Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-02-25 / 1. szám

1894. 1. sz. ORVOSI HE T IL A P — S Z E M É S Z E T centralis retinae, mely ez állapot legtypikusabb képét nyújtja, úgyszintén a nervus optikus hüvelyébe jutó vérömlés, mely összenyomja a központi verőeret; általános chronikus anaemia, mint már említettem, nem szokott retinalis vérszegénységet okozni, legfeljebb nagyfokú vérvesztés, különösen ha amúgy is elgyengült egyént ér; végül még a cholera asphyctikus stádiumában láthatjuk az ereket lényegesen megszakü­lni. Adott esetben embóliáról már azért sem lehet szó, mert a megvaku­­lás nem hirtelen­ következett be, de még erőszakos felvétel volna, hogy mindkét szem artéria centrális retinaejébe jusson embolus, mikor ez év anatomikus viszonya amúgy is kedvezőt­len erre, végül a szemfenék képe sem felel meg az embóliá­nál találni szokottnak. Ezeken kívül elvétve az irodalomban még néhány más ide tartozó adatot is lehet találni, így Gräfe10 egy esetében a retinalis erek teljesen hiányoztak. Ez egy 10 éves fiú kancsal vak szemén volt s a retina veleszülött hiányából magyarázta. Hasonlókép magyarázta Mooren111 is a retinalis erek teljes hiányát egy 7 hónapos gyermeknél. Egy további észlelés Gräfe Alfrédé.15 * 17 Egy 5­/2 éves gyermeket hoztak hozzá, ki egy éjjel alatt mindkét szemén megvakult. Az artéria centralis retinae törzse és ágai hajszál­véko­nyak, a vénák azonban aránylag tágak voltak. A pulsus 160, ki­csiny. Iridectomia által mindkét szemén visszanyerte teljes látását. Hasonló esetről emlékezik meg Sladdäus,18 de a vénák az ő esetében is tágultak voltak, míg Rothmund 19 egy 18 és egy 13 éves leánynál, kik ugyancsak rövid idő alatt vesztet­ték el látásukat mindkét szemükön, rendkívül vékony artériá­kat s vénákat talált. A látás ismételt punctio corneae után visszatért. Knapp 20 szamárköhögés kíséretében látott ilyen ischaemiát. Michele a carotis thrombosisa következtében a megfelelő oldali retinán embóliához hasonló képet látott. A sectio kiderítette, hogy az artéria ophthalmica­s ágai szabadok voltak. Schmallz két 15 éves leánynál szívbillentyű-bántalom mellett (egyiknél bicuspidalis és aortabillentyű-bántalom, a másiknál bicuspidalis billentyű elégtelensége) rendkívül szűkült artériákat s vénákat látott, de látászavar nem volt jelent Végül még megemlítem, hogy Jackson21 epilepsia retinae név alatt azt az állapotot jelölte, a­midőn a retinalis erek összehúzó­dása folytán múló látás­zavar keletkezik az epileptikus roha­mok alatt vagy attól függetlenül is. Az, hogy a retina anaemiája annak működését fel­függeszti, az jól megérthető, valamint az is, hogy a szem ténsiójának idejekorán való alászállítása (punctio corneae, iridec­tomia) a látás megjavulását eredményezte. Csak egy feltűnő észlelés van s ez az, hogy a cholera asphyctikus stádiumában, midőn az ideghártya erei fonálvékonyságúak, a látás csak nagy ritkán szenved. Igyekeztem, a­mennyire az alkalom megvolt, az irodalmat gondosan átkutatni, de a most közölthöz hasonlót nem talál­tam. Még legközelebb állnának Schmall esetei, de a látás teljes volta s minden más következményes tünet teljes hiánya nagyon élesen elválasztják az általam észlelt szomorú betegségtől. A­mi az egyes tünetek magyarázatát illeti, véleményem a következő : A veleszülött hypoplasia daczára a retinák functiója csak koronként volt zavart (elsötétülések), de midőn a polyarthritis után nyilván endocarditis közvetítésével billentyű­bántalom fej­lődött, akkor a retinák fokozott ischaemiája a látás rohamo­sabb múlására vezetett, mivel minden valószínűség szerint a még hiányosabb vérellátás az idegelemek degenerátióját okozta. (.Ziegler tényleg degeneratio adiposát talált vérvesztés után keletkezett amaurosis esetében). A látótér belül s felül való szűkülésének oka ugyanaz, mint glaucománál. A retina külső s alsó részlete fekszik ugyanis legtávolabb a látóidegfőtől s így a leggyengébb véráramot kapja. Ezért jut itt legelőbb érvényre a retina ischaemiája . A vénáknak csak a papilla határáig való következése a csekély vértartalomban leli magyarázatát. Ulrich