Székely Nép, 1942. július-szeptember (60. évfolyam, 146-221. szám)

1942-07-01 / 146. szám

Egyiptom ku­lshelyzete Ha valamely területről azt mondhatjuk, hogy hadászati tekintetben kulcshelyzetet foglal el, úgy Egyiptom kétségtelenül az Egyiptom már —a Nílus deltájánál kiépí­tett hatalmas hadikikötőjével, Alexand­­riával, meg a szintén megerősített Port Said övezettel —, nemcsak a Szuezi-csa­­torna bejáratát s vele az Anglia és az In­diai-óceán körül elterülő angol vö­gbiro­­dalmi súly közti legrövidebb tengeri ösz­­szeköttetést védi, hanem egyúttal sarok­pillére az angol hatalmi állásnak a Föld­közi-tenger keleti medencéjében, amely hatalmi állást az Alexandria, Haifa, Bei­rut és Ciprus szigetek által, illetőleg ezek tengerészeti és légi támaszpontjaival vé­dett és támogatott angol hajóhad jelent. Egyiptom, — de főként Szuez és Alex­andria — nélkül, az angol haditengeré­szet elvonulásra kényszerülne s a közelke­­let-ázsiai brit védelem az előretolt tenge­ri hadállásokból a Palesztina—Syriai part­vidék által jelzett szárazföldi arcvonalra szorulna vissza. Hogy ez az elgondolás he­lyes s hogy ezt az angolok már régen és idejében felismerték, kitűnik abból, hogy Rommel tavalyi tavaszi támadásának ro­hamos térnyerésekor — (amikor a. i. Rommel egyhuzamban a tripoliszi határ­tól Szollumig tört előre) — az angolok azonnal megszállták Irakot (és utána Szí­riát), hogy Egyiptom elvesztése esetén, a Perzsa-öbölből a Tigris és Eufrát völ­gyein át vezető útvonalon táplálhassák és erősíthessék azt az említett arcvonalat. Ennek az arcvonalnak tartása pedig nemcsak helyileg fontos, nemcsak azért fontos, mert mögötte terülnek el többek között a híres mossuli olajforrá­sok, de azért is, mert az ázsiai mohame­dán világot zárja el a tengely befolyásá­tól, azt a mohamedán világot, amely Pa­­­­leszt­inában két évtized óta lázong az an­gol politica ellen, amely Szíriában, Irak­­ban és Ir­­sak az utolsó esztendő fo­lyamán kétségbeesett harcok után"Vetette alá magát az angol járomnak, azt a mo­hamedán világot, amelynek vallási veze­tője a jelenleg Berlinben tartózkodó fő­­mufti esküdt ellensége a brit imperaliz­­musnak. De fontos ennek az arcvonalnak tartá­sa a Szovjetuniónak a Perzsa-öbölből Irá­non át történő hadianyaggal való megse­gítése tekintetében is s fontos, ha nagyon messzire tekintünk, a tengelyhatalmak és Japán hadműveletei összhangjának meg­akadályozása szempontjából is. Egyiptom, — amely ennek az arvorcal­­nak a déli szárnyát 500 km. szélességben előretolva fedezi, — *ehát ezért is fontos. Ván­zt in’i.’VtfA* .'V V.' 'n"’i •* •’A'.tj iV^Eojt­r. fyt. i* svt '*­ *'.ey , b . t A'v mint­­ a 8-t?', ‘is'yi -krt-cre? Vezértábornaggyá léptették elő von Küchlert Berlin, jún. 30. (MTI.) Hitler von Küchler vezérezredest, az északi had­sereg­csoport főparancsnokát a Lenin­­grád felmentésére széles arcvonalon harcba vetett bolsevista seregek meg­semmisítése körül szerzett érdemeiért, valamint a parancsnoksága alatt har­coló csapatok hősi teljesítményeinek el­ismeréseképpen vezértábornaggyá lép­tette elő. ______ Lebontják a Szovjetek Házának acélzatát Bem, június 30. (Bud. Tud.) Az ,,Ex­­change Telegraph“ moszkvai jelentése szerint a szovjet kormány lebontja a moszkvai Szovjetek Házának acélvá­zát. Ezt az épületet a szovjetek a világ legnagyobb építményének tervezték. A lebontásból eredő vas­anyagból ágyu­kat és tankokat szándékoznak készíteni.. Csíkszereda ujjongó