Székelyföld, 1933 (3. évfolyam, 2-101. szám)
1933-01-05 / 2. szám
Târgul-Lăcussc. (Kézdivásárhely.) 3 UK 111. (XXVI.) évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra.......................................... Negyedévre..................................................... Félévre . . . ........................ Egész évre.......................................... Politikai, közgazdasági és társadalmi lap. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. . ——N eumamamm 20 Lei 60 . 120 . 240 . FELELŐS SZERKESZTŐ: FÖLDI ISTV Hun Szerkesztőség: Piaţa Regina Maria 23. (volt Zsigmond király tér) Kiadóhivatal: Turóczi István könyvkereskedés Piaţa Regina Maria 24. — Telefonszám 7. Székely politikát! Az isteni gondviselés úgy akarta, hogy a nagy világégés után a kicsiny székely nép Románia uralma alá helyeztessék. A békemű csinálói alig tudtak valamit ezen egy tömegben, földrajzilag is elhatárolt területen élő népről, amelyet meg sem kérdeztek, hanem minden további nélkül határoztak sorsáról. A székelység tudomásul vette a trianoni békeszerződés által megszabott helyzetét. Nem állott ellent, nem is gondol ellenállásra, hanem a leglojálisabban,minden kifogás nélkül hordozza sorsát és kétségtelenül az állam leghasznosabb polgárai közé kell sorozni a székelyeket. Bár a székely nemzet az állampolgári kötelezettség hűséges teljesítésével a legszebb példaadást mutatta meg, az uralkodó iCarfon iTcuici kormányai neu kcsirkeckék és nem mulasztanak ma sem egyetlen alkalmat sem gyengítésünkre, elnemzetlenítésünkre. Az évek rendjén sok rendelkezés, iskolai törvények és mindezeknek végrehajtási módja, úgyszintén az egész kormányzati és közigazgatási politika bizonyítják az előrebocsátott ténymegállapítást. A székely nemzetet azonban mindezek meg sem gyengítették, legfennebb arra volt jó az elhibázott kormányzati politika, hogy helyzetét tisztábban ítélhesse meg és önfentartási erejét növelje. Ez az önfenntartási erő letisztult nemzeti öntudatunkban és az ebből táplálkozó nemzeti egységünkben van meg. Nemzeti egységünknek ez a tudata olyan erőt képvisel és olyan igazságban gyökerezik, mely nem törhető meg és legyőzni is csak még erősebb igazsággal lehetne. Ennél erősebb igazságot azonban nem ismerünk, mert egy nemzetnek az élethez, nemzeti mivoltában megmaradásához és fejlődéséhez mindennél erősebb joga van és egyetlen államnak sincs joga ahhoz, hogy ebben a jogában az uralma alá rendelt nemzetet megakadályozza, közvetve vagy közvetlenül befolyásolja. Mi reméljük, hogy Románia fel fogja ismerni igazságunk erejét és végre fogja hajtani azon nemzetközi egyezményeket és a gyulafehérvári határozatokat, amelyek Románia alaptörvényeit képezik. A Székelyföldön hovatovább általánosabban bontakozik ki az a vágyakozás, hogy a sokat hangoztatott kisebbségi jogok végre is a megvalósulás stádiumába jussanak. Igaz, hogy hivatalos oldalon még e tekintetben semmi kezdeményezés nem történt, de reményünket még sem adjuk fel. Reménységünk azonban csak akkor fog közelebb jutni a megvalósuláshoz, ha a jövőre mi magunk is erőteljesebb székely politikát csinálunk befelé magunk között és kifelé egyaránt. A székely nép ezt akarja és várja. Észre kell végre venni, hogy a Székelyföldön a társadalmi és kulturális megmozdulások mindinkább székely mivoltunk kihangsúlyozásával történnek. A Székelyföldnek is megvan a maga öncélúsága. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy a székelységnek ezt a természetes vágyát és akaratát elmellőzze vagy akadályozza. Várjuk, hogy az új esztendőben a Székelyföld politikája ezt az irányzatot fogja követni. Én. s /*). Ezentúl csak meghatározott mennyiségű ércpénzt fogadnak el a közpénztárak. A pénzügyminiszter annak idején rendeletet bocsátott ki, amely az összes állami és közpénztárakat kötelezi, hogy az aprópénzt minden mennyiségben el kell fogadni. Az állampénztárakat honban tudterhelte az aprópénzkezelés és a pénzügyminiszter most újabb rendeletben szabályozta, hogy az állampénztárak milyen arányban fogadják el az aprópénzt. A jövőben az állampénztárak és adópénztárak csomagolatlan aprópénzt fogadhatnak el. Aprópénzt általában csak a befizetendő összeg negyedrészéig fogadhatnak el jövőben az állampénztárak. A miniszteri rendelet azt is előírja, hogyan kell csomagolni az aprópénzt. A rudakba csomagolt aprópénzt fehér papírral kell burkolni, amelyen csak a cég neve és az összeg tüntetendő fel. A csomag két végét pecsétviasszal kell lezárni. 1 leiesből 50 darabot, 2 leiesből 100 leit, 5 leiesből 250 leit, 10 leiesből 500 leit, 20 leiesből 1000 leit és 100 leiesből 5000 leit csomagolnak egy rudba. A nagyobb összeget zsákocskába kell csomagolni a végrehajtással terhelt ingatlanok tulajdonosainak személyében történt változásokra. A 2. szakasz szerint a törvény nem vonatkozik az állam, megye, község és az ezektől függő közintézmények követeléseire, valamint a munkásbiztosító pénztárnak és Védő Egyesületnek járó járulékokra, beleértve az ezeknek járó adókat, továbbá időszaki szolgáltatásokra, tartásdijakra, uLftukiffj luiijaCiTilChiu io,ill.ioo oi.ciZuut.aCA- ből eredő tartozásokra (ezek : ipari, szellemi munkák, orovosi, ügyvédi, mérnöki dijak, cselédek és ipari alkalmazottak fizetéseire), büntető cselekményekből eredő kártérítésekre még akkor sem, ha ez amnesztia alá is esett, közösség megszüntetését szolgáló önkéntes eladásokra, külföldi állampolgároknak járó 1931. dec. 18-ika előtti biztos keletű adósságokra. Kereskedő adósok a jelen törvény kedvezményében a polgári természetű adósságaikra nézve részesülnek, viszont a kereskedelmi adósságokra nézve csak arra az ingatlanra vonatkozólag, melyben kereskedésüket, vagy iparukat folytatják. Ezek a lényeges és általános tudnivalók a törvényből. 1leiest 49-et, 2leiest 98 at, 5leiest 245-öt, 10leiest 490-et, 20leiest 980-at Megjelent az ingatlan árverések felfüggesztéséről szóló törvény. Az 1. szakasz szerint felfüggesztetett " 1933. március 31-ig a kényszereladás (árverés) a román állampolgároknak és azoknak, akik Romániában laknak és nincs idegen állampolgárságuk (ezek az úgynevezett protezsáliak), valamint a Romániában létesített társaságoknak tulajdonát képező ingatlanokra nézve abban az esetben, ha a végrehajtandó jogcím 1931. dec. dec. 18. előtti követelésből származik, még akkor is, ha a fenti dátum után megúyittatott, tekintet nélkül Székely Nemzeti Múzeum Sft.Gheorghe Csütörtök, 1933. január 5. Hilyen okmányok szükségesek az állampolgársági névjegyzékbe való utólagos felvétel iránti kérvényhez? Az igazságügyi minisztérium 90899. 1932 számú rendeleti folytán az országos hivatalos lap 244/1932 számában megtent törvénnyel, az állampolgársági névjegyzékbe való utólagos felvétel határideje, 1933 szeptember 1-ig meg lett hosszabítva. Az utólagos felvétel iránti kérések direct azon község elöljáróságához is beadhatók, amely községben a kérvényezők 1918 dec.lén illetőséggel bírtak. A kérvényben megnevezendők azon egyének is, akik kérvényezővel együtt veendők fel a névjegyzékbe. A kérvényhez mellékelni kell azon okmányokat, amelyekből kitűnjék: 1, hogy kérvényező az egyesített terület valamely községében 1918. dec. 1-én illetőséggel birt, 2, hogy az állampolgársági névjegyzék összeállítása idején lakóhelyétől távol volt, 3, hogy nem optált idegen állam javára, 4, hogy az állampolgársági listába való fel nem vétele ellen nem felebbezett és azon esetben ha felebbezett mi volt az elutasítás indoka, 5, hogy még eddig