heves vér­hányás után látta e tüneteket s úgy magyarázta, hogy az erek nem képesek a papilla területén a belszemnyomásnak ellentállani. A véráram megszakított volta a hiányos vis a tergo-val függ össze. A vérzések értelmezésére elég az érfajzat elváltozására utalnom, mely épen úgy előfordul embólia artériae centralis retinae későbbi stádiumában, mint nagy vérvesztések után. A bal szemfenék s papilla élénk vörös színét a colla­­teralis hyperaemia fejti meg. Szemben a retinalis erekkel a chorioidealis erek igen bő anastomosist képeznek s épen a papilla területe az a hely, a hol a circulus arteriosus Zinnii a retinalis ereket a ciliaris erekkel összeköttetésbe hozza. Hogy ilyen nagyfokú ischaemia esetében az erek tágultak, s a­hol az anatómiai elrendeződés megengedi, maximálisan meg­telnek, arra a szervezet háztartásában egyebütt is igen sok analóg példa van. Az episcleralis erek kitágulása is ez­ek folytán jöhetett létre. A cataracta képződés a jobb szemen a megzavart táplálkozási viszonyokból is érthető. Még hátra van a pupilla tágságának megfejtése. Retina­lis anaemiák rendes kísérője a mydriasis. Berger azt hiszi, hogy görcsös természetű s a carotis interna anaemiájának következménye. Épen az episcleralis erek teltsége­s pupilla tagsága olyan kinézést adott a szemnek, mint a­milyent glaucoma inflama­­toriumnál szoktunk látni. Ezért kísértük olyan gondosan figye­lemmel a szem tensióját, de ennek emelkedését sohasem tud­tuk kimutatni, pedig itt a glaucoménak főleg azon alakja (inflammatorius) jöhetett szóba, mely mindig kimutatható tensio emelkedéssel jár. Különben a­mikor a glaucoma ilyen elválto­zásokra vezet (pupilla-tágulás, episcleralis injectio) ez alatt a közegek sem tiszták . A glaucoma simplex tünetei közül pedig hiányzik a jellegző excavatio a papillán. Végül a betegséggel szemben követett eljárásunkról legyen szabad még néhány szót szólanom. Hogy az idegrostok elfajulásával s sorvadásával szemben minden küzdelem siker­telen, azt felesleges indokolnom, s ezért a jobb szemen az iridectomiát inkább azért hajtottuk végre, hogy lássuk, milyen befolyással lesz a vérkeringési viszonyokra, s hogy tapasztala­tainkat esetleg a másik szem javára értékesíthessük, semmint azért, hogy a látást visszaadjuk. S bár a bal szemen végzett iridectomia után egy időre a vérzések szüneteltek s a már jelentkezett vérzések gyorsabban felszívódtak, a degenerativ folyamatot, mint azt előre sejthettük, megállapítani nem volt képes. Hogy az iridectomia végrehajtására megvolt az indi­­catio, azt Gräfe, Knapp és Rothmund előbb közölt eseteiből, a midőn a hirtelen bekövetkezett ischaemia retináét s az ebből keletkezett amaurosist teljesen meggyógyította, az világos. Természetesen a prognosis adott esetben aránytalanul kedve­zőtlenebb volt, mivel a retinalis anaemia lassan fejlődött s hosszú ideig állott fenn. Maga az eset, úgy hiszem, nemcsak mint rendkívüli ritkaság, s mint hiszem unicum is érdemel figyelmet, hanem sokkal inkább azért, mivel a szemtükri kép az arteriosus rendszer hypoplasiája diagnosisára ez eset értelmé­ben döntő szerepet játszhat. Ennek valódi értékét természete­sen a belgyógyászok fogják méltányolhatni. 15 Archiv für Ophth. 1854. I. 1. 18 Ophthalmiatrische Beobachtungen. 1867. 17 Archiv für Ophth. Vili. 1. 192. Is Klinische MonatshUitter für Augenheilkunde. 1865. 285. 10 U. o. 1866. 106. 28 Archiv für Augenheilkunde. Y- 1- 203. 21 Mautimer. Lehrbuch der Ophthalmoskopie. 1868. 347. Kötőszövetképződés az üvegtestben. Grósz Emil d­r. tanársegédtől. Márl 1876-ban retinitis proliferans név alatt egy ritka kórképet írt le, mely abban áll, hogy tükörrel az üvegtestben a retinából kiinduló fehér kötőszövet-kötegek foglalnak helyet, melyek egymással nyúlványok segélyével összefüggésben van­nak, s melyek a szemfeneket nagy részben leplezik. Vérzések nyomai rendesen felismerhetők, néha pedig üvegtesti homá­lyok, ideghártya-leválás, csillogó cholestearin-jegeczek társul­nak a képhez. A leírt három beteg közül kettő vérkeringési 1 Retinitis proliferans. Archiv für Ophthalmologie, XXII. 3.

Next