Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1875-02-28 / 1. szám

SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 9-dik számához. Szerkeszti Mirschler Ignácz tudor. 1. SZám. Vasárnap, február 28-án. 1875. Tartalom : A szarugörbületi rövidlátásról. Seb u lek Vilmos tanártól. — Egy adat a lencsetok és üvegtest összefüggésének ismeretéhez. Imre József tanártól. — Könyvismertetés. Die Lehre vom Gesichtsfelde und seinen Anomalien von Dr. Wilhelm Schön. — A lencsének sérülés nélküli ficzamodása a köthártya alá. André tanártól. — Az alkalmazkodási elfáradásnak (asthenopia accommodatival calabarrali gyógykezelése. Hugo Magnus tanártól. — Genyes könymirigylob egy esete. G a y a t tanártól. — Feljegyzések a szemészeti gyakorlatból. Schapri nger tr-tól. A szarugörbületi rövidlátásról. Schülek Vilmos ny. r. tanártól Budapesten. A nagy Kepler 1601-ben, „Prolegomena ad Vitallionenr4 czimü munkájában első fejtette ki a rövidlátóság lényegét. Azóta megdöntetlenül áll, hogy a rövidlátó szemben párirányosan bejutó sugarak a reczeg, mint a képet felfogó ernyő, előtt kereszteződnek, valamint hogy a tárgynak megfelelően kell közeledni, ha a sugár- törés utáni fordított képnek a reczeg sikjávali egyezése, ennek alap­ján pedig szabatos látás kívántatik. Midőn ezek szerint a rővid- látóság abban áll, hogy a szem fénytörö készülékének hátulsó fő- gyupontja és a reczeg helye közti egyezés meg van zavarva oly módon, hogy a hátulsó főgvútávol rövidebb és a reczeg távolabb áll; további kérdés az , hogy a gyutával rövid­ségében vagy a reczeg távol állásában rejlik-e a rövidlátás fény­tani oka. Ezen kérdés bonczolatok nyomán, minőket Ritterich és Arit végeztek kezdeményezőleg, az utolsó 30 év folyamában oda dön­tetett el, hogy rövidlátó szemek kelleténél hosszabbak, és hogy a reczeg az, mely a külömben rendes főgyútávol hosszához nem símúl. Beható észleletek ezen nemegyezés öregbedését, a szerateke mind nagyobb megnyúlását, és innen a rövidlátóság fokának nö­vekvését is kimutatták számos szemeken. Kifejlődött a rövidlátó­ság növekvéséről szóló tan, felisme tettek a közelebbi körülmé­nyek, melyek közt a növekvés létrejön és biztosságra emeltetett, hogy a teke megnyúlása az érhártyának sorvadás! folyamatával a hátulsó sark táján áll szoros összefüggésben. Mind ezek után oly állásponthoz jutottunk ma, hogy a mi­dőn rövidlátóságról van szó, azonnal megnyúlt szemtekére, szem- íeneki lobos változásokra, a rövidlátás növekvésére és a növekvést mérséklő rendszabályok keresztülvitelére gondoluuk. Hogy a rövidlátás nem kivétel nélkül teke megnyúláson alapul, hanem hogy azt a fénytörő készülék alkatrészei, névleg pedig a szaru nagyobb görbültsége is hozhatja létre, elméletileg* 1) ugyan helyt állónak tartatik és alig lenne olyan szemész található, ki ne észlelt volna esetet, melyben a szara lobos folyamatai után állott elő szarukidomborodás és innen rövidlátás; de közelebb­iéi az ilyen rövidlátás tünetei, a más rövidlátástóli megkülömböz- tetésre vezető ismérvek, valamint azon tény, hogy veleszületett nagyobb szarugörbületen alapuló rövidlátóságok is fordulnak elő nem épen feltünőleg mikrophthalmicus szemeken, még eddigelé megállapítva nincsen. A következőkben megkisérlendem főpontjaiban előadni a tü­neteket, melyek a rendellenesen nagyobb szarugörbületböl szár­mazó rövidlátóságnál előfordulnak, melyekről ez felismerhető, va­lamint foka meghatározható, továbbá a támpontokat, melyek az ilyen rövidlátásáénak a más okból