lelkesedéssel és virágeső­­vel búcsúzott a hadba induló honvédektől Csíkszereda, június 30. (MTI) Hétfőn este búcsúztatták az orosz harcé­rre induló honvédeket Csíkszeredán. A zászlódíszbe öltözött város ujjongó lel­kesedéssel és virágesővel vett búcsút a hadba induló katonáktól. A honvédek nevében egy alezredes, a polgárok ne­vében pedig Szász Gerő polgármester mondott beszédet. Az alakulat parancs­noka lelkes szavakkal mondott köszö­netet a lelkes szavakért. A hadba in­duló honvédeket szállító szerelvény a Hym­nusz hangjai mellett gördült ki a vasútállomásról. Repülőbizottsá­g ellenőrzi az ócskavas­készletek bejelentését Budapest, jan. 30. Az illetékes tényezők súlyt helyeznek arra, hogy a rendelkezésre álló ócskavas- és fémhulladékkészletek pon­tosan az anyagbizottság utasítása alapján használtassanak fel. Az ezzel kapcsolatban el­követett visszaéléseket szigorúan büntetik. A készletbejelentések és az előírásszerű felhasz­nálás ellenőrzésére most repülőbizottság mű­ködik, mely az egész ország területein végzi munkáját. A bizottság feladata a szigorú el­lenőrzés, ami kiterjed a rendeletek pontos betartására s arra, hogy ócskavas- vagy fém­hulladék ne vonassák el a­ gyűjtés elől. Az érvényben lévő rendelkezések kiját­szóival szemben szigorúan eljárnak. A múlt héten is számos büntetés sújtotta azokat, akik zárolt ócskavaskészletüket engedély nélkül adták el, üget vettek, készletüket nem jelen­ I­ T # m­a­m Muiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A trianoni Magyarország terüle­tén levő fürdők tulajdonosainak nagy része már régebben úgy dön­tött, hogy a zsidóságot eltávolítja­­ fürdőiről s megelégszik a szeré­nyebb anyagi lehetőségekkel rendelkező ke­resztény fürdővendégek forgalmával. Ugyanez a kérdés vetődött fel most Szová­­tával kapcsolatban. Bizonyos körökben erő­sen vitatják a dolgot és azon az állásponton vannak, hogy a „pénznek nincs szaga“ Egé­szen mindegy, hogy honnan és kitől jön, csak jöjjön. Mély megvetést érdemel ez a felfogás, bármilyen magyar nevű társasá­gok, vagy egyének képviseljék is. A becsület és az igaz magyarság álláspontja, hogy ma minden üzleti vállalkozásnak áldozatot kell vállalnia épp úgy, ahogy minden m­agyar ember vállal a csökkentett kenyéradaggal és más egyéb vállalásával a mindennapi életben. Elégedjék meg a fürdőtul­ajdonos és a fürdő­ vendéglős is kevesebb nyereség­gel. Erkölcstelen és nemzetellenes magatar­tás az, hogy egyes magyarok még ma, a zsidókérdés végleges rendezésének küszö­bén is, üzleti lehetőséget látnak a zsidó­ságban. Ez a fel­fogás teljesen azonos a stró­manok gondolkozásával, akik a zsidókat mentve, magas állásokat fogadnak el és nagy jövedelmeket vágnak zsebre. A fürdő­helyek zsidótalanítása ellen harcoló körök, ma is az idegen faj kényelemben, jólétben élő tagjait akarják a nyári hónapok folya­mán minden jóval ellátni, hogy cserében tekintélyes nyereséget könyvelhessenek el az idény végén. Nagyon szomorú, hogy még mindig szóhoz juthatnak és véleményt nyilváníthatnak olyan magyarok, akik a zsidósággal összefogva akarnak gazdagodni és a nagy jövedelem felett vigadni, amikor a nemzet túlnyomó többsége napról-napra kemény áldozatokkal alapozza és ériti a várva várt jobb jövőt. __ Az „Ellenzék" a kormánypárt­­ és az Erdélyi Párt között létre­jött szövetséggel kapcsolatban többek közt az alábbiakat írja: _____ Magyarország és Erdély osz­tatlan és felbonthatatlan egység volt minden