Székely Szó, 1942. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1942-01-01 / 1. szám

II. évfolyam. 1. szám. ...­­ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BOLYAI­ UTCA 1l. SZERKESZTŐSÉGI TELEFON 306. KIADÓHIVATALI TEL. 531. Marosvásárhely, 1942 január 1. csütörtök. FŐSZERKESZTŐ: BÍRÓ ISTVÁN dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZÁSZ ENDRE. wmuazaoaoa^aoam^mmo^^mm^am ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA 2­50, NEGYED ÉVRE 720, FÉL ÉVRE 140, EGÉSZ ÉVRE 28 PENGŐ 80 FILLÉR. Eden egész Európát oda­ígérte Sztálinnak Behatoltak­­üzetlapos védelmi övezetébe a szövetségesek Bulgár­ia hadereje készen áll és európai együttműködésre Tíz kilométerre állanak Manilától a japánok -- Ostromállapot Szingapúrban -- Közzétették a japán veszteség-jegeket Az elmúlt esztendő utolsó nap­ján, mintha csak a történelemnek átadott háromszázötvenöt nap erő­feszítéseinek sűrítésére törekedtek volna a hadbanálló országok had­seregei és diplomatái, a világ min­den részén figyelemreméltó ese­mények, illetve politikai megnyi­latkozások történtek. Újságírói ki­fejezéssel úgy jellemezhetnénk leg­jobban az elmúlt napot, hogy sok volt a lapok politikai rovatának élére kívánkozó címanyag. Európai szempontból főleg három eseményt kell kiemelni: a bolgár hadügy­miniszter feltűnő napiparancsát, Eden moszkvai ígéretét és a Krím félszigeten lévő Szebasztopol elleni eredményes német támadást. Mind­három esemény egyformán nagy­jelentőségű s hogy mégis Bulgária hivatalosnak tekinthető megnyilat­kozását helyezzük előtérben, azért van, mert ez az ország az elmúlt hetekben keveset hallatott magá­ról. A bolgár népre pedig, mint új Európa egyik erős és a végleges balkáni elrendeződés szempontjá­ból fontos tényezőjére igen nagy szerep vár még. Pillanatig sem merülhetett fel kétség senkiben sem aziránt, hogy amennyiben a kö­rülmények megkívánnák, Bulgá­ria éppen úgy részt venne fegyve­res erőkkel is a földrész új arcá­nak felépítésében, mint ahogy részt vesz abban Magyarország. Egyelőre azonban nem látszott szükségesnek, hogy Bulgária fegy­verrel teljesítse a fejlődése és az európai közösség érdekében vál­lalt feladatát. Nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap ? Mit az új esz­tendő ? Megtörténhetik, hogy Eu­rópa délkeleti sarkában még szük­ség lesz a kitűnő bolgár hadse­regre. Éppen ezért rendkívül fon­tos a bolgár hadügyminiszter ki­adott napiparancsa, mert belőle az derül ki, hogy a bolgár nép ég a vágytól, hogy cselekvőleg is köz­reműködjék a korén és alaposan felismert bolgár, valamint európai érdekek megvédésében. Anélkül, hogy kételkednénk Törökország határozottan kinyil­vánított semlegességének őszinte­ségében, utalnunk kell az Anka­rával kapcsolatban folyó csúnya brit manőverezésre. London még mindig nem tett le arról a végyá­ról, hogy esetleg még egy kocká­zatos támadással is, hadszíntérré változtassa a kisázsiai félszigetet. A bolgár hadsereg őrállása ellen­ben elég biztosíték arra, hogy minden délkelet felől jövő brit kezdeményezés kudarcba futna. A kiadott német hadijelentésből kitűnik, hogy nemcsak a keleti arcvonal középső szakaszán dúl­tak az elmúlt napokban véres üt­közetek, hanem a német haderő tervszerű biztonsággal folytatta tisztogató hadműveleteit Lzphasztopol környékén is. Amikor annak idején a szövetséges csapatok behatoltak a keskeny földszoroson keresztül Krím félszigetére, legelső céljuk az volt, elvágni ezt a Fekete-ten­ger uralma szempontjából fontos területet a Kaukázustól. A német hadvezetőség tehát kelet felé irá­nyította csapatait és rövid néhány nap leforgása alatt német katonák vonultak be Kercsbe. Szebaszto­pol, a másik fontos krími szovjet támaszpont hátramaradt. A német csapatok most behatoltak a város körüli erődövezetbe és megtörték a vörösök védelmi rendszerét. A bolsevisták most úgy igyekeznek tehermentesíteni Szebasztopolt, hogy hatalmas áldozatok árán, Kaukázusból hozott csapatokat tesznek partra a félsziget egyes pontjain. Kísérleteik meghiúsítá­sára megtörtént a kellő intézkedés. Régi megállapítás, hogy az an­golok kalmárok. A kalmárokat pedig sokszor viszi rá a haszon­éhség a tisztességtelen üzletköté­sekre. Eden most ilyesmire vállal­kozott, amikor odaígérte Európát Sztálinnak. Az ígéret fejében természetesen azt követelte, hogy a maradék vörös hadsereg áldozza fel utolsó csepp vérét is az angolszászok szolgálatában. Churchill miniszterelnök pedig kéregető amerikai körútja során már Kanada fővárosában igyek­szik arról meggyőzni a kanadaia­kat, hogy nem üdvözülnek mind­addig, amíg egyetlen olyan férfi is él az országban, aki legalább egy elvesztette karral, lábbal, vagy kilőtt szemgolyóval nem ál­­dozik az angolul beszélők véres oltárén Churchill és társai érde­kében. A brit miniszterelnöknek jut arra is ideje, hogy szemre­hányásokat tegyen a francia kor­mánynak, mert az felismerte a brit szándékok álnokságát és nem volt hajlandó érdekeivel ellentét­ben teljesen feláldozni magét ne­kik. Nyilvánvaló, hogy Churchill azt szerette volna, ha a francia kormány nem köt fegyverszünetet Németországgal, hagyja elpusztí­tani egész országát és Észak-Af­­rikából próbálja meg fogát vicso­rítani a tengelyre. Akkor bezzeg nem tett szemrehányást, amikor beugratta Franciaországot a há­borúba, vagy amikor Dünkir­­chennél cserbenhagyta, illetve Dakarnál megtámadta ... Churchill válaszolni akart talán ezzel arra a felháborodásra, amely a fentebb felsorolt események után a francia közvéleményben támadt. Szemrehányásai azonban lepattognak a vichyi kormány magatartásáról. Franciaország már megtalálta helyét az új Európában. A csendesóceáni térségeken le­zajló lendületes japán előrenyo­mulás következtében bekövetke­zett az ostrom­állapot Szingapúrban A maláji félszigeten harcoló brit csapatok már csak abban remény­kednek, hogy dél felől segítség érkezik számukra. A reménykedés alighanem csak reménykedés ma­rad, mert a japán tengeri és légi­haderő már teljesen befejezte Szingapúr körülzárását. Fülöp szigeteken nagy harciko­csijaik gyorsaságával előrenyomuló japánok már 10 kilométerre álla­nak Manilától, a fővárostól. A vá­ros eleste rövidesen várható és ezzel az amerikai haderő végleg messze szakad a japán partoktól. Bátran mondhatjuk, hogy 1941 utolsó napjának eseményei beke­rülnek a történelem lapjaira. 1­3 oldal — cira 16 fillér*

Next