Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1925
Ш iИIftfMMÉfШ © :»шжтт(~ ® © MHHNo © жшк © няшни © © © :>»)»*«: © :«НН»: © © МНК © m Щ I. Az intézet története. Az intézet 1854. december 12-én Ferenczy János polgármester és Dr. Bula Teophil ciszt. r. gimn. igazgató munkálkodása folytán mint „két osztályú közs. alreáltanoda" alakult meg és a Font házban, a mai leánygimnázium épületében (Ybl Miklós (akkor Iskola) utcában) nyert elhelyezést. A Mária Terézia által kibocsájtott Ratio Educationis értelmében az elemi oktatásra 7 alsó elemi, a további művelődésre pedig egy 4 osztályú felső elemi iskola szolgált, melynek negyedik osztálya két tagozatból, illetőleg tanfolyamból állott. Utóbbit azon tanulók végezték, kik a felső elemi 3. osztályából nem mentek az akkor 6 osztályú gimnáziumba, hanem az iparos életet választották életcéljuknak. Ebből a felső elemi 4. osztályának két évi tanfolyamából alakult ki a reáliskola. Az 1849-ben kiadott tanterv értelmében (Org. Entwurf II. Real Schule) az ilyen iskolák a népiskolák kiterjesztéséül tekintendők és céljuk az általános műveltség előmozdításán kívül az iparűzéshez megkívánható középfokú előképzés. Tantárgyai ennek megfelelőleg hittan, magyar, német ny., leíró és mathematikai földrajz, számtan, mértan, természetrajz, természettan, mértani rajz és szépírás voltak. Az első igazgató Dr. Bula Teophil jelentésében a tanári kar működésének irányát szépen fejezi ki: „Korunk a haladó szellemtől ihletve, a sokkal biztosabb s valódi szükséggé vált reáltudományok után epedve sóvárog; mit csak az nem tud, ki szemét behúnyja s fülét bezárja, hogy a haladó ipar óriási lépéseit ne lássa s a napi élet célravezető tanácsait ne hallja“, de ezek mellett nem hanyagolta el a tanári kar a magyar nyelv és szellem ápolását sem, ami az ötvenes évek derekán, a Bach korszakban, különös érdem gyanánt tekinthető. Az intézet színvonala magas volt, amit az is bizonyít, hogy a következő évben már csak a felső elemi 4. osztályának elvégzése után lehetett a reáltanodába átlépni és 1859-ben már háromosztályú teljes alreáltanodává épült ki. Első agilis igazgatója most zirci perjellé neveztetvén ki, az igazgatóságot Venosz Imre, kanonok veszi át. 1860-tól a város felügyelő-bizottságot nevez ki az intézet élére, melynek elnöke egyúttal az intézet igazgatója, így néhány éven keresztül jogász ember, városbiró, főbíró viszi az igazgatóságot, majd 1864-ben Kúti Mártont az intézet hitszónokát választja meg a tanács igazgatóul, ki nemcsak tudós szakférfiú, hanem pedagógiai tapintattal biró egyén is volt, úgyhogy a növendékek létszáma 98-ra szaporodott. Az intézet állandóan emelkedik. Fülepp Ferenc igazgató már megindítja a mozgalmat