Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-03-09 / 1. szám
3 javulni épen nem akar, egyetlen vágya volt segítség végett a fővárosba jönni, mit azonban a számára nagy költség miatt tenni képtelen, saját gyermeke mellé még egy második idegen gyermek szoptatására szánta magát, hogy ily módon a szükségelt pénzösszeghez jusson. 1872. nov. 9-én jelent meg nálam szopós gyermekével, előadván az imént felsorolt kórelőzményeket. Szánandó jelenség volt, midőn az alacsony, sovány, sápadt arczu, a zord idő ellen alig elegendő ruhákkal ellátott nő rendelési szobámba vezettetett, hol fél vak emberek módjára az egyik előre nyúló karjával útját inkább táp mint látszerével igyekezett keresni. A kórelőzménynek és lefolyásnak zokogással alatti elbeszélése után jelenlegi látképességét illetőleg kérdezve, állítja hogy nappal még most sem látja az embereket másként mint sűrű fátyolon keresztül, s hogy a jelenlevő ügytársak alakait valamint az enyémet csupán árnyék gyanánt látja, hogy azonban este és még mesterséges világításnál is az embereket, valamint a többi szobai tárgyakat meglehetősen jól bírná felismerni. Megjegyzendő, hogy az említett novemberi nap a szebbek közül való, hogy tehát reggeli 9 óra tájban szobám elég világos volt, de ablakaim nyugatra fekvén nem épen fényes vagy vakup módon világos. Miután meggyőződtem, hogy ujjakat jobb szemével még fél lábnyira sem, bal szemével azonban ily távolságra igenis és még a Snellen tábla 1 betűjét (200) félig felismerni bírta, a sűrű függönyöket behúzván nagy sötétséget idéztem elő, mely csupán a szoba másik végén álló lámpa fénye által volt mérsékelve. A változás, mely ez által a beteg láterejében létrehozatott, igazán meglepő volt minden szemtanúnak. Míg látélessége világos szobában bal szemén körülbelül 1400, jobb szemén még jóval kisebb volt, addig sötétségben mindkettőben emelkedett majdnem 300-ra és Jaeger 5 számú héber nyomtatási mintából pár szót birt olvasni A látező javulása kisebb fokban még világos szobában is beáll, ha szemei sötét kék üveggel vannak ellátva; megjegyzendő azonban, hogy e látképesség, mindkét esetben csupán egy — másfél perczig tart, mire szemei új köd által lepetnek el. Már elég gyakran volt alkalmam a reczegtálérzékenységénél a nyetalopia ezen jelentkezési módját észlelni, de soha sem ily meglepő arányban. Mondhatni, hogy elsötétített szobában egész arczkifejezése megváltozott, nyugodtabb, pillantása természetesebb lett, míg világos szobában a legnagyobb zavarnak kifejezése volt olvasható arczvonásaiban. Állította is, hogy világos helyen mindent megfordítva lát, például a székeket lábaikkal felfelé (!), minek folytán nem bir semmi tárgyat kellően megfogni, sőt írni akarván, a betűket is megfordítva csinálja, miért maga úgy hiszi hogy nappal még este is fel van fordítva (bei Tag ist auch mein Verstand verkehrt). A láttér nyomozása sem világos, sem sötét szobában nem mutat rendellenességet, nevezetesen hiányzik a láttérnek körzeti szűkülete, valamint a kellő arány is megvan a középonti és a körzeti láterő közt. Szemtükörrel szintén alig találhatni eltérést a rendes állapottól, amennyiben a lázidegkorongon, valamint a recreg felületén és szövetében eltekintve kisebb fokú vérdússágtól, melyet még élettani határok közt is láthatni, minden igazi kórjel hiányzik. Mindkét láta lomhán húzódik össze a fénybehatásra, mekkorasága azonban nem épen nagyobb a rendesnél. Testi állpotát illetőleg megjegyzendő, hogy majdnem szüntelenül fejfájásban szenved, mely még éji nyugalmát is félbeszakítja. Beteg a fejfájást a gyomortól származtatja, mivel rendesen evés után lép fel új erővel. Szülése óta ugyanis előbb szokatlan étvágyat érez, és nem is hány evés után mint előbb történt vala, de nem mer jóformán enni két okból, nevezetesen a rá következő fejfájás végett és azért sem, mivel az étel közvetlenül oly nagy mértékben szaporítja a tej elválasztását, hogy az utolsó időben a két szopós gyermek daczára ismételten „tejlázban“ szenvedett, miért most rendesen kiszivatja a fölösleges tejet. A dolog ilyetén állása mellett perczig sem lehetett kételkedni a láztompalat minőségéről. A reczeg túlérzékenysége oly igazán lapidáris vonásokban mutatkozott, hogy a helybeli gyógymód avval meg volt adva, t. i. a szemnek fény elleni , megvédése. Ezen rendeléstől azonban csak akkor lehetett eredményt várni, ha egyszersmind sikerülne a szegény elsoványodott nőnél jobb külső körülmények által a kellő táplálási viszonyokat létrehozni. Fődolognak tekintettem ez irányban a gyermek elválasztását, melytől a szegény anya szinte borzadt, attól tartván, hogy a tej bizonyára feje és szeme felé fog torlódni. De a sötétkék szemüveg, mely szemére oly bámulatos jó befolyást gyakorolt és melyet neki használatra átadtam, irántami bizodalmát oly sokban növelte, hogy mindenre késznek nyilatkozott, mit a gyógykezelésre szükségesnek tartani fogok. Szabad legyen említenem, hogy ezen esetben az orvosnak hivatása nem csupán a rendelésre szorítkoztatott, hanem arra is kellett terjednie, hogy a betegnek a rendelési megtartását lehetségessé tegye. Emberbaráti nők szívesen járultak hozzá, hogy a szegény idegen minden szükséggel főképen pedig jól tápláló ételekkel ellátva legyen. A beteg engedelmeskedett, gyermekét ezennel elválasztotta, egy nap gyenge hashajtót, későbben vaskészitményt vett, naponta többet evett, vörös sashegyit ivott és sötét üveggel sétált az utczákon. Nov. 13. midőn a rendelési órában megjelent, már arkzkifejezése és színe nagyban javultunk mutatkozott. E nap kissé ködös volt, azért sokkal jobban lát mint ha a nap sütne, midőn állítása szerint még mindig megfordítva lát. A látélesség Snellen négyszögi mintáival nyomozva 20/30 félig sötét szobában de üveg nélkül, azonban még most sem képes egy percznél tovább a tárgyakat kellően felismerni. Jobb szeme Jaeg 5 (héber) bal szeme Jaeg olvas, de mindkettő szintén csupán pár szót, mire vakítás áll be, mely ellen semmi domború üveg nem segít. A színeket mind felismeri pontosan, de azok jobb szemmel halaványabbaknak mutatkoznak. Nov. 14. új javulás, képes egy egész sort végig olvasni, kék üveggel fél perczcel tovább; tegnap már semmi fejfájás sem jelenkezett, ma kis fokban jelen van. Nov. 18. a beteg oly rendkívül jól érezte magát, hogy nem bírtam tovább a fővárosban tartani, haza vágyódván férjéhez és édesanyjához, kiktől oly kétségbeesetten tíz nappal előbb távozott. Aznap már a jobb szem és Jaeg elég biztosan olvasott, a vakító érzés üveg nélkül még meg volt, de beteg már nem fél tőle, a lázák lomhák. A véletlen úgy hozta magával, hogy betegemet 2 hónappal későbben újra láthattam, midőn ugyan még nem tökéletesen nyugodt és rendes érzési viszonyt találtam a reczegben, de ehhez közel állót. Beteg sokkal jobb színben van, eszik, iszik, feje néha még fáj, a tárgyak megfordított voltáról azonban nem panaszkodik. A láttompulat minőségét illetőleg, mint mondom, mindenki ráismer a reczeg túlérzékenységnek mintegy classikus példányára. Keletkezett a szülés alatti görcsök alkalmával, midőn az egyén 5 egész nap hosszáig tökéletesen eszméletlen maradt. A kérdés, valjon mi volt az akkor fellépő agybántalomnak közelebbi oka, annál kevésbé dönthető el, mivel akkor semmi nyomozások nem történtek és még azt sem tudhatjuk, a korában fehérnye volt-e jelen a vizeletben vagy sem. Csupán a szemre nézve állíthatjuk biztosan, hogy minden oly tünet hiányzott, mely albuminaria következtében a szem hátterén fellépni szokott. Szöveti változások egyltalában hiányozván, a lázideg magában vagy központi anyaszervében kell keresnünk a láttompulat okát. A túlérzékenység ezen esetben nem lépett fel részbeni érzéktelenség kíséretében, mint azt különösen hyetericus nőknél többször észleltem, hol a láttér vagy egykezt szűkülete vagy máskénti hiányossága jelen vett, azonban nem tudhatni váljon hasonló háttérváltozás a baj kezdetén nem találtatott volna fel, ha akkor beteget szakember vizsgálta volna. — A másik esetről, melyet felhozhatok, csak pár szóval kell említést tennem, mivel ez inkább nemleges módon nevezetes mint kórjeltani tekintetben, minthogy csupán arra nézve tanúságos, hogy iszonyú szülési ránggörcsök, kiváló albuminuha mellett fellépő láttompulat szintén nem volt reczegláb által feltételezve. Egy 28 éves, különben egészséges asszony, ki már kétszer baj nélkül szült, múlt év december elején szülés alkalmával .