Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1881-02-20 / 1. szám

1. SZ. Vasárnap, február 20-án. 1881. SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 8-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. TARTALOM : Schulek Vilmos t­r. Tisztelt olvasóinkhoz. — Feuer N. tr. A lágy hályog műtétele. — Feuer N. tr. Szemészeti esetek. I. Áttéti szemlék. (Ophthalmia metastatica). II. Szaru tályog glaucomás szemen. — Laqueur tnr. A glaucoma kezdeti szaka. — Nelsen és Angelueci­­rok. Kísérleti és szövettani észleletek­ a porczhártyaképzést illetőleg. — Dr. Raehlmann B. tnr. A látatágulat idegkórtani jelentősége. — Leber tnr. A szemgödörfeletti idegnek sertésből eredt izgatottságát követő visszahajlási láztompulat. — Kübli tr. A látás visszatérése, glaucoma­­simplex által okozott, és két hónapon át tartó, tökéletes vakság esetében. — Leber t­r. Tartós szemhéjgörcs okozta múlékony vakság gyer­mekek keratitis phlyd­aenosajánál. Tisztelt olvasóinkhoz. Az „Orvosi Hetilap“ ezen „szemészeti“ mellékletét 16 éven át olyan férfiú vezette, kinek kórbavárlati mun­kássága a tudományt számos önálló észlelettel gazdagí­totta ; kinek közéleti működése tudományos intézeteink­ben és egyesületeinkben áldásosan gyarapító és vezető volt, ki mint gyakorló szemorvos sok éven át hazánkban majdnem egyedül, mindenesetre pedig legkiemelkedőbben és a tudomány színvonalával egyenértékűen képviselte a szemészetet és terjesztette szét a betegek közt a rohamo­san fejlődő szemkórtan és­­gyógytan áldásait, ki a fej­lődő fiatalságra ébresztőleg hatott, első­sorban szakmájá­ban, de sokoldalú műveltségénél és vonzó szellemes egyé­niségénél fogva nagy mértékben átalánosan művelődő irányban is. Midőn Hirschler tudor ezen melléklet vezetésétől visszalép, a ténybe sajnálattal kell belenyugodnunk, de emlékét különösen ezen lapok elmúlt 16 évi számai min­dig hirdetni fogják és azoknak tudományos működésében, kik általa ébresztést és fejlődést nyertek, saját szelleme még továbbra is gyümölcsözőleg fog kihatni. A távozónak az alulírott szintén háláját kifejezni nyilvánosan vesz alkalmat, mivel szaktudományos szemé­szeti tanulmányainak kezdetén tanácsán indult és további folyamatában is folytonosan buzdításait élvezte. A „Szemészet“ további szerkesztését alulírott termé­szetszerűen reánéző kötelességnek tartotta. Az ország legfontosabb szemészeti intézetének élén állva, a szemé­szeti tudomány fejlesztését hivatalszerű feladatául ismerve, tanító és folytonosan tudományos beszámolásra kénysze­rítő helyzeténél fogva a már felismertek és még fejlődő félben levők határán lépdelve, azt vélte, hogy a feladat elvállalására képesnek lenni neki kötelessége. Hasznosnak látszott saját munkálkodási körében oly helyzetnek terem­tése is, mely tartózkodó természetet inkább ösztönöz arra, hogy a nyert tudományos eredményeket tágabb térre, a tanterem falai közül az irodalomba átvigy­e. Ajánlkozása az „Orvosi Hetilap“ szerkesztői által szívesen fogadtat­ván, ezen számmal elvállalt tisztét megkezdi. Első­sorban a szemészeti tudomány fejlesztése ma­gyar nyelven lévén feladatunk, hazai tudományos búvár­kodás minél sikeresebb eredményeit közleni kívánunk. Eddig közléseikkel a lap törekvéseit érvényesítő munka­társaknak becses dolgozatait ezután is a legnagyobb készséggel fogadjuk. Nemcsak lapunk érdekében, hanem általában is új szakmunkások előállását igen kívánatosnak tartanák. Szük­ség van reá, hogy az emberiség tudomány fejlődésében minél több nemzeti egyéniség, tehát a magyar is osztoz­zék. Szükség van reá, hogy saját nemzeti megerősödé­sünkre a tudományfejlesztő emberi törekvésekben illően szerepeljünk. Szüksége van a hazai tudományos mozga­lomnak, különösen a hazai egyetemeknek, hogy fiatal erőkkel szaporodjanak és hogy tanszékek betöltésénél tudományos munkálkodásra képes egyének választásra álljanak. Szüksége van az ország sínlődő szemészeti ügyé­nek szemészeti szakértőkre, nagyobb számban. Mindezekben nagyobb lendületet várunk, ha Buda­pesten új egyetemi szemkóroda építésével, Kolozsvárit a kórházi ügy valahára tánszélnak teljesen megfelelő rendezésével s az országban egy harmadik egyetem fel­állításával számosabbaknak nyílhat tér a tevékenységre. Hasonlóan, ha az országban mind több nagyobb kórház épülni fogna, melyeken szakértő szemészek nagyobb számban találnának működési tért. De a mostani viszo­nyok közt is tenni kell a lehetőt. Ez pedig határozottan több, mint ezelőtt 16 évvel. Midőn Hirschler tudor azon időben a „Szemészet“ i-fő számát szerkesztette egymaga volt szemészbúvár és író e hazában. Eleintén lassan csatlakoztak hozzá részint e lapokban, részint más helyen a szakmából tudomány­fejlesztők. A munkások száma azonban főleg befolyása által mind többet ígérőleg szaporodott. A főváros kórházainak főorvosai, egyetemi magán­tanárok és tanársegédek leginkább, de némileg vidékiek is járultak hozzá, hogy hazánkban általában szemészet­fejlesztésről ma már szólani kezdhetünk. A budapesti egyetem tudományos mozgalmának ör­vendetes megélénkülésével a szemészet tanulása is na­gyobb köröket vet. A sok tanuló közt nem gyér azok száma, kik tudományos pályára hivatással bírnának. Örömmel várhatjuk, hogy közülök ügyünknek is új baj­nokai fognak támadni. Azon várakozással, hogy reményeink némelyike tel­jesülni fog és ügybuzgóság feltett szándékával indítjuk meg tevékenységünket e lapok szerkesztésében. Budapest, 1881. januárban. Schulek Vilmos.

Next