Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-02-23 / 1. szám

Melléklet az »Orvosi Hetilap« 8. számához. Budapest, 1890. évi február 28. 1. SZ. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. Tartalom. Csapodi István dr. A chorioiditis plasticá-ról. — Crainicean tnr. A pupillák közti távolság egyik mérési módjáról. — Frank József dr. Iritis syphilitica. — Grósz Emil dr. Az ablatio retinae gyógykezeléséről. — Klinikai közlemények: Grósz Emil dr. Neuritis retrobulbaris luetica és II. Kocsis Elemér dr. Két szemsérülés. — Szemelvények' A chorioiditis plasticá-ról. Irta Csapodi István dr. Arit a kézi könyvének (Die Krankheiten des Auges 1863) második kötetében az érhátya bajai közt chorioiditis scrofulosa (tuberculosa) néven írja le a Beer-féle amaurosis-os macskaszem eseteinek egy részét. E név azokra a szetn belsejében fejlődő bajokra vonat­kozik, melyekben a pupillából olyasféle fény tükrözik, mint a macska tapetumos hypermetropiás szeméből. A név nem jelent egységes kórképet, csupán tünetet fejez ki, mely azt jelenti, bogy a szem belsejében fejlődött változások nagy fokban hypermetropiás állásúvá tették a fényfelfogó felszint. A Beer-féle elnevezést csak régebben vették egyértelmű­nek, t. i. e néven az úgynevezett fungus haemotodes-t értették, melyet utóbb Virchow származtatása szerint glioma retinae névvel jelöltek. Az efféle álképződmény kórképébe azonban sehogy sem illettek bele az olyan megfigyelések, a minőket az Arit köny­vébe idézett Lawrence, Ammon és Praei Írtak le. Ok ugyanis olyan eseteket is láttak, melyekben az úgynevezett fungus haematodes a szemteke zsugorodásával végződött. Arit az ilyeneket elkülönítette a fungus haematodes, vagy újabb néven glioma retinae fogalmától s chorioiditis scrofulosa vagy tuberculosa néven új kórképet állapított meg. Arit úgy írja le azt a bajt, hogy gyönge szőke görvé- lyes alkotásit 1—10 esztendős gyermekeknek egyik majd a másik szemében halványsárga tömeg fejlődik, mely növeked­vén a szivárványhártyát előre nyomja, azután zsugorodásnak indulva, a szemteke zsugorodását vonja maga után. A baj rit­kán fordul elő s még kétséges, vájjon az egyik szem meg­menekülhet-e tőle. Kezdetben lehet némi erezettség és könuye- zés a szemen, többnyire azonban csak akkor veszik észre a szülők a bajt, mikor már a szembogár sajátszerű fényt tük- röztet. Ekkor már a pupilla tágabb is szokott lenni a rendes­nél, bár az iris szövetében változás nincs. Később az iris színét hagyja s a szélek felé zsugorodva keskeny szegélylyé sorvad. Többnyire savós izzadmány is képződik, ekkor heves fájás áll be, a kötőhártya és a szemhéjak vizenyőssé válnak, a lencse a szivárványhártyával együtt a szaruhártya felé tola­kodik. Mikor ebben a glaukomás állapotban áttöréstől tarta­nánk, a folyékony izzadmány felszívódásával a szemteke el­lágyul s zsugorodásnak indul. Azonban mióta Jaeger Ede szemtükörrel gümőket talált az érhártyában, Mans pedig mikroskopos vizsgálattal állapította meg, hogy az érhártyában valódi gümők fordul­hatnak elő, az érhártya tuberculosis-kt más kórképre értet­ték, arra a kórképre, mely hivatva volna, hogy eldönteni segítsen, vájjon koponyabeli bajokban gUmőkórt, gümős agy- burok-gyuladást lebet-e, sőt kell-e megállapítani. így sikerült ez Fraenkel-nek s utánna másoknak is; de a diagnosis- nak ily kétségtelenné tételével vajmi ritkán szolgálhat a szem­tükörrel vizsgáló szemorvos a belorvosnak, habár gümőkórbau elhaltak szemének bonczolása bizonyítja, hogy az érhártyában elég gyakran találni gümőket Az érhártya gümőkórjának