Székely Szó, 1942. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1942-01-01 / 1. szám

SZÉKELY SZÓ - 2 “ Partratett csapatokkal kísér­leteznek Krímben a vörösök Új Zélandi veszélyben Melbourne, december 31. (MTI) Új Zéland miniszterelnöke az ország népéhez intézett újévi üzenetében kénytelen volt elis­merni, hogy történelme folyamán most először fenyegeti Új Zélan­dot komoly veszedelem. Berlin, december 31. A Führer főhadiszállásáról jelentik a német távirati irodának, hogy a véderő főparancsnoksága közli: Decem­ber 17-ike óta a Krím félszigeten rendelkezésre álló valamennyi né­met és román erő összefogásával tervszerű támadás indult Sze­­basztopol ellen. A leghevesebb ellenséges elhárí­tás ellenére is részben elfoglaltuk az erősen páncélo­zott védelmi berendezések nagy részét és mélyen benyomultunk a ellen­ség erődrendszerébe. Szebasztopol védőinek tehermentesítésére az ellenség a keresi félszigeten és Theodozia kikötőjében ismét erősebb csapatokat tett partra. A csapatok erejének megtörésére az intézkedéseket megtettük. A keleti front több szakaszán elkeseredett harcokra került sor. A német nehéztüzérség Leningrád­­ban hatásos tűz alá vette a város hadifontosságú berendezéseit. Repülőink főleg a front középső szakaszán mélyrepüléssel ledobott bombái véres veszteségeket okoztak az ellenségnek. Ennek során szétverték a táma­dásra előkészülő ellenséges gyalo­gos és lovascsapatokat, még csak 10 kilométerre van­nak Manilától. Tokió, december 31. (Dömei) A japán főhadiszállás kiadott köz­lemény: A háború kezdete óta­­december 26-ig a japán haderő repülőgépei elpusztítottak, illetve a földön megsemmisítettek 135 ellenséges bombavető repülőgépet és 406 vadászgépet. A japán vesz­teség ez alatt az idő alatt 49 gép volt. A japánok tizenhat ellensé­ges gépet sértetlen állapotban zsákmá­nyoltak. Elsüllyesztettek összesen 34 nagy ellenséges hajót és négy kisebbet. Zsákmányoltak 76 harcikocsit és Német repülőgépek ismét nagy támadást intéztek Málta ellen. Az olasz főhadiszállás 577-ik köz­leménye , Agedabia környékén járőrcsatározások folytak Sollum és Bardia arcvonalán élénk tüzér­ségi tevékenység volt. A tengely légiereje eredményesen támadta az ellenség szárazföldi berendezését és állásait. Agedabiétól délre egy olasz felderítő repülőgép 11 elen­­séges vadászgéppel vette fel a légiharcot és miután közül­ük hármat lelőtt, az olasz arcvonalon belül lángolva zuhant alá. A gép legénységének két tagja ejtőernyő­vel megmenekült. 1309 más gépkocsit, 301 vasúti­­kocsit, 106 ágyút, a Hongkongnál zsákmányoltakon kívül és 223 géppuskát. Japán haderejének eddigi vesztesége a következő: 743 halott, 1799 sebesült. Az ellenség elsüllyesztett 4 csa­patszállító hajót és 12-őt megron­gált. Eredményes japán légitámadás a szingapúri brit főhadiszállás ellen Sanghaj, december 31. (MTI) A brit hatóságok Szin­gapúr és környéke területére elrendelték az ostrom­­állapotot. A japán csapatok továbbra is lendületesen nyomulnak előre Szingapúr felé. Az angol csapatok mindenütt visszavonulóban van­nak és most arra tesznek kísérle­tet, hogy valahol a félsziget déli pontján addig megvethessék a lá­bukat, amíg dél felől erősítés nem érkezik. A japánok Ipohtól délre bekerítettek egy ausztráliai osz­tagot és szerdán reggel hatalmas táma­dást intéztek ellene. A japán légitámadások követ­keztében a burmai utón úgyszólván teljesen megakadt a forgalom. Ennek oka az, hogy Rangoon ki­kötője súlyos károkat szenvedett, belőle a munkások elmenekültek A császári főhadiszállás tenge­részeti osztályának jelentése sze­rint a légihaderő december 30-ra virradó éjjel és e nap reggelén újabb heves támadást intézett Szingapúr hadikikötőjének célpont­jai, az ellenség főhadiszállása és repülőterei ellen. A támadás során sok tűzfészek keletkezett. Bár az angol légelhárítás erős volt, a tá­madó japán repülőgépek mind visszatértek támaszpontjaikra. Nagytömegű japán harcikocsi Manila körül Manila, december 31. (MTI) Az angol hírszolgálat Manilából szár­mazó, jelentése szerint az Egye­sült Államok fülöpszigeti hadere­jének parancsnoksága nyilatko­zatot adott. A nyilatkozat rámu­tat arra, hogy a japánok nagy erőkkel észak és dél felől nyo­mulnak előre a főváros felé. A