Székely-Udvarhely, 1896 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-05 / 1. szám

2. oldal támogassanak azok is, kik eddigelé közönynyel nézték törekvésünket. Hisz minden időben szem előtt tartottuk és tartjuk jövőre is, hogy t. olvasóink a rendes meny- nyiségü olvasmányt megkapják s e végből nem csak papirt adva, mint sok más vidéki laptárs, hanem a főlapot mindig sűrűn szedve, igen sokszor a nagy költséggel járó mellékletektől sem riadtunk vissza, hogy olvasóink igényeit a csekély összeg fejében is, mentöl jobban kielégítjük. Ne vegye továbbra is zokon senki, hogy la­punk megkezdésekor mindenkinek mutatvány­számot nem küldhettünk s ne magyarázza azt félre, mert személyválogatás nélkül mindenkinek bár­mikor készséggel szolgál kiadóhivatalunk mutatvány­számmal, ki e végett hozzá fordul. Nagy ünnepek elé nézünk. Nemzetünk mil­lenáris napjaira. Igyekezni fogunk, hogy e nagy jelentőségű napokról biztos értesítéseket nyerjen közönségünk, külön rovatot szánunk ennek s azon leszünk, hogy a legszükségesebbekről kellő tájé­kozódást nyújthassunk. Végül köszönetét mondva munkatársaink lelkes gárdájának, kérjük, tartsák meg jövőre is jóindulatukat lapunk irányában, hogyigy vállvetve munkálhassunk egymásnak s hazánknak javára Lapunk előfizetési ára továbbra is változat­lanul : Egész évre .................................4 frt Félévre ......................................2 frt Negyedévre ....................... . 1 frt Papoknak és tanítóknak ... 3 frt Külföldre egész évre .... 6 frt A vármegyei tanitó-egylet tagjainak egész évre csak 2 frt 60 kr. Mindazok, kik egyszerre a 4 frt egész éri előfizetést beküldik, kedvezményként ti korona 4.0 fillérért kapják a Derxsi „Élet könyve“ állandó házi orvost. Teljes tisztelettel: a szerkesztőség és kiadóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. Tekintettel a Budváron felállítandó milieu- náris emlékoszlop érdekeben megindult moz­galomra, lapunk állandó rovatot nyit s a befolyt adományokat hétröl-hétre nyugtázza. Az uj ezredévben mintha lelkesitöbb erővel járna a régi nyomában, budvárí emlékoszlopunk tőkéje ismét szép összeggel gyarapodott. Újabban adakoztak : Nyitra vármegye kö­zönsége 25 frt; Fás Gyula föerdész ur 324. számú ivén: Fás Gyula 2 trt, Héjas Kálmán 1 frt, Rá- duly János 1 frt, Lukácsfy Elek 1 frt, Krauss Ernő 1 frt, Esztegár Bálint 1 frt, dr Ráczkövy j Sámuel 3 frt, Gyöngyössy Béla 2 forint, összesen i 12 forint. A helybeli kalapos ipartársulat 3 forint. A szentferenczrendi zárda (Kolozsvárt) 1 frt; Ró­bert Gyula postatiszt (Budapest) 5 frt; Szabó Gergely 44. ivén Zetelakán 15 frt 50 kr; dr Vor­satz Antal albiró 206. ivén, Kőhalom, 3 frt 25 kr. Fogadják úgy a lelkes gyűjtök, mint az ál­dozatkész adakozók, a mill, bizottság leghálásabb köszönetét. Főösszeg: 2796 frt 2 kr. — Újévi üdvözletek. Az újév beálltával az előző évekhez hasonlóan a megye fő- és alispánjánál tisztelgések folytak le. A megye tisztikarát Jakab Gyula főjegyző vezette. A főispánnál a helybeli iparos önképző és betegsegélyzö egylet küldöttsége is tisztelgett. A küldöttség szónoka Solymossi Endre egyl. elnök volt. Beszédére, melyben külö­nösen a polgárság óhajait tolmácsolta, a főispán válaszolt, kegyesen biztosítván az egyletet jóakaró támogatásáról. — Az újév beköszöntése. Syiveszter napján a felső és alsó kath. templomokban isteni tisztelet volt. A felső templomban J. Cseke Lajos apát­plébános