időkben, azokban is, amikor itt és amott külön államiság keretében kü­lönböző fejedelmek alatt éltek a magya­rok. Ha elbukott az egyik, ott állt az örök magyarság mellett a másik, így volt ez az elmúlt negyedszázad során is, ami­kor Erdély idegen állam keretébe került. Nemcsak a harcot állta Erdély magyar­sága önmagáért, hanem a kisebbségi élet esztendeiben is állandóan adni tudott az egyetemes magyarságnak és olyan örökérvényű eszméket és formákat ter­melt ki saját nehéz sorsából, hogy azo­kat drága ajándékként helyezi a haza oltárára. Északerdély felszabadulásának percében Erdély magyarsága tisztában volt azzal, hogy adni kell és hogy adni tud. Adni tud minden szegénysége, el­maradottsága, háttérbe szorítottsága, ki­csinysége és megkisebbítettsége ellenére is. Adni tud, mert a szellem erejéhez nincsen mérőléc és mégoly kicsiny élet­ből örökkévaló és mérhetetlen szellem fakadhat. Ezt tudta néhai gróf Teleky Pál is, amikor nagyon szerető szivéhez szorította a visszatért Fél-Erdélyt és életének hát­ralevő rövid ideje alatt olyan politikát folytatott Erdélyben, amelyet sértetlen és szent hagyományként kötelesek átven­ni utódai minden időkben a kormányzás terén. Senki nála világosabban nem is­merte fel és senki nála jobban nem ér­tékelte Erdély belső erőit, amelyek a külső körülmények hatása folytán itt-ott talán kissé félszegen, vagy csonkán je­lentkeztek, de éltek és hatottak, min­denkor az alkotás, az építés, az egymás­hoz való közelség­ jegyében és (^­nemzet étvtrrrébcTtr —* t -- ■ j-i m, jjKT ff i ______ Háborús időkben, amikor az " utánpótlási és behozatali­ nehézsé­gek miatt a nyersanyagkészlet ro­hamosan fogy, mindig szükségessé ____ válnak azok a rendszabályok, ame­lyen egyrészt a meglévő készletekkel való takarékoskodást, másrészt pedig az elhasz­nált tárgyak újbóli feldolgozását és értéke­sítését írják elő. Az anyagszűk háborús időkben meg kell becsülnünk és gondosan össze kell gyűjtenünk azokat az egészen, vagy félig elhasznált tárgyakat is, amelye­ket a béke és jólét idején minden gondolko­zás nélkül szemétbe dobunk és az enyészet­nek szánunk. A hatalmas és nálunk sokkal gazdagabb Németországban, mindjárt a há­ború kitörése után szigorú törvényt lép­tettek életbe a hulladékgyűjtésre vonatko­zólag. És a német nép a maga lekiism­ere­­tességével és alaposságával valóságos cso­dát mutatott fel a hulladékgyűjtés terén. A háziasszonytól kezdve a kis iskolás gyerme­kig mindenki gyűjtött tojáshéjat, konzerv­dobozokat, hamut, papírhulladékot, csonto­kat, sőt még a kormot is összekapargatták gondosan, mert már az elemista gyermek­nek beleverték a kis agyába, hogy abból a fekete porból igen értékes és fontos anya­got, kátrányt lehet előállítani. Egyszóval a céltudatos és takarékos német szomszédaink megmutatták, hogy a semminél is kevesebb­re becsült hulladékból milliós értékű új nyersanyagot és sok-sok nélkülözhetetlen használati tárgyat lehet előállítani. A rongy­­gyűjtés nagyszerű jövedelmezőségére te rá­jöttünk már az utóbbi időben. Tudjuk, hogy a jelenlegi zsidó bankigazgatók és vál­lalati fejedelmek jó része a rongyszedéssel alapozta meg mesébe illő vagyonát. Nálunk is meghirdették országszerte a rongy és parpir és egyéb hulladékok gondos gyűjtését. Ezt a felhívást nem szabad sem­mibe vennünk és fülünk mellett elereszte­nünk. Mert ha országunknak nem lenne szüksége a fent elsorolt hulladékokra, ak­kor nem is kívánnák, hogy azokat össze­­gyű­jtsük és beszolgáltatás céljából félrete­gyük. Figyeljünk fel tehát és teljesítetik nemzetünk iránti kötelességünket ebben a jelentéktelennek látszó dolgokban te a nagy ügyeknek kijáró gondossággal és lelkiisme­retességgel. . 