakat, amelyeket a Legfelsőbb Hadúr az elmúlt vasárnap Kenderesen mondott. Az utóbbi időben és különösen az elmúlt napokban nagy események játszódtak le, illetve játszódnak le körülöttünk. A magyarság lelkében kérdések támadtak és mindannyian, akik e haza és e nemzet jövőjét kémleljük, azt a megtartó, megerősítő szót kerestük, amely minket minden várt és nemvárt esemény közben elvezéreljen egy szebb és boldogabb Magyarország megvalósulásáig. Ezt a szó a kormányzó úr most a szereteiben jelölte meg. A szeretet parancsát kell követnünk ma, amikor irtózatos erők csapnak össze Európában és a földrész népei fogtak össze, hogy megmentsék és megtartsák az európai műveltséget. Az egész világ hatalmas és gyökeres átalakulás előtt áll. Ebben a nagy viharban, amely most az egész világon végigtombol, a nemzetek csak akkor állhatnak meg erősen, ha kiirtják lelkükből a nemzettest kebelén belül dühöngő gyűlölséget. A társadalmi osztálykülönbségeknek el kell halványulnak, amikor a nemzet egyetemes érdekei állanak előtérben. Először meg kell teremtenünk az ország boldogabb fejlődésének alapjait és ezután minden bizonnyal elkövetkezik az az idő, amikor megoldódnak azok a belső kérdések is, amelyek az általános gazdasági rendből fakadnak. A magyar nép boldogulásának feltételei már megvannak, vagy ha még nincsenek meg, meglesznek, mihelyst ez a háború befejeződik. A ma élő magyarra az a feladat hárul: úgy intézze ügyeit és úgy álljon meg azon a helyen, amelyre sorsa rendelte, hogy mindig szeme előtt tartsa az egyetemesség érdekeit. A kormányzó úr megszívlelendő szavakat mondott a munkásság felé. Megállapította, hogy a megélhetési színvonal, különösen a munkásság között még alacsony. Nagy egyenlőtlenség mutatkozik az ipari és mezőgazdasági munkások bére között. A megoldás azonban nem az, hogy törvénytelen úton vívja ki a munkás az őt megillető helyet a gazdasági javak elosztásának tekintetében. Szeretet szükséges. Türelemmel és szeretettel legtöbbet lehet elérni. Egyetlen felelős vezető sem lehet ebben az országban, aki ne kívánná a nép boldogulásának megteremtését. Biztosra vehető, hogy abban a pillanatban ,amikor véget ér a háború, megvalósulnak nálunk azok a korszerű reformok, amelyek már, jaj, nagyon régóta korszerűek, de amelyek megvalósulását legtöbbször mindig a tőlünk független külesemények hátráltatták. Csak örömmel tölthet el minden magyart az a tudat, hogy a kormányzó úr személyében olyan ember áll az ország élén, aki számontartja a kisemberek panaszait, aki egész lelkével kívánja az alacsonyabb társadalmi osztályok sorsának jobbrafordulását. A nemzet válasza nem lehet más erre a kormányzói beszédre, mint az, hogy megteremtse a teljes egységbeforrás feltételit és odaálljon a Legfelsőbb Hadúr mögé, aki biztos kézzel és bölcsességgel vezette eddig is a nemzetet. Több mint két évtized telt el azóta, hogy Szegedről fehér lovon elindult a kormányzó, hogy megteremtse az új, szociálisabb Magyarországot. A nemzetet eltipró és megalázó bolsevizmus ellen forrasztotta össze az aléltan halált váró nemzet fiait. Ő volt és ő ma is az a hivatott vezér, aki úgy mutat a jövőbe, hogy először e nemzet múltjába néz és abból akar új életet támasztani, ami ennek a népnek lelkében öröktől fogva megvan: a termékeny közösségi életformára vágyó készségből. Ma, amikor a magyarság ismét cselekvőleg vesz részt a bolsevizmus elleni küzdelemben, ugyanannak a hitnek és ugyanannak a bizalomnak kell áthatnia minden magyart, amely akkor áthatotta, amikor 1919-ben odasorakozott a vezér mögé, mert tudta, hogy az jó uton jár előtte. Huszonkét év a bizonyság rá, hogy ez az út mindig felfelé, előre vitt. A cél az új Magyarország. Megvalósulásának feltétele: a szeretet jegyében megfogamzott egység. Nem történhetik meg mégegyszer, hogy néhány bomlott agyú kútmérgező miatt részekre szakadjon ez a nemzet, amely előtt nagy lehetőségek állanak és amelynek boldog jövendője biztosítva van. * fibér* A kenderesi ünnepség Kenderes, június 30. (MTI) Vasárnap avatták fel Kenderesen a világháborúban elesett Hősök I Emlékművét. A község 221 hősi halottja között elsőnek szerepel Horthy Szabolcs, a kormányzó úr fivére, aki az elsők között áldozta életét a magyar hazáért. Az ünnepségen részt vett a kormányzó úr és felesége is, József királyi herceggel együtt, aki a világháborúban a kenderesi katonák parancsnoka volt. Az istentiszteletek után az egész falu ott szorongott a leleplezésre váró emlékműnél, amely előtt először József királyi herceg mondott emlékbeszédet. Megindult szavakkal emlékezett meg a hős magyar katonák vitézségéről, kiemelve, hogy a szentistváni Nagymagyarországot csak a magyar vitézség tudja újból megteremteni. Ezután Horthy Miklós kormányzó rövid beszéd keretében adott engedélyt a szobor leleplezésére. Köszönetet mondott a királyi hercegnek az ünnepi beszédért. Megemlítette, hogy a község minden támogatás nélkül, saját erejéből építette meg az ermlék-Arad művet. Ezután a kormányzó úr így folytatta beszédét: — Szükségesnek éreztük, hogy itt a világ országutján emlékművet emeljünk hőseinknek. Nemcsak emlékmű lesz ez, hanem az a hely, ahová a község lakossága zarándokolhat minden szeretetünnepen. A hősök szobra a legszentebb érzelmek kiapadhatatlan forrása, amelyből mindenki mindenkor erőt meríthet. — A magyarságnak mindig egyik legszebb erénye a harcikészség volt. Tartsuk is ezt mindig ébren, kivált a fiatalság körében, mert a dicső múlt emlékezete adott mindig erőt a magyarságnak az áldozatos kötelességteljesítésre. Utalt a kormányzó úr arra, hogy Kenderes népe a kötelességteljesítésben mindig jó példával járt elől. A község lakosságából a felforgató törekvéseknek ritkán ült fel valaki. — A jövő fénye — folytatta a kormányzó úr beszédét — újra felragyogott a sokat szenvedett ország felett. A Trianonban halálra ítélt Magyarország helyén új, egyre erősbödő Magyarország áll. Nemcsak az ország, hanem az egyének előtt is nyitva van a boldogulás útja. A vagyonszerzéshez azonban szorgalom és hozzáértés kell. „Egy marék balkezes ember egyszer már majdnem sírba vitte az országot“ Az ország sorsát intézők voltak tisztában a termelés igazi megválasztásában sok szempontot kell figyelembe venni. Igazi értéknek kell minden helyre kerülni, de az értéket nem az önértékelés, hanem a közvélemény, tudás és szorgalom adja. Hatalmas államokat tett tönkre már az, hogy a munkásság vezetői nem rendjével. Nem lehet egyre csak munkabéremelést követelni és ezzel aláásni egy ország nyugalmát. Egy marék balkezes ember már egyszer a tömegindulatokra támaszkodva, majdnem a sírba vitte az országot. — A megélhetési színvonal. hu