Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-02-25 / 1. szám

2 ORVOSI H­E­T­IL­A­P — S­Z­E­M­ESZE­T. 1894. 1. sz. ból álló hálózat látható,­­melyekben a vér egyformán halvány-­­ vörös, a­nélkül, hogy az artériákat a vénáktól meg lehetne különböz­tetni. Az artériákon a papilla határán néha pulzálás látható. Tensio normális. Fényérzés nincs. A bal szemen külsőleg néhány tágult elülső ciliaris ér jelenlétén kivü­l más elváltozás nem látható. Pupilla középtág, fényre jól reagál. A közegek tiszták. Az egész szemfenék feltűnően sötétvörös. Maga a pupilla is élénk rószaszínű. A retinalis erek, úgy artériák, mint a vénák igen szűkek. Tensio normális, v­ö .720. Látótér felül, kívül, alul normális, belül, felül azonban egészen 30°-ra szűkült. A színes látótér úgy alakul,­­ hogy legbelül foglal helyet a zöld, azután következik a vörös, s sárga s legtágabb a kék. Valamennyinek határa azonban erősen , hullámos s helyenként egymást átszeli. Felvétele után azonnal megkísértettük a jobb pupillát mioticu­­mokkal megszű­kíteni, de pilocarpin muriaticum ismételt becsöppen­­tésére sem értünk ezért. 24-dikén a jobb szem környékére korlátozódó fájdalmak keletkeztek, s a bal szem látása is hanyatlott 8/30-ra. Tensio-emelkedés azonban nem volt kimutatható. Az alább köz­lendő okoknál fogva iridectomiára határoztuk el magunkat és pedig egyelőre a jobb szemen. Az operálás minden complicatio nélkül, csekély vérzéssel, typikusan folyt le. Másnapra a csarnok helyreállott colobomaszárai szabadok, fájdalmai megszűntek. 27-dikén, midőn már a seb teljesen záró­dott s a szem teljesen békés volt, spontán vérzés a csarnokban. A hyphaema 30-ig folyton növekedett. Ez időtől kezdve azonban felszívódásnak indult. Szeptember 8-dikán saját kívánságára elbocsátották a klinikáról. Ekkor a csarnok aljában még volt csekély vérréteg, a szem különben békés volt. Minthogy azonban látása a bal szemén újólag hanyat­lott. Október 2-dikán újólag jelentkezett, a midőn fel is vettük a klinikára. A jobb szem békés, a tágult episcleralis erek most is láthatók, a limbus körül 1 mm.-nyire felül s kívül lineáris heg a sclerában, melynek megfelelőleg az irisben tág coloboma, lencse diffuse zavaros, szembe belátni nem lehet. Fényérzés nincs. A bal szemre korlátozódó fájdalmakról panaszkodik. A csarnok rendes, pupilla tágult, fényre renyhén reagál, az üvegtestben nagy barna­­vörös vértömegek, a szemfenék nem látható tisztán, de a sötét­vörös alapon számos vérömlés különböztethető meg, az erek szűkül­tek. Kézmozgást lát, fényérzés jó, projectiv belül szűkült. 7-dikén iridectomiát végeztünk. Műtét közben erős vérzés. Másnapra a seb záródott, coloboma szárai szabadok, csarnok félig vérrel telt . 9-dikén újabb spontán vérzés a csarnokban. 10-dikén erős fej­fájásokról panaszkodik. Szív tájékára ’­a órán jégzacskót kap, s belsőleg tinctura strophanthit vesz. 15-dikén közérzete javult. 18-dikán vér kevesebb. 24-dikén tükörrel megnéztük. Az elülső csarnok alsó harmadát még vér tölti ki, az üvegtesti s retinalis vérzések azonban lényegesen kisebbedtek. 28-dikán a látás válto­zatlan, úgyszintén változatlan az elülső csarnokban helyt foglaló vérmennyiség, a­miért Werneck szerint pongáltuk a corneát s egyúttal a jobb szem cataractáját is eltávolitottuk. A punctio alkalmával aránytalanul sok sötétbarna kátrányszerü vér ürült. A sebgyógyulás mindkét szemen zavartalanul ment végbe. November 1-én újra kevés vér jelent meg a bal elülső csarnokban. Digitá­list szed. November 6-dikán saját kérelmére elbocsátották. A jobb szem teljesen békés, pupilla tág, területében vékony pókhálószerű lencsetok, üvegtest tiszta, pupilla fehér, élesen hatá­rolt, lelapult, a retinalis erek minimális vékonyságúak, a papillá­tól csak kis területre követhetők. Véroszlopuk azonban összefüggő egészen a papilla határáig, hol az megszűnni látszik. Magán a papilla területén a már említett szabálytalan vékony érhálózat. Fényérzés nincs, b­al szemen felül a limbuson kívü­l 1 mm.