Katolikus főgimnázium, Székelyudvarhely, 1884

A por­phy­ros kőzetekről. Újabb időben erélyes vizsgálatok indultak meg a kőzetek lángkísérleti viszonyai iránt. E vizsgálatok nagyon fontosak, mert ezek segélyével a kőzetek nevezetesebb vegyi- és term­észettani tulajdonságairól tudomást szerezhetünk. Jelen dolgozatomban a Szabó J. budapesti egyet, tanár által készített lángkísérleti mód­szer alapján a porphyros kőzetek alapanyagának lángviselkedését kísértem vázolni, s ráutalni arra, hogy mennyiben létezik össze­függés ezen kőzetek lángviselkedése, ásványos összetétele és a vegyi szerkezet között. Mielőtt ezt tenném, szükségesnek tartom ezen kőzetek jellemzését adni, különös tekintettel az alapanyagra. A porphyros kőzetek alapanyaga. A porphyros kőzetek a különnemű kristályos szemcsés kő­zetek egyik családját képezik. Oly kőzetek, melyeknél a kiválóit kristályos elegyrészek többnyire tömött földpátból álló, és alap­anyagnak (Grundmasse) nevezett állományba vannak beágyazva. Ezen alapanyag általában igen különböző természetű úgy az ásványos összetételre, mint a vegyi szerkezetre nézve is, s mint ilyen, a kőzetek eredési szempontjából kiindulva igen fontos. Ezen alapanyag jelzi ugyanis a kőzet eredeti állapotát, mely az által, hogy ezen alap-, vagy üveg anyag saját magában lassankint kris­tályosan kiváltott, s fokonkint átment a mostani állapotba, tu­lajdonképen kristályos szerkezetet nyert. Sokan ezen alapanyagot a kőzet elegyrészeinek igen finom keveréke gyanánt tekintik; ennek oka az, hogy az alapanyag gör­­csövileg korántsem egynemű, hanem több igen apró elegyrészre bomlik fel. Ezen értelemben azonban tulajdonképeni alapanyag nem is léteznék, a­mi szintén nem áll, mert a legtöbb különnemű kristályos kőzetben, és így a porphyros kőzetekben is van oly alapanyag, mely bármely nagyítás mellett sem bomlik fel egyes

Next