Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1883-01-28 / 1. szám

ezeknél hiányzik a plastikus erő, vagy ha úgy tetszik gyógyulási hajlam, vagy ellenálló képesség. Székbre használt, sokat jelentő, de határozottan nem definiálható kifejezések. Nem ismerjük ugyanis a bonc­tani változásokat, melyek a szövetek életképes­ségét ily módon megzavarják, de mindamellett ismerjük a tényt s a mindennapi tapasztalás megtanít bennünket arra, hogy ily sérülékeny szervezetek létezését elismerjük. A fennebiek szerint szemműtéteseknél is — ha durvább operatív rendellenességektől eltekintünk — magában a szervezetben s nem a légkör apró élősdjeiben kell keresnünk, — az esetek legnagyobb részére nézve, — a primár elgenyedés okát. S ez állítást csak az tagadhatja, ki bacteriumok közvetítése nélkül ál­talában a genyedés letőségét vonja kétségbe, mire pedig senki nem vállalkoznék. S e felfogáson nem változtat azon körülmény sem, hogy egy-egy szétmálló corneában sokszor találunk coccu­­sokat. A gombák könnyen lepnek el minden genyedő felületet s jelenlétük nem bizonyítja, hogy a felbomlásnak egyszersmind okai is voltak. De föltéve, —­ a­mit végre ily mereven kétségbe voni nem is lehet,­­ hogy az esetek egy kisebb részében csakugyan fertőzés okozta az elgengedést ; fölmerül a másik kérdés, hogy váljon mit tehetünk e fertőző organismusok ellen s képesek va­gyunk-e azokat elérni, a­nélkül, hogy a szemnek ártanánk? Gombaölő tulajdonságát tekintve nagy hírnek örvendett a carbolsav, de ezt izgató hatásánál fogva nem volt tanácsos kí­­vánt tömörségű oldatban a szemre alkalmazni. A thymol, bórsav és a többi ajánlott antisepticumokról tudtuk, hogy gyöngébb hatásúak, de a szem nagyobb koc­káztatása nélkül csak ezek egyikét hittük használhatónak. A sok oldalról kiemelt bórsavat választottuk. Azóta az antisepticus szerek hitele nagyon megingott. Koch Róbert­­ nagy értékű kísérletei bebizonyították, hogy a thymol, salicyl­ és benzoesav szeszes oldatai a spórákra hatásta­lanok, mészvíz és bórsav csak késleltetik kifejlődésüket, 4°/C-os carbolsavoldat csak két napi behatásra pusztítja el, s leggyor­sabban (az első napon) chlorvíz, 5 °/C os felmangansavas kálium- és x°/C-os sublimat oldat öri el azokat. Kísérletei nyomán ki­mondja, miszerint egyedüli megbízható desinficiensül a gyakorlatban egyedül a sublimatot tekinthetjük, míg a többi szer többé-ke­­vésbé értéktelen. Világos ezekből, hogy miután a szemet nem tehetjük ki több napon át egyik, vagy másik használtabb szer állandó hatá­sának, nem érthetjük el velük a kitűzött czélt sem : a spórák elpusztítását. A sublimát megöli ezeket, de megöli a szemet is, így tehát az antisepticus szerektől nem várhatunk mást, mint az egyszerű tiszta víz gondos alkalmazásától, és az antisepticus kötéstől nem remélhetünk többet, mint a tisztított vattapamuttól, mely épen úgy visszatartja a bacteriumokat, mintha carbolsavval volna átitatva. Ezt a — szerintem leghelyesebb — antisepsist, alkalmaztuk a klinikán mindig s nem vártunk, s a megejtett kísérletek után nem is várunk az úgy­nevezett desinficiáló gyógy­szerektől javulást. Mindazáltal a hályogműtéteseknél követendő antisepticus el­járásnak számos híve van a legelőkelőbb szemészek között. Hippel3) gondos desinfectiót és asepticus kötést ajánl, ezek elő­nyeit nagyban dicséri s a mellett 6°/o veszteséget mutat ki (!). Pagenstecher4) műtét alatt s a kötés szellőztetésekor carbolspray-t is használ s ez eljárás előnyei által elragadtatva kinyilatkoztatja, miszerint még az üvegtest nagymérvű vesztesége, zúzása, szét­­roncsolása sem lehet ártalmas, csak meglegyen a desinfectió. Eredményei azonban nem a legjobbak, a­mennyiben 91 egyszerű hályog közül 3 vesztesége van. A londoni congressuson is nagyobb volt az antisepsis ba­rátainak, mint elleneinek száma. Warlemont6) és Knapp6) elve­tik azt, Reymond5 *), Wecker5) és Gayet5) ellenben pártolják, noha két utóbbi semmi jó hatását sem látta, az első pedig 2% primár elgengedést mutatott ki műtételei után. Galezowskynak5) azelőtt 2—3°/o vesztesége volt, az antisepsis fölemelte azt 5%-ra. Egyedül Horner5) az, ki valódi javulást constatál a desinfectió behozatala óta. Ő nem permetez, csak a szem mosogatására és a kötéshez használ antisepticus szereket, mindenben a legszor­­gosabb tisztaságot tartva szem előtt. Százaléka ily eljárás mel­ 4,8-ről 1­5-re javult. Horner adataival azonban bátran szembe állítható Justo­ kimutatása, mely szerint a régi módon végzett műtétel és kötözés mellett 200 esetben egyetlen egy genyedés sem merült föl, 207 antisepticuson kezelt hályogos szem közül pedig 9 (!) lett a genyedés áldozata. Mindent összevetve s tekintve, hogy Horner kivételével a többi szemész vagy semmi, vagy káros eredményét látta az új módszernek, annyit legalább is kimondhatunk, hogy az antisep­ticus eljárásba vetett remények csalékonyak voltak, s behozatala által a veszteségek százaléka semmit sem javult. Lássuk már ezek után saját kísérleteink eredményét, össze­hasonlítva egymással a kétféle eljárás szerint nyert adatokat. Egyik módszerünk maradt a régi, melyet e lapok olvasói már eléggé ismernek. Másiknak fő elve volt a szigorú antisepsis. Miután a betegek fejét, arczát szappanos vízzel megmosattuk, az operálandó szemre félóráig a műtétel előtt 3°/C-ás bórsav­oldatból borogatást rakattunk. A szemhéjterpesztő beillesztése után megkezdődött ugyanily oldattal a permetezés és tartott az egész műtétel alatt szakadatlanul mindaddig, míg a solutióval megáztatott bórlintet a szemre nem illesztőnk. Erre pár csomó tisztított vatta következett, mit az ismert monoculussal szorítot­tunk le, e kötést, — ha a beteg fájdalmakról nem panaszkodott, — 24 óráig háborítatlanul hagyván. A kötés naponta történő megújításakor újra kezdődött a permetezés, és tartott mindaddig, míg a langyos bóroldattal megmostuk s azután megtekintettük a szemet, úgy hogy az egy pillanatig sem volt kötetlenül spray nélkül. Ezt csak négy nap elteltével, a kötést pedig leginkább a hatodik napon hagytuk el. Az eszközöket műtét előtt absolut alkoholba mártuk, s gondosan megtörölgettük. A két módszer értékének összehasonlítása czéljából felhasz­nálhatjuk az 1879-ik évi September 1-től 1881 -ik évi deczember 31-ig klini­kánkon Gräfe szerint operált egyszerű hályogokat, mint melyekről még eddig nem közöltük a szokásos kimutatást. Az ezen idő alatt végzett 391 Gräfe műtétes eredményét követ­kező táblázat adja: Ez, egészben véve fölöttébb kedvező eredmény jelentékeny változást szenved, ha az antisepticus eljárás mellett (spray hasz­nálatával) végzett 186 műtétet szembe állítjuk a többi 205 ope­­ratióval. Ha e mellett a műtétes évét elhanyagoljuk s helyette a hályog alakját vesszük figyelembe, a 7-ik lapon levő táblázatot nyerjük. Eb­ből első pillanatra kitűnik, miszerint a veszteség 2%-os átlagát az antisepticus műtéteké jóval fölülmúlja (2-7 %), míg a spray nélkül végzett operatiók jobb eredményt adtak (1*5 °/C vesztesség). Hogy a II. osztályú eredmények száma kevesbedett, nem írható a permetezés rovására, hanem inkább a véletlennek tulajdonítandó, mert azt el sem képzelhetjük, hogy a spray által síkossá tett szemhéjak megkönnyítsék a kisúrolását s ez által kevesbítsék az — eseteinkben mindig vaskos utóhályog által okozott­­— má­sodrendű eredményeket. Ugyancsak ezen táblázatból látjuk egyszersmind azt is, hogy a szabálytalan műtétek száma szaporodott, az abnorm gyógyulás -) Mittheilungen aus d. kais. Gesundheitsamte. Berlin, 1881. s) Bericht üb. d. ophth. Klinik zu Giessen, 1881. 4) Arch. f. Augenhlk. X. lc. 5) Londoni nemzetközi orvosi congr. jegyzőkönyve. 6) Centralbl. f. pr. Augenhlk. 1881. 172 1. 5) A 367 elsőrendű eredményből volt 20/20 : 5, 20/30 : 22, 20/40 : 38, 20/so : 67, 20/,o : 94. Miioo : 81, 2°/2oo : 6o. — az elbocsátás idejében.

Next