Szemészet, 1874 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1874-02-22 / 1. szám

SZEMESZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap8 8-dik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 1. SZáUl. Vasárnap , február 22-én. Í874. Tartalom : Membraua pupillaris egy esete. Hirschler Ignácz tr.-tól. — A látideg kereszteződéséről 1. Mandelstamm tr.-tól, IX. Michel tan.-tói, — \ köthártyának amyloid elfajalása. Leber tan.-tói. — Az iridotomiáról Wecker tud.-tói. — A szivárvány hártya-cső ni; it ás élettani hatása. Exner tr.-tól. — A szivárványhártya részbeni visszahajlitása megkisérlett szivárványhártya-csonkitás alkalmával. Passauer tr.-tól. — A szem belsejében 41ő rögös (trachometös) ujképletnek egy esete. Passauer tr.-tól. — A roncsoló porczhártyafekély oktanáhoi. Stromeyer tr.-tól. — Atropin és physostigmin élettani hatása a 1 átára Rossbach és Fröhlich-töl. Membraua pupillaris perseverans egy esete. Hirschler Ignácz tr.-tól. Köthártya-bántalmaknál nem igen szokásos a szem melyebb részeit nyomozni, és így nem egyszer történt, hogy a kezelő orvos nem fedezvén fel a látszólagosan külső baj mélyebben fekvő okát, hiába alkalmazza sorban a különféle összehúzó szereket, melyek ily esetben, — feltéve hogy a szervnek nem ártanak — annak hasznára semmiképen nem lehetnek. Ismeretes dolog, hogy a fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek igen gyakran köthártyahurutot idéznek elő, mely semmi lényegesben nem kü­lönbözik azon egyszerű köthártyalobtól(Coujuncti vitis simplex),mely külső behatásoknak eredménye. Mindkettőben ízgatottsági állapot van jelen, mely a köthártya felületes rétegeinek lazultságában, beívelésében, könyezéssel párosult nyakelválasztásban, és it a a bántalam tart, a köthártya porczrészének duzzadtságában és átlát­szatlanságában nyilvánul. Gyakorlati főszabály azért, minden idült módon lefolyó köthártyahurutnál, mely nem a könyvezető készülék szűkülése által tételeztetek fel, az illető líterőnyomozást megtenni, melynek eredménye többnyire az, hogy a rendelt pápa­szem legott meggyógyítja a bajt, melyet hasztalanul igyekeztek szemvizekkel leküzdeni. Igen tanácsos azon kívül, hasonló ese­tekben mindig tüzetesen vizsgálni a háttért szemtükörrel, miuthogy nem épen ritkán bizonyos idült elszórt érhártyalobgóczok a közön­séges idült köthártyalob álarcza alatt folynak le, sokáig semmi működési zavar által nem árúlván el magukat, ha csak a sárga folt tája szabad maradt a megbetegedóstől. Saját tapasztalásom­ból merített adatok nyomán szólok e tekintetben. (Különben kezdőknek annál inkább ajánlható az ily esetekbeni szemtükrözés, mivel csak nyeremény, ha számos ép szemháttér megszemlélése által annak az élettani szélességben előforduló sokféle különbsé­geivel megismerkedvén, azoknak a valódi kóros változásoktól való megkülönböztetési képességet elsajátítja magának.) Ha a következő eset nem is mint a mondottaknak bebizo nyitására szolgáló fényes példa, úgy már mint ritka eset magában véve érdemes arra, hogy ezen gyakorlati czéloknak szánt lapokaan közöltessék. A iennálló látahártyának kisebbszerü példányai, úgymint egyes fonalak, melyek a szivárványhártya mellső felüle­tétől indulva a láta területébe nyúlnak, vagy azt egészen áthidal­ják, nem épen fölötte ritkák, a mennyiben minden elfoglalt szem­orvosnak évenkint alkalma van nehányilyent látni; igen ritkának mondható azonban az összefüggő hártyamaradvány, mely az mag­zatéleti képletnek mintegy vázlatát mutatja a milyen a leírandó esetben volt. Ez az első hasonló, melyet élő egyénen eszlelni al­kalmam nyílt. S. M. 14 éves tanuló a reáliskolába jár, és rajzo­lással előszeretettel foklalkozik. Állítólag csak egy év óta szen­ved idült köthártyahurutban, mely végett szemorvos által hosszabb időn át kék gláiczkövel érintetett, de a nélkül, hogy a kellemetlen könyezés, csipásodás, égő fájdalom stb, alább hagytak volna. A felsorolt tünetek engednek ugyan, sőt meg is szűnnek rövid időre, ha szemét kíméli, visszatérnek azonban, mihelyt szokott munká­ját folytatja. Régi szokásom lévén, minden idült bajnál — még ha csupán a köthártya területén mutatkozik — mind a fénytörési és alkalmazkodási viszonyokat mind a szem hátterét szemtükörrel nyomozni, ezen esetben is úgy tettem. Az előbbire vonatkozó le­letet későbbre hagyván, legyén itt mindenek előtt szó a meglepő tüneményekről, melyeket ferde világítással a lámpánál találtam Mig ablaknál a legjobb napi világosság mellett a láta táján épen nem mutatkozott semmi rendellenesség kivéve, hogy a job­bik kissé szükebb a balnál, a sűrített lámpafény azonnal mutatta, hogy mindkét láta majdnem egész terjedelmében el van foglalva többé kevésbé átlátszatlau hártya által. A világos barna szinü, lapos és sima képlet, mely a látaszél színvonalában fedvén, a lá- táDak nagyobb és pedig közép részét kitölti, jobb oldalt Három­szöghöz, baloldalt hosszúkás négyszöghöz közeledő kerekded ala­kot mutat, csipkés vagy inkább nem mélyen rovátkolt széllel kö­zel a hátszélhez végződik, fekete köralaku tért hagyván maga és a látaszél között. A nevezett hártyás képlet, mely az első pillan­tásra a lencsetoknak szivárványhártyalob folytán hátra maradt fös- tenyes rakodmányaira emlékeztet, szorosabb megszemlélésnél na­gyon különbözik hasonló lobterményektől, nevezetesen nagy vé­konysága és sima volta által, mely okozza, hogy oly benyomás támad, mintha a mellső tok felülete igen finom ecsettel festve lett volna hasonló az ismert miniature képekhez, melyeket a ís- tészek elefántcsonton előállítanak. Színe nem is fekete vagy sö­tétbarna mint a lob után fennálló föstenvrakodmányok lenni szok­tak, hanem világos barna — hogy ne mondjam szőke — mint maga a szivárványhártya. Az egész lemez apró foltocskákból van összeállítva, melyek széleikkel szorosan érintkeznek egymás­sal,miből musivikus rajz eredményeztetik. Sűrűségűk vagy inkább színezetük mélysége itt ott különböző, ép úgy mint magában a szivárványhártyában, legkisebb a képlet középpontján, hol úgy látszik, mintha a képlet tökéletesen hiányoznék, illetőleg lisazott volna. Átható világítás mellett azonban meggyőződhetni, hogy egyátalában nem hiányzik, hanem hogy a képlet ezen helyen igen vékony, alig löstenyezett és azért nagyon áttetsző, de távolról sem oly nagy fokban mint a látaszél mellett lécező igazán szabad kör- alaku tér. melyen keresztül a háttér legcsekélyebb részleteit majd­nem oly tisztán lehet látni mint akár egészséges szemben. Az említett sötét — azaz áttetsző középrész a bal szemben kerekded, mig a jobbikban inkább haránt irányban tojásdad alakú ; mind­kettőben nem bir egészen egyenes körvonallal, mekkorasága mind­kettőben kőiülbelöl 1 mm.-nyi A jobboldali lemez még az által is különbözik a baloldalitól, hogy amaz tovább terjed a láta belső széle féle, mint a többi irányokban, miből következik, hogy a kö­rülvevő átlátszó látarész nem képez szabatos köralakot mint a bal szem-é. A leirt lemezek mindegyik szemben négy szál által függnek

Next

/
Thumbnails
Contents