japánok nagytömegű harcikocsit is harcba vetettek. A japánok A bolgár hadügyminiszter napi­parancsa SZÓFIA, december 31. (Nil) Daskarov bolgár had­ügyminiszter napiparancsot intézett a bolgár hadsereg­hez. Napiparancsában hangoztatta, hogy a bolgár had­sereg rettenthetetlen áll készen, hogy teljesítse felada­tát és közreműködjék a végső győzelem kivívásában és az igazság diadalában. Churchill szemrehányása a francia kormány címére Ottawa, december 31. (MTI) Chur­chill brit miniszterelnök tegnap Kanada fővárosában, Ottawában a parlamentben beszédet mondott. Kijelentette, hogy az ellenség ereje igen nagy és azt nem szabad csekélybe venni. Nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy karunkat egyetlen pillanatra is ölbe tegyük, mon­dotta a brit miniszterelnök, majd hangsúlyozta, hogy ebben a há­borúban minden férfinek, nőnek Bőrönd, bőrdíszmű igen élőnyősen. Bábák, gyermekjátékok 20 százalék engedménnyel kaphatók. KonczÁrpát: Keresztény magyar üzletében Főtér 9. sz. (Apolló-ház). Jancsó Zoltán élelmiszer-, csemege- és italkülönleges­­ségek-, túró- és sajt nagykereskedő Marosvásárhely Széchényi­ tér 18. és gyermeknek a helye ki van jelölve. A továbbiakban a minisz­terelnök szemére vetette a francia kormánynak, hogy fegyverszüne­tet kötött, ahelyett, hogy Észak- Afrikába költözött volna az ellen­állás folytatására. Megállapította még Churchill, hogy Anglia napról­­napra erősödik. 1942 januá­r 1. Öreg Szilveszter Szilveszteré az esztendő utolsó napja, csap is nagy dáridót régi szokása szerint. Mintha felejteni akarná mindazt, ami az egész hosszú esztendőn keresztül nem jól történt. Öreg és bölcs. Há­romszázhatvanöt testvére kö­zött ő a legöregebb és hosszú szakállához méltón is él. Elmu­latja, ami még megmaradt az esztendőből, aztán jöjjön, ami jön, nincs gondja tovább, hol­nap már úgyis halott lesz ő maga is. Sorára vár nyugodtan egy esztendőn keresztül, mindenkit okosan előreenged, hadd tüle­kedjenek, osztozzanak egymás­sal. Örökségük úgyis neki ma­rad, mint a kihaló sokágú csa­lád utolsó sarjának. Könnyű neki bölcsnek lenni, mindent tud, ami az ő világára tartozik, ott már nincs titok és aggodalom, minden nap a szeme előtt folyt le. A holnap pedig nem tartozik reá. Az új esz­tendővel új világ születik, a jövő háromszázhatvanöt tagból álló nemzetsége veszi át az uralmat. Nekik semmi kapcso­latuk sincs a letűnt rokonság­gal. A korhely Szilveszter bo­londozva, mosolyogva múlik ki a világból, míg csak meg nem jelenik a titokzatos újszülött, akit hivatalosan csak igy szok­tak bejegyezni. I. 1. Mihelyt megpillantja az ajtó­ban, a nagyszakállú Szilveszter holtan rogyik össze. Érthető. Az új hatalmasságról mit sem lehet tudni, hozhat világmegváltást, amit ő elmulasztott, mert csak a régi kerékvágásban forgott az élete és látóköre nem terjed túl a szilveszteri terített asztalokon és durranó pezsgősüvegeken. Talán a rémülettől hal meg, mert rádöbben, hogy mi mindent kel­lett volna tenni, amit három­­százhatvannégy öccse elmulasz­tott és aminek helyrehozatala most mind egyedül reá várna. Az a gyanúm, hogy nem a nap forgása miatt, hanem abba a rémületbe hal bele minden esz­tendő, amikor észreveszi, hogy mér nincs módjában pótolni az elmulasztottakat. Ilyenformán minden bajunkért az öreg Szil­vesztert okolhatnuk, de ma­gunkba kell szállnunk, be kell ismernünk, hogy mi is hibásak vagyunk, bűnösök és romlottak vagyunk, mert bizony Szilvesz­tert szeretjük legjobban vala­mennyi testvére közül. Egyiket sem várjuk úgy, mint az ő bo­ros kupáit és duhajkodását. Él­jen az öreg Szilveszter bácsi ! De ne tréfáljunk, mert a titok­zatos újszülött már az ajtó előtt kopog. Táskája tele van isme­retlen küldeményekkel, semmit sem tudunk, hogy mit hoz és mit akar, pedig mindnyájunk sorsát intézni fogja. Csak sejte­­tés még, lehet hogy örömet tar­togat, lehet, hogy egy egész új világot teremt közénk, de az is lehet, hogy szenvedés és meg­próbáltatás elé állít. S ha nem talál bennünket méltónak arra, amit adni akar, baj lesz, ha ma­gunkra haragítjuk, mert az öreg Szilveszter majd nem tud meg­védeni bennünket... Nem védhet meg, mert batyu­jával mér túl van a határon s háromszázhatvanöt napig ismét nem látjuk őt... b. gy.

Next