Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1925

Ш iИIftfMMÉfШ © :»шжтт(~ ® © MHHNo © жшк © няшни © © © :>»)»*«: © :«НН»: © © МНК © m Щ I. Az intézet története. Az intézet 1854. december 12-én Ferenczy János polgármester és Dr. Bula Teophil ciszt. r. gimn. igazgató munkálkodása folytán mint „két osztályú közs. alreáltanoda" alakult meg és a Font házban, a mai leánygimnázium épületében (Ybl Miklós (akkor Iskola) utcában) nyert elhelyezést. A Mária Terézia által kibocsájtott Ratio Educationis értelmében az elemi oktatásra 7 alsó elemi, a további művelődésre pedig egy 4 osztályú felső elemi iskola szolgált, melynek negyedik osztálya két tagozatból, illetőleg tanfolyamból állott. Utóbbit azon tanulók végezték, kik a felső elemi 3. osztályából nem mentek az akkor 6 osztályú gimnáziumba, hanem az iparos életet választották életcéljuk­nak. Ebből a felső elemi 4. osztályának két évi tanfolyamából alakult ki a reáliskola. Az 1849-ben kiadott tanterv értelmében (Org. Entwurf II. Real Schule) az ilyen iskolák a népiskolák kiterjesztéséül tekinten­dők és céljuk az általános műveltség előmozdításán kívül az ipar­űzéshez megkívánható középfokú előképzés. Tantárgyai ennek meg­­felelőleg hittan, magyar, német ny., leíró és mathematikai földrajz, számtan, mértan, természetrajz, természettan, mértani rajz és szépírás voltak. Az első igazgató Dr. Bula Teophil jelentésében a tanári kar működésének irányát szépen fejezi ki: „Korunk a haladó szellemtől ihletve, a sokkal biztosabb s valódi szükséggé vált reáltudományok után epedve sóvárog; mit csak az nem tud, ki szemét behúnyja s fülét bezárja, hogy a haladó ipar óriási lépéseit ne lássa s a napi élet célravezető tanácsait ne hallja“, de ezek mellett nem hanyagolta el a tanári kar a magyar nyelv és szellem ápolását sem, ami az ötvenes évek derekán, a Bach korszakban, különös érdem gyanánt tekinthető. Az intézet színvonala magas volt, amit az is bizonyít, hogy a követ­kező évben már csak a felső elemi 4. osztályának elvégzése után le­hetett a reáltanodába átlépni és 1859-ben már háromosztályú teljes alreáltanodává épült ki. Első agilis igazgatója most zirci perjellé ne­veztetvén ki, az igazgatóságot Venosz Imre, kanonok veszi át. 1860-tól a város felügyelő-bizottságot nevez ki az intézet élére, melynek elnöke egyúttal az intézet igazgatója, így néhány éven keresztül jogász ember, városbiró, főbíró viszi az igazgatóságot, majd 1864-ben Kúti Mártont az intézet hitszónokát választja meg a tanács igazgatóul, ki nemcsak tudós szakférfiú, hanem pedagógiai tapintattal biró egyén is volt, úgyhogy a növendékek létszáma 98-ra szaporodott. Az intézet állan­dóan emelkedik. Fülepp Ferenc igazgató már megindítja a mozgalmat

Next