-nyire 8—9 mm. hosszú lineáris heg a sclerában. Csarnok alján kevés vér. Pupilla tág, irisben felül tág szabadszárú coloboma. Az üveg­­testből a vér teljesen felszívódott. Pupilla halvány rózsaszín, le­lapult, a retinalis erek fonálvékonyságúak, alig látható véroszlop­­pal, mely a papilla határán túl nem is követhető. A papilla terü­letében szabálytalan elrendezésű igen dús finom erekből álló háló­zat látható. Látás most is csak kézmozgásra szorítkozik. Fény­­érzés jó, projectiv belül s felül a centrumig, alul s kifelé kis fokban szűkült. Ez idő óta ellenőrzésre 3—4 hetenként bejár a klinikára. November 25-dikén különben változatlan állapot mellett a bal szem üvegtestében s retináján újabb nagy vérzéseket s a papilla külső felét ívalakban körülvevő tágultabb érkacsot talál­tunk. Tensio normális. Dec­ember 3-dikán a jobb szem állapota változatlan. A bal szemen csak fénysejtés van. A retinalis verő- és vivcerek között különbség nem tehető, valamennyi alig látható, annyira vékonyodott, azon kacs, mely a papillát kivid­ívalakban övezi, megnyúlása által túl ér a papillán s annyira tágult, hogy egy normális vivőér­ legvastagabb részénél is körülbelül 3-szor szélesebb. Vérzések kisebbedtek. Tensio normális. Január 7-dikén jobb szem változatlan, a bal szemfenék élénk vörös színe még fokozódott, vérzéseknek csak nyomai. A retinalis erek alig találhatók meg, annyira megvékonyodtak. A tágult ér­kacs kissé vékonyodott. Tensio normális. Fényérzés 5 méterről projectio felid, belül s kiind a centrumig szűkült, alul még megvan. Utoljára február 16-dikán láttam. Ekkor mindkét szemrés tágra nyitott, úgyhogy a sclera felül is 3 mm. széles csíkban látható. A szemtekéken igen számos kanyargós episcleralis ér, pupillák igen tágak. Tensio mindkét szemen normális. A jobb szem fehér s lelapult pupilláján a fonálvékonyságú halványvörös vértartalmú érhálózat most is látható, míg a retina­lis erek, mint egész finom fonalak ismerhetők fel; a vénák helyen­ként az által különböztethetők meg, hogy a vér bennük apró hengerekre szakadva áramlik a papilla felé. A bal szem üvegtestében régibb s frisebb Vérzések nyomai, papilla a nagyszámú apró kitágult egymással hálózatot képező értől egészen piros, a kitágult érkacs most is változatlan; a retinán a számos vérzés közt alig találhatók meg a rendkívül vékonyságú erek. Ha e kórleírás adatait rendezni igyekezünk, az első a­mi világos, hogy a szemek állapota szoros összefüggésben van a szív és az érrendszer elváltozásával. Nemcsak az anam­nesis adatai, hanem az objective is megállapítható tények utalnak erre. A­mi mindenekelőtt a vérkeringési szervek álla­potát illeti, a typikus bicuspidalis insufficientián kiinl fel kellett venni a verőér-rendszer hypoplasiáját. Ilyen hypoplasia előfordulhat veleszü­lőkén s szerzetten. Az egész érrendszer veleszülött egyenletes szűkületét Virchow12 írta le behatóbban. Egy esetében egy 24 éves leány bonczolásakor az aorta kerülete 22 mm. volt, míg hasonló korban körülbelül 60 mm. szokott lenni. A falzat is vékony, engedékeny. Az aorta ágai hasonlókép arányosan szűkültek. A szív néha hasonlókép visszamaradt fejlődésében, más­kor pedig ellenkezőleg­ hypertrophikus (a szőkébb erek által fokozott akadályok legyőzésére). Ilyen egyének életben rendesen chlorotikusak, ájulásra hajlamosak, a végtagok gyakran hűvösek, az artériák lükte­tése alig tapintható (Quincke). Volt reá eset, hogy az aorta megrepedésére vezetett ez állapot (Bamberger, Geigel), billentyű­­bántalmak azonban igen gyakran fejlődnek, minthogy az ilyen rendszer különösen hajlamosít endocarditisre (Virchow). Mindezen adatok azonban korántsem olyan kórjellemzők, hogy az egyénben veleszülött hypoplasia diagnosisa biztosan felállítható lenne. Szemtü­kri leletet ilyen bajban még senki sem közölt. Ezért mondja Strümpell,13 hogy életben az állapot sejthető, de biztosan sohasem állapítható m­eg. Pedig hányszor lehet épen ezen hypoplasia oka chlorosisnak­, menstruális zavaroknak, haemophiliának (Virchow tényleg ilyen esetekben vékony aortát talált) s más betegségeknek, melyek ellen egész téves irányban küzdünk ! A szerzett hypoplasiának leggyakoribb oka Balfour14 szerint egy a gyermekkorban kiállott endocarditis által fel­tételezett stenosis ostis venosi sinistri. Sőt Allan Burns azt hiszi, hogy a veleszülött hypoplasiának oka is a jobb visszeres szájadék veleszülött szűkületében rejlik. A­mi a szemen talált elváltozásokat illeti, a leglényege­sebb tünet a retinalis erek nagymérvű szűkülete: az ideg­hártya ischaemiája. A retinalis erek vérszegénységét rendesen lokális okok okozzák és pedig első­sorban az embólia artériáé 12 Ueber die Chlorose und die damit verbundenen Anomalien am Gefass-Apparate. Berlin, 1872. 13 Lehrbuch der specicllon Pathologie und Therapie der inneren Krankheiten. 1892. I. 532. 14 Clinical Lectures on diseases of the Heart and Aorta. London,1882.

Next