Székely Nép, 1941. október-december (59. évfolyam, 220-293. szám)

1941-10-01 / 220. szám

LÍX. évfofvam 220. szám Sepsiszentgyörgy, 1941 október 1., szerda Előfizetési Egy hónapra — — — Negyed évre — — — Fél évre — — — — Egész évre — — — — rí i j: 2.50 Pengő 7.20 Pengő 14.40 Pengő 28.80 Pengő független rolitikai napilap kiadOtulajdonosi JÓKAI NYOMDA RÉSZVÍNYTÁRSASAa Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Teleki Fál-tér 4. — Telefon: 51 — Engedélyezve a Magyar Királyi Miniszterelnökség 14.015—1941. M. E. Hl száma alztl AZ OLASZ CSAPATOK NAGY SIKERE A DNYEPEREN TÜL Kivégeztek huszonnégy cseh összeesküvőt Churchill sierint a télen még hevesebb harcokra lehet számítani Vorosilov is résstvesz a moszkvai értekezleten — Papén négy és fél óra hosszat tárgyalt a török külügyminiszterrel Xlfbol o fo (L) A székely fáról írunk újból. A székely fáról, amellyel az Isten bőségesen megáldotta ezt a földet. Mintha azt mondta volna a Terem­tő: fekete humuszért gazdag he­gyekkel, csodálatos fenyvesekkel kárpótolom ezt a népet. És mágis, hányszor leírtuk: a székely fa tragé­diája ... Szinte ma sem értjük, mi­ként lettünk földönfutó szegények, mikor ily végtelen kincses hegyek koszoruzzák' tájainkat. Nem értheti a józan okoskodó, aki ismeri a szé­kelyt, rátermettségét és évszázados gyökerekbe kapaszkodó közösségi érzületét. Milyen csodálatos kifeje­zője ennek a közbirtokosság, a ma­gántulajdonnak a közös érdekvédel­me. S csodák csodájára mégis annyi idegen vethette meg a lábát közöt­tünk. Nem kérges kezű munkások, sokkal inkább nagypénzü urak, akik egy-egy kis birodalmat alapítottak a szent bércalí között. A székely pe­dig sárban, esőben, hóban, sokszor darab kenyérért vágta a fát. A fát, amelyet isten neki rendelt. Lassan- lassan hegyoldalak kopaszodtak meg, a székely fa pedig világkörut- ra indult, hogy hasznán idegen urak pöffeszkedjenek. Sokáig volt ez igy, de most már más szelek fújnak erre felé. Valami megszólalt a lélekben: elég volt! Elég volt a rabszolgaságból, a ki­szipolyozó idegen kalmárokból. Ki­áltanak a hegyek, hogy székely, tiéd a föld, tiéd az ország, de csak akkor, ha megbecsülöd ... Öröm olvasni a tudósítást, amely a gyergyói fakitermelési szövetkeze­ti mozgalom uj eredményéről számol be. Megnyugtató tudni, hogy nem szégyeljük bevallani a mult mulasz­tásait és levonni belőle az intő kö­vetkeztetést. Jól mondta Bethlen László gróf, mostantól kezdve a fa kereskedelmi hasznában is ré­szesülnie kell. Más szóval: a szé- kelységnek kell átvennie a fa ki­termelését és értékesítését egy­aránt. S ha jól körül nézünk, erre el is érkezett a legjobb alkalom. A ki­szipolyozok hadát söpri a történe­lem keze, hogy helyüket tisztessé­ges üzleti szellemtől, szociális ér­zéktől áthatott székely intézmények és magánosok vegyék át. Itt tehát az alkalom, hogy végre a székely újból ur legyen saját földjén. Igy remélhetjük, hogy a nehéz idők el­lenére is, nemcsak nagyobb, hanem izletesebb is lesz a betevő falat. A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET 1 Nemcsak hadászati, hanem diplomá- ! ciai szempontból is rendkívül nagy kü­lönbség van a szembenálló' felek kö­zött. Mialatt a háromhatalmi szövetség államfői gyorsan folytatják le tárgya­lásaikat és szinte órák alatt hozzák meg döntéseiket, amelyek mindig egy- egy fordulópontot jelentenek a küzde­lemben, az újsütetű angol—amerikai— szovjet szövetségnek hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy ha már ered­ményre nem is, de valamiféle határo­zathoz eljusson. A moszkvai értekez­let, brit lapok véleménye szerint, egy hétig tart el, .jelentették az elmúlt nap. Biztosra vehető, hogy a tárgyaló felek sok kérdésben éppen ott állanak majd egy hét múlva Is, mint most. Ebben nincs is semmi érthetetlen. A moszkvai tárgyaló feleket ugyanis mind! politikai, mind katonai téren olyan nagyfontos- ságu kérdések választják el és annyi sok szempontra kénytelenek figyelni, hogy lehetetlenség közöttük az ered­ményes megegyezés. Az ellentétekkel nem tudja nem létezőkké tenni az a oél sem, hogy meg kell semmisíteni a német haderőt. A megsemmisítésnek ugyanis rengeteg megoldhatatlan fel­tétele van. Legelsősorban sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem nyújt­hat elegendő katonai segítséget a Szov­jetnek. Nem kockáztathatják ugyanis meg azt, hogy a szovjet csapatokkal egysorban harcoló katonáik maguk is bolsevisták legyenek. Nem is kell is­mételten kihangsúlyozni azt, hogy óri­ási szállítási nehézségek is akadályoz-' ’ zák a vörösök esetleges ellátását. Mind­három tárgyaló fél nagyon jól tudja