Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-02-25 / 1. szám

2 ORVOSI H E T IL A P — S Z E M ESZE T. 1894. 1. sz. böl álló hálózat látható, .melyekben a vér egyformán halvány- í vörös, a nélkül, hogy az artériákat a vénáktól meg lehetne különböz­tetni. Az artériákon a papilla határán néha pulzálás látható. Tcnsio normális. Fényérzés nincs. A bal szemen külsőleg néhány tágult elülső ciliaris ér jelenlétén kivlil más elváltozás nem látható. Pupilla küzéptág, fényre jól reagál. A közegek tiszták. Az egész szemfenék feltűnően sötétvörös. Maga a papilla is élénk rószaszínű. A retinalis erek, úgy artériák, mint a vénák igen szükek. Tensio normális, v = :720. Látótér felül, kívül, alul normális, belül, felül azonban egészen 30°-ra szűkült. A színes látótér úgy alakul, I hogy legbelül foglal helyet a zöld, azután következik a vörös, i sárga s legtágabb a kék. Valamennyinek határa azonban erősén : hullámos s helyenként egymást átszeli. Felvétele után azonnal megkísértettük a jobb pupillát mioticu- mokkal megsztíkíteni, de pilocarpin muriaticum ismételt becsöppen- tésére sem értünk ezélt. 24-dikén a jobb szem környékére korlátozódó fájdalmak keletkeztek, s a bal szem látása is hanyatlott 8/30-ra. Tensio-emelkedés azonban nem volt kimutatható. Az alább köz­lendő okoknál fogva iridectomiára határoztuk el magunkat és pedig egyelőre a jobb szemen. Az operálás minden complicatio nélkül, csekély vérzéssel, typikusan folyt le. Másnapra a csarnok helyreállott colobomaszárai szabadok, fájdalmai megszűntek. 27-dikén, midőn már a seb teljesen záró­dott s a szem teljesen békés volt, spontan vérzés a csarnokban. A hyphaema 30-ig folyton növekedett. Ez időtől kezdve azonban felszívódásnak indult. Szeptember 8-dikán saját kívánságára elbocsátottuk a klinikáról. Ekkor a csarnok aljában még volt csekély vérréteg, a szem különben békés volt. Minthogy azonban látása a bal szemén újólag hanyat­lott. Október 2-dikán újólag jelentkezett, a midőn fel is vettük a klinikára. A jobb szem békés, a tágult episcleralis erek most is láthatók, a limbus körül 1 mm.-nyire felül s kívül lineáris heg a sclerában, melynek megfelelöleg az irisben tág coloboma, lencse diffuse zavaros, szembe belátni nem lehet. Fényérzés nincs. A bal szemre korlátozódó fájdalmakról panaszkodik. A csarnok rendes, pupilla tágult, fényre renyhén reagál, az üvegtestben nagy barna- vörös vértömegek, a szemfenék nem látható tisztán, de a sötét­vörös alapon számos vérömlés különböztethető meg, az erek szűkül­tek. Kézmozgást lát, fényérzés jó, projectio belül szűkült. 7-dikén iridectomiát végeztünk. Műtét közben erős vérzés. Másnapra a seb záródott, coloboma szárai szabadok, csarnok félig vérrel telt ; 9-dikén újabb spontan vérzés a csarnokban. 10-dikén erős fej­fájásokról panaszkodik. Szív tájékára ’/a órán jégzacskót kap, s belsőleg tinctura strophanthit vesz. 15-dikén közérzete javult. 18-dikán vér kevesebb. 24-dikén tükörrel megnéztük. Az elülső csarnok alsó harmadát még vér tölti ki, az üvegtesti s retinalis vérzések azonban lényegesen kisebbedtek. 28-dikán a látás válto­zatlan, úgyszintén változatlan az elülső csarnokban helyt foglaló vérmennyiség, a miért Wernéck szerint püngáltuk a corneát s egyúttal a jobb szem cataractáját is eltávolitottuk. A punctio alkalmával aránytalanul sok sötétbarna kátrányszerü vér ürült. A sebgyógyulás mindkét szemen zavartalanul ment végbe. November 1-én újra kevés vér jelent meg a bal elülső csarnokban. Digita list szed. November 6-dikán saját kérelmére elbocsátottuk. A jobb szem teljesen békés, pupilla tág, területében vékony pókhálószerü lencsetok, üvegtest tiszta, papilla fehér, élesen hatá­rolt, lelapult, a retinalis erek minimális vékonyságúnk, a papillá­tól csak kis területre követhetők. Véroszlopuk azonban összefüggő egészen a papilla határáig, hol az megszűnni látszik. Magán a papilla területén a már említett szabálytalan vékony érhálózat. Fényérzés nincs, lial szemen felül a limbuson kivtil 1 mm.