egy eszmékben gazdag beszédet mondott 8 az újév küszöbén fölhívta a( hallgatóság figyel­mét a millenáris jubileumra. Éjjel az összes haran­gok megkondultak, jelezvén a nevezetes és ese­ményekben gazdag millenáris év beköszöntését. Mindenki át van hatva az ezeréves jubileumi ün­nepség fönséges gondolatától s a székelyek szive is hangosabban dobogott midőn bekövetkezett azon év első percze, melyben Magyarországon lé­; telének a nemzet ezeréves fordulóját ünnepelheti. — Udvarhelymegye a kiállításon. A miile niumi kiállításon megyénk is résztveszen s e tekintetben, dicséretremáltóau foly az előkészület. László Gyula m. vásárhelyi iparkamarai segéd- titkár jelenlétében dr. Török ‘Albert elnök veze­j tése mellett gyűlés volt, mely a főbb teendőket ! megállapít,á. Az ülésen részt vett Ugrón János alispán, Solymosi Endre az iparos önképzö elnöke, dr Vajda Emil alelnök és Demeter Lörinoz dr, az értekezlet jegyzője, ezen' ívül a kiállító iparosok. Főbb megállapod'sok : 1) a kiállítandó tárgyak beküldésének határideje márczius 15-ike. 2) 16 — 20 áig helyi kiüliiás, a midőn a kiállításra kül­dendő tárgyak kö szemlére lesznek kitéve az iparos önkép ö nagy termében s tetszés szerinti b lépti dij mellett megtekinthetők lesznek. A kiállításra készülő tárgyak fölülvizsgálása, ellen- ör. óse s a helyi kiállítás rendezésére bárom tagú bizottságot^ kü'.löltek ki: Scbeffler Nándor kő­SZEKELY-UDVARHELY. hogy másnap este pont 6 órakor — en parade — a Gentrálba gyülekezzenek és várjanak rá. — Szent megváltó, mi lesz ebből? tördelé kezeit Martonossy Elemér a többi siránkozó hadfi között. Egyik a mástól kérdezte, mi fog velük tör­ténni. Végre, miután nem tudtak a tájékozatlan ság sötétségéből kigázolni, Schvarzot, a zugs- fübrert vették körül. Schvarz tudott esetet, hogy a nagy bűnt elkövetett katonákat este állították haditörvény­szék elé, hogy annál könnyebben lehessen őket kivallatni. Ez volt még legtisztább minden kom-- bináczió közt. Az elkeseredett fiuk nem reméltek már semmi jót, meg voltak győződve szentül, hogy a második esztendőt még a római pápa sem emeli le a nyakukról. Nagy Béla végig dőlt a strochzsákon s ká­romkodott, mint egy zupáe tűzmester, összehord­ván minden szentjét lájdinánt ur Sturmnab. Sza­bados Kálmán levelet irt édes anyjának, melyben lassanként, gyöngéden készíti elő a történendökre s bűneinek bocsánatát kéri egyetleu mamájától. Martonossy is levelet irt, de nem szülőihez, hanem attól vesz búcsút, kinek még meg s-etn mondotta hogy mennyire szereti ■ folyton csak ö rá gondol. Határozottan kijelenti, hogy az éjjel, ha tiz ins- pekczióst állitauak is mellé, okvetlenül agyon lövi magát. A revolvere már ki is van tisztítva. Nehá- nyan a kantinos söre mellett igyekeztek felejteni a jövő keserűségeit s átkozták a lelkét, a ki a 25. §-t kigondolta. Minden nagyobb rázkodtatás nélkül jött el a a hirdetett esti 6 óra. Kifényesítve, kisubiczkolva jelentek meg a Czentrál kávékéiban. Hallgatott mindenki, szomorúan ültek egy nagy kerek, már­vány asztal mellett, csak egy-egy sóhaj s egy-egy elfojtott káromkodás szállt fel a mindenhatóhoz. Pár perczczel 6 után nagy zajjjal beront Hellebéry főhadnagy. — Szervusztok. Ilyen csendben vagytok ? Azt hinné valami flliszter, hogy vesztett csatát »Írattok. Gyerünk be inkább az extrazimmerbe s igyunk valamit. Néhány pillauat múlva a társaság már a I chambre séparée asJaia körül foglalt helyet. Ivott j mindenki mintha mestersége lenne, de azért se­hogy sem Ízlett, egynek is. A társalgást maga a főhadnagy vitte, de kérdéseire is alg kapott .<gy- egy vontatott vá'aszt. Úgy fél ny'olcz feló otthagy­ták a kávé ázat s leindultak a disznódi utczán a főtér felé. Hanem itt újabb meglepetés várt rájuk. A főhadnagy, a helyett., hogy egyenesen a tüzér­kaszárnyának tartaua, a Habermaun-palota előtt jobbra tért egyik szűk utczába, melynek végén a kerületi fogda zordon épülete fekszik. — Te zupás, bőké oldalba Martonossy a mel­lette bandukoló másodévest, ide költöztettük vala- [ hová a regiments-irodát a kadótiskolából, vagy I egyenesen garnisouba visznek midnyájunkat ? Hej istenem — sóhajtott újra — rég megmondta az öregem, hogy előbb utóbb a kártya miatt pusztí­tom el magam. S lám, mennyire igaza vau, sobse hittem volna, hogy ilyen kiváló jóstehetséggel áldotta meg az úristen. A kicsi títeru melanckolikusau panaszolta, hogy ö a legszebb zsidó Branyicskán s neki is igy kell csúfosan elveszni. Ezalatt leértek a Gesellschafts hausig, mely­ben Szebeu előkelősége minden vigalmat rendezni szokott. A bejáratnál a kocsik egymásután álltak meg s robogtak ismét tovább, Elegáns hölgyek, frakkos-czilinderesurak, feszesre vattázott kát oua- tisztek szálltak le s a fényesen kivilágitott bál­terem felé tartottak. Hellebéry is arra vette az irányt s szótlanul lépett be a kert vasrácsos ka­puján ; a fiuk olyan ember némaságával követték, a ki nem tudja mi történik vele. A szűk sétányo­kon csak úgy hemzsegett a nép; két bakatiszt ki- j vasalt vaffeu rokbau, uj, aranyos portópével, kard­jukat rettenetesen csörgetve rohaut el mellettük. Az egyik adjutáns lehetett, mert sarkantyú is pengett utána. Előttük meg egy vadász kadét si­mult egy gazdag szalámigyáros leánya mellé, sze­relmes szavakat suttogva fülébe, talán nem is minden inellékgondolat nélkül. Hellebéry előre ment néhány lépést s igy az önkénytesek vissza­maradtak. (Folyt, köv.) és agvagipar isk. igazgató, Solymossi Endre és dr. Vajda Emil személyében. — A kiállítás a megye egész területére szól. E kiállításon be lesznek mutatva a helyi kő- és agyagípariskola érdekes és szép tárgyai is. — Kik vesznek részt a millenniumi kiállításon Udvarhelyvármegyéböl ? Udvarhely vármegye kö­zönsége. Városunkból: Hodor Károly, Berkeczi Lajos, Baláska Károly, bádogosok; Bartók István, Pap Gyula, lakatosok; az állami kö és agyagipar­iskola ; Pál Márton fazakas, Ferenczi Lukács fény­képész, Szabó Gyula könyvkötő, Fischer Fereucz kefekötő, ifj. Asztalos Lajos csizmadia, Bodrogi Sándor, Benedek Géza, Orbán Dénes és Nagy Já­nos czipészek, Szabó József szabó, Ugrón Ákos orsz. képv. Vidék: Bereczki Imre Küsmöd, Homo- rod Lövéte község, Lántzky Sándor Szb.-Kereszt- bánya, Csog Audrás fazakas, M.-Hermány közbir­tokosság Bibarczfalva, Sándor Albert Oláh-Au- drásfalva, Fazakas Róza és Barabás Juli Vágás, Baczó Mózes bíró Bágy, H.