ilyen megállapítása óta fele­désbe ment az Arlt-féle giimőkóros érhártya-gyuladás. Inkább a gümők és a chorioiditis disseminata kórképe között iparkod­tak pontos különbséget tenni. A Wecker -Landolt -féle nagy gyűjteményes munká­ban (Traité complet d'Ophthalmologie), mely a Graefe- Saemisch-fé le gyűjteményes munka újabb átdolgozásának tekinthető, Wecker a gliomáról szóltában csak futólag érinti a gümős képződéseket, a mikor csodálkozását fejezi ki, hogy oly jeles klinikus, mint Sichel, hogyan zavarhatta össze az ideghártya rossz természetű daganataival (a gliomával) azokat a jobb természetű daganatokat, melyek gümős eredetűek, s habár glioma képében jelennek meg, de a szemteke sorvadá­sával végződnek. Ugyané munka második kötete az érhártya gümőiről szólva, Poncet vizsgálataira hivatkozik, a ki bon- czolt szemek érhártyájában szétterjedt gümős beszűrődést talált. De az Arlt-féle chorioiditis scrofulosa-1 Wecker az érhártya gümős bajai közt nem ismeri. Azonban Wecker a chorioiditis metastatica tárgyalásában szól a panophthalmitis-t okozó fertőző átrakodásokon kívül olyan enyhébb átrakódásos érhártya-gyuladásról, melylyel az Arlt-féle chorioiditis egybevethető. Olyan esetekről is, melyek­ben az áfrakódott anyag nem fertőző tulajdonságú. Fertőző átrakodás okozta súlyos chorioiditis fejlődhetik gyermekágya­sok, hagymázosok, skarlatinások, liimlősök, orbánczosok sze- I méhen, továbbá a köldökzsinór genyedése, pokolvar és általá­nos gümőkór okozhat ilyen panophthalmitist fertőző átrakodás útján. Az enyhébb alakot meningitis cerebrospinalis-ban tapasz­talhatni. E betegségben nem rakódik át fertőző anyag az ér­hártyába, hanem úgy látszik, az ágybéli nyomás növekedése a liquor cerebrospinalis-t hajtja a látóideg hézagain át az ér­hártyába. Az érhártya és az üvegtest plastikus anyaggal szűrő- í dik be. A pupilla szélei s az iris lapja letapadnak a lencsére. Majd a szem feszülésének csökkenése jelenti a szemteke sorva­dásának megindulták A külső izgalom tünetei oly csekélyek, hogy az öntudatlan beteg hozzátartozói észre nem veszik a szembaj kifejlődését, csak mikor sárgállik a pupilla, akkor tűnik nekik fel, hogy a szemben is van baj. A hevesebb fokú alakban a gyuladásos anyag át szokott a szemtekén törni, az enyhébb alakban az áttörés elmarad s a szemteke sorvadás­nak indul, ritkább esetben az izzadmány fel is szívódhatik s a szem meggyógyulhat. Az átrakódásos érhártya-gyuládésnak súlyos alakját, a • panophthalmitis-1 természetesen kétségbe nem vonhatjuk, vala- I mint azt sem, hogy enyhébb fokú is maradhat az átrakodás szülte gyuladás; de az Arlt-féle kórképek mellőzéséhez szó fér. Kein mondhatjuk ugyan, hogy az Arit választotta név, a chorioiditis scrofulosa vagy tuberculosa> megtámadhatatlan, ő maga. is megvallotta, hogy ily szemek nem kerülhettek ana­tómiai vizsgálatra, az aetiologia szerint való elnevezésre pedig Arit, a mikor csak lehetett, mindig kész volt; de kétségtelen, hogy az amaurosis-os macskaszem bizonyos esetei, melyeket ő görvélyes érhártya-gyuladás néven foglalt össze, bizonyos egy­séges kórképet alkotnak, melyek nem férnek a Wecker-féle magyarázat körébe. Azt hinném, hogy inkább a meningitis cerebrospinalis folytán fejlődő érhártya-gyuladást kellene az Arlt-féle kórkép körébe vonni. Schulek professor előadásain megtartja az Arlt-féle kórképet, de az aetiologiát nem feszegetve, chorioiditis plastica néven nevezi. Erre az egységes kórképre már csak a glioma retinae diagnosisának helyes megállapítása szempontjából is

Next

/
Thumbnails
Contents