Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1864-01-03 / 1. szám
1-S. SZám. Vasárnap, január 3-án. 1804. Tartalom : Egyszerű (hurutos) köthártyaláb-járvány , 1863-dik év jul.—novemberig. — A calabári bab vonatának hatása. — Kábítószerek borai és fecskendése a szemészeti gyakorlatban. —Szaruposztó gyógyítása syndectomia által. — Irodalom: Lehrbuch der prakt. Augenheilkunde von Dr. Stellwag. Die Verletzungen des Auges, von Dr. A. Zander und Dr. A. Geisser. — Gyógytani vegyesek. SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 1-ső számához. Hirschler Ignácz tudortól. Egyszerű (hurutos) köthártyaláb-járvány 1863-iki julius hótól november hóig. A köthártyának ezen bántalma, mely, mint tudva van, a szemlálok egyik leggyakoriabb alakja, időviszonyok következtében nem ritkán szokottnál nagyobb számban fordul elő, s ekkor bizonyos tünetcsoportok által a közönségesen észlelt heveny hurutos közhártyalobtól föltűnőleg elütő jellemet ölt. Ily járvány uralkodott kétségkívül a fölnevezett hónapokban , s talán nem leend érdektelen azt áttekintőleg vizsgálat alá venni. Három körülmény különösen az, mi a gyakorló orvost járványosan uralgó kórok jelenlétére utalja, mégpedig: 1) a kóresetek gyakorisága, 2) a kór hevessége, midőn bizonyos, különben nem gyakori tünetek is lépnek előtérbe ; 3) a szokott gyógyeszközök elégtelensége, sőt azoknak feltűnő káros hatása. Az első pontot illetőleg világos, hogy könnyen csalódhatik az, ki a saját gyakorlatában előfordulható véletlent a szaktársak észleleteivel való összehasonlítás által elég biztossággal ki nem zárhatja. A járó betegek e tekintetben nagy biztosságot nyújtanak a csalódások ellen, mivel ezeknek száma bizonyos egyenlő magasságú, vagy legalább egyenletesen növekedő összeget mutat, mely statistikai egybevetésekre kiválóan alkalmas. De még itt is az összeállításban tüzetes választás elkerülhetlenül szükséges, már azért is, mivel a kórok műnevei még nincsenek elvitázhatlanul megállapítva, hanem divat s alanyi nézet szerint különféle módosításnak vannak alávetve, melyek teljesen pontos számok eredményezését meggátolják. Ahol azonban a betegszámnak feltűnő nagyobbodása a kóresetek nagy hevességével s talán egyszersmind sajátságos lefolyásával vág össze , ott természetesen a járványos jellem felől kétségünk sokáig nem lehet. S épen így volt ez a hurutos közhártyalobnak szóban lévő járványánál is. A járványnak kezdete július hóra esik, tetőpontját September hó közepén érte el, s utolsó nyomait még november második felében észlelhettük. A számok összeállítását azonban augustus hóban kezdtem, mivel júliusban itthon nem lévén, saját tapasztalatokat nem tehettem. Az esetek észlelése pedig nálam többet nyom, mint a jegyzőkönyvbe igtatott körnevek. A fentebbi kimutatásban átnézetesen össze vannak állítva a hurutos közhártyalob s a vele leginkább rokon kóralakok számarányai, amint azokat az említett 4 hó lefolyása alatt (1863-ki aug. — nov. inch) részint házamnál, részint a gyermekkórházban segélyt kereső járó betegeim mutatták. Egybevetés végett azonban még más 3, négy hónapos időszak mellékeltetett, t. i. az 1862-diki évnek megfelelő augustustól novemberig terjedő időszaka, s azután a következő 8 hó két egyenlő szakaszra osztva. Legtanuságosabb mindenekelőtt az ez idei aug.—novemberi szaknak a tavalival való összehasonlítása. Ez idén a szóban forgó közhártyalob alakját 896 beteg közül 181, tavai pedig 762 beteg közül 70 mutatta, tehát tavai a betegeknek mintegy 10, ez idén pedig 20 %-ka. Igen jellemző egyszersmind a mindkét szemi bántalmak viszonya az egyszemiekhez mindkét évben. Míg tavai az eseteknek mintegy felénél egyoldali bántalom jött elő, ez idén a mindkétoldali keresetek az egyoldaliakat majdnem négyszeresen túlhaladják. Gyermekeknél a szemnek csaknem minden fobos bántalmazása kétoldali lévén, még szembetűnőbbé válik az említett viszony, ha csak a felnőttek számát tekintjük. Múlt évben 20 egyoldali és 34 kétoldali, ez idén 33 egyoldali és 108 kétoldali kereset volt, tehát 1862-ben alig kétannyi, míg 1863-ban majdnem 3%annyi kétoldali bántalom. Míg a köthártyalob egyéb alakjainak száma a két évben csaknem egyenlő maradt, egyedül a köteges vagy genyitiszös alak (conjunctivitis exanthematica) mutat taval kétszerte nagyobb összeget, mint az idén. A tárgyalandó köthártyalábot illetőleg, 1862-ki decembertől egész 1863-ki július hóig folytonos növekedést találunk, mégpedig 186/3-ki decembertől mártiusig 741 beteg közt 76 esetet; 1863-ki áprilistól júliusig pedig már 990 beteg közt fiu Conjunctivitiso -* n 2 co cath.acuta •fi S sp .2 □ 1 “ ? 1. 3 5 -fi « *fi J»íaosul « fi1 1 •s* § •1 S% " ‘E* -S ■2 g» utriu9-ocul. un. 6 e ZJ ÖC£ S n '-5 ^ « S « V ,2 wan quae |\ házhoz já-34 20 34 418 9 16 6391 CN ► 1ró beteg co ® / CO G › 762 1 S3 ! Gyermekkórház 151 — 138 1 — — 1231 * V¡ iházhoz já-43 21 39 635 10 10_ 594 j •0» co V ró bet. S› a› 1‡ 741 s n Gyermek-9 3 216 _ 1471 *0 I kórház at ( .5 iházhoz járó bet. 70 30 38 80 11 139 — 779 j ›x‹ —y 00 . \ \ 990 ’s 1 0.1 co 1 Gyermekkórház 9 4 — 37 12— — i 2111 -6 f aj házhoz j. 108 33 28 129 17 211 7371 ♦ 11? ■ 52 p Ibetegek 1896 H 1 fccf S3 I Gyermekkórház 328 — 115 2 — — 1591a I