Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1878-02-24 / 1. szám

SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 8-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. “j 3Z. Vasárnap, február 24-én. 1878. Tartalom : Dr. Juhász: Közlemények Schulek Vilmos tanár kórodájából. XI. A kóroda liályogműtétei az 1876/7. tanévben.— Goldzieher: A sugáridegek kórboncztanához. — Schmidt-Rttnler: Az eserin és atropin antisepticus hatásáról. — Muyhoefer : Együttérzési szemlob takáros lob következtében! tekesorv után. — SchiessGemuseus : A könyhúscsa bőrdagja. — Knapp : A lencsetoklobról. — A pulverisator alkalmazása a szemészetben Közlemények Schulek Vilmos tanár kórodájából. XI. A kóroda hályogmütétei az 1876/7. tanévben. Dr. Juhász Lajostól. Hazánk orvosi közönsége méltán várhatja megifjodott inté­zetünktől, mikép a rendelkezésére álló nagyobb anyagnál és min­den tekintetben megfelőbb segédeszközeinél fogva előnyösebb helyzetét arra használja fel, hogy a szemészet terén nyert tapasz­talatokat s az esetek szorgos megfigyeléséből elvont tanulságokat koronkint közzé tegye, alkalmat szolgáltatva így az egyeseknek, kik kedvezőtlenebb viszonyaik közt hasonló észleleteket nem tehet­nek, azokat magukévá tenni s esetleg értékesíteni. Midőn a kóroda hályogműtéteiről most harmadszor közlünk — az 1876/7. tanév eredményeit és tapasztalatait összefoglalva rövid kimutatást; tesszük ezt azon reményben, hogy bár sok újat nem mondhatunk, még sem végeztünk egészen értéktelen munkát, ha igénytelen statisztikánkkal elfogadott nézetek megerősítéséhez, kétes pontok megvilágításához hozzájárultunk és módot nyújtot­tunk az olvasónak, hogy belőle apróbb észleletek csoportosítása és kellő világításba helyezése által magának némi tanulságot me­rítsen. A legközelebb múlt év sokban hasonlított a megelőzőhöz ; az anyag mennyisége alig haladta meg amazét, az eredmények pedig majdnem ugyanazok, s mint a hátrább következő táblázat feltünteti, mögötte maradnak az első év meglepő sikereinek. A kimutatásunkhoz csatolt táblázat feltünteti az összes mű­téteket, a gyógyulás lefolytét, kimenetelt és az elért látási ered­ményeket. Nem szándékunk ezek mindegyikével foglalkozni s megelégszünk a főbb s legtöbbször gyakorolt műtéti fajokra teendő nehány megjegyzéssel. Tekintsük első sorban az egyszerű hályogoknál végzett Gräfe- féle kivonásokat, mint a koródánkban most is uralkodó fő műtételi typust. 94 egyénen végzett 112 műtét áll rendelkezésünkre, hogy azoknál a hályog alakját, a műtét rendes, vagy a rendestől vala­miben eltérő lefolyását, a gyógyulást és kimenetet egymással szembeállítva, fürkészszük közöttük az oki összefüggést és rámu­tassunk az egyes műtéti abnormitásokra, melyek a kívánt eredményt különösebben veszélyeztetik. A hályog külömböző alakjai közül csak a Cataracta Morga- gniana az, mely a gyógyulás menetére közvetlen befolyással lehet, a mennyiben a kéreg szétbomlott alkatrészei inficiálhatják a sebet s a csarnokvizben visszamaradt kéregelemek a szivárványhártya izgatása által — minden mellék körülmény közbejötté nélkül is — heves lobokat támaszthatnak. A lefolyt években tényleg volt is alkalmunk az elhígult kéreg e káros hatását tapasztalni, midőn egészen rendes műtét után, teljesen jó kimenetelt Ígérő szemek tönkre mentek. A többi hályogalak csak közvetve folyhat be a gyógyulás menetére — a mennyiben t, i. a műtétet magát módosíthatja — s a kimenetelre legfölebb kisebb vagy nagyobb utóhályog vissza­hagyása által. Nagyon természetes például, hogy a tokjával erősen összetapadó catar. nondum matura műtéténél tetemesebb kéreg­részek maradnak a szemben vissza, melyek többször teszik a cor­nea huzamos súrolását szükségessé és a végeredményt többször zavarják utóhályog képződése által. Könnyen belátható, hogy túl­érett hályogoknál sokkal könnyebben megszakad az ellazult zonula Zinnii, gyakoriabbak az üvegtest előesések, legtöbbször válik elke- rülhetlenné a megvastagodott tok előhúzása csipeszszel s végre ugyanez nagyon sokszor marad vissza finomabb vagy tömörebb hártya alakjában a láta területén. Természetes ezekből, mikép az épen érett hályog nyújt leg­több kilátást rendes műtétre és utóhályog nélküli kimenetre, a mint ez a küvetkező tálázatból, melyen a hályogalak, műtét és kimenet vannak egymással szembe állítva, eléggé kitűnik: i Összes műtét Abnorm, műt. Utóhályog Catar. nond. mat. 23 12 — 52'3°/0 17= 73-9°/0 „ matura 29 10 = 34-5°/„ 15-51 7% hypermaturá 54 30 = 55-6°/0 34 = 62-9% „ Morgagniana 6 3=50 X 5 = 83-3 «/„ E számok magoktól beszélnek és önkényt kínálkozik a sok­szor hangoztatott tanulság, hogy a műtét után minél zavartalanabb eredményeket nyerendők, várjuk be a hályog teljes megérését s másfelől utasítsuk betegeinket cataractáik minél, előbbi operáltatá- sára, még akkor is, ha a másik szem még ép és könnyen elvisel­hetővé tenné hályogos párjának vakságát. Mi az utóbbi kívánalommal szemben jó részben tehetetlenek vagyunk s inkább csak vidéki ügyfeleink hathatnának ez irányban közre, utasítva betegeiket, hogy már a teljes hályogérettség korá­ban keressenek segélyt. Hogy kimutatásunkban másfelől az éretlen hályogok oly nagy száma található, ez ismét magyarázatát leli azon körölmény- ben, hogy betegeink nagy része a legszegényebb osztályhoz tar­tozik és sok esetben nem képes a hosszú utazás költségeit kétszer elviselni, miért intézetünkben kénytelenek vagyunk őket elfogadni és operálni, szemben azon csekély ugyan, de mégis számba veendő hátránynyal, mit nekik az utóhályog okoz. E részben ismét nagyon sok függ a vidéki orvosoktól, kik egy felületes betekintés után a szembe, már kimondhatnák a be­tegnek, miszerint hályoguk még műtétre nem egészen alkalmas s megjelölhetnék az időt, melyben az operateurhöz fordulhatnak. Láttuk a fennebbi táblázatból, minő befolyással van a hályogalak a műtétre. Hogy ez viszont mily összefüggésben van a lefolyással s mennyire képesek abnormitásai a gyógyulás rendes menetét za­varni. erre nézve a múlt évek tapasztalatai, — melyekben csaknem több zavartalan lefolyás követte az abnorm, mint az egészen sza­bályos műtéteket, kissé visszás feleletet adnak. A most szemlélődésünk tárgyát képező 112 esetnél e visz- szásság némi részben elenyészik, amennyiben az 57 rendes műtétet 28-szor (4Q°lu), az abnorm műtétet pedig csak 21-szer (gg"\a) követte rendes lefolyás. A különbség még most sem oly jelentékeny, mint ezt egy­előre méltán megvárhatnánk s e tapasztalat nagyon alkalmas I

Next

/
Thumbnails
Contents