ezt. Mialatt azonban a Szovjetnek sür­gősen segítségre van szüksége, mert léte forog kockán, azalatt Anglia a tárgyalásokkal nem akar egyebet, mint ébrentartani a vörös kormányban az ellenállás végsőkig való folytatásá­nak elhatározását, hogy legalább a vö­rös haderő még a telet birja ki. Mivel ehhez a tárgyalófelek nem sokkal tud­A Magyar Távirati Iroda jelen­ti: A mind szélesebb keretek kö­zött kibontakozó uj ukrajnai had­műveletekkel kapcsolatban ma­gyar katonai körök bejelentették, hogy még nem tartják elérkezett­nek az időt tüzetesebb tájékózta- tásra. Egyébként utalnak arra, hogy ezek a hadműveletek megte­na khozzájárulni, úgy vélik érvényesü­lésre segíteni a kérdést, hogy tervet kovácsolnak az európai föMlalatti vö­rös szervezkedések szitására, azt gon­dolván, hogy ezáltal csökkentik a szö­vetségesek utöerejét. Szándékuk azon­ban alighanem csak jámbor óhajtás marad, mert amint a cseh példa is mu­tatja, csirájában folytának el minden aknamunkát. BERLIN ÉS PBÄGA VISZONYA A cseh összeesküvést gyorsan és erélyesen számolták fel a megszálló hatóságok, amelyek teljes egyetér­tésben jártak el a cseh nép hivatott vezetőivel. A rögtönitélő bíróság ösz- szeült és halálraítélt huszonnégy lá­zadót, köztük három tábornokot is. Az ítéletet végre is hajtották. Annyi már most nyilvánvalóvá váU, hogy a cseh nép széles rétegeimn nem volt semmi gyökere a mozgalomnak. Csupán néhány régi és a külföldi boszorkánykonyhákkal a cseh állam összeomlása előtt is meleg barátsá­got fenntartó cseh vezető kezdemé­nyezéséről volt szó. Esztelenség is lett volna a csehek részéről, hogy most, amikor a megszálló csapatok erejük teljességében vannak, forra­dalmi megmozdulást kíséreljenek meg ellenük. Valószínű, hogy a szervezkedés csak arra az esetre-jött inkább létre, ha meginogna a szö­vetségesek ereje és ütőképessége. Ez azonban az események mai állásából ítélve meg, nem következhetik be. A szövetségesek birtokában vannak azoknak a feltételeknek, amelyek meghozzák számukra a győzelmet. Hiú reménység volt az az angol hie­delem, hogy Németországot gazda­ságilag ki lehet éheztetni és a ten­gerzár következtében meg lehet aka­dályozni a német hadi utánpótlás remtették a Fekete-tenger part­vidékén lévő szovjet támaszpontod és a Dnyeper alsó arcvonala fel­göngyölítésének minden alapfelté­telét és éppen olyan céltudatos­sággal folynak le, mint aminő cél­tudatosság, szabatosság és terv­szerűség szerint folynak a szövet­séges csapatok szovjetellenes had biztosítását. A britek azonban kény­telenek belátni, hogy zárlatuk sok tekintetben visszafelé sült el és mi­alatt Németország maradéktalanul megoldotta önellátásának kérdését, Anglia ezen a téren hatalmas zava­rokkal küzd. Ami pedig az európai földalatti szervezkedést illeti, szin­tén visszafelé sülhet el a fegyver, ' amennyiben nem az európai állaj* mokban üti fel a fejét a kommunis­ta szervezkedés, hanem Angliában és az Egyesült Államokban. PAPÉN TÁRGYALÁSAI A szövetséges csapatok gyors sikerei a keleti front minden szakaszán — úgy látszik — éreztetik befolyásukat a török kormány magatartására. A né­met—török gazdasági tárgyalások és valószínűleg egyúttal politikai eszme­cserék ls„ eredményesen haladnak elő­re. Papén német nagykövet több, mint négyórás kihallgatáson jelent meg do- dius meghatalmazott miniszter társasá­gában Szaarcsoglu török külügymi­niszternél. Hírek szerint a megegyezés rövidesen végleges formát ölt. A Ber­lin és Ankam közti viszony elmélyítő se különösen most nagyjelentőségül mert előreláthatólag a keleti háború tartam elhúzódik és Eszakafrikában is nagy előkészületeket tesz Anglia arra, hogy megvédje állásait, sőt ha lehet, ellentámadásba is menjen át. Termé­szetes, hogy Törökország közeledik Németországhoz, hiszen közeledésének gazdasági kenyszerhatásai is vannak. Törökország nem tud Angliával zavar­talan cserekereskedést folytatni, mert az olasz és német repülők állandóan tizedelik a Földközi-tengeren hajózó brit karavánokat. Törökországnak vi­szont szüksége van egyes árucikkekre és termelvényeinek piacra is. Német­országgal szinte szárazföldi utón tadja fenntartani az áruforgalmat. Ez maga is elég indok arra. hogy a két állam közötti viszony teljesen elmélyüljön. járatánsk mozdulatai. A honvédcsapatok arcvonalán jelentősebb esemény nem volt A szembenálló erők bizonytalansága a szövetségesek által elért nagy sikere^1 hatásaképpen mind szem­betűnőbbé válik. Az arcvonal mö­götti rombolások measzakitás nél­kül folynak. Egyre szembetűnőbb a szovjet- csapatok bizonyt alansága Ára IQ fillér

Next

/
Thumbnails
Contents