Székely Nép, 1943. július-szeptember (61. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-01 / 145. szám

a . ­ Napról-napra Minden jel arra mutat,­­hogy a keleti hadszíntéren a hónapokig­­tartó kölcsö­nös készülődés után végre megindult a nagy kibontakozás, amelynek kihatása a jelenlegi körülmények között még nem látható be teljes egészében, bár nem lehet kétséges, hogy az nagy hord­erejű lesz az egész háborús helyzet ki­alakulása szempontjából. A legújabb jelentések ugyan csak szűkszavúan számolnak be a két nap­pal ezelőtt megindult támadásokról s egyelőre hiába is keresnénk utalást arra, hogy a középső és északi arcvs­­nai szakaszon megindult hadműveletek az előkészített nagy támadásokkal azo­nosak-e. Az a tény azonban, hogy az erre vonatkozó jelentések sejtetni en­gedik a harcok hatalmas méreteit, min­denesetre amellett bizonyít, hogy a ke­leti hadszíntéren megindult­­a döntő összecsapás. Ezt a feltevést már az a­ tény is alá­támasztja, hogy a legújabb illetékes közlés csak néhány szóval emlékezik meg a keleti hadszíntéren folyó har­cokról, márpedig a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy Berlinben mindig döntő órákban tanúsították a legna­gyobb fokú tartózkodást. Mindenesetre kedvező körülménynek tekinthető, hogy a szovjet áttörési kí­sérletek sem Velikije Lukinál sem egyebütt nem jártak eredménnyel, ugyanakkor azonban nem téveszthető szem elől, hogy ez a tény még távolról sem jelenti a rendelkezésre álló erők viszonyának összemérését. Német kato­nai szakértők­ derűlátásából ítélve ugyan semmi kétség nem lehet aziránt, hogy a szovjet kezdeményezés miként végződik, mégis figyelmet érdemel az a tény, hogy­­a támadást a vörös had­sereg kezdeményezte.­­ * A néhány nappal ezelőtt Monteneg­róból elmenekült Mihajlovics délszerb tábornok, az ottani partizánok vezére és a loaidoni emigráns kormány had­ügyminisztere Törökországba érkezett és ez a körülmény igen különösen vi­lágítja meg nemcsak az emigráns szer­­bek függő helyzetét a szövetségesekkel szemben, hanem rámutat arra is, hogy az angolszászok vajmi keveset törőd­nek az általuk tönkre tett kisnemze­tek sorsával és ha egyéb érdekük úgy kívánja, kiszolgáltatnak mindenkit. Kétségtelen, hogy ez történt Mihaj­lovics tábornokkal is, aki a jugoszláv állam összeomlása után szabadsereget szervezett és azzal harcolt a tengely el­len, ugyanakkor azonban élesen szem­be helyezkedett a Moszkva által pén­zelt bandákkal. Ez a tény természete­sen a londoni szerb emigráns kormány ellen hangolta a szovjet köröket és mint ahogyan néhány héttel ezelőtt te­rületi igényeik biztosítására kirobban­tották e szovjet—lengyel viszályt, ép­pen úgy előidézték a szerb kormányi válságot is, nem utolsó­sorban Mihaj­lovics tábornok kommunista-ellenes magatartásának alapján. Az a tény, hogy Mihajlovics tábor­nok hosszú harcok után, amelyeket el­sősorban is az angolszászok érdekében vívott, most Törökországba­­volt kény­telen menekülni, mindenesetre azt mu­tatja, hogy Moszkva nyomására Lon­don is elfelejtette a, délszerb partizá­nok vezérét, aki ilyen körülmények között a semleges Törökországba volt kénytelen menedéket keresni. A ténynek egyébként különösebb je­lentősége nincsen, de mindenesetre rá­mutat azokra az eszközökre ,amelyek­kel a britek dolgoznak önző céljaik el­érése érdekében, akár kis nemzetek tes­tén keresztül is. Mihajlovics tábornok Törökország­ban eddig még nem nyilatkozott to­vábbi terveit illetőleg, feltehető azon­ban, hogy a csalódott tábornok leg­alábbis egyelőre nyugalomba vonul. * Az Olaszország elleni angolszász ideg­háborúval kapcsolatban Pavolini volt Vitéz Barabás Andor dr. alispán a sepsi református egyházmegye uj főgondnoka A megüresedett gondnoki széket Imreh Ferenc miniszteri tanácsos foglalta el Sepsiszentgyörgy, jún. 30. Június 27-én délelőtt a Székely Mikó-kollé­­giumban tartotta a sepsi ref. egyház­megye rendkívüli közgyűlését. Ének, bibliaolvasás és ima után Tőkés Jó­zsef esperes szeretettel köszöntötte a közgyűlés tagjait és jelentette, hogy a mai rendkívüli közgyűlés összehívására a lejárt tisztségek­ megújítása adott alkalmat. Röviden beszámolt az egyházmegye életének eseményeiről és kegyeletes szavak­kal emlékezett meg Imecs Ernő fő­gondnoknak 87 éves korában tör­tént haláláról, akiben, az egyházme­gye egyik igen hűséges elöljáróját veszítette el. Majd annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy az egyházmegyei közgyűlés bölcsessége bizonyára meg fogja találni a méltó utódot, is. Beszámolója további részében a Bikán belüli IKE népfőiskola műkö­désére tért ki, megemlítvén, hogy ebben a® évben úgy a fiúk, mint a leányok részére 6—6 hetes tanfo­lyam tartatott. A fiúk ezenkívül a tanfolyam befejezéseként tanulmá­nyutat tettek Budapest—Debrecen —Nagyvárad—Kolozsvár megtekin­tésével,­ amely számos élményével bizonyára felejthetetlen marad. A lányok részére is előkészítőben van egy ilyen hasonló út amely nem ma­rad terméketlen fiatal lelkük szá­mára. A gyűlésen résztvett Kónya Kál­mán tiszteltbeli főgondn­ok is, aki a legválságosabb időben állott a kor­­mánykeréknél bizonyságtevőül, hogy akinek Isten sokat adott, attól so­kat­ is követel. Ezek után Tőkés József esperes javasolta, hogy a megüresedett fő­gondnoki székbe egyhangú határo­zattal vitéz Barabás Andor dr. alis­pánt, az egyházmegye eddigi gond­­nokát válassza meg a közgyűlés. A jelenlevők az esperes javaslatát ki­törő lelkesedéssel emelték határo­zattá és hosszan, melegen ünnepel­ték az új főgondnokot. Az áradó lelkesedés szívtől-szívig hatott, bi­zonyságtétele az a pár őszinte kö­szönő szó volt, amellyel vitéz Bara­bás Andor dr. elkötelezte magát, hogy egyházát, mint a­zt a múltban is tette, hűséggel és Isten előtti alá­zattal fogja szolgálni. Tekintettel arra, hogy az egyház­­megyei közgyűlés az eddigi gondno­kot emelte a főgondnoki székbe, vi­téz Barabás Andor dr. ajánlására a megüresedett, gondnoki széket Im­reh Ferenc miniszteri tanácsossal töltötte be. Az újonnan választott gondok is köszönettel vette tudomá­sul az egyhangú bizalmat és vallást tett amellett, hogy ereje és képessé­ge szerint tisztességgel akarja egy­házát szolgálni. Az egyházmegye tisztségeinek betöltése Ezek után sor került a többi tisztségek betöltésére is, melynek rendjén világi főjegyzőnek: vitéz Bartha Jenő dr. vármegyei­ főjegy­zőt, aljegyzőkül: Böjthe András oltszemi lelkészt és Kövér Sándor gidófalvi állami tanítót, számve­vőnek: Vajda Gáspár szemerjai lelkészt, belmissziói előadónak, egyházmegyei pénztárnoknak, nyugdíjintézeti pénztárnoknak, kiszalapi pénztárnoknak, nyomtat­­ványkezelőnek: Kovács Sándor sepsiszentkirályi lelkészt, népisko­lai felügyelőnek: Kiss Árpád koll. vallástanárt, vallásoktatási fel­ügyelőnek: Bencze József zaláni lelkészt, egyházmegyei tanácsbi­­ráknak: Csutak Samu dr., orvost, Szabó Mihály dr., törvényszéki bi­­rót, Hamar Samu dr., pénzügy­igazgatót, Mihály Zoltán málnási ref. iskolai igazgatót, Vajda Gás­pár lelkészt, Imreh Dezső sepsi­szentgyörgyi lelkészt, Kovács Sán­dor lelkészt és Bencze József lel­készt, egyházmegyei tanácsosok­nak: Bagoly Lajos martonosi lel­készt, Dénes János illyefalvi lel­készt, Kiss Árpád vallás­tanárt, Vajda Gáspár lelkészt, Imreh De­zső lelkészt, Balogh István dr. mál­nási földbirtokost, Szilágyi Ferenc kilyéni földbirtokost, Mihály Zol­tán igazgató-tanítót, Demeter Béla koll. igazgatót és Csiszár Ernő málnásfürdői gyógyszerészt, a tan­ügyi bizottság tagjaiul: Kiss Ár­­­pád vallástanárt, Bartha Károly ref. tanítóképezdei igazgatót, Kiss Tihamér dr., tanitóképezdei val­lástanárt, Mihály Zoltán igazgató­­tanitót, Lőte József uzoni ref. is­kolai igazgató-tanitót, Z. Nagy Béla hitoktató lelkészt, nyugdíj­­bizottsági tagokat, Domokos Ká­roly dr., vm. árvaszéki ülnököt, Farkas István lisznyói lelkészt, Sa­lamon József vm. főszámvevőt, közalapi bizottsági tagokut: Böjthe András lelkészt, Becze József lel­készt, Benedek Tivadar áll. polgá­ri fiúiskola igazgatóját, Nagy Mi­hály dr., közellátási tanácsost, egyházkerületi képviselőküt: Ko­vács Sándor lelkészt, Vajda Gás­pár lelkészt, Csutak Samu dr. or­vost, László Ferenc dr. ügyvédet és egyházmegyei ügyésznek, László Ferenc dr. ügy­védet válasz­tották meg. A gyűlést Tőkés József esperes imával zárta be kérve a közgyűlés tagjait, hogy mint eddig is lanka­datlan buzgalommal­ szolgálják Is­ten ügyét az anyaszentegyházban. miBUS&wmmai mimmimmmmiimm olasz miniszter igen figyelemre méltó cikket írt az egyik vezető olasz lap ha­sábjain. Pavolini szerint az angolszá­szok európai partraszállása küszöbön áll, de tévednek Londonban, ha azt hi­szik, hogy a partraszálló csapatoknak könnyű feladatuk lesz, mert az olasz nép ellenálló ereje egyáltalán nem csökkent a légitámadások következ­tében. Pavolini cikke jellemző válaszadás­nak tekinthető azokra az angolszász híresztelésekre, amelyek szerint Olasz­ország érdeklődése bizonyos fokig el­fordult a mostani háború célkitűzései­től. A volt olasz miniszter állásfogla­lása kétséget sem hagy aziránt, hogy Olaszországban miként ítélik meg az általános helyzetet. ________1943 JULIUS 1 Magyarországon tanuló ér­ erdélyi főiskolások ügye Kolozsvár, jún. 30. A kolozsvári magyar diákszövetség vezetősége az Erdélyi Pánt közbenjárását kérte a romániai nyári diákcsereakcióval kapcsolatban előállott súlyos hely­zet orvoslására. A román kormány tudvalévően csak ahhoz járult hoz­zá, hogy a 18 éven aluli nem főisko­lai tanulóifjúság mehessen haz­á a határon túl lakó szüleihez nyári va­kációra, ellenben a 18 évnél idő­sebb diákok, tehát az összes főisko­lai hallgatók kénytelenek a vakációt itt tölteni, amikor a diákjóléti intéz­mények sem működnek. Teleki Béla gróf, az Erdély Párt országos elnöke és Mikó Imre dr., az Erdélyi Párt országos politikai főtitkára, országgyűlési képviselő ez ügyben személyesen tárgyaltak dr. Kállay Miklós miniszterelnökkel, vi­téz Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszterrel, Bánffy Dani­­ báró földmívelésü­gyi miniszterrel, Szinyei Merse Jenő dr. közoktatás­­ügyi miniszterrel és Jurcsek Béla államtitkárral. A tárgyalások ered­­ményekép a kormány intézkedett, hogy az internátusok a nyári vaká­ció alatt is nyitva maradjanak és a diákok mindaddig azokban ellátást nyerjenek, amíg összeírásuk meg­történik. Ha nem sikerül számukra a Délerdélybe való utazást kieszkö­zölni, a kormányzat intézkedni fog megfelelő foglalkoztatásukról és el­látásukról. Csak a fignmölcsössel rendelkezők kapnak befőzési cukrot Bepsiszentgyörgy, Június 30. Keddi átírnunk:han hírt adtunk arról, hogy a háromszékmegyei gyümölcstermelőik egyesülete felhívta tagjait a cukor­­igénylésre. Az egyesület által kiadott közleménybe tévesen került az, hogy azok is igényelhetnek cukrot, akik tag­jai az egyesületnek, de nem rendelkez­nek a rendeletben előírt 300 négyszög­­öles területtel. Kész­séggel adjuk a helyreigazítást, tehát csak azok igé­nyelhetnek cukrot, akik tagjai, de ren­delkeznek is a fenti gyümölcsössel. Csíkszereda m. város polgármestere Sz: 4587—1043. VERSENYT­ARGYALÁSI HIRDETMÉNY / Csíkszereda m. város polgármestere nyilvános versenytárgyalást hirdet 7300 drb. 3/4-es kockakő, 29.000 26/26 cm-as, 400 drb. 13/26 cm-es és 1200 drb. 39/26 cm-es méretű kőlap szállítására. A szállítási költségek szabályszerűen biztosítva vannak. A szállítás megkez­désének ideje, a jóváhagyás után 10 nap és a befejezés 45 nap. Az ajánlato­kat a város mérnöki hivatala által ki­­adott ajánlati minta felhasználásával kell tenni és cégszerű a­láírással kell el­látni. Az aláírt ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve, pecséttel lezárva Csíkszereda m. városi iktató hivatalá­nál 1943. jún­ius hó 14-én d. e. 11 óráig kell beadni. A bánatpénzt, az ajánlat­­szerinti érték 2 százalékát kell letenni készpénzben vagy egyéb értékben a városi pénztárná­l. Az ajánlati minta és a szállítási feltételek a várt­ mérnöki hivatalában, hivatalos órák alatt meg­tekinthetők és díjtalanul megszerezhe­tők. Ajánlatot lehet tenni az összes szállítandó kőmennyiségre, vagy pedig külön a kőlapra és külön a kockakőre. Csíkszereda, 1943. június hó 28-án Szász G. Gerő s. k. (K. títt) , polgármester

Next