-Lövéte község. — Tisztelgés az udvarhelyi uj főszolgabírónál. Szombatfalva községének elöljárósága és önkén­tes tűzoltói, id. Györffy Ferencz községi biró ve­zetése mellett, tisztelegtek m. hó 30-án, d. u. 1 órakor, Demeter Löriucz drujonan megválasztott udvarhelyi főszolgabíró lakásán. Az üdvözlő be­szédet a község érdemes birója tartotta, melyre a föszolgabiró hosszasabban válaszolt, megígérvén, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is Szombatfalva érdekeit szivén fogja viselni. — Székely hangszer diadala. A timbora, me­lyet Hogygyai László etódi lakos a helybeli dal- egylet múlt évi karácsonyi dalestólyén bemuta­tott, a néprajzi társaság által rendezendő hang­versenyen is bemutatásra kerül. Annak idején la- puuk főszerkesztője ismertette ez érdekes hang­szert a «Zenelapban» s egyik példányát e hang­szernek föl is küldötte a néprajzi mnzeumnak. A darabok, melyeket Hogygyai és Lörinczi játsza­nak érdekes székely apróságok. A Kossuth búsa és vigja; erdőn mezön elhullott már a virág; Marosszéki pirospáris; Csürdöngölö; Rákóczy indulója; Lengyel induló; Orbán Balázs nótája; fel fel vitézek; Sóvidéki Butyka Imre nótája mind epeciálitás, mely érdemes a bővebb ismer­tetésre. Lapunk valamelyik közelebbi számában bővebben foglalkozunk e hangszerrel. — Helyi iparos tanonczok a kiállításon. A he­lyi alsófoku iparos iskola tanonczai közül a jele­sebbek munkálataikkal részt vesznek az 1896-iki milleniumi időleges kiállításán, mely julius és agusztusbau lesz megszemlélhető. A bejelentési batáridő ez év jau. 31-ike. Helyért nem kell fizetni s a tárgyak visszaküldését is a kiállítás igazgatósága eszközli Csak a felküldés fedeze­téről kell goudoskodui. — Iparosok naptára! Az »Iparosok naptára* nem hiányozba'ik egy iparos asztaláról sem! Oly dolgok vaunak e naptárban tárgyalva, melyet ipa­rosnak nem tudni kár és szégyen. A múlt év ipari története; Az iparosok múlt évi halottjai; Az ipa­rosok vezérférfiai; Ipari közügyek ; Az ipari stil tanitáeá ól; A magyar szocziáli-ták; A tan* és muukásviszony szab dyozása ; A hazai ipartestü­letek ; A képesítéshez és engedélyhez kötött ipar­ágak; A hazai kereskedelmi és iparkamarák és kerületeik; Iparoktatási intézetek; Az ezredévi kiállítás; mind oly dolgok, melyek az iparosokat közvetlenül érdeklik és érintik s melyeket semmi­féle más naptárban meg nem kap. A szépirodalmi I ré-<z is egészen az iparosok életéből van merítve. Tessék csak meggondolni, hogy nem kisgazdák, a hivatalnokok, tanítók stb részére irt naptárak, sem a Mokány Bérezi; Pokrócz Adám vagy Pikáns naptárak valók az iparosoknak, hanem egyedül csak az »Iparosok naptára.« A nagy gonddal és szakértelemmel összeállított naptárt dr Horváth János — az »Iparügyek« szerkesztője — szerkesz­tette. Negyven krajezárért Gyertyánt! könyvke­reskedésében kapható. — Gyermek-színház volt múlt hó 29-én a rom. katli. főgymuasium tornacsarnokában. A bibliai József dramatizált képekben megható történetét adták elő a katb. elemi iskola növendékei, nagyon szabatos, sok türelmet igénylő s dekoratio tekin­tetében is igen élvezhető előadásban. A felölelt í cselekvény tág köre s az ezzel kapcsolatos elö­I képek uagy száma miatt majdnem uégy óra hosz- szat tartott az előadás anélkül, hogy az apró nö­vendékek játszó kedvét, vagy az egymás hátán tolongó közönség érdekeltségét megcsappantotta volna. A darabot nemcsak rendezte páratlan buz­galommal s önzetlen lelkesedéssel, bauem érzékeny jelenetében igazán színpadi rutinnal meg is irta P. Kory Ottó szerzetes és helybeli tanitó. Dicsé­retet érdemelt Herman György, városunk érde­mes festője, ki az ügy iránti czélból nem egy disz­letet ingyen készített. A darab isk. és egyházi czélra többet jövedelmezett 100 írtnál s tekintet­tel az érdekeltség nem csekély voltára, ma ismé­telt bemutatásra kerül, miért is ajánljuk a t, kö* söuség becses pártfogásába. 1 szám.

Next

/
Thumbnails
Contents