származófcóli megkülömbözteté- sét elősegíthetik, elöadandok rövid elemzéssel eseteket, milyenek alapján jogosítva vélem magamat a szarugörbületi rövidlátás kór­Bonders, die Anomalien der Refraction und Accommodation des Auges. Wien, 1866, 308 lap. képének felállítására és végre röviden megjelölendem a vizsgálati irányt, mely szerint talán még közelebb lehetne jutni azon esz­ményhez, hogy az egyes fénytörési rendellenséggel biró esetek fénytörési kóros tényezőit ne csak a Listing-Helm'noltz-féle minta­szem szerint, hanem kórodailag, egyénesitve is nyomozhassuk ki. A csupán szarugörbületből eredő rövidlátásnál, hol a szem egyébb részei rendesek, miudenekfelett a szaru tükörképe bizonyul változottnak és pedig ez annyival kisebb, miunél nagyobb a gör­bület. A hol tekintélyes fokú rövidlátást okoz a szaru tulgörbü- lete, ott a gyakorlott vizsgálónak első megtekintésre fel fog tűnni, hogy ezen, az ablak felé irányított sz íru viszfénye tetemesen ki­sebb kiterjedésű mint az, melyet napontai betegvizsgálatainál annyiszor életében látott és melyet emlékezése meglehetős meg­bízhatóan szolgáltat az összehasonlításra. Csekélyebb foka szaru- rövidlátásnál is nehézség nélkül megállapítható e tünet, ha ren­delkezésre álló rendes szaruval biró egyént állítunk a vizsgálati ló mellé és összehasonlítjuk a kettő szaruin az ugyanazon távolban levő ablakról nyérc tükörképeket. Pontosan megmérni a tükör­képet és annak a rendes szaruétól eltérő kisebb voltát megálla­pítani lehet a Helmholtz-fóle ophthalmometerrel. További tünetként meghatározható, a szemteke külső meg­tekintésénél, hogy alakja a rendes szemétől nem tér el, és hogy az nem hosszúkás, szilvánkká, mint a tekehossznságból eredő rövidlátásnál. Ezt méréssel ellenőrizni lehet úgy, bogv a tekét az orr felé fordittatjuk és körzővel a hossztengelyt megmérjük, a körző begyeit felragasztott schellakkal tompítván s az egyiket a há­tulsó sarkhoz, i másikat a szaru kúpjához minél közelebb illeszt­vén. Ezen eljárás, bár eredményei körülbelől 1 mm. hibát nem zárhatnak ki, pontosabb mint a szabad szemmeli becsülés. Szám­tani határozottsággal tudni meg a szemteke hosszát élőn és ide­vágó esetekben még eddig nem sikerül, de újabb időkben történnek ilyen irányú kutatások.2) Lényeges tüneteket szolgáltathat a szemtükörreli vizsgálat két irányban. Meggyőződni enged a felől, hogy érhártyasorvadás, milyen haladó tengelyhosszusági rövidlátásnál mindig előfordul, sőt a haladással annyira szorosan összefügg, hogy róla a haladás fokát mintegy leolvasni lehet, ilyen esetben teljesen hiányzik. Azonkívül a szemtükörreli vizsgálat a szemfeneki képnek nagy­sági eltérését a rendes szemfeneki képtől becsülni engedi. Ugyanis a fordított kép a használt gyűjtő lencse gyutávolán belől, mint rövidlátásnál mindig, fog lebegni, a rendeslátó szemfeneki képé­nél kisebb lesz, de nagyobb mint a vele azonos foka, tengelyhosz- szuságon alapuló rövidlátásnál; a fennálló kép nagyobb lesz mint a vele ugyanazon fokon álló, tengelyhosszuságon alapuló rövid­látásnál.3) A szem feneki kép változásának emlitett tünetei, bár a felismerés gyakorlottságot igényel, nagyobb fokú szarurövid­2) Landolt és Nuel, Min. Monbl. für Augenheilkunde 1873. folyam 473. lap, és Landolt im Archiv f. ophth. XIX, kötet 3 füzet 3C1. lap. s) Lásd Snellen és Landolt, Graefe és Saemisch által kiadott lland= buch der gesammten Augenheilkunde III kötetében, 110—128 lapig. 1 I

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents