Szemészet, 1879 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1879-02-23 / 1. szám

SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP* 8-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 1. sz. Vasárnap, február 23-án. Tartalom : Vidor Zs. Káros az eserin? — Mauthner. A glaucoma tanára vonatkozó eszmetöredékek. - Horstmann. A vérvesztés utáni látási zavarok­ról. — Schiéss Gemusens. A Xenon-féle tok lobja. — Horner. A nedves salicylsavas kötésről. — Horner. A daltonismus örökléséről __ Th ilo Georg. A genysülyedéssel járó genyes porczhártyalobról. Káros az eserin? Vidor Zs. tr.-tól. Hornyay Béla tr. ur Berlinből következő czím alatt: „Szűk séges-e okvetlen, s ha nem, mivel volna helyettesítheti) az eserin ?“ az „Orvosi Hetilap“ i., 2. és 6. számának tárczájában ezikk- sorozatot közöl, melyben kimutatni iparkodik, hogy az eserin nemcsak hogy nem szükséges, hanem káros, s pilocarpinnal volna helyettesíthető. Károsnak azért mondja az eserint, mivel az esetek nagy részében iritisre, resp. synechiák keletkezésére szolgáltat okot, s ezen állítását nemcsak saját tapasztalásával, hanem másokéival is támogatja. Többek között azon esetre is hivatkozik, melyet a „Szemészet“ m. é. 5. számában én ismertettem, s hol szintén maradtak hátra synechiák. Az eserin hatásának kitudása végett H. tr. ur házi nyulak szemén tett kísérleteket oly módon, hogy a szernek Va'Vo-os oldatából Pravaz-féle fecskendővel behajtott a mellső csarnokba */15 grm-nyi mennyiséget, melyet nehány másodperczig benn­hagyott. E művelet után mindannyiszor kerato-iritis keletkezését tapasztalta, miből tökéletes meggyőződést nyert arra nézve, hogy az eserin izgató hatással van a szemre. Egy esetben, hol hályogérlelés czéljából iridectomiát végzett H. tr, ur, s hol a coloboma egyik szára a seb felé volt húzva, eserint csepegtetett be a szivárvány ezen szárának felszabadítása végett, iritis keletkezett, melynek számos synechia lett a követ­kezménye. Ezen kórvéget szerző az eserinnek tulajdonítja. Szerző szerint egy Siklósy tr. ur által glaucoma ellen végbe­vitt szivárvány-csonkolás után beállott kisfoké iritis szintén az al­kalmazott eserinnek tudandó be. Hivatkozik e tekintetben Becker, Schweiger tr.-okra, valamint Knappnak assistensére, ki mindazon esetekben, hol az eserin a szivárványhártyával érintkezett, syne­chiák létrejöttét tapasztalta. Arról, hogy az eserin létrehozhat-e a szemben tonometerrel is megmérhető nyomáskülönbséget, nem volt alkalma szerzőnek meggyőződni, de kétségbe vonja, hogy egy folyadékkal megtelt gömbben, hol a nyomásnak minden irányban egyenlőnek kell lenni, s hol a válaszfal oly mozgékony hártya mint az iris és a zonula Zinniire felfüggesztett lencse, ily nyomáskülönbség létre­jöhessen. E kételyeit Weber személyes magyarázata sem volt képes eloszlatni. Ily skeptikusok Rothmund, Horner, Schiess és Schoeler is. Az eserinnek glaucomaellenes hatását illetőleg szerző szerint mindinkább több kétkedő találkozik, s a közlemények annál ke­vesebb eredménynyel kecsegtetnek, minél később jelennek meg, azaz minél több eset észleltetett és mentői hosszabb ideig tartott az észlelés. A szerzők nem egyeznek meg arra nézve, hogy a glaucoma melyik alakja ellen üdvös az eserin. Vannak azonban, így Becker, ki glaucoma simplex ellen jó hatását látta a szernek. Szerző szerint, miután az ily közléshez gyanú nem fér, mindaddig meg kellene tartani az eserint a szemészeti gyógytárban. míg al­kalmasabb szerrel nem rendelkezünk. „Ha azonban igaz az — folytatja szerző -— hogy a glaucomát a Fontana-féle ür eldugu­lása okozza, az