Székely Szó, 1943. április-június (3. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-01 / 73. szám

n Mshmf AdAvfttiTi 1113 április 1 Csütörtök ___I s,. B- - —I* — HE. évfolyam 73 izim UsArtWK I« UadMUvatal­­ I £at*uf ksszti i Bl BUSHY Páll dr. A S ««a««*5 .«ZASZENDBB Előfizetési áraki egy hónapra 3.20, negyed évre B.L0, fél évre 11.40, egész évre 30.80 jjiengő. Pavolini volt olasz miniszter szerint: Szicília került a háborús fejlemények középpontjába Washington London megkerülésével akar tárgyalni Moszkvával Megállapították Albánia és Bulgária demarkációs vonalát ■ w li» i }{7 V £ i jt e' rí t\ * ‘i Ţ\- ■ ^ * / It ") $ Aí 0 % i a -* * j ? ; * . A német tengeralattjárók újabb nagy sikere Ami a nemzetközi közvéle­mény érdeklődésének megoszlá­sát illeti, napjaink diplomáciai eseményei vetekszenek a hadi eseményekkel. Új hadmozdula­­tok, új akciók előszelei vibrál­nak a levegőben , azt is mond­hatnánk, hogy vihar előtt szél­csend van. Az új arcvonalak lehetőségének kérdései ismét fel­színre kerültek és a világ most kettőzött figyelemmel lesi a be­következendő eseményeket , ugyanakkor pedig szeretne tisz­tán látni az angolszász szövet­ségesek között folyó diplomáciai játék kusza szövevényeiben. Csak lapvéleményekből és úgynevezett „beavatott körök“ kijelentéseiből értesülhetünk a Washington, London és Mo­sk­va között folyó tárgyalások tu­lajdonképpeni anyagáról, de annyi bizonyos, hogy e tárgya­lások egyik legsarkalatosabb és egyben legkényesebb pontja a háború utáni elrendeződés kér­dése, különös tekintettel a Szov­jetunió várható magatartására. Ami a háborús célokat illeti, az angol kormány mindegyre job­ban belegabalyodik ígéreteinek, szavatolásainak dilemmájába , a jelek szerint, most az a leg­nagyobb gondja, miként tudja összeegyeztetni A Londonba csődített és múltban hangzatos jelszavakkal elkábított árnyék kormányok igényét a szovjet igényeivel, de ami még ennél is fontosabb, az olyan sok­szór hangoztatott, ámbár nem mindig komolyan gondolt de­mokratikus elvekkel. A világháború kitörése után az angol propaganda azt hir­dette, hogy azért küzd Német­ország ellen, mert az, szerinte önkényesen, fegyveres uton ha­tálytalanította az európai sta­­tus quót. A menekült kormányoknak sorra ígérte meg a lon­doni kor­mány,­­ hogy győzelem esetén igényeiknek megfelelően garan­tálja határaikat. Amint azonban a háború kezdett mindegyre job­ban kiterjedni, eltolódtak a há­borús célok és London belátta, hogy régi magatartása revízióra szorul. Most aztán kénytelen tehetetlenül nézni, hogy a szö­vetségesek háború utáni tervez­get­éseinek irányítása az Egye­­sült Államok kezébe csússzon át, éppen azért, mert Washing­ton, mivel későbben lépett be a háborúba, nem kötelezte el ma­gát egyetlen irányba sem, tehát a Szovjetunióval is függetleneb­bül tud tárgyalni, természetesen az angol elképzelések és hatalmi érdekek rovására. Különösen a lengyel emigrán­sok igényének kérdése kezd na­gyon kellemetlen lenni a lon­doni kormány számára. A hiva­talos angol körök szeretnék rá­bírni a lengyel emigránsokat, hogy ne nehezteljenek azért, ha a Szovjetunió magának igényli Kelet Lengyelországot. Az emig­ránsok vezetői azonban a leg­határozottabban tiltakoznak ez ellen és lapjuk szerint már min­den reménységüket az Egyesült Allsotokba vetik. Úgy látszik az Egyesült Államok kormánya Anglia megkerülésével tényleg külön akar tárgyalni Moszkvá­val. Mai jelentéseink szerint Roosevelt és Sztálin rövidesen találkozik. Az egészből Anglia számára az a tanulság, hogy amint azt Hitler annak idején megjósolta, Anglia az események törvényszerűsége következtében természetszerűleg elvesztette be­folyását a világ ügyeinek inté­zésében, pedig katonailag még el sem vesztette a háborút. Az agyafúrt diplomáciai ese­mények hátterében nagyszabású katonai események árnyképei villódznak. Hogy Tuniziában mi történik most, nehezen le­hetne megmondani. Valószínű­nek látszik, hogy Rommel tá­bornok seregeit rendezetten vi­szi észak felé Tunisz és Bizerta hídfőjéhez. A háború további alakulása szempontjából figye­lemreméltó Pavolini, volt olasz nemzetnevelési miniszter cikke Szicíliáról. Szerinte Szicíliát rendkívül megerősítették, úgy hogy ez a sziget Európa déli bástyája lett. A cikk főleg azért érdekes, mert éppen most lát napvilágot, bár eddig is sej­tettük, hogy ez a sziget Dél­­európa biztonsága szempont­jából Krétával együtt fontos szerepet játszik. dr- 4 la­­p Az Ilmen-tónál az arc­vonal-rövidítő német támadás elérte célját BERLIN, márc. 31. (NTI) A német védtrefőparancsnokság hivatalosan jelenti: A keleti arcvonal déli és középső szaka­szán a nap általában nyugod­tan telt el. A Kubán hídfőnél és Vjazmá­tól délnyugatra az ellenséges előnyomulásokat tüzérségünk tüze és zuhanó repülőgépeink bombazápora meghiúsítaná . Az Ihnen tótól délre az arc­vonal megrövidítésére irányuló támadó vállal­ozásaink elérték kitűzött céljaikat. A Ladoga tótól délre a ke­mény, de eredményes védekező harcok tovább tartanak. Két szovjet zászlóaljat bekerítettünk és megsemmisítettünk. A tunéziai elhárító csata tart. Néhány szakaszon az ellenséges haderő támadó tevékenysége a­­német olasz csapatok ellenállá­sán alábbhagyott. Más arc­vonalszakaszokon az ellenség folytatta támadásait. Az ellen 1 8*8 összes támadásai össze­omlottak. A Földközi tengeren elsül­lyesztettünk egy angol tenger­­alattjárót. A német légierő meglepetés­­szerű támadásokat intézett az angliai déli vidék több hely­sége ellen. Brit légitámadá* Hollandia ellen BERLIN, március 31. (NTI) Az angol légierő folytatta ter­rortámadásait volt szövetségesei területei ellen. Március 3- án robbanó és gyújtóbombákkal árasztották el Dél Hollandiát. Nemcsak lakónegyedeket bom­báztak, hanem tűzfegyverekkel gyalogjárókra és herétz párosokra is tüzeltek A lakosság közül 15 ember meghalt, 21 személy­­ megsebesült. A sok összerombolt ház­­között munk­áslak­ások iva is vannak. _ ____ ____. Egy másik német közlés sze­­rint a bolsevisták március 30-án 33 repülőgépet vesztettek. em 12 Illlét Olasz­ jelentés ROMA, március 31. A Ste­fani iroda közli az olasz főhadi­­szállás 1040. számú hivatalos je­lentését . Tunéziában az ellenség kedden is erős nyomást fejtett ki, újabb heves támadást indí­tott. Ezzel szemben a tengely­­csapatok szívós ellenállást ta­núsítottak. Egy olasz vadász­­repülőraj négy ellenséges repülő­gépet elpusztított. További hat ellenséges repülőgépet német és olasz repülőgépek lőttek le. Amerikai bombázók bombákat dobtak Crotone t­özségre. A pol­gári lakosság közül a bombá­zásnak egy halottja és öt sebe­­sültje van.

Next