1942 JÚLIUS 1 tették be, vagy nem szolgáltatták ki. Szegeden ócska sím­készlet bejelentésének­­ elmulasztása miatt 50 pengő pénzbü­ntetésre, vagy 12 napi elzárásra ítélték Kovács Fe­renc ingatlanközvetítőt. Vácott ócskavas­­en­gedély nélküli eladásáért Perlusz Márton mé­szárosmestert 200 pengő pénzbüntetéssel, ócskavas engedély nélküli vásárlásáért Kum­mer Albert kovácsmestert 50 pengő pénzbün­tetéssel sújtották. Budapesten Kléri István­­nét felszabadítás nélküli töredék eladásáért 1­00 pengő, Spiesz Vilmost a töredék átvételé­ért 150 pengő pénzbüntetésre ítélték. A „Székely N­ép“ munkatársának tudósítása k©í@-ról Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy budapesten ünnepélyes keretek kiű­zött búcsúztatták el a keleti hadszíntéren induló haditudósító századot. Ferencz Gyárfás, a „Székely Nép” munkatársa,­­ akinek írásait már rég nélkülözve olvasó­ a közönségünk, most juttatta el első beszá­m s­mólóját, amelyet bizonyára minden olva­sónk érdeklőd­éssel fog elolvasni. Első be­­­számolójában katonai tudósítónk éles fény­nyel világít rá a megszállt területek hely­­­zetére. Budapest, jún. 30. Előző számunkban jelein­-­ tettük, hogy a gabonából készült liszt fo­ v­gyasztásával kapcsolatban átmeneti intézke-­­déseket léptetett életbe a közellátási kor-­ mányzat, mert a folyó évben a kenyérgabona a szokottnál későbben érik be. A rendelet a hatósági jegy ellenében ki-, szolgáltatható kenyér fejadagot június 29-é­i­ augusztus hó 2-ig bezárólag az egéssz ország területén naponként és személyenként 15 de­­g­­agrammban állapítja meg. Ez a rendelkezés nem érinti a nehéz testimunkások és a testi­­munkások pótfejadagjára vonatkozó szabá­­­lyokat, a kenyér pótfejadagok tehát nem vál­toznak. Ott, ahol a kenyérfejadagot lisztben szol­gáltatják ki, a kenyérlisztfejadag június 29-ei és augusztus 2-a között havonként és szemé­lyenként 3 kilogramm. Kimondja a rendelet, hogy a vendéglátó-, ipari üzemekben a kenyérjegyváltójegyre 30j­ dekagramm súlyú kenyeret szabad kiszolgál­­­tatnn. Az átmeneti idő alatt forgalomba ho­,­zott kész vizes zsemlye, császárzsemlye és vizeskifli súlya 3 dkg-nál kevesebb és 3,5­­ dkg-nál több nem lehet . A június 28-ig érvényes beváltott kenyér-, szelvényekkel a sütőipar­osok, az ugyancsak­ ezen időpontig beváltott kenyérváltó jegyek-­­kel pedig a vendéglátóipari üzemek legké­sőbb július 1-ig kötelesek a községi elöljáró­ságnál (polgármesternél) elszámolni. Az au-­ gusztus 2 napjáig érvényesen beváltott ke­nyér szelvényekkel, illetve kenyérváltóje­gyekkel legkésőbb augusztus 2-ig kell elszá­molni. A rendelet június 29-én lépett hatályba. Mindazokat, akik az előírt rendelkezéseket nem tartják be, háború esetén 6 hónapig ter­jedő elzárással és az idevonatkozó törvény­cikkek legmagasabb pénzbüntetésével bünte­tik. (3930/1942. M. E. szám). — Székely községek megsegítése. rAz Qnssá-­­goe Társadalombiztosító Intézet Kéaridsaerut-i kereszt község részére 17 ezer, Kézdükóvári részére pedig 25 araer pengő hosszúlejáratú­ kölcsönt nyújtott községháza és jegyzői lakás­ építésére. Ezeborosnyó község részére a bel­­­ügyminisztérium utalt ki segélyképen hason­­­ló összeget községház és jegyző­ lak építésére.

Next