-nyire 8—9 mm. hosszú linearis heg a sclerában. Csarnok alján kevés vér. Pupilla tág, irisben felül tág szabadszárú coloboma. Az üveg- testből a vér teljesen felszívódott. Papilla halvány rózsaszín, le­lapult, a retinalis erek fonálvékonyságúak, alig látható véroszlop- pal, mely a papilla határán túl nem is követhető. A papilla terü­letében szabálytalan elrendezésű igen dús finom erekből álló háló­zat látható. Látás most is csak kézmozgásra szorítkozik. Fény- érzés jó, projectio belül s felül a centrumig, alul s kifelé kis fokban szűkült. Ez idő óta ellenőrzésre 3—4 hetenként bejár a klinikára. November 25-dikén különben változatlan állapot mellett a bal szem üvegtestében s retináján újabb nagy vérzéseket s a papilla külső felét ívalakban körülvevő tágultabb érkacsot talál­tunk. Tensio normális. Deczember 3-dikán a jobb szem állapota változatlan. A bal szemen csak fénysejtés van. A retinalis verö- és vivöerek között különbség nem tehető, valamennyi alig látható, annyira vékonyodott, azon kacs, mely a papillát kivid ívalakban övezi, megnyúlása által túl ér a papillán s annyira tágult, hogy egy normális vivőéi- legvastagabb részénél is körülbelül 3-szor szélesebb. Vérzések kisebbedtek. Tensio normális. Január 7-dikén jobb szem változatlan, a bal szemfenék élénk vörös színe még fokozódott, vérzéseknek csak nyomai. A retinalis erek alig találhatók meg, annyira megvékonyodtak. A tágult ér­kacs kissé vékonyodott. Tensio normális. Fényérzés 5 méterről projectio felid, belül s kivid a centrumig szűkült, alul még megvan. Utoljára február 16-dikán láttam. Ekkor mindkét szemrés tágra nyitott, úgyhogy a sclera felül is 3 mm. széles csíkban látható. A szemtekéken igen számos kanyargós episcleralis ér, pupillák igen tágak. Tensio mindkét szemen normális. A jobb szem fehér s lelapult papilláján a fónálvékonyságú halványvörös vértartalmú érhálózat most is látható, míg a retina­lis erek, mint egész finom fonalak ismerhetők fel; a vénák helyen­ként az által különböztethetők meg, hogy a vér bennük apró hengerekre szakadva áramlik a papilla félé. A bal szem üvegtestében régibb s frisebb Vérzések nyomai, papilla a nagyszámú apró kitágult egymással hálózatot képező értől egészen piros, a kitágult érkacs most is változatlan; a retinán a számos vérzés közt alig találhatók meg a rendkívül vékonyságú erek. Ha e kórleirás adatait rendezni igyekezünk, az első a mi világos, hogy a szemek állapota szoros összefüggésben van a szív és az érrendszer elváltozásával. Nemcsak az anam­nesis adatai, hanem az objective is megállapítható tények utalnak erre. A mi mindenekelőtt a vérkeringési szervek álla­potát illeti, a typikus bicuspidalis insufficientián kivid fel kellett venni a verőér-rendszer hypoplasiáját. Ilyen hypoplasia előfordulhat velesziilőken s szerzetten. Az egész érrendszer veleszülött egyenletes szűkületét Virchow12 irta le behatóbban. Egy esetében egy 24 éves leány bonczolásakor az aorta kerülete 22 mm. volt, míg hasonló korban körülbelül 60 mm. szokott lenni. A falzat is vékony, engedékeny. Az aorta ágai hasonlókép arányosan szűkültek. A szív néha hasonlókép visszamaradt fejlődésében, más­kor pedig ellenkezőleg- hypertrophikus (a szőkébb erek által fokozott akadályok legyőzésére). Ilyen egyének életben rendesen chlorotikusak, ájulásra hajlamosak, a végtagok gyakran hűvösek, az artériák lükte­tése alig tapintható (Quincke). Volt reá eset, hogy az aorta megrepedésére vezetett ez állapot (Bamberger, Geigel), billentyű- bántalmak azonban igen gyakran fejlődnek, minthogy az ilyen rendszer különösen hajlamosít endocarditisre (Virchow). Mindezen adatok azonban korántsem olyan kórjellemzők, hogy az egyénben veleszülött hypoplasia diagnosisa biztosan felállítható lenne. Szemttikri leletet ilyen bajban még senki sem közölt. Ezért mondja Strümpell,13 hogy életben az állapot sejthető, de biztosan sohasem állapítható inog. Pedig hányszor lehet épen ezen hypoplasia oka chlorosisnalc, menstrualis zavaroknak, haemophiliának (Virchow tényleg ilyen esetekben vékony aortát talált) s más betegségeknek, melyek ellen egész téves irányban küzdünk ! A szerzett hypoplasiának leggyakoribb oka Balfour14 szerint egy a gyermekkorban kiállott endocarditis által fel­tételezett stenosis ostii venosi sinistri. Sőt Allan Burns azt hiszi, hogy a veleszülött hypoplasiának oka is a jobb visszeres szájadék veleszülött szűkületében rejlik. A mi a szemen talált elváltozásokat illeti, a leglényege­sebb tünet a retinalis erek nagymérvű szűkülete: az ideg­hártya ischaemiája. A retinalis erek vérszegénységét rendesen lokális okok okozzák és pedig első sorban az embólia artériáé 12 Ueber die Chlorose und die damit verbundenen Anomalien am Gefass-Apparate. Berlin, 1872. 13 Lehrbuch der specicllon Pathologie und Therapie der inneren Krankheiten. 1892. I. 532. 14 Clinical Lectures on diseases of the Heart and Aorta. London,1882.

Next

/
Thumbnails
Contents