Székely Szó, 1942. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)
1942-01-01 / 1. szám
II. évfolyam. 1. szám. ... SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BOLYAI UTCA 1l. SZERKESZTŐSÉGI TELEFON 306. KIADÓHIVATALI TEL. 531. Marosvásárhely, 1942 január 1. csütörtök. FŐSZERKESZTŐ: BÍRÓ ISTVÁN dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZÁSZ ENDRE. wmuazaoaoa^aoam^mmo^^mm^am ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA 250, NEGYED ÉVRE 720, FÉL ÉVRE 140, EGÉSZ ÉVRE 28 PENGŐ 80 FILLÉR. Eden egész Európát odaígérte Sztálinnak Behatoltaküzetlapos védelmi övezetébe a szövetségesek Bulgária hadereje készen áll és európai együttműködésre Tíz kilométerre állanak Manilától a japánok -- Ostromállapot Szingapúrban -- Közzétették a japán veszteség-jegeket Az elmúlt esztendő utolsó napján, mintha csak a történelemnek átadott háromszázötvenöt nap erőfeszítéseinek sűrítésére törekedtek volna a hadbanálló országok hadseregei és diplomatái, a világ minden részén figyelemreméltó események, illetve politikai megnyilatkozások történtek. Újságírói kifejezéssel úgy jellemezhetnénk legjobban az elmúlt napot, hogy sok volt a lapok politikai rovatának élére kívánkozó címanyag. Európai szempontból főleg három eseményt kell kiemelni: a bolgár hadügyminiszter feltűnő napiparancsát, Eden moszkvai ígéretét és a Krím félszigeten lévő Szebasztopol elleni eredményes német támadást. Mindhárom esemény egyformán nagyjelentőségű s hogy mégis Bulgária hivatalosnak tekinthető megnyilatkozását helyezzük előtérben, azért van, mert ez az ország az elmúlt hetekben keveset hallatott magáról. A bolgár népre pedig, mint új Európa egyik erős és a végleges balkáni elrendeződés szempontjából fontos tényezőjére igen nagy szerep vár még. Pillanatig sem merülhetett fel kétség senkiben sem aziránt, hogy amennyiben a körülmények megkívánnák, Bulgária éppen úgy részt venne fegyveres erőkkel is a földrész új arcának felépítésében, mint ahogy részt vesz abban Magyarország. Egyelőre azonban nem látszott szükségesnek, hogy Bulgária fegyverrel teljesítse a fejlődése és az európai közösség érdekében vállalt feladatát. Nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap ? Mit az új esztendő ? Megtörténhetik, hogy Európa délkeleti sarkában még szükség lesz a kitűnő bolgár hadseregre. Éppen ezért rendkívül fontos a bolgár hadügyminiszter kiadott napiparancsa, mert belőle az derül ki, hogy a bolgár nép ég a vágytól, hogy cselekvőleg is közreműködjék a korén és alaposan felismert bolgár, valamint európai érdekek megvédésében. Anélkül, hogy kételkednénk Törökország határozottan kinyilvánított semlegességének őszinteségében, utalnunk kell az Ankarával kapcsolatban folyó csúnya brit manőverezésre. London még mindig nem tett le arról a végyáról, hogy esetleg még egy kockázatos támadással is, hadszíntérré változtassa a kisázsiai félszigetet. A bolgár hadsereg őrállása ellenben elég biztosíték arra, hogy minden délkelet felől jövő brit kezdeményezés kudarcba futna. A kiadott német hadijelentésből kitűnik, hogy nemcsak a keleti arcvonal középső szakaszán dúltak az elmúlt napokban véres ütközetek, hanem a német haderő tervszerű biztonsággal folytatta tisztogató hadműveleteit Lzphasztopol környékén is. Amikor annak idején a szövetséges csapatok behatoltak a keskeny földszoroson keresztül Krím félszigetére, legelső céljuk az volt, elvágni ezt a Fekete-tenger uralma szempontjából fontos területet a Kaukázustól. A német hadvezetőség tehát kelet felé irányította csapatait és rövid néhány nap leforgása alatt német katonák vonultak be Kercsbe. Szebasztopol, a másik fontos krími szovjet támaszpont hátramaradt. A német csapatok most behatoltak a város körüli erődövezetbe és megtörték a vörösök védelmi rendszerét. A bolsevisták most úgy igyekeznek tehermentesíteni Szebasztopolt, hogy hatalmas áldozatok árán, Kaukázusból hozott csapatokat tesznek partra a félsziget egyes pontjain. Kísérleteik meghiúsítására megtörtént a kellő intézkedés. Régi megállapítás, hogy az angolok kalmárok. A kalmárokat pedig sokszor viszi rá a haszonéhség a tisztességtelen üzletkötésekre. Eden most ilyesmire vállalkozott, amikor odaígérte Európát Sztálinnak. Az ígéret fejében természetesen azt követelte, hogy a maradék vörös hadsereg áldozza fel utolsó csepp vérét is az angolszászok szolgálatában. Churchill miniszterelnök pedig kéregető amerikai körútja során már Kanada fővárosában igyekszik arról meggyőzni a kanadaiakat, hogy nem üdvözülnek mindaddig, amíg egyetlen olyan férfi is él az országban, aki legalább egy elvesztette karral, lábbal, vagy kilőtt szemgolyóval nem áldozik az angolul beszélők véres oltárén Churchill és társai érdekében. A brit miniszterelnöknek jut arra is ideje, hogy szemrehányásokat tegyen a francia kormánynak, mert az felismerte a brit szándékok álnokságát és nem volt hajlandó érdekeivel ellentétben teljesen feláldozni magét nekik. Nyilvánvaló, hogy Churchill azt szerette volna, ha a francia kormány nem köt fegyverszünetet Németországgal, hagyja elpusztítani egész országát és Észak-Afrikából próbálja meg fogát vicsorítani a tengelyre. Akkor bezzeg nem tett szemrehányást, amikor beugratta Franciaországot a háborúba, vagy amikor Dünkirchennél cserbenhagyta, illetve Dakarnál megtámadta ... Churchill válaszolni akart talán ezzel arra a felháborodásra, amely a fentebb felsorolt események után a francia közvéleményben támadt. Szemrehányásai azonban lepattognak a vichyi kormány magatartásáról. Franciaország már megtalálta helyét az új Európában. A csendesóceáni térségeken lezajló lendületes japán előrenyomulás következtében bekövetkezett az ostromállapot Szingapúrban A maláji félszigeten harcoló brit csapatok már csak abban reménykednek, hogy dél felől segítség érkezik számukra. A reménykedés alighanem csak reménykedés marad, mert a japán tengeri és légihaderő már teljesen befejezte Szingapúr körülzárását. Fülöp szigeteken nagy harcikocsijaik gyorsaságával előrenyomuló japánok már 10 kilométerre állanak Manilától, a fővárostól. A város eleste rövidesen várható és ezzel az amerikai haderő végleg messze szakad a japán partoktól. Bátran mondhatjuk, hogy 1941 utolsó napjának eseményei bekerülnek a történelem lapjaira. 13 oldal — cira 16 fillér*