eserinnek glaucomaellenes hatása valószínűleg abban van, amint ezt Weber és mások állítják, hogy az iris eré­lyes összahúzódása által az ismét járhatóvá lesz téve, s közvetítheti az elvezetést ; azonban, oly szerrel, mely az összehúzódást esz­közli, rendelkezünk még az eserinen kívül is, s ez a nemrég gya­korlatba hozott pilocarpin. “ Ezek után szerző a pilocarpin hatásáról szól. Kísérleteit szintén házi nyulakon tette. Az oldat 2°/0-os volt, a mennyiség éppen olyan, mint az eserinoldatból. Nyálfolyás minden esetben beállott, de iritis egyben sem. A láta összehúzódása előbb állott be és csak 8—10 óráig tartott, míg az eseriné 24 óráig is, ez utóbbinak okát szerző szerint az iritisben találhatni. A míg az eserin alkalmazásakor nehány esetben mindjárt az első cseppek után a beteget elhalványodni, az arczot hideg verítéktől elborítva, a szívműködést gyorsítva és elgyengülve lenni látta, ezeken kívül szédülés, hányás, hasmenés léptek fel, s a be­tegek arczán a legnagyobb aggodalom kinyomata volt leolvasható, addig a pilocarpin alkalmazására sem nyálfolyás, sem roszúllét, vagy más kellemetlen tünemény nem állott be. A míg az eserint áttört fekélyeknél, tehát a hol szivárvány- iszam is volt jelen, nem tapasztalta szerző hasznosnak — egy esetet hoz fel mint illustratioját a dolognak, hol az egyik szem perforált szarufekélye ellen atropint, a másik ellen eserint - alkal­mazott, s hol az utóbbi szem sokkal lassabban gyógyúlt — ad­dig a pilocarpint egyes szivárványelőesési esetekben igen czélra- vezetőnek találta, a mennyiben az előesés visszahúzódott. Kiemelendő még e közleményből, hogy az eserin a szemet sok esetben annyira izgatta, hogy el kelle tőle állani, míg pilo- carpinnak ily izgató hatását nem észlelé. Végül kimondja, hogy a pilocarpinnak csodaerőt nem tulaj­donít, m:nt minő az eserinről ígérve volt, annak gyógyhatásáról sem irhát, a mennyiben e téren kevés tapasztalása van, hanem kartársainak figyelmébe ajánlja ezen, a szemet éppen nem izgató szer alkalmazását mindenütt, hol eddig a sokkal drágább és ha­marabb elromló eserint vették igénybe, s kartársaitól várja meg­állapítását a pilocarpin gyógyértékének. Hornyay tr. ur imént vézolt közleménye az „Orv. Hetilap“ tárczájában jelent meg. Ezen körülmény, meg az, hogy végsza­vaiban kartársait szólítja fel az eserin helyett általa javaslatba hozott pilocarpin gyógyértékét még csak ezentúl állapítani meg, az egész közlemény igénytelen voltának világos jelei, s azért talán felesleges vele foglalkozni. Ha mindezek daczára jónak látom hozzászólani a H. tr. által mondottakhoz, teszem ezt azért, mert oly állításokkal és következtetésekkel találkozom közleményében, melyek határozottságuknál fogva éppen nem állanak helyes arány­ban a czikk alaki igénytelenségével. Gyógyszer értékének mérlegeléséről van szó, oly gyógysze­rének, mely sokakat, még pedig általán elismert szemészeket ha­tásának erélyessége által elragadott, sőt túlzásokra is vezetett. Ezt nemcsak hogy megengedem, hanem magam is vallom, s mint hi­szem, a „Szemészet“ 1878-ik év folyamában 45, a gyermekkór­házban szarubántalmak ellen eserinnel kezelt betegem kórtörténe­teinek fejtegetése által be is bizonyítottam. De nekem csakis a túlzásokat sikerült kimutatnom, a mennyiben atropinnal történt párhuzamos kezelések nyomán kiderült, hogy a körfolyamatok lé­nyegére sem az egyik, sem a másik szer nem mutat feltűnő be­folyást. Kiderítettem, — a két szernek sokszor párhuzamos alkal­mazása által, — hogy a folyamat nem rövid íttetik meg az eserin I

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents