Székely Szó, 1942. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)
1942-01-01 / 1. szám
II. évfolyam. 1. szám. ... ' Marosvásárhely, 1942 január í, csütörtök. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BOLYAI-UTCA il. SZERKESZTŐSÉGI TELEFON 306. KIADÓH1VATALI TEL. 531. FŐSZERKESZTŐ: BÍRÓ ISTVÁN dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZÁSZ ENDRE. wmuazaoaoa^aoam^mmo^^mm^am ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA 2 50, NEGYED ÉVRE 720, FÉL ÉVRE 14«. EGÉSZ ÉVRE 28 PENGŐ 80 FILLÉR. Eden egész Európát odaígérte Sztálinnak Behatolta!! üzettapol védelmi övezetébe a szövetségesek BuIgát ia hadereje késsen áll es európai együttműködésre Tiz kilométerre állanak Manilától a japánok -- Ostromállapot Szingapúrban -- Közzétették a japán veszteség-jegpket Az elmuit esztendő utolsó napján, minthacsak a történelemnek átadott háromszázötvenöt nap erő feszítéseinek sűrítésére törekedtek volna a hadbanálló országok hadseregei és diplomatái, a világ minden részén figyelemreméltó események, illetve politikai megnyilatkozások történtek. Újságírói kifejezéssel úgy jellemezhetnénk legjobban az elmuit napot, hogy sok volt a lapok politikai rovatának élére kívánkozó címanyag. Európai szempontból főleg három eseményt kell kiemelni: a bolgár hadügyminiszter feliünő napiparancsát, Eden moszkvai Ígéretét és a Krim félszigeten lévő Szebasztopol elleni eredményes német támadást. Mind három esemény egyformán nagyjelentőségű s hogy mégis Bulgária hivatalosnak tekinthető megnyilatkozását helyezzük előtérben, azért van, mert ez az ország az elmuit hetekben keveset hallatott magáról. A bolgár népre pedig, mint uj Európa egyik erős és a végleges balkáni elrendeződés szempontjából fontos tényezőjére igen nagy szerep vár még. Pillanatig sem merülhetett fel kétség senkiben sem aziránt, hogy amennyiben a körülmények megkívánnák, Bulgária éppen úgy résztvenne fegyveres erőkkel is a földrész uj arcának felépítésében, mint ahogy résztvesz abban Magyarország. Egyelőre azonban nem látszott szükségesnek, hogy Bulgária fegyverrel teljesítse a fejlődése és az európai közösség érdekében vállalt feladatát. Nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap ? Mit az uj esztendő ? Megtörténhetik, hogy Európa délkeleti sarkában még szükség lesz a kitűnő bolgár hadseregre. Éppen ezért rendkívül fontos a bolgár hadügyminiszter kiadott napiparancsa, mert belőle az derül ki, hogy a bolgár nép ég a vágytól, hogy cselekvőleg is közreműködjék a korén és alaposan felismert bolgár, valamint európai érdekek megvédésében. Anélkül, hogy kételkednénk Törökország határozottan kinyilvánított semlegességének őszinte ségében, utalnunk kell az Ankarával kapcsolatban folyó csúnya brit manőverezésre. London még mindig nem tett le arról a végyá ról, hogy esetleg még egy kockázatos támadással is, hadszíntérré változtassa a kisázsiai félszigetet. A bolgár hadsereg őráilása ellenben elég biztosíték erra, hogy minden délkelet felől jövő brit kezdeményezés kudarcba fulna. A kiadott német hadijelentésből kitűnik, hogy nemcsak a keleti arcvonal középső szakaszán dúltak az elmuit napokban véres ütközetek. hanem a német haderő tervszerű biztonsággal folytatta tisztogató hadműveleteit Saohasztopol környékén is. Amikor annakidején a szövetséges csapatok behatoltak a keskeny földszoroson keresztül Krim félszigetére, legelső céljuk az volt, elvágni ezt a Fekete-tenger uralma szempontjából fontos területet a Kaukázustól. A német hadvezetőség tehát kelet felé irányította csapatait és rövid néhány nap leforgása alatt német katonák vonultak be Kercsbe. Szebasztopol, a másik fontos krimi szovjet támaszpont hátramaradt. A német csapatok most behatoltak a város körüli erődővezetbe és megtörték a vörösök védelmi rendszerét. A bolsevisták most úgy igyekeznek tehermentesíteni Szebasztopolt, hogy hatalmas áldozatok árán, Kaukázusból hozott csapatokat tesznek partra a félsziget egyes pontjain. Kísérleteik meghiúsítására megtörtént a kellő intézkedés. Régi megállapítás, hogy az angolok kalmárok. A kalmárokat pedig sokszor viszi rá a haszonéhség a tisztességtelen üzletkötésekre. Eden most ilyesmire vállalkozott, amikor odaígérte Európát Sztálinnak. Az ígéret fejében természetesen azt követelte, hogy a maradék vörös hadsereg áldozza fel utolsó csepp vérét is az angolszászok szolgálatában. Churchill miniszterelnök pedig kéregető amerikai körútja során már Kanada fővárosában igyekszik arról meggyőzni a kanadaiakat. hogy nem üdvözülnek mindaddig, amig egyetlen olyan férfi is él az országban, aki legalább egy elvesztette karral, lábbal, vagy kilőtt szemgolyóval nem ál- dozik az angolul beszélők véres oltárén Churchill és társai érdé kében. A brit miniszterelnöknek jut arra is ideje, hogy szemrehányásokat tegyen a francia kormánynak, mert az felismerte a brit szándékok álnokságát és nem volt hajlandó érdekeivel ellentét ben teljesen feláldozni magét nekik. Nyilvánvaló, hogy Churchill azt szerette volna, ha a francia kormány nem köt fegyverszünetet Németországgal, hagyj« elpusztítani egész országát és Észak-Af- rikából próbálja meg fogát vicsorítani a tengelyre. Akkor bezztg nem tett szemrehányást, amikor beugratta Franciaországot a háborúba, vagy amikor Dünkir- chennél cserbenhagyta, illetve Dakarnál megtámadta ... Churchill válaszolni akart talán ezzel arra a felháborodásra, amely a fentebb felsorolt események után a francia közvéleményben támadt. Szemrehányásai azonban lepattognak a vichyi kormány magatartásáról. Franciaország már megtalálta helyét az uj Európában. A csendesóceáni térségeken lezajló lendületes japán előrenyomulás következtében bekövetkezett az ostrom állapot Szingapúrban A maláji félszigeten harcoló brit csapatok már csak abban reménykednek, hogy dél felől segítség érkezik számukra. Á reménykedés alighanem csak reménykedés marad. mert a japán tengeri és légihaderő már teljesen befejezte Szingapúr körülzérását. Fülöp szigeteken nagy harcikocsijaik gyorsaságával előrenyomuló japánok már 10 kilométerre állanak Manilától, á fővárostól. A város eleste rövidesen várható és ezzel az amerikai haderő végleg messze szakad a japán partoktól. Bátran mondhatjuk, hogy 1941 utolsó napjának eseményei bekerülnek a történelem lapiaira. 13 oldal — clra 16 filler*