Székelyföld, 1933 (3. évfolyam, 2-101. szám)

1933-01-05 / 2. szám

Târgul-Lăcussc. (Kézdivásárhely.) 3 UK 111. (XXVI.) évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra.......................................... Negyedévre..................................................... Félévre .­­ . . ........................ Egész évre.......................................... Politikai, közgazdasági és társadalmi lap. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. . ——N e­umamamm 20 Lei 60 . 120 . 240 . FELELŐS SZERKESZTŐ: FÖL­DI ISTV Hun Szerkesztőség: Piaţa Regina Maria 23. (volt Zsigmond király tér) Kiadóhivatal: Turóczi István könyvkereskedés Piaţa Regina Maria 24. — Telefon­szám 7. Székely politikát! Az isteni gondviselés úgy akarta, hogy a nagy világégés után a kicsiny székely nép Románia uralma alá helyeztessék. A békemű csinálói alig tudtak valamit ezen egy tömeg­ben, földrajzilag is elhatárolt területen élő népről, amelyet meg sem kérdeztek, hanem minden további nélkül határoztak sorsáról. A székelység tudomásul vette a trianoni békeszerződés által megszabott helyzetét. Nem állott ellent, nem is gondol ellenállásra, hanem a leglojálisabban,­minden kifogás nél­kül hordozza sorsát és kétségtelenül az ál­lam leghasznosabb polgárai közé kell sorozni a székelyeket. Bár a székely nemzet az állampolgári kötelezettség hűséges teljesítésével a leg­szebb példaadást mutatta meg, az uralkodó iCarfon iTcui­ci kormányai neu­ kcsirkeckék és nem mulasztanak ma sem egyetlen­ al­­kalmat sem gyengítésünkre, elnemzetleníté­­sünkre. Az évek rendjén sok rendelkezés, isko­lai törvények és mindezeknek végrehajtási módja, úgyszintén az egész kormányzati és közigazgatási politika bizonyítják az előre­­bocsátott ténymegállapítást. A székely nemzetet azonban mindezek meg sem gyengítették, legfennebb arra volt jó az elhibázott kormányzati politika, hogy helyzetét tisztábban ítélhesse meg és önfen­­tartási erejét növelje. Ez az önfenntartási erő letisztult nem­zeti öntudatunkban és az ebből táplálkozó nemzeti egységünkben van meg. Nemzeti egységünknek ez a tudata olyan erőt képvisel és olyan igazságban gyö­kerezik, mely nem törhető meg és legyőzni is csak még erősebb igazsággal lehetne. Ennél erősebb igazságot azonban nem ismerünk, mert egy nemzetnek az élethez, nemzeti mivoltában megmaradásához és fej­lődéséhez mindennél erősebb joga van és egyetlen államnak sincs joga ahhoz, hogy ebben a jogában az uralma alá rendelt nem­zetet megakadályozza, közvetve vagy köz­vetlenül befolyásolja. Mi reméljük, hogy Románia fel fogja ismerni igazságunk erejét és végre fogja hajtani azon nemzetközi egyezményeket és a gyulafehérvári határozatokat, amelyek Ro­mánia alaptörvényeit képezik. A Székelyföldön hovatovább általáno­sabban bontakozik ki az a vágyakozás, hogy a sokat hangoztatott kisebbségi jogok végre is a megvalósulás stádiumába jussanak. Igaz, hogy hivatalos oldalon még e tekintetben semmi kezdeményezés nem történt, de re­ményünket még sem adjuk fel. Reménységünk azonban csak akkor fog közelebb jutni a megvalósuláshoz, ha a jö­vőre mi magunk is erőteljes­ebb székely po­litikát csinálunk befelé magunk között és kifelé egyaránt. A székely nép ezt akarja és várja. Észre kell végre venni, hogy a Székelyföldön a társadalmi és kulturális meg­mozdulások mindinkább székely mivoltunk kihangsúlyozásával történnek. A Székelyföldnek is meg­van a maga öncélúsága. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy a székelységnek ezt a természetes vágyát és akaratát elmellőzze vagy akadályozza. Várjuk, hogy az új esztendőben a Szé­kelyföld politikája ezt az irányzatot fogja követni. Én. s /*). Ezentúl csak meghatározott mennyiségű ércpénzt fogadnak el a közpénztárak. A pénzügyminiszter annak­ idején rendeletet bocsátott ki, amely az összes állami és közpénztá­­rakat kötelezi, hogy az aprópénzt minden mennyi­ségben el kell fogadni. Az állampénztárakat h­onban tudt­erhelte az aprópénzkezelés és a pénzügyminiszter most újabb rendeletben szabályozta, hogy az állampénztárak mi­lyen arányban fogadják el az aprópénzt. A jövőben az állampénztárak és adópénztárak csomagolatlan aprópénzt fogadhatnak el. Aprópénzt általában csak a befizetendő összeg negyedrészéig fogadhatnak el jövőben az állampénz­­tárak. A miniszteri rendelet azt is előírja, hogyan kell csomagolni az aprópénzt. A rudakba csomagolt aprópénzt fehér papírral kell burkolni, amelyen csak a cég neve és az összeg tüntetendő fel. A csomag két végét pecsétviasszal kell lezárni. 1 leiesből 50 darabot, 2 leiesből 100 leit, 5 leiesből 250 leit, 10 leiesből 500 leit, 20 leiesből 1000 leit és 100 leiesből 5000 leit csomagolnak egy rudba. A nagyobb összeget zsákocskába kell csomagolni a végrehajtással terhelt ingatlanok tulajdonosainak személyében történt változásokra. A 2. szakasz szerint a törvény nem vonat­kozik az állam, megye, község és az ezektől fü­ggő közintézmények követeléseire, valamint a munkás­­biztosító pénztárnak és Védő­ Egyesületnek járó járulékokra, beleértve az ezeknek járó adókat, továbbá időszaki szolgáltatásokra, tartásdijakra, uLftukiffj luiijaCiTilCh­iu io,ill­.ioo oi.ciZuut.aCA- ből eredő tartozásokra (ezek : ipari, szellemi mun­kák, orovosi, ügyvédi, mérnöki dijak, cselédek és ipari alkalmazottak fizetéseire), büntető cselek­ményekből eredő kártérítésekre még akkor sem, ha ez amnesztia alá is esett, közösség megszün­tetését szolgáló önkéntes eladásokra, külföldi állampolgároknak járó 1931. dec. 18-ika előtti biztos keletű adósságokra. Kereskedő adósok a jelen törvény kedvez­ményében a polgári természetű adósságaikra nézve részesülnek, viszont a kereskedelmi adós­ságokra nézve csak arra az ingatlanra vonatko­zólag, melyben kereskedésüket, vagy iparukat folytatják. Ezek a lényeges és általános tudnivalók a törvényből. 1leiest 49-et, 2leiest 98 at, 5leiest 245-öt, 10leiest 490-et, 20leiest 980-at Megjelent az ingatlan árveré­sek felfüggesztéséről szóló törvény. Az 1. szakasz szerint felfüggesztetett " 1933. március 31-ig a kényszereladás (árverés) a román állampolgároknak és azoknak, akik Romániában laknak és nincs idegen állampolgárságuk (ezek az úgynevezett protezsáliak), valamint a Romá­niában létesített társaságoknak tulajdonát képező ingatlanokra nézve abban az esetben, ha a végrehajtandó jogcím 1931. dec. dec. 18. előtti követelésből származik, még akkor is, ha a fenti dátum után megúyittatott, tekintet nélkül Székely Nemzeti Múzeum Sft.Gheorghe Csütörtök, 1933. január 5. Hi­lyen okmányok szükségesek az állampol­gársági névjegyzékbe való utólagos felvétel iránti kérvényhez? Az igazságügyi minisztérium 90899. 1932 számú rendeleti folytán az országos hivatalos lap 244/1932 számában megtent törvénnyel, az állam­­polgársági névjegyzékbe való utólagos felvétel ha­tárideje, 1933 szeptember 1-ig meg lett hosszabítva. Az utólagos felvétel iránti kérések direct azon község elöljáróságához is beadhatók, amely község­ben a kérvényezők 1918 dec.­l­én illetőséggel bírtak. A kérvényben megnevezendők azon egyének is, akik kérvényezővel együtt veendők fel a névjegy­­zékbe. A kérvényhez mellékelni kell azon okmányo­kat, amelyekből kitűnjék: 1, hogy kérvényező az egyesített terület valamely községében 1918. dec. 1-én illetőséggel birt, 2, hogy az állampolgársági névjegyzék összeállítása idején lakóhelyétől távol volt, 3, hogy nem optált idegen állam javára, 4, hogy az állampolgársági listába való fel nem vétele ellen nem felebbezett és azon esetben ha felebbezett mi volt az elutasítás indoka, 5, hogy még eddig

Next